Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)
1984-10-13 / 41. szám
6. oldal MEDITERRANEAN U-S-tntuts: SEA ,m" A fenti térkép részleteiben mutatja az amerikai nagykövetség körüli terület helyzetét, mielőtt a libanoni terrorista akció bekövetkezett. Nicaragua szerint Amerika támadásra készül... Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése előtt a közelmúltban rendkívül érdekes és rendkívül szenvedélyes beszédet mondott Daniel Ortega Nicaragua diktátora, a nicaraguai katonai junta vezetője. Ortega a világszervezet segítségét kérte ahhoz, amit beszédében „amerikai támadási tervnek” nevezett. Ortega érvelése az állítólagos amerikai támadási tervvel kapcsolatban a következő volt: — Nicaragua partjai közelében számos amerikai hadihajó állomásozik és határozott értesüléseink szerint a hadihajók irányítása és parancsnoksága a Pentagon és a Central Intelligence Agency kezében van — jelentette ki Ortega. — Minden jel arra mutat, hogy a Reagan adminisztráció meg akarja ismételni Nicaragua ellen az egy évvel ezelőtti „szégyenletes grenadai támadást.” Bronsvilleben (Tex.) ahol jelenleg Ronald Reagan választási kampányát folytatja, James Baker, a Fehér Ház személyzeti osztályvezetője, egy sajtóértekezleten kijelentette az újságírók előtt: — Ortega vádja a legteljesebb mértékben nélkülözi a valóságot. Washington, D.C.-ben a Pentagon hivatalos szóvivője, Michael Burch, a következő kijelentést tette egy rögtönzött sajtóértekezleten: — Ortega vádja minden alapot nélkülöz. A US Navy egyetlen hadihajója tartózkodik Közép-Amerika nyugati partjai közelében, egyetlen hajónk sincs a keleti partoknál. Amerikai, angol és francia újságírók megpróbáltak erre vonatkozó nyilatkozatot kapni a Central Intelligence Agencytől, minden erre vonatkozó kísérletük azonban sikertelen volt. A CIA szóvivőjének nyilatkozata így hangzott: — Nem vagyunk hajlandók kommentárt fűzni Mr. Ortega vádjaihoz. Andrei Gromyko, szovjet külügyminiszter, megérkezik Amerikába K POKOfuf/1 Egy szovjet karikaturista Így látja Ronald Reagant, „az őrült rodeo hőst.” Az Európai Közös Piac ellenzi Amerika latin-amerikai politikáját Nemrégiben ért véget San Joseben (Costa Rica) a nyugat-európai és a latinamerikai külügyminiszterek kétnapos tanácskozása. A tanácskozásra az Egyesült Államok megbízottait nem hívták meg, ami önmagában is jelzi, hogy a tanácskozás rendezői, az Európai Közös Piac vezetői, a média szerint , diplomáciai támadásra készültek Amerika latinamerikai politikája ellen. A tanácskozáson 21 külügyminiszter vett részt, részint a Közös Piac külügyminiszterei, másrészt pedig latin és középamerikai országok külügyminiszterei. Az értekezlet végső határozata 22 pontból állott, a résztvevő külügyminiszterek mindegyike aláírta és lényege az volt: az Európai Közös Piac pénzügyi támogatást hajlandó nyújtani a különböző latin és középamerikai országoknak , és az egyik támogatott ország Nicaragua lesz. A határozat nyomban találkozott George Shultz, amerikai külügyminiszter, ellenzésével, Mr. Shultz ellenzése azonban nem változtatott a határozaton. A dolog különös jelentősége az, hogy Amerika évek óta sokmillió dollárt áldoz a különböző szandinista-ellenes (kommunista-ellenes) közép-amerikai politikai és katonai csoportok támogatására eredménytelenül. A határozatot egyébként Amerika egyik legmegbízhatóbb nyugat-európai szövetségese, Nyugat-Németország, is aláírta. Hussein makacs — állítja Izrael Izrael a közelmúltban arra kérte Hussein királyt, Jordánia uralkodóját, hogy közvetítsen békét a Közel-Keleten és vállalja el a közvetítő szerepét Izrael és a PLO között. Hussein azonban erre nem hajlandó és az Associated Press nevű amerikai hírügynökség ammani irodavezetőjének egy interjú alkalmával a következőket mondta: — Az izraeli javaslat nem egyéb közönséges szemfényvesztésből. Hussein azonban ennél még tovább ment, amikor a megnyitó beszédet mondta a jordáni parlament ülésszakának első napján: — Közel-keleti béke csak akkor valósítható meg, ha ezzel kapcsolatban nemzetközi békeértekezletet rendezünk. Minden egyéb kísérlet nem egyéb önmagunk megtévesztésénél. Amint azt önök is tudják, nemrégiben újra felvetettük a diplomáciai kapcsolatokat Egyiptommal. Ez a körülmény rendkívül fontos, mert egységesíti harcunkat, az arabok harcát, az agreszszív Izrael ellen. — Ma már világos és elvitathatatlan — mondta Hussein, — hogy az arabok mindenfajta békekezdeményezése csupán elutasítással és késleltetéssel találkozik Izrael és az Egyesült Államok részéről. — Izrael igazi politikája a „sem háború, sem béke” politikája és az Egyesült Államoknak kényszeríteni kellene Izraelt arra, hogy elfogadja az Egyesült Nemzetek Szervezetének 242-ik határozatát. Ennek a határozatnak lényege az, hogy Izraelnek minden olyan arab területről, amelyet az 1967-es közelkeleti háború alkalmával elfoglalt, ki kell vonulnia. Izrael azonban erre nem hajlandó és a hivatalos izraeli álláspont az, hogy Izrael ezeket a területeket sohasem lesz hajlandóviszszaadni az araboknak. Shimon Peres, izraeli miniszterelnök, válasza: — Azok, akik nem hajlandók békére, drága árat fognak fizetni magatartásukért. Hussein makacssága meglehetősen kényelmetlen a Reagan-adminisztráció számára. A legújabb izraeli békejavaslat mögött Ronald Reagan állt, aki választási kampányában egy esetleges közelkeleti békével szerette volna ellensúlyozni azt, hogy a Bnai Brith nevű, rendkívül befolyásos zsidószervezet nem őt, hanem Walter Mondalet endoizálta a közelmúltban, aki közelebb áll a szervezethez, mint Reagan. Az izraeli kormány első szigorú takarékossági intézkedései Az új izraeli kormány előzetes ígéretének és fenyegetésének megfelelően megkezdte gazdasági takarékossági intézkedéseinek bevezetését. Az izraeli gazdasági élet egyik legfőbb problémája — az évi 400 százalékos infláció mellett — az, hogy az ország külkereskedelmi mérlege rendkívül kedvezőtlen, Izrael sokkal több árucikket importál, mint amennyit exportál és ennek következtében külföldi nemesvaluta készlete az utóbbi évek folyamán minimumra csökkent. Ariel Sharon, kereskedelmi és iparügyi miniszter, bejelentette, hogy az ország nemesvaluta készletének emelése érdekében, a kormány hat hónapon keresztül ötven árucikk behozatalát megtiltja. A miniszter a kérdéses árucikkek mindegyikét luxuscikknek minősítette. A behozatali tilalom többek között a külföldi autókat és például olyan kozmetikai cikkeket is érint, mint a női szemöldökfestő ceruza, stb. Az elkövetkező hat hónapban ugyancsak nem lehet Izraelbe importálni csokoládét, pálinkát és sört, valamint szappant sem. Ezzel azonban nem értek véget a „hét szűk esztendő” gazdasági megszorító intézkedései. A külföldre utazó izraeliek korábban kétezer amerikai dollárnak megfelelő összeget vihettek magukkal. Ezt az összeget a miniszter most ezer dollárra csökkentette. Számos árucikkre a kormány 25-40 százalékos fogyasztási adót vet ki. Ami a takarékossági intézkedésekben meglepő, az az, hogy a hivatalos izraeli rádióállomás jelentette: a rövidesen a Knesset (parlament) elé kerülő költsévetési javaslat „valószínűleg” csökkenteni fogja az izraeli hadsereg létszámát, takarékossági szempontok miatt. Amennyiben erre valóban sor kerül, a modern Izrael történetében ez lenne az első eset, hogy az ország védelmi erejét csökkentik. Nem kétséges, hogy a kormány a képviselőházban az orthodox vallási pártok éles támadására számíthat majd. Mr. Sharon szerint Izrael külkereskedelmi partnereit rövidesen hivatalosan értesíteni fogják az import-korlátozásokról. Izland új adótörvénye: nincs többé adó... Reykjavikból, Izland városából, jelenti andoni „Sunday Ties”. Az izlandi kormányban adójavaslatot teszt a közeljövőben aviselőház elé, amelyk lényege: megszűnik adó az ország polgárnak 90 százaléka számra és a jövőben csak ők fizetnek majd jövelmi adót, akiknek jödelme magas. Izland rmánya 1983 óta két írtból álló koalíciós rmány. Az egyik párt konzervatív Függetnségi Párt, a másikat az úgynevezett politai jobbközép pártja, az agresszív párt. Az iradi parlamentnek 60épviselője van, ezeközül 37 a kormánykoalíció képviselőinek a száma, a nem mindennapi adójavaslat megszavazása tehát bizonyosnak tekinthető. A kormány a későbbiek folyamán új forgalmi adót szándékozik bevezetni, azért, hogy a beruházásokhoz szükséges jövedelmet növelje. Sokak szerint ez a forgalmi adó olyan magas lesz, hogy valójában a kiskeresetűek éppen olyan kedvezőtlen helyzetben lesznek, mint amikor állami jövedelmi adót fizettek. Az izlandi koalíciós kormány eddigi gazdasági és pénzügyi politikája egyébként egyáltalában nem tekinthető sikertelennek. Az évi inflációs áremelkedés jelenleg körülbelül 15 százalék, ami csak akkor tűnik magasnak, ha nem tudjuk, hogy egy esztendővel ezelőtt, amikor a koalíciós kormány megkezdte működését, az évi inflációs áremelkedés 159 százalék volt Izlandban. Thordur Fridjonsson, Steingrimur Hermansson miniszterelnök gazdasági tanácsadója, a következőket mondta az újságíróknak: — Kétségtelen bizonyítékaink vannak arra vonatkozóan, hogy nagyon sok magas jövedelmű halász van, aki eltitkolja jövedelmét. Ezt a helyzetet megszüntetjük, a jövedelmeket a jövőben szigorúbban fogjuk ellenőrizni, mint eddig tettük. Azok, akik évi nyolcezer amerikai dollárnak megfelelő öszszeget, vagy ennél kevesebbet keresnek, egyálttalában nem fognak jövedelmi adót fizetni. És a helyzet az, hogy ezek hozzávetőlegesen az ország lakosságának a 90 százalékát teszik ki. Az új adótörvényt három fázisban fogjuk végrehajtani, a törvény végrehajtását 1985-ben kezdjük el. Izland 1,054 éves parlamentje (a világ legrégibb demokratikus képviselőháza), az Althing, néhány nap múlva kezdi meg új ülésszakát, amelynek első tárgysorozati pontja a kormány adójavaslata lesz. Mi volt a kommunista Kínában a „nagy lépés előre”? Kína először ismerte el hivatalosan, hogy több, mint 10 millió ember éhenhalt az országban Mao elnök „nagy lépés előre” nevű programját követően, az 1958-tól kezdődő évek során. Az AP hírügynökség kérdésére a kínai állami statisztikai hivatal képviselője, Xu Gang közölte, hogy 1959 és 62 között... „...több mint 10 millió ember nem természetes halállal halt meg, egyrészt természeti katasztrófák, másrészt ember okozta tényezők következtében. ’ ’ Amerikai statisztikai szakemberek becslése szerint mintegy 27-30 millióra tehető a korszak áldozatainak a száma, amire a kínaiak azt válaszolják, hogy nagyon nehéz a pontos számadatokat meghatározni. „Nem olyan egyszerű megállapítanunk, hogy az emberek természetes halállal haltak-e meg, vagy pedig éhhalál vagy egyéb ok következtében” — mondja Szun Shanking, a Társadalomtudományi Akadémia tagja. Egy 1981-ben Kínában közzétett statisztika szerint 1957-ben az 1000 főre eső halálozási arányszám 10.8 volt, 1960-ban pedig 25.4. Ennek alapján, amerikai demográfusok számításai szerint, legalább 15 millióval több haláleset volt a szokásosnál. Viszont az egy évvel később, 1982-ben közzétett kínai statisztikai adatokból más számok olvashatók ki. Az 50-es, majd a 60-as években, az összlakosság számának alakulásából, hozzászámítva az átlagos születési arányszámot, s az derült ki, hogy a cselesemő és a felnőtt halandóság lényegesen magasabb volt a hivatalosan közölt adatoknál. A princetoni egyetem kutatóinak becslése szerint a „nagy lépés előre” áldozatainak a száma 27 millióra tehető. De Szun Shanking hivatkozik az ezekben az években pusztító természeti katasztrófákra, továbbá arra, hogy: „az alultápláltság miatt akkoriban sokan váltak meddővé, azonkívül a fiatal párok fogamzásgátló módszereket alkalmaztak, mert féltek, hogy az utódok még jobban megnehezítik az életüket. Ez a két döntő oka a lakosság csökkenésének azokban az években.” A pusztító szárazság, más vidékeken meg az áradások, továbbá a járványok és mindehhez a politikai és gazdasági felfordulás 58 és 62 között Kínában annyi áldozatot szedett, amennyivel századunkban csak egy adat vetélkedhet: a második világháború csataterein elesett 15 millió ember. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! A Big Mac betört Jugoszláviába A kommunista országok közül elsőnek Jugoszláviában nyílik McDonald, az amerikai gyorsétkezde-hálózatok közül a leghíresebb. Ez év decemberében, vagy legkésőbb jövő év elején, Belgrád belvárosában lehet először hamisítatlan Big Macot enni az új McDonaldban. Az első három üzlet megnyitása után, a sikertől függően döntenek majd , szélesítik-e a hálózatot, vagy sem. „A hamburger a mi pljeszkavitcsánk amerikai változata, csak tiszta borjúhúsból készül” — magyarázza egy belgrádi napilap olvasóinak. A jugoszlávokról azt mondják, inkább konzervatív ízlésük van az étkezésben, és jobb szeretnek az asztal mellett hosszan elüldögélve, hagyományos ételeket fogyasztani, borral és ha lehet, zenével közben... Olyannyira, hogy az amerikai cég eljövendő jugoszláv alkalmazottait — mind 30 évesnél fiatalabb 1 3 hónapra elküldi az Egyesült Államokba, hogy a helyszínen tanulják meg a hiteles McDonald-stílust. „Ez garancia lesz arra, hogy könnyedén megtanulják az amerikai stílust, és az üzleti hatékonyságot. Egyébként, a kezdeti időkben, amerikai McDonaldszakemberekkel fogunk együtt dolgozni, akik maradnak mindaddig, amíg be nem lendül az üzlet.” — mondotta Slavoljub Zivkovic, a Prokupac italgyártó vállalat igazgatója. A jugoszláviai McDonald ugyanis, a helyi törvényeknek megfelelően, vegyes üzlet lesz: minimum 51 %-ot jugoszláv cégnek kell befektetnie, 49% lehet külföldi. Az amerikai McDonald a Prokupac italgyártó céggel szövetkezett a belgrádi hálózat megindítására. Az első három gyorsvendéglő berendezése az Egyesült Államokból érkezik, de az ételutánpótlás a helyszínről, a tej Ljubljanából, a burgonya Belgrád környékéről, és az enyhén kalácshoz hasonlító, nagy omlós zsömleféléket Zrenjaninban fogják sütni. Ezeket töltik aztán meg hamburgerrel, sajtszeletekkel, salátalevéllel, paradicsom- és hagymakarikákkal, továbbá valamilyen majonéz-szerűséggel, amelynek pontos receptjét McDonald féltékenyen őrzi. A többréteges, puha, ízgazdag Big Macot melegen árulják: gyorsan megkapható, gyorsan fogyasztható, olcsó és laktat. Az első belgrádi McDonald olyan környéken nyílik, ahol sok egyetemi és iskolai épület van, tehát sok fiatal. A siker biztosítottnak látszik.