Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-01 / 11. szám

fl nemzetközi élet eseményei • Általános vita AZ ENSZ-BEN A ENSZ csütörtökön foly­tatta az általános vitát, amelynek során itzen sok kül­dött szólalt fel. Pénteken to­vább folyt az általános vita és a délelőtti ülés utolsó szó­noka Horváth Imre magyar külügyminiszter volt. A SZÍRIAI KÜLÜGY­MINISZTER KIJELENTET­TE, HOGY KÜLFÖLDI SEGÍTSÉGET KÉR TÁMADÁS ESETÉN Damaszkusz. (DPA) A kai­rói rádió jelentése szerint El Bítar szíriai külügymi­niszter sajtóértekezletén ,.pro­paganda rémhírként“ vissza­utasított minden olyan jelen­­tést, hogy Szíria szovjet tá­maszponttá vált. Arra a kér­désre, hogy miként fogadná Szíria önkéntesek felajánlá­sát El Bitar azt válaszolta: „Szíria elleni támadás esetén a­zogos önvédelem állapotá­ban volnánk Elsősorban saját arab fegyveres erőinkre tá­maszkodnánk, de mindenféle politikai­ és katonai segítsé­get kérnénk minden állam­tól." A FRANCIA KORMÁNY TOVÁBBI EGYSÉGEKET VON KI EGYIPTOMBÓL New York­ (AP) Francia­­ország szerdán bejelentette, hogy miután a múlt héten ki­vonta Egyiptomból ott-tartóz­­kodó csapatainak egy továb­bi zászlóalját, felkészült arra, hogy más egységeket, is kive­zényel­jen Egyiptomból. Ezt a bejelentést az ENSZ- közgyűlésének ülésén Vincent Broustra francia küldött tette meg. Broustra ut­jánakkor erélyesen cáfolta azokat a je­lentéseket, amelyek szerint Franciaország újabb páncélos egységet küldött Port Said térségébe. CSOU EN-LAJ ÚJ-DELHIBEN Csou En-lai, a Kínai Nép­köztársaság miniszterelnöke szerdán este kétórás megbe­szélést folytatott Nehru indiai miniszterelnökkel. A kínai nagykövetségről származó ér­­tesü­lés szerint Csou En-laj el­­mondotta dél-keletázsiai uta­zásán szerzett benyomásait. Nehru védia érintette Egyip­tom és Magyarország ügyét. Csütörtökön Nehru vacso­rát adott Csou En-laj tisztele­tére. A kínai miniszterelnök ez alkalommal mondott beszé­dében többek között hangsú­lyozta: Ha a világ összes né­­pé­ne­k alkalma trujlik egyesí­tenie erőfeszítéseit az építő munkára és kölcsönösen tá­­jékozódhat szabad kan­­ya­­tok alapján, akkor még ra­gyogóbb nemzetközi civilizá­ló jön létre és a világ békéje biztosítva lesz. Fogadás a moszkvai jugoszláv nagykövetségen Moszkva (AFP). Micsunovics moszkvai jugoszláv nagykövet csütörtökön fogadást rendezett a jugoszláv nemzeti ünnep al­kalmából. A fogadáson a szovjet veze­tők közül jelen volt Hruscsov, Thilganjiin, Molotov, Mikojan, Kaganovics, Zsukov és Szoko­­lovszki marsall, számos minisz­ter és más szovjet vezető sze­mélyiség, valamint a diplomá­ciai képviseletek vezetői. Azoknak a szovjet vezetőknek a jelenléte, akiket a nyugati diplomaták aktív magnak­ ne­veznek, baráti magatartásuk a jugoszláv vendégek iránt, végül pedig az a tény, hogy a szovjet hatóságok felkérték a jugoszláv nagykövetet, hogy csütörtökön este a nemzeti ünnep alkalmá­ból mondjon rádióbeszédet és jelenjék meg a szovjet televízió előtt, kétségtöldbe il megerősíti azt a kijelentést, amelyet Hrus­csov szerdán este az albán fo­gadáson a jugoszláv nagykövet előtt telt, nevezetesen: „az bi­zonyos, hogy véleményünk nem mindig azonos, de azért barátok vagyunk“. Szembetűnő volt csütörtökön este a szovjet veze­tőknek az az igyekezete, hogy egyetértés jöjjön létre Belgrád­­dal. Ugyanez a tendencia érvé­nyesül a nyugati diplomatákkal szembeni magatartásaib­an is. Madrira Dejcan francia nagy­követ, aki szerda este már hos­­­­szabb beszélgetést folytatott Bulganyinnad, csütörtökön este is jóideig beszélgetett a szovjet kormány­fővel. A szovjet—jugoszláv-estély Micunovics televíziós beszédé­vel fejeződött be. A nagykövet örömmel állapította meg, hogy milyen kedvező hatással van az általános helyzetre a szovjet kapcsolatok normalizálása és hangsúlyozta, hogy a kölcsönös kapcsolatokat az őszinteség el­vének kell jellemeznie. Erdőgazdaságaink ingyen adják a facsemetéket és suhángokat Az állami erdőgazdaságok az őszi erdősítések, fásítások céljaim nagymennyiségű er­dei facsemetét és suhángot neveltek. Az erdőgazdaságok a saját szükségletükön felüli mennyiséget ingyenesen bo­­csátjáik mind az egyéni, mind a közületi fásítók rendelkezésére. Az időjárás mindaddig kedvező a faültetésre, amíg a talaj meg nem fagy. Az ér­deklődők forduljanak közvet­lenül a legközelebbi állami erdőgazdasághoz, erdészethez vagy erdőgazdasági csemete­kerthez, Szombat, 1956. december V Megszüntették a kisiparosok alkalmazotti különadóját A Kisiparosok Orsz­ágos Sza­bad Szakszervezetének intéző­bizottsága tájékoztatásul az aláb­biakat közli: 1. Félreértésekre adott okot a 13/1056. számú pénzügymi­niszteri rendelet, m­ely az épí­tőipari kisiparosok forgalmiadó fizetési kötelezettségének meg­szüntetéséről intézkedett. Egye­sek úgy gondolták, hogy a ren­delkezés hatálya csak az októ­ber 23-a után keletkezett épü­letkárok helyreállítására vonat­kozik. A KI OSZ a Pénzügymi­nisztériummal tisztázta, hogy a forgalmi adó eltörlése valamen­­nyi építőipari tevékenységre vo­natkozik, tehát a 6/1956. és az 5/1036. pénzügyminiszteri ren­deletek hatálya 1956. október 30-ával megszűnt. 2. A Pénzügyminisztérium 1956. október 30-i hatállyal megszüntette a kisiparosok al­kalmazotti­ különadó fizetési kö­telezettségét November hóra tehát alkalmazotti különadót már nem kell fizetni. 3. Az 1957. január 1-i hatál­­­lyal érvénybe lépő rendelkezés, amely a gyermektelensé­gi adó megszüntetéséről intézkedik, a kisiparosokra is vonatkozik. A jövő esztendőben tehát kisipa­rosaink ettől az adótehertől is­­ mentesülnek,' Nehru válássá Bulganyin menetére Moszkva­ (TASZSZ) K. S. Menen, India moszkvai nagy­követe november 29-én Moszkvában átadta Bulga­­nyinnak Nehru indiai minisz­terelnök válaszát arra a le­vélre, amelyet Bulganyin 1956. november 17-én intézett hozzá a nemzetközi feszült­ség enyhítéséről és a lesze­relésről. Nehru válasza a kö­vetkezőképpen hangzik: „Tisztelt Elnök Úr! Köszönetet mondok szemé­lyes üzenetéért, amelyet né­hány nappal ezelőtt vettem át nagykövetétől. Maradékta­lanul egyetértek önnel ab­­ban, hogy minden erőfeszí­tést meg kell tenni egy olya­n megegyezés elérésére, amely elhárítaná a háborút és biz­tosítaná a világ békéjét. Örö­münkre szolgál, hogy ön új­szerűen közelítette meg a le­szerelés nehéz problémáját és úgy érezzük, hogy ez figyel­mes tanulmányozást érdemel. Olyan gondos figyelemmel fogjuk a leszerelési javasla­tokat tanulmányozni, ami­lyent azok megérdemelnek. A leszerelés kérdése főképp a nagyhatalmakat érinti, amelyek nagy fegyveres erők­kel és az összesfa­jta fegyve­rekkel rendelkeznek. Haté­kony intézkedéseket csakis e nagyhatalmak tehetnek. Ami bennünket illet, mi örömmel fogunk segítséget nyújtani bármilyen, számunk­ra lehetséges módon. A je­lenlegi nemzetközi feszültség fontossabbá teszi, mint vala­ha azt, hogy a legközelebbi jövőben tárgyalások kezdőd­jenek a hatalmak között le­szerelési megállapodás létre­­hozása céljából. Ha India résztvétele kívánatos e tár­gyalásokon a többi tárgyaló fél szempontjából, mi öröm­mel veszünk részt. őszinte tisztelettel: Dzsavaharlal Nehru A Legfőbb Ügyészség tájékoztatója Az ügyészi szervek ma leg­fontosabb feladatuknak te­kintik, hogy a karhatalmi alakulatokkal együttműködve segítsenek a termelőmunká­hoz nélkülözhetetlen rend és fegyelem megteremtésében és biztosításában. Ennek során mindenekelőtt az őrizetbe­vett személyek ügyének ki­vizsgálásával foglalkoznak. A szovjet alakulatok az általuk őrizetbe vetteket folyamato­san átadják a magyar ható­ságoknak. Intézkedés történt, hogy minden ilyen ügyet — az ártatlanok mielőbbi szaba­­­­don bocsátása érdekében — haladéktalanul kivizsgálja­nak. A Legfőbb Ügyészséget eb­ben a munkájában a szovjet katonai parancsnokság tá­mogatja. Egyes megyei ügyészségek — különösen az ország nyugati részein — kis létszámaik miatt csak hos­­­szabb idő alatt tudnának vé­gezni a kivizsgálással, ezért a Legfőbb Ügyészség ügyészei szállnak ki ezekre a helyek­re, hogy meggyorsítsák a munkát. A vizsgálat során — a kor­mány rendelkezésének meg­felelően — mindazok szabadlábra ke­rülnek, akiknél nem álla­pítható meg közönséges bűncselekmény, vagy ter­rorcselekmény. Nem helyezik szabadlábra azokat, akik a forradalmi ese­mények során »szabadultak­«, de büntetésük nagyobb ré­szét még nem töltötték ki és bűnösségükhöz nem fér két­ség. Ma különösen fontos, hogy minden szerv és minden ál­lampolgár segítse a belső rend és fegyelem, a törvé­nyesség helyreállítását, továb­bi megszilárdítását és működ­jön szorosan együtt az ezért elsősorban felelős karhatalmi­­­ és ügyészi szervekkel, 1 Helytállnak a szegedi termelőszövetkezetek • A SZEGEDI 1 A SZEGEDI 1 jai többségükben megtanul­ták már korábban szeretni, becsülni a közös vagyont, s nem is hagyják azt egykön­­­nyen cserben. Amikor az el­múlt hetek eseményeinek forgatagában úgy látszott, hogy felülkerekedik az ellen­forradalom, a szegedi szövet­kezetek — egyet kivéve — úgy határoztak: bármi tör­ténjék is, együtt maradunk. Sokan azonban nem tudták még eldönteni, hogy azok cse­lekedtek-e helyesen, akik ki­léptek a közösből, vagy akik maradtak. A kilépés a szövetkezetből ma mindenkinek saját egyéni ügye. Aki tehát úgy érzi most, hogy egyénileg jobban tud majd boldogulni, az is saját belátása szerint csele­kedhet. Azonban — mint ahogy ma már ezt a legtöbb­­ egyéni gazda is jól látja — a mi mezőgazdaságunk jövője is a nagyüzemi szövetkezeti termelésben van. Több egyé­ni gazdálkodótól megkérdez­tük, mi a véleménye a jövőt illetően, és szinte egybehang­zóan mondták: szövetkezni mi is akarunk és fogunk is, de nem úgy, ahogy ezelőtt lehetett. Tiszta, minden erő­szakosságtól mentes szövet­kezeti mozgalomra gondol­nak a szegedi földművelő em­berek. Nem kérnék a Rákosi­­féle súlyosan hibás agrárpo­litikából, mely csúfosan meg­sértette a földet szerető, érte élő parasztság önérzetét, be­csületét. CSAK EGY­­ példá­t err­ e _____________I a sok kö­zül: Szegeden a felsőbb párt­­szervek és a tanács minden tsz számára szinte kötelezően írta elő, hogy a kulákokat ki­véve mindenkit fel kell venni a közösbe, aki jelentkezik. Nagy szervezési akciókat is hajtottak végre ennek érde­kében. Tömegesen kerültek be olyanok a szövetkezetek­be, akik sohasem voltak pa­rasztok, nem értettek a me­zőgazdasági termelés forté­lyaihoz. Ezek — jóllehet többségükben becsületes, tiszta szándékú emberek vol­tak — nem tudták becsülni a földet, a szövetk­ezetet. Mégis egyenrangú tulajdo­nosai lettek annak a föld­nek, melyet annyi fáradságos munkával műveltek addig igazi tulajdonosaik, a tsz ala­pítói. Tévedés ne essék, itt nem szóikról a volt szegény­parasztokról, földnélküli me­zőgazdasági bér­munkások­ról van szó, akik helyesen a szövetkezeteken keresztül ér­vényesítették a földhöz való ősi jogaikat, hanem azokról, akik a földművelést csak át­meneti kereseti forrásnak, afféle szükséges rossznak te­kintették. A Magyar Szocialista Munkáspárt a múlt bűneiből levonja a tanulságot. Ha­ azt­ akarjuk, hogy rohamosan fejlődjék mezőgazdaságunk, akkor a szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó paraszt­ságnak lehetővé kell tenni, hogy hazai sajátosságok sze­rint, ahogy d­e legjobbnak látják, megalapozzák hol­napjukat. Hazugság az, amit olyan sokan hangoztattak eddig Szegeden is, hogy a paraszt­ság maradi, olyannyira, hogy sohasem mozdulna el pár­holdas parcellájáról, ha ez csak­ egyedül rá lenne bízva. A szegedi parasztemberek már számtalanszor kinyilat­­koztatták: ragaszkodunk az egyénihez, de csak addig, míg azt jobbnak, biztosabb­nak látjuk. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy milyen vagyonbiztonságot nyújtott a Rákosi-féle mezőgazdasági politika gyakorlata a tsz-ek­ben dolgozó emberek szá­mára? Úgyszólván semmi­­lyet. Nem egy középparaszt­tal megtörtént, hogy tekinté­lyes gazdasággal, jó földdel ment a közösbe, mégis »ko­paszon­« került ki onnan. Vi­szont az is megesett, hogy egyes haszonlesők üres ma­mikkal léptek be­ és megtoüa­BALGA sodva hagyták cserben a kö­zöst, ember lenne az, aki a modern agrotechnika, a gépek világában kisebb jövedelemért továbbra is a testet, lelket gyötrő egyéni munkával akarná elvesztegetni életét. Ezért van az, hogy a szegedi tsz-ek is szinte vala­mennyien úgy határoztak, hogy a nagyüzem mellett maradnak. Van azonban példája annak is, hogy fel akarnak oszlatni szö­vetkezetet elfogadható okok nélkül. Az­ Új Élet Termelőszö­vetkezetről van szó. A város egyik legjobb közös gazdasága volt ez­ eddig, mindenki megta­lálta benne a számítását. Miért van akkor, hogy most mégis szét akarják zilálni ezt az an­­­ngi fáradságos munkával, sok­­sok áldozattal létrehozott mil­liós gazdaságot? Mert felébredt a kapzsiság: egyesek csak azt tekintik, hogy pillanatnyilag mit nyernek azzal, ha feloszlat­ják a gazdaságot. Ennek a tsz­­nek vannak a­­ legjobb földjei a szegedi hátamon. Most így számítják: a földnek óriási érté­ke lesz­ hamarosan, miért ne sze­rezzük meg egyénileg a legjob­bat? Nagyon hibás ez a számí­tás. Az Új Élet Tsz tagjai sok­kal helyesebben tennék, ha in­kább mindazokkal a hibákkal leszámolnának, melyek gátolták eddig a közös gazdaság fejlődé­sét, s újult erővel, egy szívvel, lélekkel fognának hozzá sajátos viszonyaiknak legjobban meg­felelő modern, technikailag jól felszerelt gazdaság létrehozása­AZ ELMÚLT“] hoz. Szerencsétlen dolog azok­ra hallgatni, akik ma nyíltan mon­dogatják: pénzért mindent elérs velünk, lehet földet műveltetni részesekkel, napszámosokkal) Nem becsületes számítás ez, Óe Magyarországon a jövőben is azé lesz a föld, aki megműveli) Biztosíték erre a most bontako­­zó igazi munkás-paraszt ha­­talom. Az MSZMP-nek ezért az az álláspontja, hogy a rentábi­lis, jó szövetkezeti gazdaságos kát meg kell védenünk. betekben Szegeden a legkövetendőbb példát a Tán­csics Tsz tagjai mutatták. Le­hetővé tették a kilépést a kö­zösből, sőt egyeseket, — akik csak éléskamrának tekintették a szövetkezetet — maguk zár­nak majd ki bizonyára. De a becsületes dolgozó parasztok, akik korábban a kilépés mellett döntöttek, részben máris vissza­tértek a közösbe. A visszalépők között van Szabó I­. Ferenc 9 holdas és Kovács Lajos 12 hol­das köz­épparaszt is. A Táncsics Tsz kommunistái már létrehozták új pártszerveze­tüket. A korábbi MDlZ-szerve­­zetnek 30 tagja volt itt. Ezek közü­l 22-en jelentkeztek újra az MSZMP-ba. A Táncsics Tsz tag­jai, — mint a legtöbb szegedi szövetkezeti tag — nem sóvárog­ják vissza a régi egyéni életet. Egyre többet beszélgetnek prob­lémáikról, a fejlett mezőgaz­da­­sággal rendelkező államok ered­ményeiről, arról, s arról, hogy miként lehetne hasonlóvá ten­ni az ő gazdaságukat is. A rádió mai műsora 1956. december 1. Kossuth-rádió 4.30 Hírek. 4.38-tól 6.00-ig reg­geli zenés mű­sor. 6.00 Falurádió, 6 óra 30 Egészségügyi tanácsadó, 7 Hírek, közlemények, időjárásjelen­­tés, színházak és mozik műsora, 7 óra 43 Naptár, 8 Műsorismertetés, 8.08 Vidéki népi zenekarok játsza­nak. 9 A csodálatos gyümölcs. Me­sejáték. 10 Hírek, lapszemle, sport, időjárásjelentés. 10.30 Operettrész­letek. 11 Arany János: Toldi esté­je. III. rész. 11.43 Kórusok, 12 Dé­li harangszó. 12.02 Hírek, sport, időjárásjelentés. 12.13 Népszerű operarészletek. 13 Falurádió. 13.10 Magyar nóták. 13.30 Az ifj­ú Goethe. A gyermekrádió műsora. 14 Időjá­rásjelentés, közlemények, műsoris­­mertetés. 14.15 Kamaraművek. 15 Hírek, sport, időjárásjelentés. 15.15 Könnyű­zene. 16 Vörösmarty-ver­­sek. Elmondja: Somlay Artur. Hangfelvétel, 16.22 Klasszikus ope­rettrészletek. 16.57 Műsorismertetés. 17 Hírek, időjárásjelentés. 17.15 Cimbalomszólók. 17.25 Menyétke. Részletek Romain Rolland „Colas Breugnon" című regényéből. 17.55 Olimpiai hírek. 18 Riportműsor, 18 óra 15 Zenekar! hangverseny, 19 Mi újság a nagyvilágban? 19.15 Liszt: XIII. rapszódia. 19.24 Jó­éjszakát gyerekek! 19.30 Riportok, tudósítások. 20 Hírek, sport, idő­­járásjelentés. 20.10 A mennyet járt ifjú zenés, verses játék. Hans Sachs ötletéből írta Kopányi György. 21.30 Sporthíradó. 21.45 Tánczene, közben 22 Hírek, időjá­­rásjelentés 24 Hírek. 0.10 Himnusz. Műsorzárás. A Petőfi-rádió műsora azonos a Kossuth-rádióéval azzal az eltéréssel, hogy 8.10-től 9-ig, 12.15-től 13-ig, 15.15-től 16-ig, 17.15-től 17.53-ig és 22.15-4.­ 23-ig a Petőfi-rádió üzeneteket közvetít. Az egyetemi oktatást a helyi feltételek szerint kell megkezdeni Egy­etemi vezetők országos értekezlete Az egyetem rek­torai, a földtá­lók igazgatói és a felsőoktatási szervek ideiglenes forradalmi bizottságainak elnökei pénteken országos értekezletet tartottak az Oktatásügyi Minisztériumban, amelyen Kónya Alb­ert oktatás­ügyi kormánybiztos tartott refe­rátumot. Bevezetőben elmondot­ta, hogy az október 23-a óta bekövetkezett események során T. Tóth Zoltán, az Eötvös L­oránd Tudományegyetem történettudo­mányi karának dékánja és az egyetemi hallgatók közül többen életüket áldozták. Javaslatára az értekezlet néma felállással ál­dozott a hősök emlékének. Referátuma elején az egyete­mi autonómia kérdésében hang­súlyozta a tanszabadság fontos­ságát. A továbbiakban az egye­temi felvételek kérdésével fog­lalkozott. El kell kerülnünk — folytatta — a nagymennyiségű diploma­­szerzést, ami az állástalan diplo­mások tömegéhez­ vezetne. El­kerülhetetlen valamiféle felvé­teli vizsga és ennek­, véleményem szerint, az egyetem hatásköré­ben kell megtörténnie, nyilvá­nos versenyvizsga jelleggel. Kifejtette, hogy a jövőben na­gyobb szerepet kell kapniuk egyetemeinknek a tudományos címek odaítélésében is. Az egyetemi tanév megindu­lásáról, illetve folytatásáról szólva — hangsúlyozta —: a leg­helyesebb, ha az egyetemek a helyi feltételek szerint kezdik meg az oktatást. A tanév folyta­­­tását úgy kell megoldani, hogy a hallgatókat félév-, vagy év­­veszteség ne érje. Sok a teendő a tartalmi kér­désekkel kapcsolatban is. A jo­gi karon már dolgoznak az új tanterv bevezetésén. Az idegen nyelv oktatását október 23-a előtt helyesen módosítottuk: egy élő idegen nyelv tanulását írjuk elő. Az ideológiai tár­gyaknál ugyancsak átalakítások történnek: a párttörténet tanítá­sát ugyancsak október 23-a előtt megszüntettük. Megvizs­gáljuk a többi ideológiai tár­gyat is. Az egyetemeken a sze­mélyzeti osztályokra nincs to­vább szükség. Az itt végzett munkát megfelelően kell fel­osztani a fennmaradó szervek közötti Az ideiglenes forradalmi bi­zottságok szerepéről elmondotta: helyesli, mint a kormányrende­letben meghatározott javaslat­tevő szerveket. Végezetül szólt az oktatásügyi és népművelési az Oktatásügyi és Népművelési Minisztérium egyesítéséről, to­vábbá a minisztérium belső szervezési kérdéseiről. Személyi kérdésekkel kapcsolatban beje­lentette, hogy Sötér István és Kassai Géza oktatásügyi minisz­terhelyettesek felmentése folya­matban van.­Kónya Albert referátumát vi­ta követte. SZEGEDI NÉPLAP

Next