Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

Kedd, 1960, március 1, 2 Hruscsov és Szukarno aláírta Csou En-laj áprilisban Indiába látogat a szovjet-indonéz közleményt Hruscsov szovjet miniszterelnök és Szukarno indonéz államelnök vasárnap aláírta a szovjet-indonéz közös köz­­leményt, továbbá a gazdasági és a kulturális egyez­ményt. A kulturális egyezmény rámutat, hogy a szerződő fe­lek s két országban érvé­nyes törvények keretében, minden eszközzel erősíteni és fejleszteni fogják a köl­csönösen előnyös kulturális cserét. Lehetőségeikhez és szükségleteikhez képest, elősegítik az együttműkö­dést, a tapasztalatcsere fej­lődését a tudomány, a fő­iskolai oktatás, a népmű­velés, az egészségvédelem, az irodalom, a művészet és a sport vonalán. Mindkét fél kölcsönösségi alapon támogatni fogja a könyvek, a folyóiratok, a fil­mek és a rádióműsorok cse­réjét. Lehetővé teszik a má­sik fél kormányai által meg­jelölt személyeknek, hogy tudományos, műszaki és ipa­ri intézményekben a saját állampolgárokkal azonos el­bírálás mellett folytathassák tanulmányaikat. Az egyezmény előirányoz­za a főiskolai tanárok köl­csönös meghívását, valamint tudományos és kulturális dolgozók kölcsönös felkéré­sét előadások és előadásso­rozatok megtartására. A Reuter tudósítója álta­lában megbízható indonéz körökből úgy értesült, hogy a Szovjetunió 250 millió dollár összegű hosszúlejá­ratú kölcsönt folyósít In­donéziának. Subandrio indonéz külügy­miniszter újságíróknak kije­lentette, hogy a szovjet köl­csönt acélipari üzemek, vegyipari, textilipari beren­dezések építésére, valamint a mezőgazdaság fejleszté­sére fordítják a hatalmak kormányfőinek találkozóját. Mint a tapasztalat bizonyít­ja, sok függ a vezető állam­férfiak személyes találkozói­tól, kapcsolataitól. A Szov­jetunió szívesen vesz részt az ilyen találkozókon és tart ilyen kapcsolatokat, mert célja világos: el akarja érni, hogy hosszú és tartós béke legyen a földön, megszűnjék egy új háború kitörésének a veszélye. A szovjet kormányfő vé­gül válaszolt a tudósítók kérdéseire.• A szovjet minisztertanács elnöke kíséretével együtt ti­zenkét napos indonéziai tar­tózkodás után elutazik az országból, rövid időre meg­szakítja útját Indiában, majd hivatalos látogatásra Afga­nisztánba utazik, s onnan tér vissza a Szovjetunióba. Hruscsov sajtóértekezlete Dj­akartában Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn sajtóértekezletet tar­tott Djakartá­ban. Kijelen­tette, hogy látogatása során fontos, őszinte és igen hasz­nos beszélgetéseket folyta­tott az Indonéz Köztársaság elnökével és más államfér­fiakkal. Tárgyalásai felölel­ték a nemzetközi problémák széles körét, továbbá azt a kérdést, hogyan fejleszthetik tovább a Szovjetunió és In­donézia baráti kapcsolatait és együttműködését. A szovjet kormányfő nagy megelégedéssel nyilatko­zott a tárgyalásokról és látogatásának eredményei­ről. Megállapította, hogy a szov­jet és indonéz közös nyilatko­zat, a két ország gazdasági és kulturális együttműködé­séről, valamint kulturális kapcsolatainak fejlesztéséről aláírt egyezmények olyan dokumentumok, amelyeket a kölcsönös megértés szelleme hat át és amelyek tág lehe­tőségeket nyitnak a Szovjet­unió és Indonézia együttmű­ködésére, a békés együtt­élés elvei, a népek közötti béke és barátság megszilár­dítása alapján. — Véleményünk szerint a dokumentumok igen fonto­sak, mert előbbre viszik a népeknek a hidegháború megszünte­téséért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harcát — hangoztatta Hruscsov. Hruscsov rámutatott, hogy az európai gyarmatosítók tűzzel-vassal kényszerítették rá Ázsiára "civilizációjukat" és századokon át akadályoz­ták a leigázott népek fejlő­dését. — Ámde a gyarmatosító rendszer végéhez közeledik >— folytatta. — Napjainkban a keleti országok, amelyek­ben a föld lakosságának nagy része él, tekintélyes helyet foglalnak el az embe­riség ügyeiben, a világprob­lémák megoldásában, a vi­lág sorsának eldöntésében. A jövőben a keleti népek sze­repe állandóan fokozódni fog. E népek annál sikere­sebben tölthetik be ezt a szerepet, minél gyorsabban szerzik meg a teljes politi­kai és gazdasági független­séget, rak­ják le országuk gyors gazdasági és kulturá­lis fellendülésének alapját. A Szovjetuniónak a keleti országokkal kapcsolatos kül­politikájáról szólva Hruscsov kijelentette: “ Célunk a legszélesebb együttműködés, önzetlen gazdasági segítséget nyúj­tunk ezeknek az országok­nak. A gazdasági, kulturális és egyéb együttműködés, amelyet a Szovjetunió az ázsiai országokkal megte­remt, elősegíti, hogy normá­lis kapcsolatok alakuljanak ki az államok között és megszilárduljon a béke. Nemzetközi téren ez a Szov­jetunió fő célja. Más célja nincs és nem is volt. — A Szovjetunió gazda­sági és technikai segély­­programja egyre nagyobb elismerésre talál — folytatta Hruscsov. — Országunk e téren egyre nagyobb lehetőségekkel ren­delkezik. A szovjet kormányfő pél­daként említette a nagy ipari vállalatok építésében Indonéziának nyújtandó szovjet segítséget, továbbá az Indiában szovjet segít­séggel épülő nagy ipari vál­lalatokat.. Kijelentette, hogy a Szovjetunió más országok­nak is nyújt ugyanilyen ba­ráti segítséget. — Őszintén segíteni akar­juk a gazdasági fejlődésben elmaradott országokat — folytatta —, meg akarjuk szüntetni a gyarmatosító rendszer súlyos örökségét, meg akarjuk teremteni a szóban forgó országok gyors gazdasági és kulturális fel­­emelkedésének feltételeit. A Szovjetunió kedvezményes feltételekkel nyújtott hitelei­nek az a célja, hogy a szó­ban forgó országok rendel­kezésére bocsássa az eszkö­zöket gazdaságuk elsőrendű jelentőségű, kulcsfontosságú objektumainak megteremté­séhez. Hruscsov ezután korunk legfontosabb problémájáról , a hosszú és tartós béke biztosításáról, a fegyver nél­küli, feszültség nélküli béke megteremtéséről, egy hábo­rúk nélküli világ létrehozá­sáról szólva kijelentette, hogy e kérdés megoldásának kulcsa: az általános és tel­jes leszerelési program meg­valósítása. Rámutatott, hogy 1919 enyhülést hozott a nemzet­közi helyzetben, ma­jd befe­jezésül kijelentette: — 1960 jó előjelekkel kezdődik. Kitűztük a nagy­ Meghalt a hetvennégy zw­ckaui bányász Zwickau (ADN). A zwic­­kaui bányaszerencsétlenség mentési munkálatainak irá­nyítására alakult kormány­­bizottság vasárnap közle­ményt adott ki. E szerint a mentőcsapatok vasárnapra virradó éjjel oly erős tűzfé­szekbe ütköztek, amely tel­jesen lehetetlenné teszi a mentési munkálatok folyta­tását. A bizottság, miután megvitatta a helyzetet az NDK bányamentési szolgála­tával és a legismertebb szak­emberekkel, arra a követ­keztetésre jutott, hogy a tűz méretei és időtartama következtében a vágatokban maradt hetvennégy bányász életét vesztette. Gle­osz levele a jóak­aratú emberekhez Athén. Az Avgi vasárnapi számában közli azt a leve­let, amelyet Manolisz Gle­­zosz intézett a világ jóaka­­ratú embereihez. Glezoszt március 12-én állítják a fel­­lebbviteli bíróság elé. A görög nép nemzeti hőse levelében megállapítja, hogy ’"én fanatikus ellenfelei sem "­isznak a kémkedés vádjá­ban. Most azonban nem is rólunk, vádlottakról van szó, hanem a demokráciáról, és Görögországról, amely a demokrácia bölcsője volt — írja. Glezosz elmondja, hogy 2500 antifasiszta hazafi már tizenöt éve börtönben síny­lődik. Több száz demokratát bírói ítélet nélkül 10—16 éve koncentrációs táborban tartanak, több ezer más ál­lampolgárt pedig megfoszta­nak a boldogulás és a mun­ka lehetőségétől. A kommu­nista párt azonban tizenhá­rom éve törvényen kívül van, s a legerősebb parla­menti ellenzéki pártot, az EDA-t féktelenül üldözik. Befejezésül Glezosz felhív­ja a világ közvéleményét­­tiltakozzék az ő és vádlottár­­sai ellen hozott ítélet, vala­mint a 375. számú törvény ellen, továbbá követelje, hogy hatálytalanítsák a pol­gárháborús évek valamennyi rendkívüli törvényét. Nehru örömmel várja a kínai miniszterelnököt Peking, febr. 28. (TASZSZ) Csou En-laj, a Kínai Nép­­köztársaság miniszterelnöke február 26-án levelet intézett Nehru indiai miniszterel­nökhöz. Csou En-laj levelé­ben a többi között ezt írja: A Kínai Népköztársaság kormánya változatlanul azt tartja, hogy Kína és India népeinek barátsága örök,­­ hogy a két ország közti ha­tárvitákat baráti és békés úton kell és lehet megolda­ni; továbbá, hogy a két or­szágnak semmi esetre sem szabad gyengítenie a határ­vita békés megoldására irá­nyuló közös törekvését, ha ideiglenes véleményeltérések támadnak, vagy néhány sze­rencsétlen és váratlan inci­dens történik. A kínai kor­mány ezért pozitíven ítéli meg az ilyen rendeltetésű találkozót. Nagyon szeretném látni — hangsúlyozta Csou En-laj —, hogy az országaink kapcso­latait beárnyékoló felhőket közös erőfeszítéseink szét­oszlatják, s ennek eredmé­nyeképpen országaink sok évszázados baráti kapcsola­tai erősödnek és fejlődnek. Állami ügyekkel kapcsola­tos okokból — írja Csou En­­laj — ez év áprilisában ér­­kezhetem az önök országá­ba. A konkrét időpontot diplomáciai úton lehetne összehangolni. Új Delhi (AFP). Nehru indiai miniszterelnök hétfőn reggel a parlamentben kije­­­lentette, nagyon örül, hogy Csou En-laj elfogadta meg­hívását és Új Delhibe láto­gat. Nehru közölte azt is, beleegyezik Csou En-lajnak abba a javaslatába, hogy találkozásukra áprilisban ke­rüljön sor. Nagy Dániel gyásza Súlyos gyász érte Nagy Dániel elvtársat, az Elnöki Tanács elnökhelyettesét, me­gyénk országgyűlési képvi­selőjét. Édesanyja, özv. Nagy Dánielné Kulcsár Zsuzsanna február 28-án 86 éves korá­ban Szentesen elhunyt. Csongrád megye dolgozói őszinte szívvel osztoznak Nagy elvtárs gyászában. A norvég követ e­u'azott Magyarországról Peter Martin Anker rend­kívüli követ és meghatalma­zott miniszter, a Norvég Ki­rályság magyarországi köve­te végleg eltávozott Magyar­­országról. (MTI). Nagykövetségi szintre emelték a magyar—finn dip­omáciai képviseleteket A Magyar Népköztársa­ság és a Finn Köztársaság között folytatott tárgyalá­sok eredményeképpen a két ország kormánya elha­tározta, hogy országaik kö­zötti baráti kapcsolatok to­vábbi fejlesztése céljából diplomáciai képviseleteiket 1960. március 1-től kölcsö­nösen nagykövetségi szintre emelik. Tol­liatti­­»ronehival tárgyalt Lemondott az olasz szenátus elnöke A Reuter tudósítója szerint az olasz kormányválság még hosszúra nyúlhat. A több napja tartó tárgyalások mindeddig eredménytelenek. A kereszténydemokrata párt vezetősége középutas kor­mány megalakítását ajánlja a kormányválság megoldá­sára. Fanfani volt minisz­terelnök környezetében ki­jelentették, hogy ha a kö­zéputas koalíciós kormány megalakítására tett kísérle­tek nem járnának eredmén­­nyel, úgy a keresztényde­mokraták esetleg a Nem­i­­féle olasz szocialista párttal fognak megállapodást kötni. Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt kép­viselőházi csoportja nevé­ben szombaton 35 perces tárgyalást folytatott Gronchi elnökkel. A tárgyalást kö­vetően ezt mondotta az új­ságíróknak: A demokrácia és a köztársaság Olaszor­szágban nem a pápák, a kle­rikálisok, vagy a fasiszták műve. Nem az ő feladatuk vezetni az olasz demokrá­ciát, az olasz köztársaságot. A demokrácia és a köztár­saság sorsát azoknak a né­pi erőknek gondjaira kell bízni, amelyek azt létrehoz­ták. Cesare Mezzagora, az olasz szenátus elnöke, aki a na­pokban rendkívül heves be­szédben támadta Segni mi­­niszterlenököt, hétfőn lemon­dott tisztségéről. A lemondásnak az a köz­vetlen oka, hogy a Keresz­ténydemokrata Párt hivata­los lapja, az Il Po­>ola csak eldugott helyen, a második oldalon hozta a szenátor be­szédét. Merzagora magyará­zatot kért Morótól, a párt titkárától, de a választ nem tartotta elfogadhatónak, így inkább lemondott, hogy sza­badabban alakíthassa ki ál­láspontját a keresztényde­mokrata vezetőkkel szem­ben. Mint az AP jelenti, Gronchi olasz köztársasági elnök hét­főn folytatta tárgyalásait a kormányválság megoldására. Megfigyelők szerint a válság a háború befejezése óta a legnehezebbnek ígérkezik. A kisebbségi kereszténydemok­rata kormány bukása után egy közép-baloldali négy­párti koalíció lenne az egyik megoldás, de valószínűtlen­nek látszik, hogy a liberá­lisok belépnének egy olyan kormányba, amelyben akár­csak a Saradat-féle szociál­demokraták is részt vesz­nek. A német munkás paraszt hatalom védelmében Ma ÜNNEPLI fennállásá­nak 4. évfordulóját a Né­met Demokratikus Köztársa­ság nemzeti néphadserege. Az NDK lakosságának min­den rétege örömmel üdvö­zölte a népi kamara hatá­rozatát a nemzeti néphad­sereg és a nemzetvédelmi minisztérium felállításáról, hiszen ez azt jelentette szá­mukra, hogy lesz védelme­zője a szocialista vívmá­nyoknak, a munkás-paraszt hatalomnak. A Német Demokratikus Köztársaságban kiirtották az imperializmust és a milita­­rizmust, s ezzel megvetették egy majdani békeszerető, de­mokratikus Össz-Németor­­ország alapjait. Kelet-Né­­metországban nincs többé talaja a barbarizmusnak, amely a második világhábo­rú időszakában koncentrá­ciós táborra változtatta fel Európát és százezerszámra pusztította el a becsületes embereket. Az NDK követ­kezetes békepolitikájával, más népek megbecsülésével, a dolgozók hatalmának meg­szilárdításával; kivívta a vi­lág népeinek­­ bizalmát és barátságát. Másirányú­ azonban a fej­lődés az ország nyugati fe­lében. A bonni uralkodó kö­rök sorozatos népellenes in­tézkedéseikkel Nyugat-Né­­metországot az Atlanti­ Szö­vetség legfontosabb atomhá­­borús bázisává változtatták. Nem tanultak a múltból. Ma ismét Európa újjárendezésé­­ről álmodoznak, s nem is leplezik, hogy revansista kö­veteléseiket agresszióval akarják érvényesíteni. Azért hozták létre a volt hitlerista tábornokok és tisztek által vezényelt, s immár atom­fegyverekkel is felszerelt bundeswehrt, hogy legelő­ször is megtámadják az NDK-t, majd más szomszéd népekkel szemben is ugyan­úgy lépjenek fel, mint ahogy azt Hitler tette a harmincas évek végén. NYILVÁNVALÓ: a nyu­gatnémet imperialista-mili­tarista erők ma is teljesen félreismerik a helyzetet, a reális erőviszonyokat. S a történelmet is rosszul tanul­ták meg. Nem szabadna el­­felejteniök, hogy a második világháborúban is elsősor­ban azért szenvedtek vere­séget, mert a Szovjetunió le^árhatatlan erejével talál­ták szemben magukat. Je­lenleg még kilátástalanabb a helyzetük egy esetleges meggondolatlan agresszió esetén. A Szí'v'e*"nló mel­­lett egész sor néni , demok­­’­at'k's ország jött létre, ki­alakult a szocialista világ­­rendszer amely gazdasági­lag, eoUUVatlag és katonai szempontból is felette áll az imperialista rendszernek és amely szakadatlanul tovább fejlődik. Ehhez a világrend­szerhez tartozik az NDK is, az első munkás-paraszt ál­lam Németország történeté­ben. A német nemzeti néphad­sereg megteremtése négy év­vel ezelőtt halaszthatatlan intézkedés, történelmi szük­ségszerűség volt a német militarizmus feltámasztásá­val, a nyugatnémet agres­­­szív hadsereg megszervezé­sével szemben. A bonni kor­mány minden törekvése ar­ra irányul, hogy valamilyen úton-módon megszűnjék az NDK és az egész Németor­szágra kiterjessze a szabad­ság elfojtásának, a terror­nak és a haladó erők el­nyomásának rendszerét. A nemzeti néphadsereg létre­hozása azért sorsdöntő in­tézkedést jelentett a honvé­delem kiépítése és a szocia­lista tábor Véderejének meg­erősítése szempontjából. Az­ utóbbi esztendők fejlődése világosan megmutatta, hogy az NDK néphadseregének ál­landó erősítésére van szük­ség,­­­s hogy ez fontos hoz­záj­árulás a német­ nép har­cához, a béke biztosításához. KIZÁRÓLAG a munkás­paraszt hatalom védelmét és biztonságát szolgálja a német nemzeti néphadsereg, akárcsak fegyvertársa, a mi néphadseregünk. Nem fe­nyeget egyetlen államot, sem, hanem azt tartja leg­fontosabb feladatának, hogy a demokratikus Németország dolgozóinak nagyszerű gaz­dasági, politikai és szociális vívmányait megóvja. Erre az is biztosíték, hogy tiszti és tábornoki karában nem fa­siszták, hanem a nép leg­haladottabb, legjobb fiai dolgoznak. Ez a magyaráza­ta részben annak, hogy ha­­bár még­ fiatal ez a hadse­reg, fennállásának négy esztendeje­­ alatt korszerű hadsereggé, a néphatalom erős védelmezőjévé fejlődött. Fennállásának 4. évfordu­lóján szeretettel köszöntj­ük­ mi is a baráti Német De­mokratikus Köztársaság nem­zeti néphadseregét. Kíná»l-megvár árucsereegye­mény Peking (Új Kína). Vasár­­nap Pekingben aláírták a Kínai Népköztársaság és Magyarország 1960. évi áru csere- és fizetési egyez­ményét. A „halhatatlanok“ túlóráznak 99 A »Schweizer Illustrierte" írja. A francia akadé­mia negyven tag­ja úgy döntött, hogy eddigi mun­katempója nem felel meg a mo­dern élet követel­ményeinek.­­ Mi­után kerek 25 évig tartott, amíg a francia nyelv értelmező szótá­rának A—Ba cím­­szavú kötetét re­videálták, elhatá­rozták, hogy ezentúl gyorsabb ütemben végzik a munkát. Szen­zációs döntésül­­így hangzik ezentúl hetent­­egy fél órával többet üléseznek és ezáltal néhány évvel hamarább fejezik be a lexi­kon új kiadásá­nak előkészítését.

Next