Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
ATÓSÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Apró Antal elvtárs képviselői látogatása Szegeden Megbeszélés a szalámigyárban és az épültt házgyárban Képviselői beszámoló Újszegeden Egész napos programot bonyolított le tegnap, csütörtökön Szegeden Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Mint Szeged országgyűlési képviselője, a város társadalmi, gazdasági, beruházási problémáival ismerkedett. Délelőtt az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szalámigyárát kereste fel, ahol Köves Béla, a húsipari tröszt vezérigazgatója és dr. Piros László, a vállalat igazgatója tájékoztatta. Apró Antal megtekintette a szalámigyár több munkatermét. Ezután az épülő szegedi házgyár munkálatait tanulmányozta. Sipos Mihály, a Dél-Magyarországi Építőipari Vállalat igazgatója ismertette a Minisztertanács elnökhelyettesével a hatalmas beruházás programját és az építés ütemét. Délután Apró Antal képviselő beszámolót tartott a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyárában. Itt Balassy Sándor, a vállalat pártbizottságának titkára köszöntötte. A gyár zsúfolásig megtelt kultúrtermében a szomszédos üzemek és intézmények dolgozói is eljöttek. Szegedi programján elkísérte Apró Antalt dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára; Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára; dr. Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság titkára és Halász Árpád, a Szeged városi tanács vb elnökhelyettese. A képviselői beszámolón részt vett Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Török László, a megyei tanács vb elnöke is. Apró Antal tegnap visszautazott a fővárosba. során: a sok most épülő házgyár nem okoz-e majd lakástúltermelést? Apró Antal elmondotta: a negyedik ötéves tervre olyan hatalmas lakásépítési programmal számolunk, hogy csak győzzék a házgyárak! Apró Antal elvtárs (jobbról) a szegedi szalámigyárban dr. Piros László igazgatóval A Minisztertanács elnökhelyettese az épülő szegedi házgyár tervét tanulmányozza. A képen balról jobbra: Szilágyi Lajos művezető, dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, Apró Antal és Garai Andor építésvezető Nagy fejlődés előtt a szegedi húsipar A szalámigyárban a miniszterelnök-helyettes kiadós eszmecserét folytatott a gyár vezetőivel. Különösen érdekelte a húsipar fejlesztési programja. A tájékoztatókból kitűnt, hogy az állandóan növekvő hazai és külföldi kereslet miatt a következő ötéves tervben nagyobb ütemű fejlesztés lesz időszerű a húsfeldolgozásban, a szalámigyártásban. Már nem sokáig halasztható a szegedi vágóhíd teljes korszerűsítése, az ottani húsfeldolgozás megszervezése. A tröszt tervei között szerepel egy új szalámiüzem megépítése is, a vágóhíd mellett, a Tiszapartival azonos toronyépülettel. A bővítés a hentesárutermelés növekedésére is jó hatással lesz, hiszen a napi 30 mázsa kapacitású hentesáruüzemben már most is esetenként 150 mázsát kell termelni. Sok kérdést tett fel Apró Antal a szegedi szalámi exportjáról is: ki tudják-e elégíteni a rendeléseket, milyen versenytársai vannak e híres cikkünknek stb. Legtöbbet azonban annál a kérdésnél időztek: az állattenyésztés, a hústermelés tervei egyeznek-e ezzel a nagyarányú elképzeléssel. Megnyugodva vette a tájékoztatást a miniszterelnök-helyettes, hogy egyéb források mellett éppen Szegeden épül majd párhuzamosan mintegy évi 60—70 ezer sertést nevelő kombinát íí termelőszövetkezetek vállalkozásában. Az ország legkomplettebb házgyára épül Apró Antal elvtárs mindig nagy figyelemmel kísérte a szegedi lakásépítési programot. Annak idején messzemenően pártfogolta azt a gondolatot is: a szegedi házgyár építését úgy kezdjék el, hogy 1971-ben mér termeljen is. Most örömmel hallgatta az építés üteméről, előrehaladásáról szóló beszámolót, hiszen ez azt ígéri, hogy a 600 milliós beruházás 1971-ben már 500 lakáshoz elegendő házgyári elemet termel, majd két év alatt felfut a termelés 2200— 2500-ra. A gyár teljesen komplett 1972-ben lesz. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a legmodernebb hazai házgyár készül el, mert a lakásokat az innen kikerülő termékekből már csak szerelni kell majd. Hatféle típust gyártanak, 56 négyetméteres alapterületi átlaggal. A lakások építési költsége is szóba került: Szeged körzetében lényegesen többe kerül az építés, mint az ország más tájain, mert óriási összegeket emészt fel az anyagszállítás. Fölmerült a beszélgetés Félévi mérleg Töb mint 8 ezer lakást adtak át Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium elkészítette az ÉVM válalatok első félévi munkájának előzetes mérlegét. Eszerint ez év első hat hónapjában több mint 500 millió forint értékkel termeltek többet az ÉVM építőipari vállalatok, mint a múlt év azonos időszakában. Az eredmény nagyobb is lehetett volna, hogyha a Tiszavölgyi árvízi védekezés nem von el nagy erőket az építőipartól. A múlt év első félévi termelésénél 5,3 százalékkal nagyobb termelést elsősorban az építőipari munkások számának növelésével érték el; a termelékenység mindössze 0,8 százalékkal emelkedett. A lakásépítő ÉVM vállalatok ez év első hat hónapjában összesen 8340 új otthont adtak át, 1100-zal többet, mint 1969 első felében. Különösen jó eredményről számolhatnak be a Borosod megyei Építőipari Vállalat dolgozói, akik 530 lakással adtak át többet, mint a múlt év azonos időszakában. Jelentősen túlteljesítették előirányzatukat a Győr, a Vas, a Bács-Kiskun és a Szolnok megyei vállalatok dolgozói is. Az ÉVM vállalatoknak az év hátralevő részében még csaknem 19 000 lakást kell átadniuk, hogy teljesítsék az idei előirányzatot. Jelenleg 30 520 lakást építenek, tehát kedvezőbb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, amikor háromezerrel kevesebb volt a munkában levő, épülő lakások száma. Az építőanyag- és szerkezetgyártó ipar ez év első felében, 7,7 százalékkal több anyagot termelt, mint 1969 első hat hónapjában. A tégla- és betonelemgyártó ipar termelése azonban nem érte el a tavalyi szintet sem. Képviselői beszámoló a szövőgyárban A Minisztertanács elnökhelyettese délután beszédet mondott az újszegedi szövőgyárban rendezett politikai gyűlésen. Képviselői beszámolójában tájékoztatást adott hazánk jelenlegi gazdasági helyzetéről, és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről. Beszédében megemlékezett az idei nagy árvízi csatáról is. — Mivel a közvetlen árvízi veszélytől csak most szabadultak meg a szegedi elvtársak, erről szeretnék először röviden beszélni. Azzal szeretném kezdeni, hogy a legnagyobb elismerés és dicséret hangján kell megemlékezni a megyei párt-, a tanács- és a vízágyi szervek vezetőiről és dolgozóiról, az üzemekről, a különböző intézményekről, a fegyveres alakulatokról, akik hosszúhosszú heteken át hősiesen állták a víz ostromát, és milliárdos értékeket mentettek meg. Természetesen segített egész társadalmunk, és végső soron az árvíz feletti győzelem egész társadalmunk összefogásának, szolidaritásának az eredménye és szép példája. Ilyen szervezett és eredményes védekezés csak a szocializmusban képzelhető el! Őszintén meg kell mondani, hogy a mostanihoz hasonló árvíz 20—25 évvel ezelőtt nem lett volna védhető. — Itt Szegeden az árvíz elleni védekezés legintenzívebb időszaka május 22. és június 4. között zajlott le. Mindenki segített, mindenkit igyekezett valamilyen formában hozzájárulni a védekezéshez. Szeged lakosságából sok-sok ezer ember dolgozott a gátakon. Nagyon jól megállták a helyüket a honvédség alakulatai és számos példájával találkoztunk a nemzetközi segítség megnyilvánulásának is. Gondolok itt a szovjet katonák segítésére, az NDK műszaki csoportjára és más tényezőkre. — Pártunk Központi Bizottsága és a Forradalmi j (Folytatás a 3. oldalon.) * 60. évfolyam, 160. szám 1970. JÚLIUS 10* PÉNTEK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap S. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Kekkonen fogadta Kállai Gyulát Hazautazott Helsinkiből a magyar delegáció, elutazott Budapestről a Hun küldöttség A finn—magyar és a magyar—finn barátsági hét alkalmából a Finnországban tartózkodó magyar politikai küldöttséget fogadta Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. * i. Helsinkiben csütörtökön délután, a magyar nagykövetség épületében, sajtókonferenciát szervezett a Finn— Magyar Társaság és a barátsági hét előkészítő bizottsága. Kállai Gyula, a barátsági hét finnországi eseményein részt vett politikai delegáció vezetője, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a magyar országgyűlés elnöke a finn sajtó, rádió és televízió képviselőinek, valamint a magyar újságírók jelenlétében beszámolt a finnországi látogatás tapasztalatairól, azokról a hasznos és kellemes élményekről, amelyeket a hét finn városban lebonyolított barátsági találkozókon szereztek a magyar vendégek. Ugyancsak csütörtökön a hazánkban tartózkodó finn küldöttség megtekintette a Parlamentet. Egyidejűleg a barátsági hétre érkezett finn politikai delegáció Jaakko Numminen oktatásügyi miniszterrel az élen találkozott a magyar sajtó, a rádió és a televízió képviselőivel. Numminen igen hasznosnak mondotta a delegáció budapesti látogatását és megelégedéssel nyilatkozott a baráti fogadtatásról. A delegáció tegnap utazott vissza hazájába. Kállai Gyula, a magyar politikai küldőinké? vérzője Urho Kekkonen finn köztársasági elnöknél