Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-17 / 174. szám

Szerda, 1938. augusztus 17. DIcLMAGYARORSZÁG Megnyitották a Magyarok II. Világkongresszusát Budapest, augusztus 16. Kedden délelőtt nyi­tották meg ünnepélyesen a Magyarok II. világ­­kongresszusát. A kongresszus sokszáz külföldi résztvevője vasárnap délután megkoszorúzta a Hősök Emlékművét, Washington városligeti szobrát és koszorút helyezett Kossuth Lajos síremlékére is A kegyeletes aktuson részt vet­tek az összes északamerikai, délamerikai és eu­rópai magyar egyesületek és intézmények ve­zetői A Hősök emlékművénél Dubrovszky Ró­bert, Brautigam József, P­a­n­y­i­k Antal, Cs­ik József, Dezső János és Szopkóné Ágh Vilma beszélt. A városligeti Washington - szobor előtt Neményi Ernő idézte a nagy szabadsághős emlékezetét. A világkongresszus vendégei ezután a Fiumei­ úton levő Kossuth­­mauzóleum elé vonultak, ahol Pfeiffer Já­nos mondott megragadó beszédet. Vasárnap es­te a kongresszus résztvevői ismerkedési es­é­l­­yen vettek részt egy városligeti vendéglőben, ahol báró Perén­yi Zsigmond koronaőr, a világkongresszus elnöke köszöntötte őket. A Vigadó zászlóerdőbe öltöztetett nagyter­mében fél 11-kor nyitották meg a Magyarok II. világkongresszusát. A megnyitó ünnepsé­gen jelen volt Serédi Jusztinián bíboros­­hercegprímás, József és Albrecht főher­cegek, gróf Teleki Pál kultuszminiszter, S­h­v­o­y Lajos székesfehérvári püspök és Szén­dy Károly polgármester. A Himnusz eléneklése után báró Perényi Zsigmond koronaőr méltatta a kongresszus je­lentőségét, majd gróf Teleki Pál a kormány, Szendy Károly polgármester a főváros és T­ó­­man Bálint volt kultuszminiszter a Nemzeti Múzeum nevében üdvözölte a kongresszus résztvevőit. "Az üdvözlésekre a külföldi magya­rok kiküldöttei válaszoltak-neki palota elé vonultak, ahol dr. Újlaki Fe­renc, az amerikai református egyesület elnöke köszöntötte vitéz Imrédy Béla miniszterel­nököt, aki hosszabb, lelkes beszédben vála­szolt. Ezután a miniszterelnök a kongresszus résztvevőinek szűkebb küldöttségét fogadta, amelynek tagjaival hoszabban elbeszélgetett. A magyarok világkongresszusán résztvevő küldöttségek és kiküldöttek kedden délután zászlók alatt a Kossuth-szoborhoz vonultak. A szobor előtt Dubay Székely András, a franciaországi magyar szövetség elnöke mon­dott beszédet. Ezután a Rákóczi-szobor elé mentek és a szobor megkoszorúzása után Tar­­nóczai Árpád hírlapíró mondott beszédet előbb angol, majd magyar n­yelven. A Himnusz el­éneklése után Bandholtz tábornok szobrát keresték fel a külföldi magyarok tisztelet­adásra. A magyarok második világkongresszusa résztvevőinek tiszteletére Kánya Kálmán kül­ügyminiszter kedden este a külügyminiszté­rium dísztermében teát adott. A Kormány­ a Kihallgatáson fogadta a Kongresszus részt­vevőit­ ­ A kormányzó 12 óra 30 perckor a királyi vár szer­tar­tástermében fogadta a magyarok második világkongresszusának tagjait. A szer­tartási igazgató jelentése után a kormányzó megjelent a teremben, ahol a kongresszusi ta­gok élén E­ö­r­d­ö­g­h Elemér pápai prelátus, toledói plébános lelkes beszédben üdvözölte. A kormányzó a következő beszéddel válaszolt: — őszinte örömmel üdvözlöm a magyarok második világkongresszusára idesereglett testvéreinket. Úgy érzem, mintha személyük­ben megjelent volna az ősi földön az egész vi­lág magyarsága, amelyet mindenkor és min­denütt egyetlen hatalmas érzésben olvaszt össze, a nagy magyar közösségbe tartozás törhetetlen szent ereje. Eljöttek távoli orszá­gokból, hogy bizonyságot tegyenek ennek az erőnek élő és összetartó voltáról, a magyar­ság jövőjébe, elhivatottságába vetett megin­gathatatlan hitükről, ebben a hitben megerő­södve vigyék magukkal azt a bizonyságot, hogy a magyar faj a végzet által rámért sú­lyos sorscsapások alatt sem tört meg és a ne­héz megpróbáltatások alatt csak megacéloso­­dott ereje és dolgozott keményen, hogy építő munkával boldog hazát biztosítson. Mostan­­i itt tanúi lehettek a­ Szent István-év kegyeletes ünnepségeinek. Ezek az ünnepségek a mostani időkhöz illő szerény formában is méltóan jut­tatják kifejezésre azt mélységes hálát, ame­lyet első szent királyunk országépitő mun­kája iránt érzünk. Ez az érzés él minden ma­gyar szivében, ebből merítsünk erőt ahhoz, hogy visszaszerezzük Szent István országának hajdani fényét. Visszatérve uj hazájukba, ki­sérje munkájukat Isten áldása, gondoljanak szeretettel mindig régi hazájukra, amely min­denkor tárt karokkal fogadja idegenbe sza­kadt fiait. A beszéd után báró P­e­r­é­n­y­i Zsigmond v. b. t­t., koronaőr, a világkongresszus elnöke be­mutatta az idegenben élő magyarság vezetőit, akikkel a kormányzó hosszabban elbeszélge­tett. A fogadás után a kormányzó kíséretével lakosztályába vonult, a kongresszus tagjai pe­dig Perényi Zsigmond báró koronaőr vezetésé­vel a kiállított Szent Koronát tekintették meg- A Szent Korona megtekintése után a kútfő'­’'­­magyarok a Szent György-térre, a miniszterel­ 3 Egész Németország zászlóerdővel várja Magyarország kormányzóját Berlin, augusztus 16 Németország nagy elő­készülettel várja Magyarország kormányzóját és hitvesét. A nagy üzemekben mást sem csi­nálnak, mint magyar zászlókat. A munkások légióit állítják fel mindenütt az országban az aranyozott fehér pilléreket a magyar címer és a német sas számára. A háború óta még nem volt államfő hivatalos látogatáson Németor­szágban, de a háború óta nem volt egyetlen al­­kalo­­m sem, amikor Németország olyan díszru­hába öltözhetett volna, mint most. Hegyesha­lomtól, a határtól kezdve az egész ország egy pompa és ragyogás lesz. Passau, Kiel, Helgo­land, Nürnberg és Berlin egyaránt kitesz ma­gáért a díszítésben- Különösen nehéz probléma Berlinnek a rendezése, ahol most nagy tataro­zást és útjavítási munkálatok folynak- A város minden részében lezárt uccák, lebontás alatt levő, vagy épülőfélben levő házak vannak és mindez el fog tűnni egy hét alatt, mert Berlin nem akarja tatarozás alatt álló köntössel fo­gadni a magyar vendégeket. Címer- és zászlóerdő fogadja a pályaudvar előtt a magyar államfőt és hitvesét. Hat mé­ter magas magyar címer és német sas áll két oldalt a pályaudvar előtti téren, míg a Blinden­­burg-Strassén négy 20 méter magas oszlop emelkedik. Remek látványt nyújt majd az este megvilágított Unter den Linden zászlóerdeje, a zászlótartó között felállított fehér pillérek, amelyek felváltva a magyar címert és a német birodalmi sast hordozzák. Ugyanez tart végig a Wilhelm­ Strassen egészen a birodalmi kancellári palotáig, a kormányzói pár berlini szállásáig. A katonai díszszemle tribünjét négy hatmé­teres magyar ebber és birodalmi sas dísziti, míg a tribün mennyezetét, ahonnan a kor­mányzó Hitler vezér és birodalmi kancellár társaságában a díszszemlét végignézi, bíborral diszilik. A főváros diszitését Arendt és Speer professzorok végzik Remek díszt kap Passau, Nürnberg és Bécs is. A nagy német nemzet meg akar őt mutatni A küszöbön álló látogatással kapcsolatban, hogy hármas ünnepet ül, ünnepli, egy baráti ország államfőjét, a világháború legendás hősét a két nemzet közti barátságot. Véres féltékenységű dráma Szentesen A féltékeny napszámos összeszurkálta vad házastársát, azután felakasztotta magát (A Délmagyarország munkatársától.) Vasár­napról hétfőre virradó éjszakán szörnyű csalá­di tragédia történt Szentesen, Ma­kai János 54 esztendős napszámos házában. Makai János évek óta együtt él egy özveggyel. Napirenden volt közöttük a veszekedés, mert Makai örökö­sen féltékenykedett az asszonyra és emiatt örökös szemrehányásokkal illette és állandóan fenyegette. Nem egyszer megjósolta az asszony­nak, hogy végez vele. Vasárnap este ismét ös­szevesztek, az ok megint féltékenység volt. Ma­kai végül is lecsillapodott és mindketten lefe­küdtek. Éjféltájban a szomszédok hangos hör­­gésre és jajgatásra lettek figyelmesek. A hát­borzongató hangok Makaiék lakásából szűrőd­tek ki- A szomszédok azonban hiába kopogtak, zörögtek Makaiék ajtaján, senki sem jelentke­zett, végül is feltörték az ajtót és úgy hatoltak be a lakásba. Megdöbbentő kép tárult ekkor a szomszédok szeme elé A szerencsétlen asszony hatalmas vértócsában feküdt az ágyon, borzal­masan hörgött és láthatólag nem volt eszméle­ténél. Nyakából dőlt a Vér. Makai az ablak vasán m­­egölt, felakasztva. Gyorsan levágták a férfit a kötélről és még idejében, mert nemso-Magdát Kicsapják] Tolnsy, Turay, Fáger, Kabos. Ezt megelőzi .Tan Kiepnra oa,y.«bi8a fl.mie Szerelmes város fél 5, 7, negyed 10 Korzó Mozi Szerdán utoljára ...Szerelem... Bosszú... Halál... Történet a cári Oroszországból. Fősz.: Pierr Rich­árd Wi­m, Vera Korrens Dal A Tükölb­ő­­ 5, 7, 9 S­anszírozott kis magyar film kora magához is tért. Az asszonyt a mentők be­vitték a kórházba, állapota válságos. A nyomozás megállapította, hogy Makai csak­ látszólag békü­lt ki az asszonnyal. Elhatározta, hogy még azon az éjszakán végez vele és ma­gával is. Megvárta, amíg az asszony elaludt, ekkor azután éles késsel rátámadt és többször a nyakába szúrt. Amikor azt hitte, hogy az asszony meghalt, kötelet kerített és felakasz­totta magát, de a szomszédok idejében levágták és így nem­ sikerült meghalnia. Makai Jánost kedden beszállították a sze­gedi ügyészség fogházába. A gyilkos napszá­mos töredelmesen beismerte bűnei és elmon­­­dotta, hogy amióta ismeri az asszonyt, mindig nagyon szenvedett a féltékenységtől. Többször rimánkodott neki, hogy ne adjon okot a félté­­­kenykedésre, azonban az asszony nem hallga­tott rá. Ekkor határozta el magát arra, hogy megöli a nőt és magával is végez. Meg akart szabadulni minden további kínlódástól. Makai Jánost letartóztatták­ Egyelőre gyil­kosság kísérlete címén indult meg ellene a bűnvádi eljárás. Lindbergh ezredes Moszkvába repül Varsó, augusztus 16- Lin­dberg ezredes feleségével együtt Németországból jövet, este háromnegyed hat órakor repülőgépen leszál­lót­ Varsóban. Lindberg ezredes szerdán to­vább repül Moszkvába.

Next