Polgári fiú és leányiskola, Csepel, 1940

I. Krónika Menenius Agrippa példázatának megcáfolhatatlanságát hite­lesítette az „isteni örök igazság“, elrendelvén a magyar történelmi jóvátételt s elindultak az ősi rögök és testvérszívek egymás felé, hogy újra összeforrjanak. Szent István ezeréves koronájának széthullott drágakövei ismét egymás mellé kezdenek illeszkedni. A történelem azért tanítómestere az életnek, mert­ ítél és igazságot oszt. A történelmi sorshatározat minden népnek kijelöli elrendeltetését s azt be is kell tölteniök, a gátló erők dacára is. A magyarságot olyan helyre vezette hivatása, ahol nemcsak különböző népi érdekek súrlódásait, viszályait kell renddé, nyu­galommá kiegyensúlyoznia, hanem az egymással ellentétes keleti és nyugati művelődésformákat is össze kell ötvöznie, egy sajáto­san magyar élet- és műveltségformában. Elvesztett területeink visszatértekor ünnepeljünk, de ne az önimádó öröm tétlenül áradozó meddőségével s necsak fellengős fogadalmakkal, hanem: kisorakozva minden élet gátra s mindenki a maga helyére, teljes elszántsággal s a nemzeti közösség érdeké­ben vállalt egyéni munkájához szükséges szakértelmének tökéle­tes fegyverzetében. Azért lett több az erőnk és nagyobb az „élet­terünk“, hogy nagyobb erőfeszítéseket tehessünk és több munkát végezhessünk. Hogy igazán nagyok lehessünk! Feledhetetlenül nagy halottunk (mert j ó, nemcsak örvendez­tünk, hanem sírtunk is!), gróf Teleki Pál honszerelmének a vég­rendelete szerint: földünket és egymást tökéletesen meg kell ismernünk, hogy minden erőt és testvérszeretetet összeszedhes­sünk a nemzetépítéshez. Az országrészek magyarjainak meg kell látogatniok egymást otthonaikban, tájhazájukban s ki kell cse­rélniük a lelküket, el kell mondaniuk egymásnak vágyaikat. Igen, az álmainkat és belőlük fakadó el­szénásainkat teregessük egymás elé, minden magyarok! Csak így találhatjuk meg mindazokat a kapcsokat, amelyek összekötnek bennünket. Ne legyünk egyen­­egyenként magános életű, önző és elkülönző magyarok: szervez­kedjünk, szövetkezzünk, f öletkezzünk! A magyar Kárpátok medencéjében egymást megbecsülő s egymáshoz mindhalálig hűséges népeknek kell lakniok, boldog család­közösségben, a szentistváni nemzetterv megvalósulásaként. Ez a föld minden életjavat megad a népeinek, osszák is meg testvériesen! ... Hogy az iskolákra mily teendők várnak a magyar újjászüle­tésben s új Európában, ezt mi, nevelők, jól tudjuk. Vállaljuk !

Next