Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)

1980-08-27 / 200. szám

Ú­jít­ók az iskolában Aki szívvel-lélekkel, szakértelemmel végzi nehéz munkáját, arra azt mondjuk: jó pedagógus. Akik emellett találékony­ságot, leleményt és — tegyük hozzá — sok-sok szabad időt is áldoznak azért, hogy gazdagabbá tegyék az iskolai szer­tárat,­ érdekesebb, vonzóbb matematika, vagy magyarórát tartsanak — ők a legjobbak . .. Hazánk tízezer általános- és középiskolájában százezer pedagógus dolgozik. Közülük sokan már évekkel ezelőtt meg­próbálkoztak újításokkal, kidolgoztak taneszközöket, javas­latokat tettek a kémiai, fizikai, biológiai szaktantermek cél­szerűbb berendezésére, de nem volt olyan újítási szervezet, amely az újításaikat elbírálta, netán országos bevezetésre javasolta volna. A helyzeten az oktatási miniszter 1977-ben hozott rendelete változtatott, megfelelő szervezeti keretet adott a pedagógus újítők tevékenységének. Az újításokat eszerint két lépcsőben bírálják el: első fokon a megyei tanácsok, másodfokon a Művelődési Minisztérium dönt a javaslatok sorsáról. Azóta jelentősen megnőtt az óvodai nevelők, általános iskolai tanítók és középiskolai tanárok újítási kedve. Erre utal az is, hogy 1975-ben csak 55 újítást nyújtottak be. 1978- ban már 398 újítással foglalkoztak az elbírálók és 1979-ben is 400 hasznos újítás érkezett a bíráló bizottságokhoz. A ja­vaslatok minőségét tekintve az első helyen a taneszközökre vonatkozó újítások szerepelnek, de tekintélyes a tanítás mód­szertanára vonatkozó javaslatok száma is. Közöttük olyan nagyobb jelentőségű újítások is voltak, melyek közül két év alatt 57-et országos bevezetésre fogadtak el. Ez utóbbiak elbírálásában olyan rangos tudományos intéz­mények is részt vesznek, mint az Országos Pedagógiai Inté­zet és az Országos Oktatástechnikai Központ. Ha ipari hát­teret­ gyártó vállalatot kell az újítás hasznosításához keres­ni, akkor a TANÉRT, vagy a TRIÁL szakembereit is meg­keresik. A pedagógiai újítások elbírálása, az újítók díjazása termé­szetesen nem lehet azonos az ipari újításokéval, hiszen az utóbbiak esetében a népgazdasági megtakarítás a legtöbb­ször pontosan kiszámítható. Nehéz kimutatni a pedagógus újítók esetében egy-egy szellemi javaslat értékét. Egy iskolai szemléltetőeszköz hasznát nem lehet pénzben kifejezni. Az elmúlt évek gyakorlata mégis azt bizonyítja, hogy sikerült olyan megoldást találni, amely egyformán biztosítja az újítók anyagi elismerését és a közösség érdekét. Az ország külön­böző vidékein számos iskolában alkalmazzák azokat az esz­közöket, melyeket a szaktanárok terveztek meg és megszüle­tésükben aktívan közreműködtek a szülői munkaközösségek, sőt a rátermett diákok is. R. Z. Nem nagy ügy? * Dömsödi Béla, a brigád egyik tagja Egy brigád, a gyerekekért „Nem nagy ügy, nem kell nagydobra verni" — mondta az üzem egyik dolgozója az Avasi Bútorgyárban, amikor a kísérleti üzem­ kompit­­, szocialista brigád munkájáról érdeklődtünk. A 24. sz. Ál­talános Iskola kérte a gyár segítségét, mert az épület fel­újítási munkái miatt az idén nem jut pénz új iskolabútor­ra. Mintegy­­ 100 régi típusú iskolapadot, 30 széket és 10 asztalt szállítottak be a gyár­ba; a Fodor Istvánná vezet­te szocialista brigád vállal­ta, hogy szeptember 1ü-re ezeket kijavítva, a tanulók rendelkezésére bocsátja. Az iskolának csak az anyagot kell megfizetnie, a munkát társadalmi munkában végzi a brigád. Zl A Miskolc-tapolcai Sziget presszóban a Csand­lár ma­dárka augusztus 27-re hirde­tett előadását szeptember 1-én, hétfőn délután 5 óra­kor tartja meg a színház. Ébresztő idő A Palócföld antológiája Régóta várható volt, hogy Salgtuorjan-Nogran is je­­lentsezik, hiszen a Palóc­­fold — noha első renden nem irodalmi lapnak vall­ja magát — egyre több írás­tudót indított el­ a pályán, egyre nagyobb írástudókat nyert meg munkatársként Öröm kézbe venni ezt az igényesen szerkesztett anto­lógiát, mert egy nagyobb vál­lalkozás indítását ígéri Berki Mihály bevezetője. Illyés Gyula bölcsen — és kissé re­­zignáltan — a helyi színeket kéri számon irodalmunktól, azt a tudatosan vállalt lokál­­patriotizmust, amely a nagy egészhez és általánoshoz éppen a sajátost, a sehol máshol nem létező eredetit tudja adni. Úgy tűnik, hogy a Palócföld a táj történelmi­­társadalmi gondjait, színeit, ha úgy tetszik , sokkal markánsabban fogalmazza meg a nem kifejezetten szép­­irodalmi műfajokban. Az irodalmi ábrázolás, az eszté­tikum nehezebben és lassab­ban születik meg, mint a mozgékonyabb, napraké­szebb riportázs, publiciszti­ka vagy tanulmány. A szer­kesztőség tehát két alterna­tíva között választhatott: irodalmi lapot csinál minden áron „importált" szerzőkkel, vagy lemond erről s az iro­dalmat­ csupán résznek tekin­ti. a zsengébb hajtásnak, amelynek teret ad, amelyet úgy ápol, gondoz, hogy idő­vel megizmosodva a nagy nyilvánosság előtt se kelljen­­ szégyenkeznie vele. Nos, a Palócföld bátran engedi szó­hoz jutni a kezdőket, akik máshol meg nem publikál-Azért foglalkozunk ezzel, mert igen fontosnak tartjuk. Egy lap létjogosultságát az adja meg, hogy tud-e sajá­tos mondanivalót, arcélt hoz­ni irodalmi-kulturális éle­tünkbe, s hogy bázist, biz­tonságot tud-e teremteni a régió írástudóinak. Áttanulmányozva a 210 ol­dalt, a 17 szerző írásait, meg eg­­ örvendetes tényre kell felfigyelnünk, s ez­ nem más mint a líra és a próza ará­nya. Közhelyként szoktuk emlegetni, hogy „lírai nagy­hatalom"­­ vagyunk. A gya­korlott folyóirat-olvasó azon­ban már jól tudja, hogy a vers devalválódott. Kilú­go­­zódott belőle az egyéniség mellől lassan a közéletiség is, az a fajta szellemi izga­­•férfi, amely élménnyé tette Ady, Babits, Szabó Lőrinc lí­ráját. A pazában igen nehéz „csalni". A történet, a le­írásban megjelenő, tárgyiasí­­tott élmény, az ábrázolt Vi­lág vagy azonosítható, az ami, vagy menthetetlenül ol­vashatatlan. Nos, az antoló­gia 5 prózaírója — noha kü­lönböző minőségűek — mind tanújelét adja nemcsak írás­készségének, de a határozott, egyéni világlátásnak is. Min­denekelőtt Dózsa Ildikó: Emlékezzetek fátyolos alcom­ra! című fanyar­ groteszkjét emelnénk ki. Igen fontos fio­­lógról: a manipulációról is, és korunk tömegének dobhár­­tyaszaggató hangú kulisszájá­­ról: a beatről. Erősen szo­ciografikus töltésű Erdős István (Nem megyek vissza soha; A házőrző éjszakái), Laczkó Pál (Egy eladó néze­tei), Onagy Zoltán (Bárso­nyos lesz az éj. Fitzgerald úr!) írásai. A Dózsa Ildikó­nál említett rossz közérzet ezekben az­ írásokban konk­rét társadalmi helyzetben és figurákban jelenik meg. A versek színvonala egye­netlen, csak ritkán emelke­dik az egyetemes, az eszté­tikum szintjére, a lírai én te­kéd meg a siránkozás, jó esetben az eszmélkedés szint­jén. A probléma lényege ép­pen a pozitív példában, Job­bágy Károly E „vak csilla­got)" című versében ragad­ható meg. Igen, az öreg Vö­­rösmartyról van benne szó, aki túl van már „jón és ros­­­szon", aki robosztusan erő­teljes nyelvezetével széttépte az almanach líra szenvelgő szókulisszáját, a kortársak epigon (Petőfi-utánzó) dalol­­gatását. Fátyolosan, fájdal­mas hangon szólal meg Ve­res János is, de — líraian — hitelesíteni tudja az elmúlás­ba való beletörődést. Ők ket­ten a kötet legidősebb szer­zői. A fiatalok közül csak azokról tudunk szólni, akik legalább 4 verssel szerepel­nek. Tamás István és Banos János kötődik legjobban a tájhoz és a hagyományokhoz. A környezet elemei leltár­­szerűen is megjelennek Csi­kasz István, Veres János, Du­dás István verseiben. Nagy László áruvá int, s kelt nosz­talgiákat Banos János és P. Szabó Ernő verseiben. Euró­paivá tágítja a kört Bódi Tóth Elemér, összegezve azt mondhat­juk, hogy olvasható, és érde­kes antológiát szerkesztett Kassai Végh Miklós. Hosszú hallgatás után először szó­lalt meg ez a táj ebben az elegáns kötésű, karcsú kötet­ben. Várjuk a folytatást. (hor pacsi) Ezredévi ünnepség Fennállása 1000. évforduló­ját ünnepelte tegnap a Bor­sod megye festői apaúji ré­szén fekvő llejce község. Az ősi település múltja, történe­te már régóta foglalkoztatja a hivatásos történészeket, csakúgy, mint a helytörténeti kutatóival. Megállapításaik szerint a község területe az Aba nemzetség szállásföldjé­­hez tartozott, s már a hon­foglalás idején benépesült. 1ü09-ben már „templomos hely"-ként említik. Akkor az egri püspökség, később pe­dig a kassai püspökség bir­tokában volt. Műemlék gó­tikus temploma a 15. század­ban épült, s azt a huszita betörések idején lőréses véd­­falakkal vették körül. Ugyan­csak műemlék a 18. század elején Fellner Jakab tervei alapján épült püspöki nya­raló. Ez jelenleg szociális ott­hon. Egykor kiterjedt szőlőmű­velés volt ezen a vidéken, amelyet a község alatt húzó­dó nagy kiterjedésű pince­rendszer is bizonyít. Ennek egy részét most is használják. Operaelőadás a várban A Diósgyőri vár — diós­győri nyár rendezvénysoro­zat keretében csütörtökön es­­te 8 órától operaelőadásra kerül sor. Bartók Béla: A Kékszakállú herceg vára cí­mű egyf­elvonásos operáját debreceni művészek tolmá­csolják. A Kertész Gyula Er­­kel-díjas, érdemes művész rendezte operában Tréfás György Liszt-díjas, érdemes művész. Mészöly Katalin Liszt-díjas és O. Szabó Ist­ván lép a közönség elé. Ve­zényel: Szabó László. műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Házunk tája. — 12.50: Ope­ra slágerek. — 13.20: Örökzöld diszeiszmelódiák. — 14.S2: Kórus, pódium. — 15.00: Hírek. — 15.10: Sass Sylvia operettf­elvételeiből. — 15.30: Winnetou. — 16.00: Üt­közően. — 16.10: Kritikusok fó­ruma. — 16.20: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. — 16.36: Be­mutatjuk új felvételeinket. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Tecmkások. — 17.32: Verbunko­sok, nóták. — 18.15: Hol volt, hol nem volt.... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Könyvpárbaj. — 20.25: Bemutatjuk új felvéte­leinket. — 20.55: Huszt. Versek. — 21.00: Közvetítés a Magyar­­ország—Szovjetunió válogatott labdarúgó-mérkőzés, II. félidejé­ről. — 21.50: Lajtha László: Sop­roni képek II. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Zene­kari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Somló Tamás táncdalaiból. , Petőfi rádió: 12.00: A Magyar Rádió népi zenekara játszik La­katos Sándor vezetésével. Do­­mahidy László népdalokat éne­kel. — 12.30: Hírek. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Tol­mácsok. Riport... — 13.30: Szí­nes szőttek. — 14.00: Kettőtől négyig ... — 16.00: Szóból ért az ember... — 16.30: Hírek. — 16.35: Útközben. — 16.35: Tudo­mányos könyvespolc. — 16.40: Sammy Davis zenés játékokból énekel. — 17.10: Külföldről ér­kezett ... — 17.30: Ötödik se­besség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Könnyűzenei olim­pia. — 19.03: Egy tömeghisztéria természet­rajza. — 19.12: A beat kedve­lőinek. — 19.57: Hírek. — 20.00: Közvetítés a Magyarország— Szovjetunió válogatott labdarugó­­mérkőzés 1. félidejéről. — 20.45: A szakállas kajmántól a lelán­colt kacsáig. — 21.05: A Magyar Rádió automata közönségszolgá­laté. — 23.00: Hírek. — 23.1­0: Miljutyin operettjeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Index. A mis­kolci stúdió gazdaságpolitikai magazinja. (A tartalomból: Ex­­portfeladatok a TVK-ban. — Ahol a női divatot szabják. — Egy nap a Hernád völgyében.) — Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Nagy Ist­ván — Fuvószene. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi Kró­nika. (A Magyar Fogorvosok Egyesülete fogpótlástani szakosz­tályának negyedik vándorgyűlé­se Miskolcon. — Az SZMT el­nöksége tárgyalta.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió. 1. műsor: 12.35: Le­het egy kérdéssel több? — 14.40: Továbbképzés pedagógusoknak. — 16.05: Hírek. — 16.10: Lépj olajra! — 18.15: OMÉK '80. Köz,­«­vetítés a 69. Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kiállí­tás és Vásárról. — 18.45: Stafé­ta. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-l­radó. — 19.50: Magyarország—Szovjet­unió válogatott labdarúgó-mér­kőzés. — 21.45: Fiatalok órája. — 22.45: Tv-híradó 3 Televízió, 2. műsor. 19.05: A pécsi körzeti stúdió műsora. — 19.30: Tv-h­írad­ó. — 19.50: Zenés nyári esték. — 20.55: Tv-híradó 2. — 21.15: Vasárnapi gyerekek. Szlovák televízió: 16.15: Hírek. — 16.30: Festett világ. — 17.25: Kelet-szlovákiai magazin. —17.55: Könyvek. — 18.00: Dokumentum­műsor. — 13.20: A rendőrség naplójából. — 18.25: Vetélkedő. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv­­hiradó. — 20.00: Szovjet doku­mentumfilm. — 20.40: Szórakoz­tató műsor — 21.20: Magazin. — 22.00: Tv-hiradó. — 22.30: Labdarúgó-összefoglaló. — 28.30: Hitek. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18) . ..Kézben egy szív . . Sóly­mos László fo­to Kiállítása. — Jó­zsef Attila Könyvtár (12—20) : Szemethy Imre grafikái. — Dé­­ryné-ház (10—18): A miskolci színészet története. — Herman Ottó Múzeum (10—13) : Ember és munka. — Pannónia művészete. — Miskolci Képtár (10—18): A vizuális nevelés műhelyei 11. — Diósgyőri vár (9—10): A diósgy.p­­ri. vár története. — Péntek Di­ósgyőr életében. — Herman Ot­­tó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Kossuth Művelődési Ház (10—18) : Mesterségünk krónikája grafikai kiállítás. Filmszínházak: Béke (14. hat.) : Ezüstnyereg (mb. szí. olasz hím. II. heiyár!) — (8): Éjszakai csendben (szí. lengyel film, 16 éven felülieknek!) — Kossuth (13. hn.>) : Csendestárs (mb. szí. kanadai film. 16­­ éven felüliek­nek, III. helyár!) — (7) : Ki be­szél’ itt szerelemről? (szí. ma­gyar film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Tokaj ven­­déglátóház (8): Good bye es amen (mb. szí. olasz film). — Tapolca, kertmozi (19): A vas­­a la rc Os férfi (mb. szí. angol film, ír. helyár!) — Gárdonyi kertmozi (19) : Pietrone Afriká­ban (szí. olasz film, m. hely­ár!) — Vasas kertmozi (19) : Ha­zatérés (mb. szí. amerikai film, 16 éven felülieknek!)­ CSÜTÖRTÖK Kossu­th rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.25: Fúvósze­ne táncritmusban — 8.32: Gáa­ Gabriella, Boll­a Tibor és Mada­rász Katalin énekel, Béres Já­nos furulyázik. — 9.20: ..Jobb házból való macska elveszett”. — 9.44: Zenevár. — 10.00: Hírek. — 10.05: Hobbi-dominó. — 10.40: Ravel: A gyermek és a varázs­lat. — 11.27: Szezonzárás előtt — a kempingekről — 11.42: Uta­zás a Balaton körül. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Filmdalok. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Napközben. — 10.30: Hí­rek. — 10.33: Német nyelvű hí­rek. — 10.36; Zenedel előtt. Televízió, 1. műsor: 8.00; To­vábbképzés ,pedagógusoknak. Fantaszta ” klub Szófiában. Öt év múlt el azóta, hogy az első 15—20 lelkes fiatal összegyűlt a szófiai ,­Liljana Diminova ’ ifjúsági ház elő­csarnokában, hogy kedvenc időtöltésének, a tudományos fantasztikummal való foglal­kozásnak hódoljon. 1974-ben az ifjú értelmiségiek klubja mellett megalakult szakosz­tály „Fantaszta" klub néven vált igen gyorsan népszerű­vé. Különböző foglalkozású emberek kerültek a vonzás­körébe: diákok, tanulók, fia­tal tudományos kutatók, írók, költők, festők. Ma a klub taglétszáma meghaladja a 120 főt. Az ifjúsági házban min­den hétfőn és kedden este .­A fantasztikum elmélete és Urlénete” című sorozat újabb előadására gyűlik össze a tagság, meghallgatják az iro­dalmi csoport tagjainak új alkotásait, érdekes ötletek hangzanak el. A klub több mint 1500 kö­tetnyi tudományos-fantaszti­­kus irodalmat tartalmazó könyvtárral rendelkezik: a klubtagság lelkes gyűjtőmun­kájának eredménye. — „A jövő emberét a ma alakítja ki !■” — ez a mi jel­szavunk, amelyet nagyon ko­molya­n veszünk — mondja A­tanasz Szlavov, a klub ve­zetője. Ebből az alapállásból kiin­dulva állították össze a programot is, amely olyan tanfolyamokat és előadásokat tartalmaz, mint „Az alkotó személyiség önálló kialakítá­sa”, „Az új típusú ember le­hetőségeinek határai", „Auto­gén tréning és a test feletti uralom”, „Hogy birkózzunk meg az információáradattal?” stb. A klubhoz néhány olyan csoport is tartozik, amely a jövő­ konkrét problémáival foglalkozik. Ezek az ökoló­giával, a prognosztikával és futurológiával, elektronikával, a fantasztikum történetével és elméletével foglalkozó cso­portok. Közülük a „legtermé­­kenyebb” az irodalmi cso­port. — Már régóta írok verse­ket, de néhány éve áttértem a „kozmikus” témára. A fan­tasztikum felmérhetetlen te­ret ad az alkotásnak — ezek Bojka Bacsijszka szavai, aki tagja a „Fantaszta” klub al­kotócsoportjának. — Az embernek el kell jutnia az űrbe, de nem azért, hogy megindítsa, hanem hogy megértse. Én biztos va­gyok benne, hogy ez néha az nemzedék múlva valóra vá­lik — mondja Bojka Ba­csijszka. G. L

Next