Csongrád Megyei Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSOMGRÁD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Felajánlás a BMG makói gyárában­? Tervtúlteljesítés — exportnöveléssel A BMG dol­gozói tegnap, pénteken Bu­dapesten ün­nepelték meg a Kiváló Vál­lalat cím má­sodszori elnye­rését. A makói gyár dolgozói hétfőn, április 29-én tartanak összejövetelt az ét­­zem cím ne­gyedszeri elnyerése mából. E tények is tükrözik az el­múlt évi jó munkát, s ugyanakkor kötelezettsége­ket is rónak a dolgozókra. Hogy mindez így van, azt bizonyítja többek között az április 24-én elkészített fel­ajánlás is, melyet a BMG dolgozói az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére, va­lamint hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulójára tet­tek. E vállalásokban többek között szerepel az export nö­velése, s azoknak határidő­ben történő szállítása. A dolgozók javaslatára a kö­vetkező felajánlás született: A negyedik ötéves terv árbevételi tervét 1975. május 31-ig teljesítik, év végére 1,1 milliárd forintos túlteljesí­tést érnek el. Exporttervü­ket az ötéves terv végéig je­lentősen túlteljesítik. Ehhez nagymértékben, hozzájárul az is, hogy jövő év köze­péig 6509 gabonacsávázó gé­pet exportálnak. Az országos program, a la­kosság jobb zöldségellátása érdekében vállalják, hogy megfelelő mennyiségű hagyma-, pa­radicsom-, zöldborsó-, fű­­szerpaprika- és zöldbab-be­­takarító gépe­ket gyártanak, s azokat az igé­nyeknek meg­felelő minőség­ben és meny­­nyiségben ha­táridőre elkészítik. A BMG dolgozóinak fel­ajánlásában jelentős helyet foglal el a nyereségterv túl­teljesítése. Az elhatározás szerint közel százmillió fo­rinttal lesz több 1975. vé­géig a nyereség a tervezett­nél. Mindez tükröződik a munkások jövedelmében is; a tervezettnél nagyobb lesz az egy évre jutó keresetnö­vekedés. A gépgyár dolgozói vállal­ják, hogy 1974-ben és 1975- ben is kiváló vállalati szin­ten dolgoznak, s töreksze­nek arra, hogy elnyerjék az élüzem, illetve a Kiváló Vál­lalat címet. Számítanak ar­ra, hogy a szocialista bri­gádok példamutatása­­ nyo­mán egy emberkéért teljesí­tik pártunk XI. kongresz­­szusa tiszteletére, valamint hazánk felszabadulásának ,30. éves évfordulójára tett vál­lalásokat, s megteremtik a lehetőségét annak, hogy a közeljövőben a szociális kö­rülmények javítására is je­lentős összegeket fordítsa­nak.­­ alkal- ­i Félidő: a tavaszi vetésben 59 Sokat használt az utóbbi napokban hullott csapadék Kedvező ütemben haladnak a mezőgaz­dasági munkák. A Csongrád megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán Gál Jenő szakfelügyeleti cso­portvezető tájékoztatása szerint a tavaszi növények vetése „félidejéhez” érkezett. A termelőszövetkezetek most a gépeket a kukorica vetésére összpontosították, és e takarmánygabonának kijelölt terület har­minc százalékán már földben van a mag. Különösen az iparszerű termelési rend­szerekben részt vevő gazdaságok haladtak előre a munkákkal. Figyelemreméltó adat: megyénk termelőszövetkezetei az idén a kukorica több mint negyven százalékát termesztik a CPS, a nádudvari, illetve a bajai rendszer keretében. Mivel az ipar-­ szerű rendszerek fegyelmezett technoló­giát írnak elő, ez érezhetően kihat a mun­kák ütemére, meggyorsítja azt. Az elmúlt heti esőzések, a vidékenként változó mennyiségű, tíz-húsz milliméter csapadék, ha kevés volt is, de sokat hasz­nált, és a várható esőzések tovább segítik a gyengén kelt, apró magú növényfélesé­gek fejlődését. Az áprilisi fagyok kisebb károkat, okoztak annyiban, hogy a Maros menti, illetve a szegedi járásbeli községek háztáji és nagyüzemi ültetvényein másfél héttel visszavetették a korai burgonyát a fejlődésben. Általában csak a talaj men­tén jelentkezett, mínusz egy-két fokos fa­gyok a virágzó gyümölcsösökben jelenték­telen ritkulást idéztek elő. A kertészetek­ben éppen a lehűlés miatt egy ideig vára­koztak a paradicsom palántáinak kiülteté­sével, amit most megkezdhettek. Mihály felvétele­ A makói Lenin Tsz-ben az idén közel kétezer holdon termesztenek hagymát, mely­nek magját jórészt géppel tették, illetve teszik földbe. Képünkön a fekete magot ve­tik. A vetésből mindössze néhány hold van már csak hátra. Az eredetileg tervezett dughagym­aterületet 13 kataszteri holddal m­egtoldták, s az apátfalvi út mentén Balogi János és társai ezt a mu­nkát végzik két géppel. Vásárhelyi kiadás ».ÉVFOLYAM 97. SZÁM 1974. április 27., szombat Ára: 80 fillér Tovább kell fejleszteni a munkahelyi szociális körülményeket is­ határozat szabályozza az állami személyzeti m­unka rendjét Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénte­ken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének je­lentését a magyar párt- és kormányküldöttség április 10. és 12. között Csehszlo­vákiában tett hivatalos ba­ráti látogatásáról. A két ország kapcsolatait a teljes bizalom, a testvéri együtt­működés és kölcsönös meg­értés jellemzi. A tárgyaláso­kon valamennyi megbeszélt kérdésben teljes volt a né­zetazonosság. A tárgyalások hozzájárultak a két párt és a két ország testvéri együtt­működésének további szé­lesítéséhez. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács­ elnökhelyettese beszámolt a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság április 19. és 20. kö­zött Szófiában tartott 12. üléséről. Megvitatták az 1976—1980. közötti időszak­ra szóló népgazdasági ter­vek koordinálását szolgáló tennivalókat. A Miniszterta­nács a jelentést elfogadta. A Minisztertanács megtár­gyalta, és jóváhagyólag tu­domásul vette a külügymi­niszter jelentését Walter Scheelnek, a Német Szövet­ségi Köztársaság külügymi­niszterének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizott­sága 1974. március 19—20- ülésén hozott határozatokba adódó állami feladatokat a munkásosztály társadalm szerepének fejlesztésére helyzetének további javítá­sára vonatkozó teendőkről valamint a közművelődés fejlesztését szolgáló célki­tűzésekről. A Miniszterta­nács az intézkedési terve­ket a közeljövőben megtár­gyalja a SZOT vezetőivel,s azután adja ki határozatát. A Minisztertanács meg­vizsgálta a személyzeti mun­ka továbbfejlesztéséről 1968 ban hozott határozatánál végrehajtását. Megállapította hogy az általában kedvező hatással volt a személyzet munka­helyzetére és fejlő­désére, hozzájárult a veze­tés színvonalának emelésé­hez. A kormány most is határozatban szabályozta az állami személyzeti munka­rendjét. A Minisztertanács a határozatát a Magyar Köz­lönyben nyilvánosságra hoz­za. A Minisztertanács meg­tárgyalta a vállalati felügye­lő bizottságok működésének tapasztalatairól szóló je­lentést. A bizottságok segí­tik a minisztériumok fel­ügyeleti tevékenységét, egy­szersmind a felügyelt vál­lalatokat. A kormány úgy határozott, hogy szükséges a bizottságok munkamódszerei­nek, személyi összetételénél javítása, a bizottsági tagok speciális képzésének meg­szervezése, és az elemző te­vékenységhez szükséges in­formációk körének bővíté­se. A nehézipari miniszter je­lentést tett a KGST kere­tében az Ural-hegység kö­zelében levő Orenburg és­­ Szovjetunió nyugati határa között tervezett földgázve­zeték hazánk által vállalt szakaszának építésével kap­csolatos előkészületekről. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette és úgy határozott, hogy a népgazdaság érdekében ki­emelkedő fontosságú veze­téképítés munkálatainak irá­nyítására kormánybizottságot alakít. Vezetésével a nehéz­ipari minisztert bízta meg. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke je­lentést terjesztett elő az­pari dolgozók üzemi szo­­ciális körülményeinek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt végzett szóvizsgálatáról. A jelentés megállapítja, hogy a vál­­alatok egyre nagyobb fi­gyelmet fordítanak a munka­helyi körülmények javítá­sra, a szociális ellátás fej­­esztésére. Az ilyen célokat szolgáló, egy főre jutó költségek az ■Imáit négy évben a vizsgált állalatoknál­ 12 százalékkal növekedtek. Az ellátás szín­­onalában és a terhek vise­­ésében azonban — rész­ben az anyagi lehetőségek korlátai, helyenként pedig zemléleti okok miatt — még rég nagyok a különbségek, a kormány a jelentést tudo­­másul vette és a munkahelys­zociális körülmények to­­ábbi fejlesztése érdekében­atározatot hozott a rendel­­kezésre álló anyagi eszkö­zök jobb felhasználására. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter javaslatát a költ­ségvetésből gazdálkodó egyes intézmények alkalmazottai­nak béremelésére és az ál­lamigazgatási dolgozókévál azonos, új bérrendszerük be­vezetésére. A béremelésre ez év július elsejével, megfe­lelő differenciáltsággal ke­rül sor. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter javaslatot tett a munkaidő-csökkentés további kiterjesztésére a ta­nácsi kommunális szolgálta­tó vállalatokra és költségve­tési üzemekre. A kormány úgy határozott, hogy a mun­kaidő-csökkentés kiterjesz­tésére — a szükséges felté­telek megteremtése után — ez év második felében ke­rül sor. A települések kommuná­lis ellátását és a lakosság szolgáltatási igényeinek ki­elégítését a csökkentett munkaidő mellett is biztosí­tani kell Az Országos Anyag- és Ár­­hivatal elnökének javaslata alapján a kormány — a tő­kés világpiacról importált anyagokkal való fokozottabb takarékosság érdekében — elrendelte a szénhidrogének egyes vegyipari és ruházati alapanyagok termelői árá­nak 1975. évi emelését. A részleges termelői árrende­zésre annak figyelembevéte­lével kerül sor, hogy a nép­gazdaságban felhasználásra kerülő energiahordozók zö­mét a hazai termelés mel­lett a szocialista országokból származó import változatlan áron biztosítja. Az árrende­zéssel emelkedő termelői árszínvonal részbeni ellen­­súlyozására a kormány ha­tározatot hozott a vállalatok eszközlekötési járulékának csökkentésére. A pénzügyminiszter, vala­mint az Országos Anyag- és Árhivataal elnöke javaslatot terjesztett a kormány elé a külföldiek gépjármű-üzem­anyag vásárlásának szabá­lyozásáig. A kőolaj és kő­­olajtermékek világpiaci árá­nak emelkedése, a környező országokban végrehajtott gépkocsi-üzemanyag áreme­lések, illetve az üzemanyag­vásárlás céljából történő ha­tárátlépések mérséklése szük­ségessé teszi, hogy átme­netileg a külföldiek üzem­anyag-vásárlásait akár sa­ját gépjárművel érkeznek, akár Magyarországon bérel­nek gépkocsit, méltányos díjhoz kössék. A kormány úgy határozott, hogy külföl­diek üzemanyagot ez év május 30-tól csak vásárlási engedély ellenében szerez­hetnek be, amelyért gép­­járműtípusonként meghatá­rozott összeget kell fizetni. A kormány utasította az ér­dekelt szerveket, hogy az en­gedélyek árusítását bel- és külföldön egyaránt szervez­zék meg. A Központi­­ Statisztikai­­ Hivatal elnökének előter-­­jesztése alapján a Minisz-­­ tertanács úgy határozott,­­ hogy az ENSZ 1974. augusz­tus 19—30. között Buka­restben megrendezendő vi­lág népesedési konferenciá­ján hazánkat kormányszintű delegáció képviselje. A kormány ezután egyéb­­ ügyeket tárgyalt. Baráti ■ ■■ ■■ mar koszonto A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa meghívására ma baráti látogatásra hazánkba érkezik Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szö­­­­vetségi Köztársaság és a Ju­goszláv Kommunisták Szöv­­­vetsége elnöke. Tito elnök­­ személyében nagyra becsült,­­ kedves vendéget üdvözlünk,­­ és látogatásától azt remél­­­­jük, hogy az utóbbi évek­­­­ben egyenletesen és dinami­­ti­kusan fejlődő magyar—ju­­­­goszláv kapcsolatok tovább­­ szélesednek. Legutóbb tavaly július­­­­ban voltak magyar—jugo­szláv magas szintű tárgya­­­­lások, amikor Kádár János, a­ az MSZMP KB első titká­­­­ra Brioniban Tito elnök , vendége volt. Az akkori tár­­­­gyalásokról kiadott közle­­­­mény hangsúlyozta, hogy ú­­ ,,valamennyi feltétel és le­­­­hetőség adott a baráti, jó­­­­szomszédi viszony további­­ erősítéséhez, a két ország­­ gazdasági együttműködésé­­­­nek szélesítéséhez, a határ­menti területek kapcsolatai­nak fejlesztéséhez, a kultu­­­­rális együttműködés kiter­­­­jesztéséhez, a tudományos és­­ műszaki vívmányok cseréjé­nek további növeléséhez, va­lamint a kölcsönösen érdek­lődésre számot tartó egyéb területeken folyó együttmű­­­­ködés kiterjesztéséhez”.­­ Tavaly volt tíz éve, hogy­­ a két ország közös gazda-­­ sági tevékenységét hosszú távú államközi egyezmény­­­­nyel, a magyar—jugoszláv­­ gazdasági együttműködési " bizottság létrehozásával in­­­­tézményesítették. Ez a tíz év hatalmas fellendülést ered­ "­­ményezett. a A gazdasági együttmű­­­­ködés magasabbrendű formái is jelentős ered-­­­ményt mutatnak, bár e té­­­­ren még bőségesen vannak­­ feltáratlan tartalékok. A ma­­i­ gyári jugoszláv bankkon­­­­zorcium komoly segítséget­­ nyújt az ipari­kooperációra­­ szánt költségek előteremté­­­­séhez. Jelentős ipari együt­tes vállalkozások léteznek a már, vagy vannak kialaku­­­­­­lóban a timföldiparban, a t­ vegyiparban, a celluló-gyár­­j­­­tásban, az építőiparban, a­­ vízgazdálkodásban, az Ad. . ria-kőolajvezeték létrehoz.. . sóban, továbbá a műszaki­­_ tudományos tapasztalatok­­ cseréjében. S Jugoszlávia nem tartozik . gazdasági vagy katonai töm. . bökhöz, el nem kötelezett . külpolitikát folytat. Ebben­­ a politikában azonban nem valami közömbösség uralko­dik­ napjaink legfontosabb világpolitikai eseményei­­ iránt, hanem határozottan és egyértelműen antiimpe­­rialista jellegű. Jugoszlávia rendszeresen állást foglalt a vietnami béke megteremté­­­­se mellett, támogatja az arab­­ népek igazságos harcát, sík- s rászáll a nemzeti felszaba­­i­dító mozgalmak mellett és­­ elítéli az újgyarmatosítás­­ valamennyi formáját. 1973 szeptemberében Tito elnök­­ az el nem kötelezett orszá­­­­gok algíri csúcstalálkozóján­­ azt a gondolatot fejtette ki,­­ hogy ezeknek az országok-­­­nak szerepet kell vállalniok a világ égető kérdéseinek megoldásában.­­ A mai napon szeretettel köszöntjük Tito elnö­köt, feleségét és a kí­séretében levő jugoszláv sze­mélyiségeket. Kellemes ma­gyarországi tartózkodást és a hivatalos tárgyalásokon eredményes munkát, kieá­­rtvrúd­ MAI TÉMÁNK

Next