Corvina, 1921 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-10 / 23. szám

XLIV. évfolyam- Budapest, 1921 április 15. 15. szám. CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK, ZENEMŰKIADÓK ÉS ZENEMŰKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Budapest IV. Veres Pálné-utca 30. szám I. em. Telelőn József 59 95. A lap szellemi részére vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre kü­ldendők SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Bárd Gyula, a zeneműkiadó és zeneműkereskedő, Lantos Adolf, a­pesti könyvkereskedő, Dr. Szántó Andor, a könyvkiadó szakosztály megbízásából,­­ Megjelenik hetenként egyszer, pénteken . HIRDETÉSEINK DÍJA: 1 egész oldal: 980 korona. Fél oldal: 500 korona. Negyed oldal:320 korona.Nyolcadoldal: 180 korona Kishirdetéseink dija petit-soronként 7 korona, a vastagabban szedett sorok dija : 12 korona. Szállítási zárlat. A «Corvina» 21. számában Endrényi Imre szegedi könyvkereskedő cég ellen szállítási zárlat rendeltetett el. Azóta ez ügyben úgy az Endrényi Imre cégtől, mint Egyesületünk szegedi szakosztályától oly értelmű megkeresést kaptunk, hogy az Endrényi Imre cég már a szállítási zárlat elrendelése előtt is kijelentette, misze­rint a Friss Hírek napilapban leközölt hirdetést meg nem történtnek tekinteni kéri, s egyben nevezett cég kötelező ígéretet tett arra nézve is, hogy a jövőben minden az egyesületi szabályba ütköző reklámírozástól vagy bármely más eljárástól tartózkodni fog. Kijelentette továbbá az Endrényi Imre cég azt is, hogy az április 27-én hozzá intézett átiratunk kezeihez nem érkezett és a válasz ezért maradt el. E tényállás alapján szegedi kartársaink is kérik az itt előadottak tudomásul vételét és a szállítási zárlat megszüntetését. Egyesületünk elnöksége a szegedi kartársak elő­terjesztése és az Endrényi Imre cég védekezése alapján a maga részéről a szállítási zárlat megszűnését ezennel kimondja úgy, hogy Egyesületünk tagjai nevezett céggel továbbra is rendes üzleti összeköttetésben ma­radhatnak. Az előadottakon kívül ügyelemmel volt az elnök­ség a határozat meghozatalánál arra a körülményre is, hogy az Endrényi Imre cég jelenlegi tulajdonosa, az elhalt cégtulajdonos fia, csak egész rövid idő óta van a szakmában és így az általa elkövetett mulasztás jóhiszeműsége tekintetében előterjesztett védekezés elfo­gadható volt. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők, Zeneműkiadók és Zeneműkereskedők Országos Egyesületének Elnöksége. VMWMVMWMVWWVWVWWVWVWVmWMWVVWW. «WWWWWWWWVW Az új szerzőjogi törvényjavaslat. Irta : dr. György Ernő. Amire külön kényszer nélkül is meg­volt a haj­landóságunk, azt a békeszerződés 222. §-a parancso­lólag írja elő : csatlakozunk az írói és művészi művek védelme tárgyában létesített berni unióhoz. E belépés következményei kettős irányban bírnak jelentőséggel. Nemzetközi vonatkozásokban, a berni unióhoz csatla­kozott többi államokkal fennálló kölcsönös jogvédelem alakjában. Befelé, szerzői jogi törvényünk rendelke­zéseinek lényeges megváltoztatásában. Az 1884 : XVI. t.-c. helyébe a szerzői jog új javaslata fog lépni. E javaslat, igen kevés eltéréssel, egyező rendelkezéseket tartalmaz a háború folyamán elkészített tervezettel. Most e javaslat a szakkörökkel megtartandó ankét elé kerül s rövidesen valószínűleg törvényeink sorába is cikkelyeztetik. A javaslat fontosabb rendelkezéseit azok nagy gyakorlati jelentőségénél fogva igyekszem rendszeres összefoglalásban az alábbiakban részletesen ismertetni a csoportosításnál ezúttal elsősorban a régi jogtól való eltérések kidomborítására voltam tekintettel. A szerzői jog tárgyi köre lényegesen bővül a javaslat folytán. Védelemben részesül a mű címe, ha annak átvétele, a közönség megtévesztését célozza. Nem beszél a javaslat a levél szerzőjogi védel­méről. E kérdésnek rendkívüli aktualitást adott Német­országban a Cotta cégnek legutóbb lefolytatott pere, amelyben a bíróság — az első fokon — Bismarck emlékiratai harmadik kötetének kiadását II. Vilmos abban foglalt, nagyszámú levelének közzététele folytán tiltotta be. Igaz, hogy a levélhez, illetve annak közzé­tételéhez való jog bizonyos fokig a személyiség jog­köréhez tartozik s így a magánjogi védelem alá eshetik. E részben azonban magánjogunk intézkedéseket nem tartalmaz, sőt azok felvételét a polgári törvénykönyv új tervezete, szemben a, régivel, teljesen elejtette — úgy, "hogy erősen megfontolandó, nem kellene-e, osztrák példára, a levél jogi védelmét a szerzőjogi javaslatba iktatni. Az 1920 augusztus elsején életbe lépett osztrák szerzői jogi törvény nemcsak a levelek gyűjteményes kiadását, hanem az egyes leveleket is szerzői jogi véde­lemben részesíti, amennyiben azok irodalmi műveknek tekinthetők. De meg van engedve egy vagy több ily levél kiadása, arra az esetre, hogyha azt méltánylást érdemlő érdek kívánja. Költemények megzenésítéséhez, a szöveg felhasználásához a jövőben a szövegíró bele­egyezése is szükséges. Új tárgya a szerzői jogi védelemnek: a némajáték, valamint a koreográfiai művek. Védelemben részesülnek ezentúl az építészeti alkotások, valamint az iparművé­szeti termékek is. Utóbbi a szerzői jog tárgyi körének igen lényeges bővülését jelenti, minthogy az iparmű­vészet munkája a használati cikkek előállítása, reklám és propaganda tevékenység kifejtése stb. szempontjából egyre nagyobb jelentőséggel bír. Kiterjed a szerzői jogi védelem a jövőben az illusztrációkra, valamint a földrajzi, helyrajzi, tudományos vonatkozású tervekre, vázlatokra és plasztikai művekre is. A fényképészeti művek szerzői jogi védelme is csak e javaslat rendelke­zései folytán fog különösebb értékkel bírni. Eddig ugyanis a fényképészeti művek szerzői jogi védelme oly alakszerű előfeltételekhez volt kötve, amely e véde­lem értékét a gyakorlatban kétségessé tette. A védelem körébe esnek a mozgófényképészeti művek is, amennyiben azoknak szerzőjük, egyéni és eredeti jelleget adott. E rendelkezést a javaslat a berni egyezmény 14. §-ából veszi át, teljesen indokoltan, mert a szerzői jogi védelem valóban csak a magasabb­rendű művészi színvonalú alkotást illeti meg.

Next