Corvina, 1906 (29. évfolyam, 1-36. szám)

1906-01-10 / 1. szám

4 CORVINA valóm igen kevésből áll, mintsem hősi költeményhez fognék, Salamon és Zsigmond nevű színjátékaim készültek, utóbb pedig Kont. Javítva s amennyire azóta ismereteim bővültek, változtatva szándékozom ezen munkáimat egyenként sajtó alá bocsátani, és ugyan most legelőször Salamon király czím alatt az elsőt, ötös jambusba szedve, öt felvonással, azután, ha kedvez az idő a többieket. A munka ezen jelentés szerént lesz nyomva. Előfizetési ára ezüstben 36 ki. közönséges papiroson, velinen 1 fr. Az előfizetés határnapja jövő novemberi vásár. Megkéretnek az alább nevezett urak, hogy akkorra az előfizetést I. J. Petrózai Trattner Mátyás úrhoz beküldeni méltóztassanak. A munka azontúl legottan sajtó alá megyen.» A könyv a következő évben meg is jelent, a melyhez a kor szokása szerint az előfizetők névsora is ki volt nyomtatva — hiszen sokan csak azért rendelték meg. A könyvnek már sokkal több előfizetője volt, mint Zalán futásának. Munkáinak javarésze az Aurorában jelent meg elsőbb, amelyekért eleinte semmit sem kapott. Trattner Mátyás utóda Károlyi István, az ügyvédből lett kiadó, egy imádságos könyv fordításával bizta meg, a melyért 80 frt honoráriumot kínált, azonban Vörösmartynak sehogysem ment az olyan munka, a melyhez neki kedve nem volt s ezt a megbízatást is másra ruházta át. 1828-ban végre állandó keresethez jutott. Károlyi többek tanácsára megkínálta a Tudományos Gyűjtemény szerkesztésével évi 800 váltó forint tiszteletdíjjal. Ezenkívül részt vett az Ezeregy éjszaka fordításában, amelyért külön kapott honoráriumot. A drámái is, amelyek külön-külön jelentek meg, hoztak némi jövedelmet. Az egész együttvéve nem sok volt, de elég ahhoz, hogy Vörösmarty független, szabad író lehessen. Kazinczy idejében az írók egymásnak írtak, nem kenyérért, hanem mellékfoglalkozás képen. Csokonay, ki pusztán író akart lenni — elpusztult. Vörösmarty idejében némileg javultak már a viszonyok : lassan-lassan gyarapodott az olvasó közönség: «a nemzet hallgatni kezdett íróira!»*) 1832-ben már Vörösmarty kiadót talált, Károlyi István személyében, aki 10 évre megvette munkáinak első gyűjteményét 1100 forint tiszteletdíjon a következő szerződés értelmében : «Alulírottak egymással így egyeztünk: Egyfelől én Vörösmarty Mihál átadom 1. Károlyi István úrnak tíz esztendei szabad nyomtatás és áruitatás végett következő munkáimat: 1. Zalán futását 500 pengő forintért. 2. Cserhalom, Eger, Széplak, Tündérvölgy, Rom, Szomszédvár, Délsziget, Magyarvár (a két utóbbit csak mint töredéket) nevű hőskölteményeket ismét 500 pengő forintért. 3. Apróbb versezeteimet 100 p. forintért s így összesen 1100, azaz ezer száz p. forintért. A kikötött tiz esztendő 1833 kezdetétől 1843 kezdetéig terjedvén, ez idő alatt fen tisztelt Károlyi István úrnak kirekesztőleg nyomtatni szabadsága legyen azon hozzáadással, hogy a mi ezen tiz év alatti nyomtatványokból fennmaradandó azt, mig benne tart, azon túl is átuitathassa, a nyomtatási jus azonban tiz év multával, reám mint tulajdonosra, visszaszállván. A fizetés határidejére pedig igy egyeztünk: 500 pengő forint le fog fizettetni, mihelyt Zalán futása sajtó alá adatik, ezen fizetés napjához egy esztendőre ismét 500 pengő forint, jövő 1833. jan. elsején pedig 100 pengő forint fizettetik le. A munkák még e folyó 1832-ik évben adatnak által. — Másfelől én Károlyi István elfogadván a nevezett munkákat a kikötött tiz esztendőre, magamat a kitett föltételek pontos megtartására és teljesítésére kötelezem. Költ Pesten aug. 21-én, 1832. Vörösmarty Mihály, Károlyi István. E szerződésben foglalt munkák 1833-ban meg is jelentek*) három kötetben, nagy nyolczadrétben, mindegyikben külön-külön négy rézmetszettel. Még ennek a szerződésnek tartama alatt ujabb munkáinak is megjelent egy gyűjteménye**) 1 kötetben, amelyet Vörösmarty maga adott ki. Ez a kiadás nem nagy kelendőségnek örvendett, amit Kossuth Lajos szemére is hányt a magyar közönségnek. (Folyt. köv.) *) Gyulai, Vörösmarty életrajza. A 4-ik nemzetközi kiadói kongresszus. 1901-ben tartatott meg Lipcsében a 3-ik nemzetközi kiadói kongresszus, a melyen a magyar könyvkereskedelem is kellően képviselve volt. A lipresei kongresszus alkalmával Milánó és New York jelentkeztek a 4-ik kongresszus megtartása czéljából; döntés Milano mellett történt, ahol a Simplon alagút megnyitása alkalmával nemzetközi kiállítás rendezése is előkészületben van. A kongresszusnak 1904-ben kellett volna már megtartatnia, az alagút munkálatainak számos akadálya azonban késleltette az alagút megnyitását, ezzel együtt a kiállítást és a mi kongresszusunkat is. Végre minden akadály leküzdetvén, a kongresszus, idejét 1900 június 6 —10-ig állapították meg és a szervező bizottság a Magyar Könyvkereskedők Egyletét is meghívta. Az idő igen szerencsésen van megválasztva, mert közvetlenül a pünkösdi ünnepek után esik, amelyeket amúgy is sokan olaszországi kirándulásra használnak fel. A deczember hó 4-éről kelt körlevél értelmében már eddig is 160 résztvevő jelentkezett. A mi részünkről is mihamarább várják a résztvevők számának bejelentését, akiknek jelentkezéseit egyletünk főtitkárja, Ranschburg Viktor fogja a kongresszus irodájával szemben közvetíteni. A kongresszus tárgysorozatát illetőleg eddig a következő jelentések vannak bejelentve: 1. A nemzetközi kiadói kongresszusok állandó irodájának általános jelentése. (Előadó: H. Morel.) 2. Szakiskolákról. (Előadó: E. Bruylant.) 3. Kereskedelmi utazókra kivetett illetékek és engedélyek bizonyos országokban. (Előadó : T. Fisher-Unwin.) 4. Könyvjegyzékek postai illetékeiről. (Előadó: T. Fisher-Unwin.) 5. A kiadói szerződésről. (Előadó: E. Treves.) 6. Művészeti bibliográfia. (Előadó : C. Schwarz.) 7. Könyvek kivitele és azok visszaküldése. (Előadó: U. Hoepli.) 8. Törvényes letét. (Előadó: P. Vallardi.) P. 9. A kötelező munkaszünet napja. (Előadó: Vallardi.) *) Vörösmarty Mihál Minden Munkái. Pest, 1833. Trattner Károlyi tulajdona. **) Vörösmarty Ujabb munkái. Budán 1840. 1. köt. Versek. II. köt. Beszélyek és regék. III. köt. Színművek. IV. köt. Színművek, 1906