Csongrád Megyei Hírlap, 1978. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VSOKGRAD MEGYEI ★ A­ MAGYAR SZOCIALISTA M­U­N­K­Á­S­P­Á­R­T L­A­P­J­A Kevesebb energiával Napjainkban az ener­giatakarékosság világ­méretűvé vált. A különbö­ző kutatási eredmények bi­zonyítják, hogy az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen nőtt a gazdasági és műsza­ki haladás folytán az em­beriség energiaigénye. Ez, valamint az energiahordozó készletek korlátozott volta sok gondot okoz világszerte. E gondokban hazánk is esztezik, annak ellenére, hogy a hazai energiaterme­lés és az államközi szerző­désekkel biztosított zökke­nőmentes ellátás garantálja a népgazdasági igények ki­elégítését. Hazánkban az egyik leg­nagyobb energiaf­elhasználó a közlekedés. A népgazda­ságban felhasznált össessi energia 12 százalékát fo­gyasztja és ezen belül az alapvető energiahordozók nagy hányadát,­­ például a benzin 90, a gázolaj 27 és a villamos energia 10 százalékát. Ezek az arányok arra utalnak: hosszabb tá­von érdemes azzal foglal­kozni, hogy a közlekedési eszközök mennyi üzem­anyagot, milyen összetételű energiákat használnak fel. Szerepe van ebben az úgy­nevezett közlekedési infra­struktúrának, az úthálózat­nak, a vasútvonalak álla­potának is. Az energia­felhasználást racionálisabbá teheti a korszerű szállítási módok gyorsabb elterjesz­tése is. A közlekedés dolgozói egy mondattal szokták­­meghatározni, tevékenysé­gük lényegét: „Feladatunk a népgazdaság szállítási igényeinek kielégítése.” Fél­reértés ne essék: ebben benne van az utasok el­szállítása, a magánszemé­lyek szállítása is. Évtizedeken át a vasút­­ használta fel a leg­több szenet az országban , amikor még gőzvonta­tással továbbították a vo­natokat. E téren már a korábbi tervidőszakban lényeges változás történt, hiszen a Diesel- és villanymozdo­nyok egyre nagyobb mér­tékben szorítják ki a gőzö­söket a pályákról és ma már az összes vontatási teljesítmény 91 százalékát korszerű mozdonyok vég­zik. Ez minőségi változás az energiatakarékosságban. A vasúti szállítás kalóriában kifejezett energiaigénye a szénnél korszerűbb ener­giahordozók révén 32 szá­zalékkal csökkent, ugyan­akkor a szállítási teljesít­mény összességében leg­alább 20 százalékkal nőtt. Egyre fejlődik a sze­­­­mély- és az áruszál­lításban a közúti közleke­dés. A vállalatok tulajdo­nában levő különféle gép­járműveket is beszámítva, a személyszállítás 65, az áruszállítás 22 százaléka történik közutakon. Az energiafelhasználás szem­pontjából ez azért kedvező, mert a közúti közlekedés energiafogy­asztója kisebb mértékben elmelkedett, mint a szállítási teljesítmények. A szakemberek előre­becsült adatai szerint az ötödik ötéves tervidőszak­ban 23—25 százalékkal nő a közlekedés energiafel­használása. A különböző ágazatok közül a legdina­mikusabban a közúti és a légi közlekedés energia­­igénye növekszik. Mindez arra kötelezi a közlekedésben dolgozókat, hogy körültekintően gazdál­kodjanak az energiakincs­­csel, a szállítási teljesítmé­nyek növelése mellett se feledkezzenek meg a jár­művek karbantartásáról, azok gazdaságos kihaszná­lásáról. Mind a vasúti, mind a közúti fuvarozásnál lehetőleg teljesen meg kell szüntetni az üresfutásokat, a vonatok indokolatlan­­el­tartását, a járművek ácso­­rogtatását. A KFM­ gondos­­kodik arról, hogy a jármű­veket előírt időközönként korszerű diagnosztikai vizs­gálatnak vessék alá és a felfedett műszaki hibákat gyorsan kijavítsák. A vasúti közlekedésben a megkezdett teljes műszaki rekonstrukciót folytatják és 1990-re a villamosvontatás részesedése eléri az 55, a Diesel-vontatásé a 45 szá­zalékot. A közúti közlekedésben ** az energiatakarékos­ság kulcsa a szállítási igé­nyeknek legjobban megfe­lelő és az energiafogyasztás optimumát legjobban meg­közelítő járműpark létre­hozása. Ezért a nemzetközi piacokról elsősorban kisebb fogyasztású, olcsó és jó ha­tásfokkal működő­ jármű­veket fognak beszerezni. BUDAI IMRE Március 24-ig tart a tanácskozás A Duna Bizottság 36. ülésszaka Az ünnepi megemlékezés — a dunai konvenció alá­írása 30. évfordulójának méltatása — után kedden a szakmai, „hétköznapi” mun­kával folytatódott a Duna Bizottság 36. ülésszaka Bu­dapesten, a nemzetközi szer­vezet Benczúr utcai székhá­zában. Az ülésszak munká­jában részt vett a tagálla­mok — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, a Szovjetunió, va­lamint Magyarország — kül­döttsége, az NSZK Közleke­désügyi Minisztériumának szakértői, az EGB, a KGST, a Meteorológiai Világszer­vezet, az Odera Bizottság képviselői. A március 24-ig tartó ülés­szakon a nyitó plenáris ülés után öt munkabizottságban tárgyalnak a dunai hajózás fejlesztésével kapcsolatos feladatokról, a Duna Bizott­ság munkatervéről, pénzügyi és szervezeti kérdéseiről. Lázár György a Borsod megyei képviselőcsoport ülésén Az országgyűlési képvisel országgyűlési képviselője is­­lök Borsod megyei csoportja A csoportülésen a képvisel­t kedden Miskolcon Olász tar-­lók megvitatták Borsod me­­zőrt, amelyen részt vett Ló- . . . . . . gár György, a Miniszterta- Sye kereskedelmi ellátása-­­ pasi etaete*, Miskote ■Käses nak helyzetet ' tő. ÉVFOLYAM 63. SZÁM 1978. március 15., szerda Ára: 80 fillér Vásárhelyi Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését március 15-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nem­zetközi kérdésekről szóló tájékoztató, va­lamint a mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar helyzetére, továbbfejlesztésének fel­adataira vonatkozó előterjesztés megvita­tását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Egyes termékek előállításában 20—25 százalékos növekedés Hatékony műszaki újdonságok a szentesi Kontaktában Már régen messze van az idő, amikor a Kontakta Vál­lalat szentesi gyárának új épületében tucatszámra so­rakoztak az elhasználódott, korszerűtlen gépek. Ma is van belőlük néhány, de he­lyüket jócskán kiszorították és egyre jobban kiszorítják az új termelőberendezések, technológiai vonalak, ame­lyek a villamos szerelési anyagok gyártásának re­­kostrukciójához kapcsolód­nak. Annak a közgazdasági kifejezésnek, hogy hatékony­ság számtalan össztevője és megítélése van, de minden termelési műveletnél körül­belül az a lényeg, hogy az előállítási idő csökkentésé­nek arányában növekedjék a termékek mennyisége és lehetőleg egyre kisebb legyen az önköltség. Nos, a szen­tesi gyárban kézzelfogható példákat tudunk említeni arra, hogy a hatékonyság nett­ istme­telt szólam, hanem mérhe­tő gyakorlati következ­mény, a megtett műszaki intézke­dések után. Hajas József, a­ gyár fő­mérnöke többek között el­mondta, hogy a dinamikus fejlődés most leginkább a műanyagüzemre jellemző. Lényegében már Szentesre került a vállalat műanyag­termék-előállító bázisa, és ez is indokolja a technikai felzárkózását. Másrészt a hazai és külföldi megrende­lések is sürgetővé teszik egyes villamos szerelési cik­kek gyártásának felgyorsítá­sát, így van ez például az úgynevezet­t haj­ólámpák ese­tében,­­ de más termékek­nél is. A helyszínen láthatjuk a több mint harminc, nemré­giben beszerzett és munkába állított modern présgépet, amelyek a műanyag szerel­vényeket, testeket készítik a legkülönbözőbb termékekhez. Az előplasztifikáló beren­dezések alkalmazásával lé­nyegesen megnövekedett a présgépek kapacitása! Arról van szó, hogy a már említett berendezés megfe­lelő hőmérséklettel és képlé­­kenységgel juttatja a mű­anyagot a présgépekhez, így sokkal kevesebb „a sütési idő”, vagyis sokkal kevesebb ideig „tartózkodik” a formá­lódó műanyag a présszer­­számokban. A gyártási főidő csökkentésével 20—25 száza­lékkal több terméket tudnak előállítani, mert ugyanennyi az időmegtakarítás az elő­­plasztifikáló berendezések működtetésével. Ezeket va­lamennyi présgépnél beveze­tik a termékelőállítási folya­matok érdekében és így hat­­ványozódik a termelőberen­dezések kihasználtsága. Fo­galmat alkothatunk a gyár­tási folyamatok jelentőségé­ről, ha figyelembe vesszük, hogy naponta négy-öt tonna műanyag présport „fogyaszt” a szentesi gyár. A másik műszaki újdon­ság a présporok vákuum­technikai mozgatásához fű­ződik. Ezzel a módszerrel nemzetközileg is az élen állnak! A műanyagüzem előterében elhelyezett kon­ténerből úgynevezet szállító csőhálózaton jut el a préspor a termelőberendezésekhez és ez nemcsak anyagmozgatási, hanem egyéb szempontból is rendkívül eredményes. Lehetővé teszi a présgépek folyamatos kihasználását, kiiktatja a korábbi veszte­ségidőket, amelyek éppen a szállítások­kal függtek össze. Az utóbbi időben nagyon keresetté váltak­ a különféle foglalatok. Az igények ki­elégítésére olyan berendezést állítanak munkába — a bu­dapesti Egyesült Izzóból ez már megérkezett —, amelyik sorozatban, nagy termelé­kenységgel gyártja a foglala­tok belső, menetes fémré­szét. Ezzel párhuzamosan magát a foglalatot az ed­diginél hőállóbb anyagból készítik és ezzel számos korábbi ki­fogást kiküszöbölnek. A vil­lamos szerelési cikkek gyár­tásának rekonstrukciója az idén tovább folytatódik a Kontakta Vállalat szentesi gyárában. Mindez — a belső üzem- és munkaszervezési akciókkal párosulva — a termelés hatékonyságának nyit újabb kapukat. Szegfűk a baksi tsz-virágkertészetbe! A baksi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet virágkertészetének 500 négyzetméter alapterületű üvegházából látják el a főváros és a megyeszékhely né­hány virágboltját. Az itt dolgozó lányok, asszonyok keze nyomán sokasodnak a szirtes csokrok. (Fotó: Enyedi Zoltán) Növekvő import a szocialista országokból A magyar ipar és külke­reskedelem számára a szo­cialista közösség országai nemcsak szilárd felvevőpia­cot, hanem biztos beszerzési forrást is jelentenek, s en­nek a jelenlegi világgazda­sági helyzetben különösen nagy a jelentősége. 1977-ben kereken 137 mil­liárd forint értékű árut hoz­tunk be az európai szocia­lista országokból, 111 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. E fejlődés azt is jelzi, hogy egyre több olyan terméket is be tudunk szerezni a szocialista orszá­gokból, amit azelőtt tőkés cégektől vásároltunk. E fo­lyamatra hívja fel a figyel­met a Külkereskedelmi Mi­nisztérium is, amikor a vál­lalatokat arra ösztönzi, hogy fokozottan tanulmányozzák a KGST-államok kínálatát. Valamennyi szocialista or­szágban jó lehetőségek kí­­nálkoznak az import fokozá­sára. A Szovjetunióból az idén 7,8 százalékkal nő a behozatalunk, s fontos cél az is, hogy a többi szociális­­ta államból származó im­­portunk az idén már az ex­­portot meghaladó mértékben növekedjék. A megállapodá­­sok értelmében Bulgáriából Csehszlovákiából, Lengyel­országból, az NDK-ból , Romániából együttesen az idén 14 százalékkal több árut hozunk be, mint tavaly, mi­közben exportunk 11 száza­lékkal nő. A fogyasztási cikkek be­hozatalában­­10 százalékos növekedéssel lehet számol­ni. A Szovjetuniónak szinte valamennyi­ ágazata ■ rendkí-­ vül fontos termékeket küld az idén is, hazáinkba. Sőt, több mint hétmillió tonna kőolaj, 4,4 milliárd kilowatt­óra villamos energia, gép­iparúnk anyagellátásához 850 000 tonna hengerelt áru, 15 000 tonna réz, 11 000 U­rí­na ólom és több más színes­fém érkezik a Szovjetunió­ból. Jó néhány vállalatunk korszerű gépeket, automatá­kat szerzett be a szocialista országokból, s a kedvező ta­pasztalatok alapján­­ újabb berendezésekre adtak fel rendelést. Magyar—svéd gazdasági tárgyalások Elutazott a svéd kereskedelmi miniszter Március 11. és 14. között hazánkban tartózkodott Staf­­fan Burenstam-Linder svéd kereskedelmi miniszter. Ven­déglátójával, Bíró József kül­kereskedelmi miniszterrel át­tekintették Magyarország és Svédország gazdasági kap­csolatainak alakulását, a két­oldalú kereskedelem idősze­rű kérdéseit. Megállapítot­ták, hogy kedvező lehetősé­gek mutatkoznak a mindkét irányú forgalom dinamikus fejlesztésére. A svéd miniszter találko­zott Hetényi István tervhi­vatali államtitkárral, látoga­tást tett a Kohó- és Gépipari M­inisztérium­ban, ahol Gicsi Miklós államtitkárral tanács­kozott. Burenstam-Linder a Magyar Kereskedelmi Ka­marában kerekasztal-megbe­­szélésen vett részt. A svéd miniszter kedd délután elutazott hazánkból. (MTI)

Next