Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Hitler a német élettérről Berlin, május 1. A Lustgarlenben a hétfői nemzeti ünnepnap alkalmából tartott tömeggyűlésen Hitler beszédet mondott. — Az egész nemzeti szocialista program és gazdasági felismerés élére — mondotta — az ni elv lépett, hogy a nép csak azt élheti fel, amit magának feldolgozott. Ez nem pénzkérdés, hanem kizárólag termelési probléma. Ez más szavakkal azt jelenti, teljesen közömbös, hogy mennyi pénzt termelek egy államban, a döntő az, hogy mennyi árut termelek, mert ezek az áruk azok, amelyeket az egyes emberek között szétosztanak. A pénz csak utalvány ere az árura. Döntő jelentőségű, hogy a nemzeti termékeket minden téren fokozzuk. A termelési javakat nem szabad felhalmozni, mert azok fogyasztókat kívánnak. — Az első élclalap — folytatta — a saját élettérben fekszik. VBBvis abban, hogy mennyit tud egyesek életéhez adni. Az élettér tehát nem választható el a nép életkeretétől, ezért az élettér határozza meg eggy nép boldogulását és virágzását. Természetesen egymagában az élettér sem döntő, hanem ehhez jön még a szorgalom és képesség, amellyel valamely nép saját életeiében elő is teremti azt, amit abból elő tud teremteni. Németországban sovány földek vannak, egy négyzetkilométerre táz ember esik. Ennek folytán nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy erejét szétforgácsolja. Életre-halálra egymásra vagyunk utalva és ha valaki nem értené meg ezt, fel kell ismernie a világ többi részének állásfoglalásából. — Nem tevékenykednek-e ismét a régi bekerítő politikusok, részben olyan emberek, akik 1011 ben is csak a gyűlöletet ismerték. Ugyanaz a nemzetközi háborús uszitók csoportja, mely már akkor is folytatta örelmért. — Nem szükségem hangsúlyozni — folytatta Hitler —, hogy szeretem a békét. Tudom, Jurgy bizonyos nemzetközi sajtó napról-napra hazudik’', bábomra eszít, gyanúsít és rágalmaz minket. Ez engem nem akadályoz, mert ismerem ezeket kreatúrákat. Én is fegyverkezem minden eszközzel, de itt különbség van. Én szeretem a békét és ez legjobban talán munkásságomból tűnik ki. Németország óriási müveket teremtett a nép szorgalmának fokozására, nagy építkezéseket írnunk életre és kultúránk hatalmas bizonyítékai épülnek. E művek közül soknál tíz, vagy húsz évre van szükség, hogy elkészüljenek. Ez is mutatja, hogy íveket akarunk. • Minden tiszteletem egy népszövetségi nyilatkozatnak — folytatta —, azonban a nyugati német erődítmények mégis megbízhatóbb biztonsága szabadságunknak. Éppen e napon hihetetlen bizakodással nézek a német jövőbe. Arról, hogy népünket helyesen nevelik, mozgalmam kezeskedik arról, hogy vitézül meg fogják védeni, a német véderő nyújt biztosítékot arról, hogy belsőleg sohasem esik szét, kezeskedik a német népközösség és benne a városi és vidéki emberek milliói, akiket e pillanatban ezzel üdvözölhetek: Heil, Siegl A mi nagy német birodalmunknak keleten és nyugaton, északon és délen, elsejei beszéde és a békeszeretetről Ezután a német kultúra fejlődéséről szólott. Ha amerikai írók azt állítják — mondotta —, hogy védelmükbe kell venni a német kultúrát a nemzeti szocializmussal szemben, akkor erre csak azt lehet felelni, ennél nagyobb szemtelenséget nem is lehet elképzelni. Amerikának mindmáig csak korlátolt mértékben van saját nemzeti kultúrélete. — Németországra — folytatta Göbbels —, nem hatnak azok a demokrata állítások sem, hogy a tengelyállamokban elnyomják az egyén szabadságát. Az egyén szabadságát a tekintélyállamokban magától értetődően odáig terjed, addig összeegyeztethető a nemzeti érdekkel. A német kultúra virágzása tetejében áll — folytatta —, nem szorul párisi, londoni, newyorki demokraták védelmére. Ezt a kultúrát maga a német nép védelmezi meg, mégpedig nem élettelen rotációs gépes újságpapírjával, hanem hadereje fegyverével. Gribbels beszéde a német kultúráról • * . Ferlin, május 1. A május elsejei ünnepet hétfőn délelőtt, az ifjúsg naggyűlése nyitotta meg az Olimpiai stadionban. Délben a birodalmi kultúrkamara tartott ünnepi ülést, amelyen Gíöbbels propagandaminiszter mondott beszédet. A német nép — mondotta — az idén erős nemzetközi feszültség közepette üli meg május elsejei nemzeti ünnepet. A nemzetközi feszültség belülről a legcsekélyebb mértékben sem érinti Németországot. A német nép maga teljesen immunis ezzel a nemzetközi izgatással és háborús rémhírterjesztéssel szemben, amelyet a londoni, párisi és tockyorki rágalomsajtó rendszeresen folytat. A német nép tudja, hogy elegendő hatalmi eszköz van a kezében becsülete és nemzeti léte megvédelmezéséhez middé eshetőséggel szemben* Vitéz Shvoy Kálmán képviselői beszámolója Alsóközponton és Csórván (A Délmagyarország munkatársától.) Vitéz Shvoy Kálmán dr. országgyűlési képviselő vasárnap 11 órakor Alsóközponton 500 főnyi gazdaközönség előtt igen nagy lelkesedéssel és érdeklődéssel kísért beszámolót tartott Megindokolta választói előtt, hogy miért lépett ki a Nemzeti Egység Pártjából, amit neki Oly súlyos hibául róttak föl azok, akik később a pártot megszüntették, föloszlatták és egy újat alakítottak, akik Gömbös Gyula zászlóját félretették és helyette újat bontottak ki. A hallgatóság a fejtegetéseit helyeslőleg vette tudomásul, majd a külpolitikai helyzet ismertetése után a belpolitikai helyzet méltatására tért át. Visszapillantást vetett az elmúlt 4 év belpolitikai történetére és arra a konklúzióra jutott, hogy csak egy radikális rendszerváltozással lehet az országot vezetni és fölvirágoztatni. Nemcsak hirdetni kell a népies politikát, hanem tényleg a nép széles rétegeinek helyzetjavításán kell minden eszközzel dolgozni. A termelést és a nagy országos munkát kell nagy pénzbefektetéssel megindítani és állandóan folytatni. A bürokráciát kell radikálisan megszüntetni, hogy a kisemberek ügyei ne tartsanak örökké. A közelgő választással kapcsolatban fölhívta a tanyai lakosság, de egyben az egész város lakosságnak a figyelmét, hogy olyan képviselőt válasszanak, aki önzetlen, független és harcolni képes és tud és aki síkra száll az érdekeikért. Aki állásban van és ezen az alapon lesz képviselő, az múló dolog, aki pedig a képviselőség útján akar valamivé lenni, az nem harcol a népért. A tanya és város lakossága az elkövetkezendő 5 évre most fogja a sorsát eldönteni, jól gondolja meg a dolgát és csak kipróbált erőkben bízzon. A hallgatóság lelkesen ünnepelte képviselőjét és bizalmáról biztosította. Délután 3 órakor Ruzsajáráson mintegy 200 főnyi gazdaközönség előtt mondta el beszámolóját vitéz Shvoy Kálmán dr., ahol ugyancsak lelkesen ünnepelve hitet tettek a gazdák képviselőjük, a tanyai szegény nép igazi barátja mellett.*■ A szerdai kisgyűlés. A törvényhatósági kisgyűlés szerdán délután 4 órakor tartja májusi ülését. A napirenden 32 pont szerepel, jobbára kisebb jelentőségű ügyek, így útburkolások, laktanya javítások vállalatba adása, egy sorozat bérleti, köztérhasználati és adminisztrációs ügy. Kedd, 1959. május 2. Az ellenforradalmi mártírok 20 éves emléke Vasárnap több városban emlékünnepségeiken emlékeztek meg a 20 év előtti ellenforramártírjairól, Egerben a Kossuth-téren tartották az ünnepséget, ki* végzett vértanúk hozzátartozói a díszemelvé* nyen foglaltak helyet. Breznay Imre nyugalmazott, érseki tanítóképzőintézeti igazgató mondott emlékbeszédet. Csongrádon a városháza előtt rendezték az emlékünnepet. Rássonyi-Papp Pál tisztifőügyész emlékezett meg az ellenforradalom vértanúinak érdemeiről. Kiskunfélegyházán «# _ a pályaudvar előtti térségen felállított emlék* mű előtt tartoták meg az ellenforradalmi ünnepét. Az ünnepi beszédet pedig Várhelyi J<zszef hittanár mondotta. Megemlékezett Návay Lajos volt képviselőházi elnökről, Návay Iván földbirtokosról és Kiss Béla szentesi főjegyzőről, akik életüket adták. Jászkarajenő lakossága kegyeletes ünnepséget rendezett Kása József plébános és Sornyi Károly segédlelkész meggyilkolásának évfordulója alkalmából. Az ünnepi beszédet Kovács József kanonok-plébános tartotta. Az emlékbeszéd után 3 község, valamint a környék lakossága, valamennyi társadalmi egyesülete koszorúkat helyezett el az emléktáblán. Hódmezővásárhelyen is végigsöpört a terroristák bosszúálló hadjárata. 1919. április 27-én a Bartha-féle vörös dandár elvonulása után három holttest feküdt a vasúti síneken: Weisz Mihály, Weisz Henrik és Havas Henrik holtteste. Az évforduló alkalmával gyászünnepséget és istentiszteletet tartottak, amelyen részt vett a város társadalmának minden rétege. Az emlékbeszédet Silberstein Adolf dr. mondta. Makón vasárnap délelőtt 10 órakor kegyeletes ünnepséget rendeztek a Návay Lajos szobor előtt. Az ünnepség keretében emlékeztek meg a 20 évvel ezelőtt Kiskunfélegyházán és Hódmezővásárhelyi vasúti álomáson a visszavonuló vörösök által kivégzett makói és csanádmegyei túszokról: Návay Lajosról és Ivánról, valamint öt makói polgárról. Az ünnepélyen a miniszterelnök, a miniszterelnökség, a képviselőház hivatalosan képviseltette magát, részt vettek a kivégzett túszok életben levő hozzátartozói, a vármegye és a város képviselete, a Csendőrség és iskolák. Szilágyi István dr. városi főjegyző bevezetője után Diószeghy András dr. mondott emlékbeszédet. A tuniszi német til’tonzul halmos autó szerencsetlenségi Paris, május 1. Biberstein tuniszi német főkonzul és felesége Tunisztól északra gépkocsiszerencsétlenség áldozata lett. A főkonzul gépkocsija Tunisz közelében összeütközött egy másik gépkocsival. A főkonzul és felesége súlyosan megsebesültek s a kórházbaszállítás után nemsokára mindketten meghaltak. A háztartásukban alkalmazott inas, aki útjukon velük volt, könnyebben sebesült, meg.