Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-22 / 57. szám

^BLÓMZmT»ÍA*AK: WÄw.2Ä|Ä­.t. H SK­RKÖSZTÖStO Ét KIADÖttlVATAI e» sír. 380 kor. i Moly.dévr.totor. Megjelenik naponkint délután. U «. • T.t^o­tűi k munkaügyi törvényhozás. SZEGED, október 31. (m) örvendetes hírt közöl ma a M. T. L, midőn azt jelenti, hogy Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter a munkaügyi törvényhozás előkészítésére bizottságot szervezett Olyan lépés ez, mely közelebb visz bennünket a háború és a forra­dalmak tapasztalatainak és tanúsá­gainak eszkomptálásához, olyan lépés, mely megnyugvást teremthet a szociá­lisan gondolkodó polgárság és a nemzeti és keresztény eszme alap­ján elhelyezkedni kívánó munkásság lelkében­ . A katasztrófáknak végtelen sorá­ban osztályok és érdekcsoportok között nagy, szinte áthidalhatatlan szakadékok teremtek és akkor, ami­dőn a szörnyű károk vigasztalan romjain állunk, ott remeg még a lelkekben a forradalmak, a lelki­ismeretlen izgatások és uszítások lappangó bizalmatlansága, aggodalma és gyűlölete. Olyan érzések, melyek a lelkes és odaadó munkának elen­gedhetetlen alapját, a közös cél erő­feszítésre sarkaló harmóniáját teszik lehetetlenné és ezzel lehetetlenné teszik azt is, hogy itt odaadó ter­melő és teremtő munka alkosson. Minden becsületesen és komolyan gondolkodó politikusnak régi és hű vágya az, hogy a munkásság a ma­gyar reneszánsz szent eszméit, a nemzeti érzést és a keresztény vallás­­erkölcsöt vallja s hogy mondjon le az osztályharcnak politikai fegyver­képen való felhasználásáról. Ebben az irányban történtek már kisérlete­­zések, lépések, sok-sok jóindulatú igyekvés, mely eredménytelensége átkát már eleve magán hordozta. A munkásságot — mint tömeget, mint összességet — megnyerni máskép nem lehet, mint az érdekének közve­títése utján: ha az az irányzat, mely lelkünk egész szent, agyunk legjobb meggyőződése szerint egyedül helyes és célravezető, ha ez az­ irányzat a munkásság érdekeit úgy képviseli és úgy portálja, hogy a munkásnak az életfeltételei a jelen kormányzat kere­tében legalább­is úgy biztosítva vannak, mint a perhorreszkált ,nem­zetietlen és keresztényietlen, szo­ciáldemokrata szakszervezetek kere­tében. Arra, hogy a munkásságot ebben az irányban megnyugtassuk és meg­ ■verjük, — Rubinek Gyulának ez a lénye az első komoly és súlyba hulló lépés. Gazdasági szempontból végtelenül fontos és sorsdöntő az, hogy a mun­kásság teljes odaadással és lelkese­déssel adja oda erejét a nemzeti újjáépítés munkájához és hogy ez megtörténhessék, a munkához elen­gedhetetlenül szükséges lelki harmó­­nia hogy megteremjen, — a jóindu­latnak első megnyilatkozása az erő­­s*bb, a keresztény és nemzeti irányzat kormányának a feladata. 8 «* most megtörtént) A csehek mindent Prágába szállítanak. KASSA, okt. 21. Kerülőuton jelentik: A felvidéki földmüvesosztály helyiete napról-napra bizonytalanabbá válik. A termékek elkobzása helyett a csehek legújabban óvatosan kényszerbérleteket csinálnak és igy az előbbit tetszetősebb formában hajtják végre. Különben az összes mező­­gazdasági terményeket zárolták, a szabadforgalmat minden terményre be­tiltották. Ezzel szemben mindent Prágába szállítanak, míg a megszállott területeken éhtifusz dühöng. Romániában elitélt magyar tisztviselők BRASSÓ, okt. 21. A nagyszebeni VII. román hadtest törvényszéke Péterffy Gábor postafőtisztet, Simon István vasúti mérnököt és Roszti Béla ügyvédet a román állam és román hadsereg ellen .ravasz ter­veztetések és titkos összejövetelek elmént tiz-tízévi börtönre ítélte. A legfelső bíróság most foglalkozott a hadtest törvényszék ítéletével és Simont fölmentette, Rosszl bünte­tését kétezer lei, Péterffy Gábor büntetését pedig egyhavi fogház­büntetésre és kétezer korona pénz­bírságra változtatta át. Félholtra kínozták a bécsi kommunisták. BÉCS, okt. 21. (M. T. I.) A bécsi reggeli lapok jelentik Wiener-Neu­­stadtból. Az itteni városi szanatóriumba tegnap egy Szélcsy István nevű magyar földbirtokos jelentkezett súlyos sérülésekkel felvételre. Schreiber kerületi rendőrfelügyelő kihalgatta Szökcsyt a szanatóriumban. Elmondta, hogy október 18-án délelőtt fél 9 órakor a Habsburg-kávéházban időzött, ott hozzálépett egy előtte ismeretlen ember, aki ajánlkozott, hogy elve­zeti őt a konzulátushoz, mit Szölcsy el is fogadott. Egy óra hosszat vezette ide-oda Bécs utcáin, miközben gyanús alakok követték őket. Végül a Siebenbrünni kaszárnyához értek, ott a földbirtokost több ember megragadta, a kaszárnyába hurcolta és embertelen módon megbotozták. Elébe tartottak egy jegyzéket, amelyen mintegy 200 tiszt neve szerepel. Minden egyes névnél megkérdezték, hogy ismeri-e az illetőket. Ahányszor tagadó választ adott, ugyanannyiszor rásujtottak. Mikor vonakodott az em­berek akaratát teljesíteni és a kommunista Himnuszt elénekelni, akkor ismét megverték. Elvették tőle húszezer koronányi pénzét, majd újabb kínzások után a padlásra hurcolták. Megkérdezték tőle, mi az utolsó kívánsága, majd két embert hátrahagytak fegyveresen őrzésére. Minthogy Szölcsynek sikerült némi készpénzt elrejtenie. A két ember ezért a pénzért kiszabadította őt a fogságból. Szölcsy elmondotta, hogy való­színűleg összetévesztették testvérével, Szölcsy József bankigazgatóval. A Szölcsy kihallgatásáról fölvett jegyzőkönyvet további eljárás végett megkü­l­­dötték a bécsi rendőrségnek. Szölcsy állapota olyan súlyos, hogy felgyó­­gyítása hosszabb időt fog igénybe venni. Teste mindenütt tele van az el­szenvedett bántalmazások súlyos nyomaival. Kétmillióval szaporodott az angol munkanélküliek száma. BÉCS, okt. 21. (M. T­­L) Párisi lapok londoni hírei szerint a bányász­­sztrájk következtében ezer meg ezer ipari munkás vesztette el munkáját. A londoni lapok azt írják, hogy a munkanélküliek száma e hét végén kétmillióval több lesz. A déli part­vidék kikötőiben újabb zavarok észlel­hetők. A londoni Morningpost való­színűnek tartja, hogy a kormány elhatározza a parlament feloszla­tását. Visszaélések a romániai magánvonatokkal. BUKAREST, okt 21. (N. S. I.) A Victorul legutóbbi számában szen­zációs leleplezést közöl a királyság területén engedélyezett magán-, sze­mély- és tehervonatok forgalmáról. Ezekkel az állandóan bérelt magán­vonatokkal — írja a lap — hallatlan visszaélések történnek. A Brousna nevű bukaresti francia cégnek négy mozdonya és teljes személy- és tehervonat szerelvénye van, amelyek tulajdonképpen a szinajai játékbar­langnak tesznek szolgálatot. Ez a fr­an­cia cég lukszus vonatokon szállítja a játékosokat a játékbarlang számára. A lap ezután kiemeli, hogy Konstan­sból a demimondok is miniszteri szalonkocsikat vesznek igénybe disz­krétebb természetű átázásaik alkal­mával, mialatt a városban a vago­nok százezrei és a bennük lévő millió és millió értékű áruk tönkre­mennek a vontatóerő hiánya miatt. A szinajai játékbarlang pedig épp most kapott engedélyt arra, hogy kis vagonnal elhozathassa Páriából a játékbarlang bútorzatát. Az egyik bukaresti cég szerzett magának 4 darab elrekvirált magyar mozdonyt és megfelelő számú vasúti kocsit, amelyekből rendes járatokat állított össze s megindította az úgynevezett Azx-vonatokat, melyekkel ezután tetszés szerinti személy- és teher­forgalmat bonyolít le. Egységes posta Romániában. BRASSÓ, okt. 21. (N. S. I.) A román távirati iroda bukaresti jelen­tése szerint: a posta egységesítésé­nek munkálatait befejezték. Ennél­fogva október 15-től kezdődőleg az erdélyi postaigazgatóságok közvet­lenül a bukaresti postaigazgatóságok alá tartoznak. Előkészítik a munka­ügyi törvényeket Aikit. ksrssksdslal MlnlisUriaabaa. BUDAPEST, október 2­. (Magyar Távirati Iroda) Rubinek Gyula kereskedelmi mi­niszter a munkaügyi törvényhozás előkészítésére a minisztériumok kép­viselőinek, továbbá a szociálpoliti­­­kával foglalkozó szakemberek bevo­násával bizottságot szervezett. A bizottság folyó hó 9-én ült először össze a munkaügyi törvényhozás leg­közelebbi feladatainak megbeszélé­sére. Részt vettek az ülésen a magyar­­országi szakszervezeti tanács kikül­döttei is, akik a kinevezést a bizott­ságba nem fogadták el ugyan, de esetenkénti meghívásra készeknek nyilatkoztak a bizottság munkájában való részvételre. A miniszter meg­nyitó savaiban rámutatott a szociá­lis alkotómunkáknak szükségességére és munkaügyi törvényhozásra váró legközelebbi feladatokra. Ilyeneket jelölte meg különösen a munkások szervezkedési jogának biztosítását, a gazdasági célokra a munkásság tör­vényes érdekképviseletének megterem­tését szolgáló békéltető eljárások, valamint a munkaidőnek a az egész­ség és testi épség védelmének sza­bályozását és kiépítését, ez utóbbi­val kapcsolatban az iparfelügyeletnek is hatályosabbá tételét. A szónokok túlnyomó része rámutatott arra, h­ogy szociálpolitikánknak megalapozása céljából a békeszerződés ratifikálá­sával, forgalmi akadályunk megszün­tetésével mielőbb életet kellene önteni a termelésbe és a kereskedelembe is. Szükségesnek jelezték még, hogy a munkaügyi törvényhozás előkészí­tésére szervezzen a miniszter egy szűkebb körű bizottságot is. A mi­niszter zárószavaiban is hangoztatta, hogy szociálpolitikánkat csu meg­felelő gazdasági politikával, a gaz­dasági élet talpraállítása útján ala­pozhatjuk meg. Jelezte végül, hogy az elhangzott javaslatokhoz képest a legközelebbi jövőben fel fog állítani egy szűkebb körű bizottságot, amely esetenkint a tárgyhoz képest szak­értők részvételével kidolgozott és a nagybizottság által letárgyalt javas­latokat fogja majd azután az összes érdekképviseleteknek hozzászólás cél­jából megküldeni. A SZENTESI INSTALLÁCIÓ. A Szentesen folyó hó 28-án történő főispáni installáción Szeged város részéről dr. Turóczy Mihály főügyész és dr. Kóczó István nemzetgyűlési képviselő vesznek részt.

Next