Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-01 / 177. szám

2 Meghatározták a kenyér szabadforgalmi árát A minisztertanács vasárnap megjelent rendelete értelmében szeptember 1-től kezdődően Buda­pesten, a kiemelt városokban, a bányavidékeken és a fontosabb építkezéseken a jegyre kiszolgálta­tott kenyérmennyiségen kívül sza­bad áron is kerül kenyér forga­lomba, különféle minőségben. A szabadforgalmú félfehér ke­­­­nyér ára 2.60 forint, a fehér cipó (félkilós) kilónként 3.60, a rozs- I cipó (ugyancsak fél kiló) kilón­ként 3.60 forint. A jó termés lehetővé tette több­fajta péksütemény gyártását, így szeptember 1-től változatlan áron újból forgalomba kerül & császár­­zsemlye, óriáskifli, pacsni és sok másfajta péksütemény. puszim­­ tntyáUia Adtfa Vígan csattognak a csákozó gépek­­ a Szegedi Cipőgyárban. A slanckés élesen vág a bőrbe. Pillanatok alatt készül el egy-egy talpbélés. A csá­­kozó brigád tagjai egy percig sem állnak meg munka közben, minden másodpercet kihasználnak. Ügyesen helyezik el a hatalmas bőr­­darabra a talpbélés-formákat és 1­0y gyakorlott lábmozdulattal mű­ködésbe hozzák a gépet. Egyre sű­rűbben hangzik fel a gép csatto­gása és egyre jobban szaporodnak az elkészült munkadarabok. Még alig múlt el délelőtt 11 óra, a csá­­kozók máris túlhaladták a százszá­zalé­kot. Amióta brigádban dolgoz­nak,­­ jobban megy a munka. Alkotmányunk évfordulójának tis­zteletére szervezték meg a csá­kozó brigádot. A kollektív munkának meg is lelt az eredménye. Százhet­vennégy százalékkal köszöntötték Alkotmányunk ünnepét. A verseny­lendület azóta sem csökkent. A bri­gád tagjai egyénileg is fokozzák teljesítményüket. Pusztai Istvánná, a csákozó bri­gád egyik tagja az órára pillant. Letelt az egy óra. Tekintete az el­készült munkadarabokon fut végig. Amint számol — mosoly jelenik meg arcán. Szir­ n­flyvenégy helyett a lázhatván pár talpbélés-csákozást készített el egy óra alatt. Ezt a megfigyelési na­­ponta többször megismétli, hogy egyénileg is ellenőrizze munkáját. No meg más oka is van ennek! A talpcsákozásnál mint nő, egye­dül csak Pusztai Istvánná dolgozik. A másik két gépnél férfiak végzik ezt a munkát. Nem mintha túl ne­­héz lenne ez a művelet, de megszo­kottá vált, hogy azelőtt ide csak férfiakat osztottak be. Pusztainé elvtársnő két éve dolgozik a Sze­gedi Cipőgyárban. Akkor mindjárt a csákozógéphez osztották be. Ki­csit furcsa volt az új munkakör, de Pusztainé nagy kedvet érzett iránta. Megszerette az öreg csákozógépet. Majd harcba indult, hogy a tervteljesítéssel nem marad­jon el. Az akarat, a munka iránti szeretet nagy tettekre késztette Pusztainé elvtársnőt. Hoszúlejáratú versenyszerződést kötött, később versenyre hívta ki a többi csákozól. Lépésről lépésre haladt. A verseny ideje alatt hozzászokott a gyors és pontos munkához. Július elején 186 százalék volt a napi teljesítménye. Az augusztus 204 verseny alatt 148 százalékra fok­ozta eredményét. Mun­katársai szeretettel veszik körül. Jó munkájáért megbecsülik és büsz­kék arra, hogy nő létére derekasan megállja helyét a termelés front­­szakaszán. Mosolyogva, vidáman dolgozik Pusztainé elvtársnő. A csá­­kozásnál gondosan ügyel arra, hogy a nyersanyagot minél gazdaságosab­ban használja ki. A talpbélésfor­mákat oly ügyesen állítja be, hogy a csákozásnál alig van hulladék. Munka közben gyakran gondol csa­ládjára, a nagyobbik fiára, aki most megy harmadik gimnáziumba, a ki­sebbikre, aki még csak négyéves s óvodába jár. Érettük dolgozik az ő szebb és boldogabb életükért. Úgy érzi, érdemes többet termelni, hisz magának, családjának teszi szebbé s könnyebbé életét. Szép termelési eredményekkel büszkélkedhet Pusztai Istvánné. A legutóbbi tíz nap alatt 160 százalé­­kos eredményt ért el. Most mindent vágya az, hogy ezt az eredményt tovább fokozza és megközelítse a mellette dolgozó Papái Antal csá­kozó 180 százalékát. Rendelkezés a felemelt kenyéradagokról minisztérium A belkereskedelmi közli: A dolgozók és fiatalkorúak a Szeptember hó­­­napján érvény­­be lépő felemelt kenyérfejadagokat kenyérpótjegyük szelvényeire vá­sárolhatják meg. A pótjegyek egyes szelvényeire­­ a következő kenyérmennyiségek adhatók ki: a) 211 és 311 jelzésű pótjegy valamennyi szelvényére 750 gr helyett 1000 gr. b) 212 és 312 jelzésű pótjegy 500 gr értékű szelvényeire 800 gr. b) 212 és 812 jelzésű pótjegy 1000 gr értékű szelvényeire változatlanul 1000 gr c) 214 és 314 jelzésű pótjegy 500 gr értékű szelvényeire 800 gr, c) 214 és 314 jelzésű pótjegy 250 gr értékű szelvényeire változatlanul 250 gramm, d) 217 és 317 jelzésű pótjegy szept. 1—25-ig érvényes 250 gramm értékű szelvényeire 350 gramm, szept. 26—30-ig érvényes 250 gr értékű szelvényeire 500 gramm, e) 35 jelzésű pótjegy valamennyi 400 gr-os szelvényére 600 gramm, f) 34 jelzésű pótjegy valamennyi 200 gr-os szelvényére 300 gramm, g! 34/a jelzésű pótjegy valamennyi­­ 200 gr-os szelvényére 300 gramm. A havi zsiradékjegyek beváltása A belkereskedelmi minisztérium a szeptember havi zsiradékjegyek beváltásával kapcsolatban közli: Minden pótjeggyel rendelkező dolgozó zsiradék­jegyét sertészsírra válthatja be. Az alapjegyek beváltásakor csa­tolni kell a Pótjegy 54. sz. szelvé­nyét is annak igazolására, hogy az alapjegy tulajdonosa sertészsírra jogosult dolgozó. A pótjegy az alapjegytőll függetlenül is bevált­ható. A dolgozók fejadagjukat kíván­ság szerint sertészsír helyett ét­olajban vagy margarinban is ki­válthatják. Pótjeggyel nem rendelkezők szep­tember hónapban teljes fejadagju­kat étolajban vagy margarinban kaphatják meg. A zsiradékszelvények sertészsír­ra szeptember 1-től, olajra és mar­garinra szeptember 15-től a hó vé­géig folyamatosan válthatók be. Az étolajat a sertészsírral azo­nos súlyban (1 kiló zsír , 1 kiló olaj) kimérve kell kiszolgáltatni. Palackozott olajból fél liter 45 deka, 1 liter 90 deka súlynak felel meg. Margarinból 20 dekás zsiradék szelvényre 25 deka margarint kell kiadni. Az olaj vásárlásához célszerű szélesszájú üveget (edényt) vinni. Megérkezett J. G. Csekmarjov, a Szovjetunió bányászküldöttségének negyedik tagja Pénte­ken reggel megérkezett Budapestre Jakov­­ Grigorjevics Csekmarjov, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió kemeroyi területe Lenisz-Kuznyecki me­dencéjének bányamestere, a magyarországi bányásznapon résztvevő szovjet küldöttség ne­­gyedik tagja. Ridgway ellentmondásokkal teli viszontválaszában elutasítja a keszoni provokáció további kivizsgálását Peking, (Új-Kína). Ridgway tá­­bornok augusztus 29-én válaszolt Kim Ir Szen tábornoknak, a koreai néphadsereg főparancsnokának és Peng Teh Huai tábornoknak, a kí­nai népi önkéntesek parancsnoká­nak a köszöni semleges övezet ellen intézett súlyos amerikai provoká­ció tárgyában indítandó újabb vizsgálattal kapcsolatos augusztus 27-i üzenetére. Ridgway válaszában nem volt hajlandó közvetlenül felelni a kü­lönböző kérdésekre és a Kim Ir Szen és Peng Teh Huai tábornok által felsorolt bioznyítékokra. Rid­­gway ehelyett makacsul elzárkózott az elől, hogy utasítsa az amerikai összekötő tiszteket, menjenek Ke­­szonba és ott a koreai és kínai összekötő tisztekkel folytassanak további vizsgálatot a koreai és kí­nai küldöttség székházát ért ame­rikai bombatámadás ügyében. Rid­gway ismét ezt hangoztatja vála­szában: ,,Az Önök Összekötő tisztje, Csang Csun.San ezredes elutasította az én összekötő tisztjemnek azt a­ kérését, hogy napvilág mellett foly­tassák a vizsgálatot és hagyják va­lamennyi állítólagos bizonyítékot a színhelyen. Az Önök javaslatá­nak, hogy folytassuk a vizsgálatot, ennyi idő elmúltával nincs semmi célja­“ Ridgway válasza — mivel hazu­dik —■ tele van ellentmondásokkal. Egyrészről azzal rágalmaz bennün­ket, hogy nem voltunk hajlandók folytatni a vizsgálatait, ugyanakkor másrészről makacsul visszautasítja azt a kérésünket, hogy folytassunk újabb vizsgálatot — állapítja meg az Új-Kína jelentése. Ridgway az általunk felhozott összes bizonyítékokat megbízhatat­lanoknak nevezte. Miért nincs ak­­kor annyi bátorsága, hogy megbíz­­hata­tlanságunkat azzal bizonyítsa, elküldi összekötő tisztjeit újabb vizsgálat lefolytatására? Mindez csak azt mutatja, hogy Ridgway milyen ellentmondásba keveredett és mennyire zavarban van — fejezi be a jelentés. Újabb amerikai provokáció a keszoni semleges övezetben Peking (Új-Kína). Keszonban tartózkodó külföldi tudósítók je­lentik, hogy az amerikaiak újabb légiprovokációt követtek el a ke­szoni semleges övezet ellen. Szer­dán, augusztus 29-én hajnalban 2.42 órakor egy repülőgép hatott be a semleges övezetbe, körözött a város fölött és a konferencia színhelye közelében egy ejtőernyőre szerelt világítórakétát dobott le. Az amerikai és liszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése Ku­ngsze városában az épületeik nagy részét megsemmisítették és a fiúiskola nagy épületét felégették. Ebben a városban a Bizottság tag­jai rövid időre megállapodtak, utána Szincsun járásba látogattak el, ahol az amerikai megszállás ide­­jén, 1950 október 20-tól december 7.ig az amerikaiak 1561 embert, köztük 932 férfit és 452 nőt agyon­lőtek. A halálra kínzottak között 454 mindkét nembeli, 8 éven aluli gyermek volt. Ezenkívül 57 embert (42 férfit és 15 nőt) felakasztot­tak, 50-et (30 férfit és 20 nőt) eleve nem eltemettek, 35.öt (32 fér­fit és 3 nőt) megégettek, s így to­vább. Ezeket az adatokat Li Jang­ Szűk, a Népi Bizottság elnöke kö­zölte a Bizottság tagjaival, mint­egy 40 életben maradt helyi szem­tanú jelenlétében. A Bizottság tagjai sok tanút hallga­ttak ki. Vallomásuk alapján megállapítható, hogy az amerikaiak a következő „büntettek”­ miatt bör­­tönöztek be embereket: azért, mert hazafiak voltak, mert rokonaik vol­tak a néphadseregben, mert a Pa­­rasztszövetség és más olyan demo­kratikus szervezetek tagjai, mint például a Fogyasztási Szövetkezet, vagy mert rokonaik voltak tagjai ezeknek a szövetkezeteknek, Így például az egyik lakos, aki azelőtt a szövetkezeti áruházban dolgo­zott, a bizottság tagjainak számos sebet mutatott mindkét lábán, azok­nak a kínzásoknak nyomait, ame­­lyeket az amerikaiak izzó vaspál­cákkal hajtottak végre. Az 1561 áldozat­ közül azokat, akik nem hal­­tak bele a kínzásokba, az ameri­kaiak magaslatra vezették és ott egy részüket agyonlőtték, a többit elevenen eltemették. Sírjukat a helybeli parasztok mutatták meg az amerikaiak visszavonulása után. Az amerikaiak ugyanis ezeket a parasztokat kényszerítették sírjuk megásására. Ilyen sírokat találtak a következő helységekben: Táj­ csang Mo, Mujon Ri, Hva Szang, Bong, Csang Taj-Kvan, Csöng Szen-Mien, Lika Mien, Tong Kul, Mein, A Népi Bizottság elnökének s­­ az áldozatok szüleinek és gyerme­keinek kíséretében a Bizottság tag­­jai felkeresték a Tajcsang­ hegység­­ben lévő tömegsírokat. Innen látni lehetett, hogy a közeli hegyoldala­kon és dombokon is sok ugyan­ilyen sír van. A lakosok elmondták, hogy az áldozatok egy részét rokonságuk­­ felismerte és külön sírokba te­mette el. Amikor 1950 decemberében a la­kosság feltárta a súckat, ame­lyekbe az amerikaiak meggyilkolt áldozataikat dobálták, még meg le­hetett állapítani, milyen módon küldték a halálba ezeket az embe­reket. A Bizottság tagjainak je­­lenlétében újból felnyitottak néhány sírt, amelyekben ismeretlen holt­­testek feküdtek. Most, a gyilkos­ság után öt és fé­ h­ó nappal, nem lehet már megállapítani sebs’k eredetét. De a holttestek közelebbi vizsgálata során kitűnt, hogy ezek­nek az embereknek a kezét hátra­­kötötték és többnek összetörték a­­ koponyáját. A sírok mellett a Bi­zottság tagjai amerikai töltényeket találtak. A Bizottság tagjai a sí­rokban véres rongyokat, hajcsomó­kat láttak, zsinegdarabokat, s az amerikaiak által elpusztított embe­rek cipőit és más ruhadarabjait találták. Hajukról és jellegzetes ruhadarabjaikról a Bizottság tag­­jai könnyen megállapították, hogy az áldozatok koreai parasztok. Az egyik hegyoldalon, a sok kö­­zül, amelyet a Bizottság tagjai megvizsgáltak, nyolc tömegsír volt. Közülük az egyik 80, a másik 70 méter hosszú. A sírokban a holttes­teket két sorban helyezték el. Egyes sírok nem voltak olyan hosszúak, de mélységük volt na­gyobb (kb. 5 méter). Egy kisebb dombon a Bizottság tagjainak olyan sírt mutattak, ahol 20 gyermeket temettek el. A gyermekek holttestét az anyákkal együtt közös sírban találták meg. A 44 éves Tang Buk-Tong as­­­szony, aki a Bizottság tagjaival együtt járt a hegyekben, elmond­ta, hogy az egyik sírban rátalált bátyja holttestére. Térdei közé haj­tott fővel, hátrakötött kézzel ült a sírban. Az asszony hozzátette, hogy amikor a sírt feltárták, a la­­kosok elborzadva vették észre, hogy nyitott szemű holttestek vannak benne, anyák gyermekükkel a há­tukon és mások. Az 58 éves Kim Ki-Szun, az­ egyik a sok szemtanú közül, el­mondta a Bizottság tagjainak, hogy az amerikaiak elevenen e­­ki a holttesteket, .Valamennyi át­­ásták fiát, menyével és kis unoká­jával együtt. Neki magának sike­rült elrejtőznie. Később megtalálta a gyilkosság helyét és maga ásta házat összekötözött kézzel feküdt a földben. A Bizottság tagjai megkérdezték a lakosoktól: „Ki követte el ezeket a kínzásokat és gyilkosságokat — csak amerikaiak vagy liszinmanis­­ták is voltak közöttük?’* A válasz így hangzott: „Ebben a járásban csak amerikaiak garázdálkodtak, ők követték el mindezt*’. Azon a napon, amikor a Bizott­­ság tagjai látogatást tettek a vá­rosban, sok légiriadó volt Az ame­rikai repülők teljesen lehetetlenné teszik, hogy a koreai halászok ten­­gerre szánljanak, így akarják meg­fosztani a koreai népet az élelem­­től. Csupán éjnek idején sikerül néhány halászcsónaknak kifutni a tengerre. A megszállás alatt az amerikaiak ebben a járásban 15.860 zsák gabonát égettek el és vissza,­vonulásuk idején 23.453 zsák gabo­­nát vittek magukkal. Az ameri­­kaiak levágtak és megettek min­den jószágot: bivalyt, sertést, min­den baromfit, tyúkot, kacsát, meg­­ették még a lovakat is. 1950 őszén, amikor a termés megérett, amerikaiak gyújtóbom­­bákkal 4300 hektár rizsföldnek és 2100 hektár egyéb gabonatermelő területnek a termését pusztították el. Megjegyzés: Namphoban nem le­hetett feljegyezni a megkérdezett lakosok címét, mert a házakat rom­badöntötték. De a tanúvallomást tett emberek nevük után is kön­­­nyen megtalálhatók. 1951 május 27-én. Aláírták a Dél-Phenjan tarto­mányban látogatást tett bizottsági tagok. (Folyt. köv.) SZOMBAT, 1951. SZEPTEMBER I. Nam Ir tábornok tiltakozása Joynál, az amerikaiak újabb keszoni provokációja miatt Keszon (Új-Kína). Nam ír tá­bornok, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek küldöttsé­gének vezetője a következő tilta­kozást intézte Joy altengernagy­­hoz: Charles Turner Joy altenger­­nagy, az Egyesült Nemzetek had­erői küldöttségének vezetője. Augusztus 29-én 2.42 órakor az önök haderőinek egy katonai re­pülőgépe behatolt a keszoni sem­leges övezetbe. Csekély magasság­ban körözött és az értekezlet szín­helyének közelében rakétát dobott le. Ez nyilvánvalóan újabb törvény­­ellenes provokációs cselekmény, az önök katonai repülőgépe által Ke­szon semleges övezete ellen aug. 22-én végrehajtott bombázás után. Az önök katonai repülőgépei a ke­­szoni tárgyalások megkezdése óta állandóan behatolnak a keszoni­­ semleges övezetbe, fenyegető lég­kört teremtve az értekezlet számá­ra. A Keszont semleges övezetté nyilvánító egyezmény megkötése után az önök reuü­ öo’évei ivwipzet­ten megszegték az egyezményt az­zal, hogy állandóan és törvényelle­nes módon behatoltak a semleges övezetbe. Az összekötő tisztek augusztus 13 és 16-a között meg­tartott értekezletein összekötő tiszt­jeink felhívták az önök figyelmét ezekre az egyezményt sértő inci­densekre. Augusztus 16-án az önök össze­kötő tisztjei hangsúlyozottan hoz­zájárultak ahhoz, hogy semilyen fegyveres erő — ideértve a légihad­erőt is — nem hatolhat be a sem­leges övezetbe. Bár Önök elismer­ték Keszon légitere semlegességének elvét, az Önök katonai repülőgépei, ezt az elvet szándékosan megsért­ve, állandóan behatoltak a keszoni semleges övezet légi terébe. Az Önök katonai repülőgépeinek Keszon sem­leges övezetének légi terébe — az augusztus 17-től 22-ig terjedő idő­szakban történt — törvényellenes behatolásairól felvett jegyzőkönyv bizonyítja, hogy önöknek sohasem állt szándékukban megtartani azt a megegyezést, amelyet önök kifeje­zetten elfogadtak, önök még az­­után sem mutattak mindmáig se­­milyen hajlandóságot arra, hogy katonai repülőgépeiket korlátozzák a keszoni semleges övezet légiteré­­be való behatolásban, hogy katonai repülőgépük augusztus 22-én éjjel bombázta és lőtte küldöttségünk székhelyét, jóllehet hevesen tagad­ják súlyos felelősségüket ebben a komoly incidensben. Az önök kato­­nai repülőgépeinek a keszoni sem­leges övezet fölé augusztus 28-ától augusztus 28-ig mind nappal, mind éjjel történt folyamatos­ behatolá­sairól szóló teljes jegyzőkönyv azt bizonyítja, hogy önök a szó szoros értelmében az egyezmények vakme­rő és lelkiismeretlen megszegői. Augusztus 29-én 2.42 órakor az önök katonai repülőgépe világító­rakétát dobott a konferencia szín­helye közelében lévő semleges öve­zetbe. Az önök részéről elkövetett ez a zabolátlan, megbánás nélküli provokatív lépés ismét bebizonyí­totta, hogy önök semmiképpen sem hagytak fel incidensek további elő­idézésével. Tekintettel ezekre a provokációs cselekedetekre — amelyeknek során augusztus 29-én 2.42 órakor a ke­szoni Semleges övezet fölé behatolt katonai repülőgépük világítórakétát dobott a semleges övezet fölé, to­vábbá katonai repülőgépeik folya­matosan behatolnak a keszoni sem­leges övezet fölé — erélyesen til­takozom és követelem a felelősök szigorú megbüntetését. Teljes biz­tosítékot követelek továbbá Önök­től a semleges övezetről szóló egyez­mény önök részéről történt megsér­tésének bármilyen megismétlődésé­vel szemben. Nam ír tábornok, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek küldöttségének , szelője.

Next