Bukaresti Lapok, 1931. december (37. évfolyam, 277-300. szám)

1931-12-02 / 277. szám

AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA LEZÜLLÖTT KÜLÖNITMÉNYES KALANDOROK PUCCSOT TERVEZTEK BUDAPESTEN Harminckét résztvevőt letartóztattak Budapest, november Uó 30 Szombaton sok tekintetben ellentétes, de minden izükben fantasztikus puccshí­­rek hozták izgalomba a magyar főváros közönségét. A minden irányból elindult híresztelések hátterében nagyobb ará­nyú rendőrségi eljárás áll, ami egyben azt is jelentette volna, hogy a tervezett puccsot még csírájában sikerült elfoj­tani. Erősítette a híresztelések komolysá­gát, vagy annak a látszatát az a tény, hogy pénteken egész nap folyamán az aktív miniszterek lakását és néhány köz­épületet detektívek és civilruhás rend­őrök őrizték. Szombaton este aztán a rendőrség ki­adta az első hivatalos jelentést, amelyből kiderült, hogy egészen felelőtlen jobboldali terrorista elemek valóban készültek arra a fan­tasztikusan ható puccskísérletre, mely­ről a rendőrség már napokkal ezelőtt tudomást szerzett és minden óvintézke­dést jó előre megtett. A puccskísérlet szervezői és előkészítői azokból az emberekből kerültek ki, akik az 1920-as év „különítményes“ korszaká­ban játszottak szerepet, később azonban mindenkitől elfeledten nehéz gondok kö­zepette éltek. A mostani nehéz gazdasá­gi viszonyokat alkalmasoknak tekintet­ték arra, hogy új szerepet követeljenek maguknak s valóban egészen fantasziku­­san ható terveket szőttek. A puccskísérlet időpontját szombat es­tére tűznék ki, a rendőrség azonban szombaton délelőtt már valamennyie­ket letartóztatta s éppen e letaróztatá­­sok nyomán indulak el a híresztelések, amelyek a jelentőségénél sokkal na­gyobbra dagasztották az ügyet. Szombaton délelőtt a rendőrség össze­sen 31 összeesküvőt vett őrizetbe. Dél­után elfogták a 32-ik embert is s ezzel a letartóztatások egyelőre meg is szűntek. Már az előzetes nyomozás során feltűnt, hogy a puccsisták nemcsak polgári, ha­nem katonai emberekkel is összekötte­tést tartottak fenn. A kihallgatásokat eb­ben az irányban is megkezdették, bár már­is bebizonyosodott, hogy az összeesküvők között egyáltalában nincsenek magasabb katonai rangú egyének ,sőt a rendőrség a figyelmez­tetést éppen katonai részről kapta. A letartóztatottak névsorát a rendőrség egyelőre még nem adta ki, annyit azon­ban hangsúlyoz, hogy valamennyien je­lentéktelen és súlytalan emberek. Egyéb­ként a katonai és polgári hatóságok kö­zösen folytatják a nyomozást. A hétfői budapesti lapok rendkívül széles mederben tárgyalják a leleplezett puccskísérletet, egyelőre azonban vala­mennyien csak találgatásokra vannak utalva. A Reggel értesülése szerint a puccsisták terve az volt, hogy mintegy 1000 embert szombaton becsempésznek a fővárosba, ahol Vannay László főhad­nagy katonai ruhába öltözteti őket s es­te aztán ez a csapat meglepetésszerűen megszállja a középületeket és elfogja a minisztereket, a „vezérkar“ pedig kezé­be veszi az események irányítását. A gyors iramban megkezdett kihallga­tások során az a feltevés alakult ki, hogy a letartóztatottak elsősorban vagyoni bűncselekményeket akartak elkövetni és olyan középületeket megszállani, ame­lyeknek birtokbavétele révén megbénít­hatták volna az államrend normális me­netét. A letartóztatottak egyikénél hos­­­szú névjegyzéket találtak 1500 közismert gazdagabb zsidó nevérel A rendőrség felteszi, hogy a terroristák ezek ellen a személyek ellen akartak elsősorban ter­­rorisztikusan fellépni. A nyomozás meg­állapította azt is, hogy a puccsisták va­lamennyi bankot, köztük a Postatakarék­pénztárt is zár alá akarták venni. Elha­tározták a miniszterek letartóztatását is. Az újabban kiadott hivatalos jelentés szerin a sajtóban közölt nevek közül Budavári László, Francia Kiss Mihály és Haitsch Lajos, valamint a külföldi sajtóban emlegetett Raics tábornok nin­csenek a letartóztatottak között. Katonai körökből egy-két alantasabb tiszt, az előlálló politikai és társadalmi körökből pedig senki sincs a puccsisták között. A Reggel értesülése szerint a puccsisták a Dohány­ utcai zsinagó­gát is fel akarták robbantani. A közéjük furakodott rendőrségi bizal­ A rendőrség idejében leleples­e a szélhámos-mattiái­ mi emberek egyébként megállapították, hogy­­ a fellépésnek határozottan antihabs­­burgista jellege volt. A hatóságok előtt egyébként felmerült a kérdés, hogy vajjon miképpen minősít­sék az összeesküvés tervét. Abban az esetben ugyanis, ha politikai bűncselek­ménynek fogják fel, úgy a lázadás büntette miatt statáriális el­járás alá kerülnek a letartóztatottak. A rendőrség első hivaalosan kiadott je­lentése azonban félreértések elkerülése végett már hangsúlyozta, hogy nem po­litikai, hanem közönséges bűncselek­ményről van szó. A belügyminiszter nyilatkozata Keresztes Fischer Ferenc belügy­miniszter nyilatkozott a sajtónak és ki­jelentette, hogy a közönség­­ semmi oka nincs a nyugtalanságra. Különben is megállapították, hogy a le­leplezett kísérlet nem volt országosan megszervezve és, hogy annak irányítóit közönséges anyagi érdekek vezették. Negyvenhat őrizetbevétel történt és ezek között csupán egy katona van, egy Van­nay László nevű tiszt. A többi neveket egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, mert lehettek köztü­k ártatlanok is, aki­ket esetleg szabadlábra fognak helyezni , és így nem akarják őket kompromittál­­j­ni. Azt, hogy vájjon statáriális bíróság­­ elé kerülnek-e a bűnösök, még nem dön­tötték el. DECEMBER 2. Brassó l­essz a Király nyári tartózkodási 4>e?ye Királyi kastély Fellegváron Brassó, november hó 30. Megírta a B. L. már annak idején, hogy Brassó városa Károly királynak adományozta a Fellegvárat. A jövő év folyamán, már tavasz kezde­tén kastélyt építenek a Fellegvárra, amely a király nyári tartózkodása helyéül fog szolgálni. A kastély építkezésének költségér a épül a brassói Az építkezést már a tavaszon megkezdik hadügyminisztérium viseli, m­íg beren­dezése nagyjában hasonlítani fog a ki­rály többi kastélyainak berendezéséhez.­­ Károly király itt fogja vendégül látni a külföldi királyi családok azon tagjait, akiket a Brassó környékén tartandó va­dászatokra érkeznek. Politikai szempontból azért van külö­nösebb jelentősége az új kastélynak, mert ebben fog a király huzamosabb ide­­ig Erdély földjén lakni. A Szovjet közvetlenül szeretne tárgyalni Romániával Lengyelország közvetítette az oroszok kívánságát Bukarest, november 30. A Sadest párisi távirati iroda Buka­restből eredő jelentést közöl, amely sze­rint Varsóban fontos diplomáciai tár­gyalások folynak az orosz és a lengyel diplomácia között. Ezek a tárgyalások Romániát is köz­vetlenül érintik s éppen azért az orosz megbízott azt az óhaját fejezte ki, hogy a Szovjet kormánya közvetlen tárgya­­­lásokat szeretne kezdeni Romániával. Tekintettel arra, hogy Oroszország és Románia között nincsen diplomáciai összeköttetés, az orosz kívánságot Len­gyelország közvetítette Bukarestbe, ahol egyelőre még nem adtak választ, kiszi­várgott hírek szerint azonban az az ál­láspont lett úrrá, hogy Románia és Len­gyelország csak együttesen tárgyalhat­nak a szovjet megbízottakkal. Kényszeregyezséget kért a „könyö­rületesség hegye“ Bukarest legnagyobb zálog­házának kliensei az intézet megmentését követel­i Bukarest, november hó 50. Bukarest egyetlen államilag engedé­lyezett zálogháza, a „Muntele de pieta­­te“ kényszeregyezséget kért. A derék in­tézmény, hogy nagyobb forgalmat csi­náljon, az utóbbi években betéteket is elfogadott és kamatozta­tott. A bizalmi válságot azonban neki is meg kellett éreznie. A betétesek sorra jelent­keztek és kiszedték betéteiket. A zálog­ház fizetett, amíg fizetni tudott, végül is azonban bejelentette, hogy nincs több pénze és kénytelen megkérni a kény­szeregyezséget, ami meg is történt. A zálogház pénz- és más betétesei va­sárnap népes gyűlést tartottak, amelyen a szónokok szenvedélyesen szálltak sík­ra a veszélyeztetett intézmény mellett. Kifejtették, hogy a szegényeknek ez az intézmény adott végső lehetőséget ar­­­ra, hogy mindennapi kenyeret szerez­zenek maguknak. Nem szabad tehát engedni, hogy a „Muntele de pietate“, vagyis a „könyö­­rületesség hegye“ veszélyes válságba jusson s mindent el kell követni a meg­mentésére, annál is inkább, mert Buka­restnek ez az egyedüli ilyen intézménye. ­931. november 30. Zürich (nyitás): Berlin 122.30, Am­szterdam 207, Newyork 515.50, London 1817, Paris 2015, Milánó 2660, Prága 1527.50, Budapest 9002.50, Belgrád 905, Bukarest 307, Varsó 5760. Ediszon jóslata szerint A nagyvárosi ember süketen fog születni Edison, aki maga is megsiketült, egy régi internjúban azt jósolta, hogy a jövő embere már fiatalon süket lesz attól az állandó lár­ mától, amelyet a technika fejlődése elkerül­­hetetlen kísérő jelenségévé tesz a modern életé­nek. Az erős szellemi munkát végző tudósok és írók körében egyre erősebb a pimasz a nagyváros lármája miatt, a nagyközönség egyik fele méltatlanul szenved azért a kímé­letlenségért, amelyben a nagyközönség másik fele részesíti. Az orvosok szörnyű jóslatokkal ijesztgetnek bennünket. Megállapítják, hogy a nagyvárosi lárma idegességet, szellemi el­­tompultságot, emlékezetbeli fogyatékosságot idéz elő. A B. L. beszámolt róla, hogy hern­yóikban gyárosokból, orvosokból, mérnökök­ből, jogászokból és a közrendészeti hatóságok képviselőiből nagy bizottság alakult, amely azzal a problémával foglalkozik, mennyire le­het a nagyvárosi zajt csökkenteni, mi az, ami elkerülhetetlen és mit lehet kiküszöbölni. Egy esztendei munkával összeállították és kataló­gusba sorozták a zajok különböző nemeit,­­ válfajait és okozóit. (Mellesleg megjegyezve: azt olvassuk, hogy a lárma elleni bizottság helyiségeiben éjjel-nappal két tucat gépiróna és egész sereg hangmérő és zajközvetítő ké­szülék működik, úgy, hogy a környéken e­miatt nem tudnak aludni az emberek.) A lárma elleni küzdelem különben nem uh keletű, csak ma némileg indokoltabb, mint régente volt. Tudományos megállapítások szerint már az ókorban nagy erőfeszítéseket tettek a közjólét intézői, hogy a nagyváros lármáját leküzdjék és a lakók éjszakai nyu­galmát biztosítsák. Legnagyobb mértékben sikerült ezt a célt elérni a híres Sybaris váro­sában, amelynek elkényeztetett lakói minden zajjal járó ipari foglalkozást száműztek a maguk köréből. A hagyományok szerint az elpuhu­lt városban tilos­ volt a kakaskukuré- Céltudatos fog és szájápolást, tényleg ferterlenítő szájvíz,enyhe fogpép és megfelelő fogkefe használatával érünk el. OD­OL-RENDSZER OD­OL- szájvíz ODOL- fogpép ODOL-fogkefe. kolás. Talánt éppen ezzel jellemezhetjük leg­élesebben a különbséget a múlt és a jelen kö­zött. Ma a kakaskukorékolás éppen a falud csendnek és békés nyugalomnak a jelképe. Ettől féltek az ókor életm­űvészei, akik még nem tudták, hogy mi a motorzakatolás és a minden lakásból bömbölő rádió­tébolyító koncertje. Ma, amikor a Zeppelin és a repü­lőgép közeledését kilométerekről meghallani, mulatságosan hat, hogy a szövőszék zaját, a­mikor ezt a korszakalkotó készüléket feltalál­ták, sokan nem tudták elviselni és amikor megindult ellene a harc, erre a kellemetlen tulajdonságéra hivatkoztak. Az igazság kedvéért, meg kell emlékeznünk Williamson angol regényíróról, aki annyira beleélte magát a technika korszakának ebbe a zenéjébe, hogy enélkül állítólag nem tud dolgozni. — Legutóbbi regényemet egy londoni pad­láslakásban írtam, amelybe hangszórók köz­vetítették az utca minden lármáját. Berlinben, a Közegészségügyi Intézet egyik fiatal tudósa, dr. Eisenberg, tanulmányozza a nagyvárosi zajt Forgalmas pontokon, kü­lönböző helyeken, villamos sínek mentén, út­test közepén, ablakok alján mikrofont állít fel és ezt a zajt olyan készüléken hallgatja, amely a hangerőt regisztrálja. A hangerő egy­ségét „phon“-nak nevezi. Figyeljük csak ezt a készüléket kissé. Két gépkocsi találkozik, a fékek csikorognak, az egyik duda röfög, a másik vonít: 9 és fél phon. Villamos száguld el teljes dühvel csilingelve: 14 phon. Egyszer* re csak nagyot ugrik a mutató, három mo­torkerékpár rohan egymás után, fülsikeri­l puffogá ssal: 42 phon! i í)//vu. '

Next