Ceglédi Kisgazda, 1922 (3. évfolyam, 1-56. szám)
1922-01-01 / 1. szám
2. oldal Egyhangúlag megválasztották a következőket : Elnök: Dr. Antal István ügyvéd. Alelnök : Szalonnás János ref. teológus. Igazgató : Kernács Ferenc gazdálkodó. Titkár: Hörömpő János gazdálkodó. Pénztáros : Farkas László gazdálkodó. Gazda: Szabó Sándor gazdálkodó. Könyvtáros: Banai Benő tanító. Választmány : Őze József, Váróczy Mihály, ifj. Sági Károly, ifj. Füle János, Kiss József, id. Szabó Károly, ifj. Herczeg József, Antal László, Kernács Lajos, Füle József gazdálkodók, Szakter József állatorvos és Szűcs Ferenc ref. kántor. Számvizsgálóbizottság tagjai: Király István, Bogdán Gyula városi jegyző és ifj. Füle Lajos (Dános). A vezetőség az egyesület tagjait már ezúttal is értesíti, hogy 1922. évi január 8-án, vasárnap a Népkörben ismeretterjesztő előadást rendez, amelyen minden tag megjelenését kéri. Az előadás időpontját a Kisgazda legközelebbi számában közöljük. CZEGLÉDI KISGAZDA HÍREK — Lapunk előfizetőinek és olvasóinak boldog újévet kívánunk, Petőfi-ünnep. Halhatatlan nagy költőnk születésének 100 éves fordulója alkalmából az ország minden valamirevaló helyén nagy ünnepségeket rendeznek. Kifejezzük ezzel azt a határtalan megbecsülést, amelylyel a magyar érzés és gondolkozás leghűbb kifejezőjének tartozunk. Városunkban az Ifjúsági Kör vette kezébe az ügyet és nagy-szabású irodalmi estélyt rendez. Az estély nem tesz meg az évforduló napján, hanem csak január közepe táján, mivel az előkészületeket előbb nem tudják befejezni. Az irodalmi est a legjobbak egyikének ígérkezik s előreláthatólag méltó lesz Petőfi nagyságához. Már eddig is sikerült elsőrangú szereplők részvételét biztosítani. A műsor túlnyomórészt Petőfi költeményeinek előadásából fog állani. Szavalatok, felolvasás, zeneszámok. Már jóelőre felhívjuk rá a közönség érdeklődő figyelmét. Kitüntetés. A hivatalos közlöny dec. 28-iki számában a Kormányzó úr őfőméltósága Ádám Sándor volt kir. járásbirónknak nyugalomba vonulása alkalmából, hű és buzgó szolgálatai elismeréséül a kir. ítélőtáblás bírói címet adományozta. — jótékonyság. Karácsony estélyén a fiatalkorúak fogházában Szépen sikerült szeretet ünnepélyt tartott a Ref. Nőegylet. A feldíszített teremben 250 letartóztatott gyűlt össze s nemesült szívük az ünnepély hatása alatt énekkari számok, szavalat, hegedűszám mellett szemmel látható nagy hatást keltett a Nőegylet hatalmas beszédű szónoka előadása, ki a lelkükbe markolt alkalmi gyönyörű előadásával. A szépen sikerült ünnepély végén a helybeli társadalomtól begyült ajándékokat osztották szét a foglyoknak s utána vacsorával vendégelték meg a fogház letartóztatottjait. — Áthelyezés. A czeglédi osztálymérnökségtől Bischitz Dávid főfelügyelő Váczra, Berger Benő főmérnök pedig Bpcstre helyeztetett át. Az osztály vezetésére Váczról Kanka Lajos felügyelő helyeztetett városunkba. — A IX. ker. iskolánál a Ref. Nőegylet szeretetvendégséggel egybekötött teaestélyt rendez január hó 7-én, szombaton délután fél négy órakor, melyre minden érdeklődőt szeretettel meghív a Ref. Nőegylet vezetősége. — Kisüstök. Az a hosszu bizonytalanság, amelyben a kisüstök sorsa a háború óta van, végre-valahára megszűnt. A pénzügyminiszter engedett a sokszori s többfelől elhangzott kéréseknek s megengedte, hogy a kisüstök ott maradjanak, ahol most vannak s azokon a főzés az eddigi mód szerint történjék. Nem lesz tehát csoportosítás és a mai rend — egyelőre legalább — véglegesnek tekinthető. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az u. n. szövetkezeti kisüstöket nem lehet kérelmezni. Ezek azonban a gyakorlatban előreláthatólag nem válnak be. Germekvédelmi előadások. Az amerikai anya- és csecsemővédő akcióval kapcsolatban január 5—8-ig az amerikai vöröskereszt egylet a városháza közgyűlési termében nagy kiállítást rendez, melynek célja, hogy az anya- és gyermekgondozás legbeváltabb módjait szemléltesse. Két előadás lesz, az egyik a közgyűlési teremben, a másik az Urániában vetített képekkel. A kiállítás s az előadásokra belépődíj nem lesz. — Amerikai adomány. A Ref. Nőegylet vezetőségének sok fáradságos utánjárásra sikerült kieszközölni, hogy az Amerikai Relief Administration 400 czeglédi szegény gyermek részére ruhát utaljon ki. Erre a segélyre még a nyár folyamán kellett jelentkezni s most a karácsonyi ünnepekre osztotta ki a Nőegylet. A kiosztásnál az amerikai misszió részéről Aberle tábornok volt jelen. 400 lerongyolódott szegény gyermeknek hozott boldog karácsonyi ünnepet a kiiztott méret után szabott, régen látott teljesen új ruha, felsőkabát, harisnya és erős eredeti amerikai cipő. Sajnos azonban még sok lerongyolt szegény családnak nem jutott ebből a több, mint félmillió korona értékű adományból, de a Nőegylet vezetősége újabb gyermekruhasegély kiutalásra számítva, a minél gyorsabb lebonyolíthatás céljából már folyamatba tette. Jelentkezni még lehet vallás és társadalmi osztály különbség nélkül a központi leányiskolánál. A gyermekek megmérés céljából bevezetendők. —Eljegyzés. Szalisznyó Lajos városi levéltárnok december 25-én tartotta eljegyzését Boda Mariska urleánnyal. Gratulálunk. — Teljes vasárnapi munkaszünet. A vasárnapi munkaszünet dolgával kapcsolatban többféle kívánság merült fel. A kereskedők különböző képviseletei a teljes és általános munkaszünet mellett foglaltak állást. Azonban ismételten ki kell fejeznünk azt a való következményt, hogy a vasárnapi munkaszünet be nem hozható anélkül, hogy az a gazdaság rovására ne essék. A külterületen nagy számban lakók bevásárlásaikat vasárnap végzik s nem mulaszthatnak munkanapot, ami különösen nagy dologidőben rendkívül fontos s ha csak mód van rá, el kell kerülni. — Amnesztia. Kegyelemben részesülnek azok az egyének, akiket a polgári büntetőbíróság az 1918 október 31 és 1919 március 21 között lezajlott tömegmozgalmak keretében vagy azokkal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt öt évet meg nem haladó tartalmú szabadságvesztésre ítélt, kivéve, ha az igazságügyminiszter megállapítja, hogy az elítélt az állam és a társadalom törvényes rendjére, vagy a közbiztonságra veszedelmes. — Segély. Azok az ínséget szenvedő özvegyek, kiknek férje , árvák, kiknek atyja és szülők, kiknek fia hadifogságban van, vagy ott meghalt, egyszeri kisebb segélyben részesülhetnek, ha rászorultságukat és azt igazolják, hogy a férj, atya, illetve családfentartó valóban orosz fogságban van, vagy ott meghalt. Ugyanilyen segélyért folyamodhatnak a hazatért volt hadifoglyok, ha rokkantságukatés keresetképtelenségüket igazolják. Folyamodók mielőbb jelentkezzenek a városháza 8. sz. helyiségében, igazoló okmányaikkal. A hadirokkantak, özvegyek és árvák karácsonyára újabban a következő gyűjtések érkeztek be. Megbízott jegyzőnél befolyt egyes adományokból 15,920 K, Kárteszi János, Gyura István, Hegedűs János 2800 K, Ócsay István 250 K, dr. Szoboszlay István 110 K, 4 N. N. 550 K, dr. Hulin Béla m. kir. rendőrtanácsos táncmulatságokból 8258 K, egyes nagyobb adományok dr. Traub József 10,000 K, B. Molnár Elemér 10,000 K, Horváth József nyug. rendőrbiztos 5000 K. 1 . Újabb hir Szibériából. Karácsonyi számunkban leközöltük Bogdán Alajos 29. honv. gyalogezredbeli zászlós nov. 2-án kelt levelének azon részét, mely az oroszországi állapotokat tárja elénk a maga valóságában, s tájékozást ad a hadifogoly életről is, s a legtöbb Szibériában élő, tengődő hadifogoly lelkiállapotáról. Nevezett czeglédi orosz hadifogoly 1921. nov. 18-iki keltezéssel újabb levelet küldött, amely Karácsony szombatján érkezett meg, hozzátartozói nagy örömére. A levél egyes részletei így hangzanak : „A mai, legfrissebb keletű s eléggé megbízható hir szerint 18-án indulnánk; dehát — Istenem — ki tud már a dátumokban hinni! Annyiszor, de annyiszor becsaptak már minket! Nem csoda, ha annyi keserű csalódás után oly sok fogolytársam teljesen elfásult, sok meg valósággal bolondja a hazautazási híreknek s a napról-napra, különböző variációkban érkező kicserélési, indulási, „pontos, megbízható hírek“ fölött egy kézlegyintéssel, vagy keserű sóhajtozás és káromkodás között tér napirendre. ... Hajótöröttek vagyunk. Ezerszer becsapott, kijátszott, megalázott senkifiak, félrerugott rongyok, fazékorjú, köhögős, ifjan megaggott vén legények, roncsok, idegbetegek, kényszermunkások, akikre az életnek is alig volna már varázsa, ha egyetlen reménység nem élne még bennünk. Az a mi nagy reménységünk, hogy egyszer, valamikor, egy hónap, egy év, egy évtized múlva, de egyszer mégis, mégis csak eljön az a mi drága, annyiszor megálmodott, ábrándjainkban kiszínezett, óhajtva sóvárgott, ezerszer leimádkozott, várva-várt szent napunk . . . Egy nagy ünnepre várunk és készülődünk : a feltámadás, az újjászületés, a viszontlátás ünnepére. Ha ennek a reménye nem pislogna még a szívünkben, nagyon sokan elhamvadtunk volna már! Hej, de ti ezt nem értitek meg. Honvágy! Mi az ? s talán meg is nehezteltek e sorokért s férfiatlannak tartjátok, ezt a mi igaz, őszinte, mélységes fájdalmunkat. Tudom, sokan azt gondoljátok, hogy — ha szabad egy Tisza grófnak tulajdonított kifejezéssel élnem — mi „üdülünk“ Szibériában s nem kívánkozunk haza. (Egy Tisza grófnak a szájába ilyen kijelentést adnak, s ilyet terjesztenek az oroszországi kommunisták a foglyok között, hogy a kommunizmusnak megnyerjék őket, hogy itthon senki a foglyokkal nem törődik. Pedig azt tudjuk mi, hogy Tisza ilyen kijelentést sohasem tett. Szerk.) Sokan családot alapítottak itten és ugy-ahogy elhelyezkedtek az orosz viszonyok közt s könnyebben várják azt a háromszori csengetést, amely az indulásunkat fogja jelezni. Nem úgy van. Mindnyájan hazavágyunk, még a nősek, még az orosz asszonyok is — oda, mihozzánk, csak elbeszélésből ismert úl hazájukba. És azt ne gondoljátok, hogy az itteni nyomorúságos megélhetési viszonyok, vagy az idetgen nyelv nem tudása miatt áhítozunk el innét. Hiszen mi, hányí vetett életű foglyok, megtanultunk már, azaz tudunk nélkülözni, s nagyrészünk az orosz nyelvben is vitte már valamire, de nem tudunk „szivet cserélni“. Magam is sokat foglalkoztam már azzal a gondolattal, hogy itt megtelepszem. A honvágy újra felébredt s hazavágyom szüntelen, talán most fokozottabb mértékben, mint valaha. A forradalom itt mindent felforgatott s az uj viszonyok között nehéz elhelyezkedni. De lassan kint már kezd kialakulni az uj élet. Hogy miképen, röviden csak ennyit: Az őstermelő Oroszország éhezik, fázik, nyomorog. Ami kevés „tejfel“ akad, azt a régi és uj keletű spekulánsok szedik le. A bürokratizmus itt ismeretlen méretekben dühöng. S az itteni szomorú állapotoknak kivált a hontalan bujdosó hadifogoly érzi a nyomasztó voltát, ő mindenképen utolsó ember. Ehhez a levélhez több hozzáfűzni valónk nincsen. Ellenben kötelességünk megemlíteni azt, hogy az Amerikai Magyar Újság ez évi dec. 4-iki számában azt írja hatalmas nagy betűkkel: Vissza Oroszországba, vagyis a hazatért orosz foglyok visszakivánkoznak. Értesülését az AmerikaiMagyar Újság egy volt orosz hadifogoly hozzátartozójától kapta, akit Csóton oroszországi kommunista ténykedéséért visszatartottak. 1-fő szám