Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)
1956-12-01 / 11. szám
fl nemzetközi élet eseményei • Általános vita AZ ENSZ-BEN A ENSZ csütörtökön folytatta az általános vitát, amelynek során itzen sok küldött szólalt fel. Pénteken tovább folyt az általános vita és a délelőtti ülés utolsó szónoka Horváth Imre magyar külügyminiszter volt. A SZÍRIAI KÜLÜGYMINISZTER KIJELENTETTE, HOGY KÜLFÖLDI SEGÍTSÉGET KÉR TÁMADÁS ESETÉN Damaszkusz. (DPA) A kairói rádió jelentése szerint El Bítar szíriai külügyminiszter sajtóértekezletén ,.propaganda rémhírként“ visszautasított minden olyan jelentést, hogy Szíria szovjet támaszponttá vált. Arra a kérdésre, hogy miként fogadná Szíria önkéntesek felajánlását El Bitar azt válaszolta: „Szíria elleni támadás esetén azogos önvédelem állapotában volnánk Elsősorban saját arab fegyveres erőinkre támaszkodnánk, de mindenféle politikai és katonai segítséget kérnénk minden államtól." A FRANCIA KORMÁNY TOVÁBBI EGYSÉGEKET VON KI EGYIPTOMBÓL New York (AP) Franciaország szerdán bejelentette, hogy miután a múlt héten kivonta Egyiptomból ott-tartózkodó csapatainak egy további zászlóalját, felkészült arra, hogy más egységeket, is kivezényeljen Egyiptomból. Ezt a bejelentést az ENSZ- közgyűlésének ülésén Vincent Broustra francia küldött tette meg. Broustra utjánakkor erélyesen cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint Franciaország újabb páncélos egységet küldött Port Said térségébe. CSOU EN-LAJ ÚJ-DELHIBEN Csou En-lai, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke szerdán este kétórás megbeszélést folytatott Nehru indiai miniszterelnökkel. A kínai nagykövetségről származó értesülés szerint Csou En-laj elmondotta dél-keletázsiai utazásán szerzett benyomásait. Nehru védia érintette Egyiptom és Magyarország ügyét. Csütörtökön Nehru vacsorát adott Csou En-laj tiszteletére. A kínai miniszterelnök ez alkalommal mondott beszédében többek között hangsúlyozta: Ha a világ összes népének alkalma trujlik egyesítenie erőfeszítéseit az építő munkára és kölcsönösen tájékozódhat szabad kanyatok alapján, akkor még ragyogóbb nemzetközi civilizáló jön létre és a világ békéje biztosítva lesz. Fogadás a moszkvai jugoszláv nagykövetségen Moszkva (AFP). Micsunovics moszkvai jugoszláv nagykövet csütörtökön fogadást rendezett a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából. A fogadáson a szovjet vezetők közül jelen volt Hruscsov, Thilganjiin, Molotov, Mikojan, Kaganovics, Zsukov és Szokolovszki marsall, számos miniszter és más szovjet vezető személyiség, valamint a diplomáciai képviseletek vezetői. Azoknak a szovjet vezetőknek a jelenléte, akiket a nyugati diplomaták aktív magnak neveznek, baráti magatartásuk a jugoszláv vendégek iránt, végül pedig az a tény, hogy a szovjet hatóságok felkérték a jugoszláv nagykövetet, hogy csütörtökön este a nemzeti ünnep alkalmából mondjon rádióbeszédet és jelenjék meg a szovjet televízió előtt, kétségtöldbe il megerősíti azt a kijelentést, amelyet Hruscsov szerdán este az albán fogadáson a jugoszláv nagykövet előtt telt, nevezetesen: „az bizonyos, hogy véleményünk nem mindig azonos, de azért barátok vagyunk“. Szembetűnő volt csütörtökön este a szovjet vezetőknek az az igyekezete, hogy egyetértés jöjjön létre Belgráddal. Ugyanez a tendencia érvényesül a nyugati diplomatákkal szembeni magatartásaiban is. Madrira Dejcan francia nagykövet, aki szerda este már hosszabb beszélgetést folytatott Bulganyinnad, csütörtökön este is jóideig beszélgetett a szovjet kormányfővel. A szovjet—jugoszláv-estély Micunovics televíziós beszédével fejeződött be. A nagykövet örömmel állapította meg, hogy milyen kedvező hatással van az általános helyzetre a szovjet kapcsolatok normalizálása és hangsúlyozta, hogy a kölcsönös kapcsolatokat az őszinteség elvének kell jellemeznie. Erdőgazdaságaink ingyen adják a facsemetéket és suhángokat Az állami erdőgazdaságok az őszi erdősítések, fásítások céljaim nagymennyiségű erdei facsemetét és suhángot neveltek. Az erdőgazdaságok a saját szükségletükön felüli mennyiséget ingyenesen bocsátjáik mind az egyéni, mind a közületi fásítók rendelkezésére. Az időjárás mindaddig kedvező a faültetésre, amíg a talaj meg nem fagy. Az érdeklődők forduljanak közvetlenül a legközelebbi állami erdőgazdasághoz, erdészethez vagy erdőgazdasági csemetekerthez, Szombat, 1956. december V Megszüntették a kisiparosok alkalmazotti különadóját A Kisiparosok Országos Szabad Szakszervezetének intézőbizottsága tájékoztatásul az alábbiakat közli: 1. Félreértésekre adott okot a 13/1056. számú pénzügyminiszteri rendelet, mely az építőipari kisiparosok forgalmiadó fizetési kötelezettségének megszüntetéséről intézkedett. Egyesek úgy gondolták, hogy a rendelkezés hatálya csak az október 23-a után keletkezett épületkárok helyreállítására vonatkozik. A KI OSZ a Pénzügyminisztériummal tisztázta, hogy a forgalmi adó eltörlése valamennyi építőipari tevékenységre vonatkozik, tehát a 6/1956. és az 5/1036. pénzügyminiszteri rendeletek hatálya 1956. október 30-ával megszűnt. 2. A Pénzügyminisztérium 1956. október 30-i hatállyal megszüntette a kisiparosok alkalmazotti különadó fizetési kötelezettségét November hóra tehát alkalmazotti különadót már nem kell fizetni. 3. Az 1957. január 1-i hatállyal érvénybe lépő rendelkezés, amely a gyermektelenségi adó megszüntetéséről intézkedik, a kisiparosokra is vonatkozik. A jövő esztendőben tehát kisiparosaink ettől az adótehertől is mentesülnek,' Nehru válássá Bulganyin menetére Moszkva (TASZSZ) K. S. Menen, India moszkvai nagykövete november 29-én Moszkvában átadta Bulganyinnak Nehru indiai miniszterelnök válaszát arra a levélre, amelyet Bulganyin 1956. november 17-én intézett hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséről és a leszerelésről. Nehru válasza a következőképpen hangzik: „Tisztelt Elnök Úr! Köszönetet mondok személyes üzenetéért, amelyet néhány nappal ezelőtt vettem át nagykövetétől. Maradéktalanul egyetértek önnel abban, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni egy olyan megegyezés elérésére, amely elhárítaná a háborút és biztosítaná a világ békéjét. Örömünkre szolgál, hogy ön újszerűen közelítette meg a leszerelés nehéz problémáját és úgy érezzük, hogy ez figyelmes tanulmányozást érdemel. Olyan gondos figyelemmel fogjuk a leszerelési javaslatokat tanulmányozni, amilyent azok megérdemelnek. A leszerelés kérdése főképp a nagyhatalmakat érinti, amelyek nagy fegyveres erőkkel és az összesfajta fegyverekkel rendelkeznek. Hatékony intézkedéseket csakis e nagyhatalmak tehetnek. Ami bennünket illet, mi örömmel fogunk segítséget nyújtani bármilyen, számunkra lehetséges módon. A jelenlegi nemzetközi feszültség fontossabbá teszi, mint valaha azt, hogy a legközelebbi jövőben tárgyalások kezdődjenek a hatalmak között leszerelési megállapodás létrehozása céljából. Ha India résztvétele kívánatos e tárgyalásokon a többi tárgyaló fél szempontjából, mi örömmel veszünk részt. őszinte tisztelettel: Dzsavaharlal Nehru A Legfőbb Ügyészség tájékoztatója Az ügyészi szervek ma legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy a karhatalmi alakulatokkal együttműködve segítsenek a termelőmunkához nélkülözhetetlen rend és fegyelem megteremtésében és biztosításában. Ennek során mindenekelőtt az őrizetbevett személyek ügyének kivizsgálásával foglalkoznak. A szovjet alakulatok az általuk őrizetbe vetteket folyamatosan átadják a magyar hatóságoknak. Intézkedés történt, hogy minden ilyen ügyet — az ártatlanok mielőbbi szabadon bocsátása érdekében — haladéktalanul kivizsgáljanak. A Legfőbb Ügyészséget ebben a munkájában a szovjet katonai parancsnokság támogatja. Egyes megyei ügyészségek — különösen az ország nyugati részein — kis létszámaik miatt csak hosszabb idő alatt tudnának végezni a kivizsgálással, ezért a Legfőbb Ügyészség ügyészei szállnak ki ezekre a helyekre, hogy meggyorsítsák a munkát. A vizsgálat során — a kormány rendelkezésének megfelelően — mindazok szabadlábra kerülnek, akiknél nem állapítható meg közönséges bűncselekmény, vagy terrorcselekmény. Nem helyezik szabadlábra azokat, akik a forradalmi események során »szabadultak«, de büntetésük nagyobb részét még nem töltötték ki és bűnösségükhöz nem fér kétség. Ma különösen fontos, hogy minden szerv és minden állampolgár segítse a belső rend és fegyelem, a törvényesség helyreállítását, további megszilárdítását és működjön szorosan együtt az ezért elsősorban felelős karhatalmi és ügyészi szervekkel, 1 Helytállnak a szegedi termelőszövetkezetek • A SZEGEDI 1 A SZEGEDI 1 jai többségükben megtanulták már korábban szeretni, becsülni a közös vagyont, s nem is hagyják azt egykönnyen cserben. Amikor az elmúlt hetek eseményeinek forgatagában úgy látszott, hogy felülkerekedik az ellenforradalom, a szegedi szövetkezetek — egyet kivéve — úgy határoztak: bármi történjék is, együtt maradunk. Sokan azonban nem tudták még eldönteni, hogy azok cselekedtek-e helyesen, akik kiléptek a közösből, vagy akik maradtak. A kilépés a szövetkezetből ma mindenkinek saját egyéni ügye. Aki tehát úgy érzi most, hogy egyénileg jobban tud majd boldogulni, az is saját belátása szerint cselekedhet. Azonban — mint ahogy ma már ezt a legtöbb egyéni gazda is jól látja — a mi mezőgazdaságunk jövője is a nagyüzemi szövetkezeti termelésben van. Több egyéni gazdálkodótól megkérdeztük, mi a véleménye a jövőt illetően, és szinte egybehangzóan mondták: szövetkezni mi is akarunk és fogunk is, de nem úgy, ahogy ezelőtt lehetett. Tiszta, minden erőszakosságtól mentes szövetkezeti mozgalomra gondolnak a szegedi földművelő emberek. Nem kérnék a Rákosiféle súlyosan hibás agrárpolitikából, mely csúfosan megsértette a földet szerető, érte élő parasztság önérzetét, becsületét. CSAK EGY példát err e _____________I a sok közül: Szegeden a felsőbb pártszervek és a tanács minden tsz számára szinte kötelezően írta elő, hogy a kulákokat kivéve mindenkit fel kell venni a közösbe, aki jelentkezik. Nagy szervezési akciókat is hajtottak végre ennek érdekében. Tömegesen kerültek be olyanok a szövetkezetekbe, akik sohasem voltak parasztok, nem értettek a mezőgazdasági termelés fortélyaihoz. Ezek — jóllehet többségükben becsületes, tiszta szándékú emberek voltak — nem tudták becsülni a földet, a szövetkezetet. Mégis egyenrangú tulajdonosai lettek annak a földnek, melyet annyi fáradságos munkával műveltek addig igazi tulajdonosaik, a tsz alapítói. Tévedés ne essék, itt nem szóikról a volt szegényparasztokról, földnélküli mezőgazdasági bérmunkásokról van szó, akik helyesen a szövetkezeteken keresztül érvényesítették a földhöz való ősi jogaikat, hanem azokról, akik a földművelést csak átmeneti kereseti forrásnak, afféle szükséges rossznak tekintették. A Magyar Szocialista Munkáspárt a múlt bűneiből levonja a tanulságot. Ha azt akarjuk, hogy rohamosan fejlődjék mezőgazdaságunk, akkor a szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztságnak lehetővé kell tenni, hogy hazai sajátosságok szerint, ahogy de legjobbnak látják, megalapozzák holnapjukat. Hazugság az, amit olyan sokan hangoztattak eddig Szegeden is, hogy a parasztság maradi, olyannyira, hogy sohasem mozdulna el párholdas parcellájáról, ha ez csak egyedül rá lenne bízva. A szegedi parasztemberek már számtalanszor kinyilatkoztatták: ragaszkodunk az egyénihez, de csak addig, míg azt jobbnak, biztosabbnak látjuk. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy milyen vagyonbiztonságot nyújtott a Rákosi-féle mezőgazdasági politika gyakorlata a tsz-ekben dolgozó emberek számára? Úgyszólván semmilyet. Nem egy középparaszttal megtörtént, hogy tekintélyes gazdasággal, jó földdel ment a közösbe, mégis »kopaszon« került ki onnan. Viszont az is megesett, hogy egyes haszonlesők üres mamikkal léptek be és megtoüaBALGA sodva hagyták cserben a közöst, ember lenne az, aki a modern agrotechnika, a gépek világában kisebb jövedelemért továbbra is a testet, lelket gyötrő egyéni munkával akarná elvesztegetni életét. Ezért van az, hogy a szegedi tsz-ek is szinte valamennyien úgy határoztak, hogy a nagyüzem mellett maradnak. Van azonban példája annak is, hogy fel akarnak oszlatni szövetkezetet elfogadható okok nélkül. Az Új Élet Termelőszövetkezetről van szó. A város egyik legjobb közös gazdasága volt ez eddig, mindenki megtalálta benne a számítását. Miért van akkor, hogy most mégis szét akarják zilálni ezt az anngi fáradságos munkával, soksok áldozattal létrehozott milliós gazdaságot? Mert felébredt a kapzsiság: egyesek csak azt tekintik, hogy pillanatnyilag mit nyernek azzal, ha feloszlatják a gazdaságot. Ennek a tsznek vannak a legjobb földjei a szegedi hátamon. Most így számítják: a földnek óriási értéke lesz hamarosan, miért ne szerezzük meg egyénileg a legjobbat? Nagyon hibás ez a számítás. Az Új Élet Tsz tagjai sokkal helyesebben tennék, ha inkább mindazokkal a hibákkal leszámolnának, melyek gátolták eddig a közös gazdaság fejlődését, s újult erővel, egy szívvel, lélekkel fognának hozzá sajátos viszonyaiknak legjobban megfelelő modern, technikailag jól felszerelt gazdaság létrehozásaAZ ELMÚLT“] hoz. Szerencsétlen dolog azokra hallgatni, akik ma nyíltan mondogatják: pénzért mindent elérs velünk, lehet földet műveltetni részesekkel, napszámosokkal) Nem becsületes számítás ez, Óe Magyarországon a jövőben is azé lesz a föld, aki megműveli) Biztosíték erre a most bontakozó igazi munkás-paraszt hatalom. Az MSZMP-nek ezért az az álláspontja, hogy a rentábilis, jó szövetkezeti gazdaságos kát meg kell védenünk. betekben Szegeden a legkövetendőbb példát a Táncsics Tsz tagjai mutatták. Lehetővé tették a kilépést a közösből, sőt egyeseket, — akik csak éléskamrának tekintették a szövetkezetet — maguk zárnak majd ki bizonyára. De a becsületes dolgozó parasztok, akik korábban a kilépés mellett döntöttek, részben máris visszatértek a közösbe. A visszalépők között van Szabó I. Ferenc 9 holdas és Kovács Lajos 12 holdas középparaszt is. A Táncsics Tsz kommunistái már létrehozták új pártszervezetüket. A korábbi MDlZ-szervezetnek 30 tagja volt itt. Ezek közül 22-en jelentkeztek újra az MSZMP-ba. A Táncsics Tsz tagjai, — mint a legtöbb szegedi szövetkezeti tag — nem sóvárogják vissza a régi egyéni életet. Egyre többet beszélgetnek problémáikról, a fejlett mezőgazdasággal rendelkező államok eredményeiről, arról, s arról, hogy miként lehetne hasonlóvá tenni az ő gazdaságukat is. A rádió mai műsora 1956. december 1. Kossuth-rádió 4.30 Hírek. 4.38-tól 6.00-ig reggeli zenés műsor. 6.00 Falurádió, 6 óra 30 Egészségügyi tanácsadó, 7 Hírek, közlemények, időjárásjelentés, színházak és mozik műsora, 7 óra 43 Naptár, 8 Műsorismertetés, 8.08 Vidéki népi zenekarok játszanak. 9 A csodálatos gyümölcs. Mesejáték. 10 Hírek, lapszemle, sport, időjárásjelentés. 10.30 Operettrészletek. 11 Arany János: Toldi estéje. III. rész. 11.43 Kórusok, 12 Déli harangszó. 12.02 Hírek, sport, időjárásjelentés. 12.13 Népszerű operarészletek. 13 Falurádió. 13.10 Magyar nóták. 13.30 Az ifjú Goethe. A gyermekrádió műsora. 14 Időjárásjelentés, közlemények, műsorismertetés. 14.15 Kamaraművek. 15 Hírek, sport, időjárásjelentés. 15.15 Könnyűzene. 16 Vörösmarty-versek. Elmondja: Somlay Artur. Hangfelvétel, 16.22 Klasszikus operettrészletek. 16.57 Műsorismertetés. 17 Hírek, időjárásjelentés. 17.15 Cimbalomszólók. 17.25 Menyétke. Részletek Romain Rolland „Colas Breugnon" című regényéből. 17.55 Olimpiai hírek. 18 Riportműsor, 18 óra 15 Zenekar! hangverseny, 19 Mi újság a nagyvilágban? 19.15 Liszt: XIII. rapszódia. 19.24 Jóéjszakát gyerekek! 19.30 Riportok, tudósítások. 20 Hírek, sport, időjárásjelentés. 20.10 A mennyet járt ifjú zenés, verses játék. Hans Sachs ötletéből írta Kopányi György. 21.30 Sporthíradó. 21.45 Tánczene, közben 22 Hírek, időjárásjelentés 24 Hírek. 0.10 Himnusz. Műsorzárás. A Petőfi-rádió műsora azonos a Kossuth-rádióéval azzal az eltéréssel, hogy 8.10-től 9-ig, 12.15-től 13-ig, 15.15-től 16-ig, 17.15-től 17.53-ig és 22.15-4. 23-ig a Petőfi-rádió üzeneteket közvetít. Az egyetemi oktatást a helyi feltételek szerint kell megkezdeni Egyetemi vezetők országos értekezlete Az egyetem rektorai, a földtálók igazgatói és a felsőoktatási szervek ideiglenes forradalmi bizottságainak elnökei pénteken országos értekezletet tartottak az Oktatásügyi Minisztériumban, amelyen Kónya Albert oktatásügyi kormánybiztos tartott referátumot. Bevezetőben elmondotta, hogy az október 23-a óta bekövetkezett események során T. Tóth Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem történettudományi karának dékánja és az egyetemi hallgatók közül többen életüket áldozták. Javaslatára az értekezlet néma felállással áldozott a hősök emlékének. Referátuma elején az egyetemi autonómia kérdésében hangsúlyozta a tanszabadság fontosságát. A továbbiakban az egyetemi felvételek kérdésével foglalkozott. El kell kerülnünk — folytatta — a nagymennyiségű diplomaszerzést, ami az állástalan diplomások tömegéhez vezetne. Elkerülhetetlen valamiféle felvételi vizsga és ennek, véleményem szerint, az egyetem hatáskörében kell megtörténnie, nyilvános versenyvizsga jelleggel. Kifejtette, hogy a jövőben nagyobb szerepet kell kapniuk egyetemeinknek a tudományos címek odaítélésében is. Az egyetemi tanév megindulásáról, illetve folytatásáról szólva — hangsúlyozta —: a leghelyesebb, ha az egyetemek a helyi feltételek szerint kezdik meg az oktatást. A tanév folytatását úgy kell megoldani, hogy a hallgatókat félév-, vagy évveszteség ne érje. Sok a teendő a tartalmi kérdésekkel kapcsolatban is. A jogi karon már dolgoznak az új tanterv bevezetésén. Az idegen nyelv oktatását október 23-a előtt helyesen módosítottuk: egy élő idegen nyelv tanulását írjuk elő. Az ideológiai tárgyaknál ugyancsak átalakítások történnek: a párttörténet tanítását ugyancsak október 23-a előtt megszüntettük. Megvizsgáljuk a többi ideológiai tárgyat is. Az egyetemeken a személyzeti osztályokra nincs tovább szükség. Az itt végzett munkát megfelelően kell felosztani a fennmaradó szervek közötti Az ideiglenes forradalmi bizottságok szerepéről elmondotta: helyesli, mint a kormányrendeletben meghatározott javaslattevő szerveket. Végezetül szólt az oktatásügyi és népművelési az Oktatásügyi és Népművelési Minisztérium egyesítéséről, továbbá a minisztérium belső szervezési kérdéseiről. Személyi kérdésekkel kapcsolatban bejelentette, hogy Sötér István és Kassai Géza oktatásügyi miniszterhelyettesek felmentése folyamatban van.Kónya Albert referátumát vita követte. SZEGEDI NÉPLAP