Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-11 / 34. szám

1913. február 11. DÉLMAGYARORSZÁQ 5 Békehír, háborús zaj. — Folytatni fogják a béketárgyalást. — (Saját tudósítónktól.) A Balkán-há­borúról érkezett távirati jelentések bolgár, török és montenegrói csapatok győzelmé­ről számolnak be. Konstantinápolyi jelen­tés szerint a­ törkök­­ megszállták Chaskert, szófiai távirat szerint a Bulai­nál álló bolgár­­ csapatokat megtámadták a törökök, de visszaverték őket. Drinápolyt szaka­datlanul bombázzák. Szófiai jelentés sze­rint a Csataldzsa-vonalon a törökök min­den támadó kísérlete vereséggel végző­dik. i Cettinjéből hivatalosan megerősítik, hogy a montenegrói csapatok Bardanlcjt, Mursolinit és Gaifanit bevették. Az a tíz török zászlóalj, mely ezeket a pontokat megszállva tartotta, szétzüllött. Amikor kiverték őket a várakból, nagyon sokan el­estek. A török sereg maradékai Szkutariba menekültek. Minthogy szuronnyal ember ember ellen folyt a harc, a montenegróiak is nagy veszteségeket szenvedtek. Szófiai jelentés szerint a szombati heves ütközetek után vasárnap az összes harcvonalakon egész napon át teljes csönd és nyugalom honolt. A pétervári Bécs értesülése szerint Oroszország nem fogja fölvetni a Darda­nellák kérdését. Oroszország ebben a kér­désben a nagyhatalmak önzetlenségének az elvét fogja követni és azon lesz, hogy ezt az elvet más részről se sértsék meg. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: j Hohenlohe Bécsben ! Bécs, február 10. Hohenlohe Gottried herceg ma reggel hat órakor Pétervárról, a­hova a király kéziratával február­­ más­odi­kán utazott, a Nordhahnhofon visszaérkezett Bécsbe. A vonat megérkezése után a herceg azonnal a pályaudvaron lévő postahivatalba ment és ott telefonösszeköttetést kért apó­sának, Frigyes fő­hercegnek a palotájába. A telefon­beszélgetés után Hohenlohe herceg palotájába hajtatott, ahol azonnal háziorvo­sának a látogatását fogadta. Az orvos meg­vizsgálta a herceget, mire híre terjedt, hogy nem jól érzi magát és kénytelen két napig ágyban maradni. Frigyes főherceg a Hohen­lohe herceggel folytatott beszélgetés után ki­hajtatott Schönbrunnba. Onnan visszatérve, a főherceg meglátogatta vejét, akinek a pa­lotájába csak rövid ideig időzött. Enver bég támadása, London, február 10. Konstantiná­polyból jelentik: Enver bej szombaton este egy teljesen megrakott szállítóhajóval el­indult. Hogy hová ment a hajó, nem tud­ják, de sejtik, hogy a bej­­ a Márvány-ten­ger valamelyik pontján újabb támadást tervez. London, február 10. A Daily Chronicle konstantinápolyi levelezője nem vár sikert Enver bégnek az expedíciójától,­­melynek az előkészületei körül a leghihetetlenebb zűr­za­­var és fejetlenség mutatkozik. A csapatokat ide-oda küldözgetik. Olyan emberek, kik se írni, se olvasni nem tudnak, végzik a parancs­­őrszolgálatot, míg a tulajdonképeni tiszteket sehol sem lehet megtalálni. . . Bombázzák Drinápolyt. Konstantinápoly, február 10. Egy hiva­talos kommüniké szerint a török sereg harc­vonalán tovább folynak a kisebb jelentőségű összeütközések. Csafaldzsa előtt a helyzet semmiben sem változott. Gallipoli félszigeten a Bulak­ban levő török csapatok és a Kami­iéban levő ellenségek közt összeütközések voltak, amelyek a helyzeten azonban nem változtatttak. Drinápolyt a bolgárok tovább bombázzák. A vár heves ellentállást tanúsít. A Dardanellák elzárásáról szóló híreket eré­lyesen megcáfolják. Konstantinápoly, február 10. Ma reggel a nagykövetségekhez a hadügymi­nisztérium közvetítésével Drinápolyból érkezett dróttalan konzuli táviratok sze­rint a bombázás már négy napja folyton tart. Az Isham szerint a török csapatok ismét megszállottáik ,az­­ előbb elhagyott pozíciókat. Kávák­­ mellett lefolyt heves csata után az ellenség nagy veszteségek­kel visszavonult. Ma i­ádé jelent meg, a­mely a Victor Hugó nevű francia cirkáló­nak, amely a harmadik állomáshajó lesz Konstantinápolyban, megengedi az átha­ladást a Dardanellákon. Szófia, február 10. Ideérkezett jelenté­sek szerint, melyek azonban még­­ nem­ hivata­losak, egy­­ török ezred Drinápoly keleti olda­lán kitörést kísérlett meg,­­de visszamerték. A Mannuna t­enger partján a törökö­k ma passzíve viselkedtek. Ez arra mutat, hogy tegnapi kudarcuk után a partraszállás m­eg­­kísérlésétől elállottak. Nikolajevics nagyherceg Bécsben. Pét­erv­ár, február 10. Az udvar köreiben híre jár, hogy Nikolajevics Miklós nagyher­ceg márciusban Bécsbe utazik, hogy az ud­vart meglátogassa. Uj béketárgyalás ? ! Konstantinápoly, február 10. Hakki pasa volt nagyvezér legközelebb Konstantiná­polyból Londonba megy, valószínűleg azért, hogy Resid pasa helyett ő működjön közbe az esetleges tárgyalásokon. Konstantinápoly, február 10. Hakki pasa volt nagyvezér, tegnap és tegnapelőtt a por­tán tanácskozott Mahmud Sefket basa nagy­vezérrel. Hir szerint Hakki pasa megbízást fog kapni, hogy a félhivatalos béketárgya­lásokat folytassa a bolgár delegátusokkal, akikkel Bukarestben fog találkozni. A bolgár békedelegiátusok­­ egyike a bukaresti bolgár követ lesz. A montenegróiak utazása. Cettinje, február 10. Egy kis fontos tö­rök pozíciót, a kis Berdagnes-t, ahol a törö­kök nagyon erősen el voltak sáncolva, a mon­tenegróiak megszállottak. Az ellenség sere­ge teljesen felbomlott állapotban visszavo­nult a város felé. A montenegróiak nehéz tü­zérséggel szállottáik meg a helyet, ahonnan a későbbi harcokat és Szikutari esetleges általános­­ megrohan­ását támogatni fogják. Brdica ellen­­ a szerbek és mohamedánok ma megkezdték a támadást. A nagyhatalmak. Berlin, február 10. Nem lehetett meg­valósítani­­ az összes hatalmaknak azt a szán­dékát, hogy Tráciában az ellenségeskedések újrafelvétele elkerültessék. A hatalmak egy­máshoz való viszonya azonban rendületlen maradt. Ezentúl, is t arra törekszenek, hogy lehetőség szerint korlátozzák és megrövidít­sék a háborús eseményeket, céltudatosan közreműködjenek a mielőbbi békekötés érde­kében s az őket érdeklő kérdéseket közösen oldják meg, amit a londoni nagykövetek ér­tekezlete készít elő. E célok elérésére a ha­talmak szolidárisak maradnak a semlegesség és az európai egyetértés megóvásában. (Norddeutsche Allgemeine.) Ferdinánd utazása, Szófia, február 10. A király a hercegek­kel ma éjjel Theodor­off és Francia minisz­terek kíséretében Dedeagacsba utazott. Kitiltott lapok, Bécs, február 10. A belügyminisztérium a Belgrádban megjelenő Pravda, Tribuna, Stempa lapok, valamint az Hlustrevna és Rajna Krónika folyóiratok postai szállítási jogát a birodalmi tanácsban­ képviselt király­ságok és országok területére megvonta. Konstantinápoly, február 10. A porta Cuinet hírlapírót, a Matin tudósítóját, hamis és tendenciózus jelentései miatt, melyeket főleg a csataldzsai seregben állítólag létező testvérviszállyokról lapjának küldött, kiutasí­totta. Szervezkedő gyűlésen a szegedi cipészek. — Drágább lesz a cipő. — (Saját tudósítónktól.) Ma este nyolc óra­kor a szegedi ipartestület cipészipari szak­osztálya közgyűlést tartott, amelyen elhatá­rozták az iparosok, i hogy a cipő árát emelni fogják. A közgyűlést, amely igen zajos és elkeseredett volt, s azért hí­vtá­k össze, miért tudvalevőleg február elején a bőrgyárosok kartelt kötöttek és olyan magasra srófolták a bőr árát, hogy az húsvétig hetven százalék­kal fog emelkedni. A­­ bőr árának ez a horri­bilis túlhaj­tása roppant nagy­­ elkeseredést váltott ki a szegedi­­ kisiparosokból,­­akik előbb tiltakoztak az áremelés­­ ellen, végül pedig úgy határoztak, hogy megállapított ársza­bály alapján valamennyi szegedi cipészipa­rost kötelezik az árak emelésére. A bőrgyárosok­­ kar­telje már januárban is emelte a talpbőrök árát 10, majd 15, feb­ruár elsején pedig újabb 10 százalékkal. Te­kintettel arra, hogy a kartel egész Ausztria- Magy­arországra kiterjed­­ és közel százhetven millió korona értékű talpbőrt készít, elkép­zelhető hatalmának ereje. A b­őrker­es­k­edők megkísérelték, hogy küzdjenek a kartel léte­­sülése ellen, de minden igyekezettük meg­tört A legérdekesebb pedig a k­artel önké­nyében az, hogy az ausztriai és magyarorszá­gi bőrkereskedőknek­­ az árakat akiként írja­­ elő, hogy akik­­ ezeken az árakon alul árusít­ják l az árut, azoktól a további szállításokat megvonják. A kandiéi­­ természetesen nagy hullámo­kat vert­­ az ország minden részében a bőrfel­dolgozó iparosok között -és Szegeden ime, már­is főként­­ a közönségre nézve -károsan mutat­kozik a hatás: máról­ holnapra megdrágult a cipő is. Sok-sok sérelem került szóba a cipészipa­­rosok ma­i­­ gyűlésén, amelynek egyik kiiemel­­­kedő mozzanata volt az is, hogy a cipészek kimondották a szervezkedés szükségét. Szántó­­ Mihály elnökölt a közgyűlésen,­­míg a tárgysorozat ügyeit Cselik János adta elő.­­Hosszabban vázolta a cipész-kisiparosok nyo­morúságait és kifejezést adott annak, hogy ők a mai tarthatatlan viszonyok között nem lépnek szervezett szövetségre,­­a folytonos drágaság és a kvartel önkényes­kedései agyon­­­nyomorítják őket. Szóvátette, hogy­­ a titok­ban dívó, úgynevezett zi­erendszer sok-sok falatot vesz ki kétszázötven szegedi cipőké­­szítő kisiparos szájából. A zitc-rendszer ugyanis az, hogy adót -nem -fizető és ipariga­zolványt f­elm­ultatni nem tudó cipőmunká­sok, segédek otthon, a­­ törvény tilalma elle­nére dolgoznak­­ a közönség részére is, holott nekik csak azokba az üzletekbe és nagyobb műhelyekbe szabad „bedolgozniuk,“ amelyek­től­­ megbízást kaptak. Ilyen zitc-munkás szintén csaknem kétszázötven van Szegeden s természetes, hogy ők sokkal olcsóbban dol­gozhatnak, mert sem boltbért, sem adót, sem tagsági illetékeket nem fizetnek. A zitc-rend­­szerrel kapcsolatban a közgyűlés erősen ki­kelt a bőrkereskedők ellen is,­­akik ezt a sut-

Next