Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

ATÓSÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Apró Antal elvtárs képviselői látogatása Szegeden Megbeszélés a szalámigyárban és az épü­ltt házgyárban Képviselői beszámoló Újszegeden Egész napos programot bonyolított le tegnap, csütör­tökön Szegeden Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Mint Szeged országgyűlési képviselője, a város társadalmi, gaz­dasági, beruházási problémáival ismerkedett. Délelőtt az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szalámigyárát kereste fel, ahol Köves Béla, a húsipari tröszt vezérigazgatója és dr. Piros László, a vállalat igazgatója tájékoztatta. Apró Antal megtekintette a szalámigyár több munkatermét. Ez­után az épülő szegedi házgyár munkálatait tanulmányoz­ta. Sipos Mihály, a Dél-Magyarországi Építőipari Vállalat igazgatója ismertette a Minisztertanács elnökhelyettesével a hatalmas beruházás programját és az építés ütemét. Délután Apró Antal képviselő beszámolót tartott a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyá­rában. Itt Balassy Sándor, a vállalat pártbizottságának titkára köszöntötte. A gyár zsúfolásig megtelt kultúrter­mében a szomszédos üzemek és intézmények dolgozói is eljöttek. Szegedi programján elkísérte Apró Antalt dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titká­ra; Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára; dr. Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság titkára és Halász Árpád, a Szeged városi tanács vb elnökhelyet­tese. A képviselői beszámolón részt vett Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Török László, a megyei tanács vb elnöke is. Apró Antal tegnap visszautazott a fővárosba. során: a sok most épülő ház­gyár nem okoz-e majd lakás­­túltermelést? Apró Antal el­mondotta: a negyedik ötéves tervre olyan hatalmas la­kásépítési programmal szá­molunk, hogy csak győzzék a házgyárak! Apró Antal elvtárs (jobbról) a szegedi szalámigyárban dr. Piros László igazgatóval A Minisztertanács elnökhelyettese az épülő szegedi ház­gyár tervét tanulmányozza. A képen balról jobbra:­ Szi­lágyi Lajos művezető, dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, Apró Antal és Garai Andor építés­vezető Nagy fejlő­dés előtt a szegedi húsipar A szalámigyárban a mi­niszterelnök-helyettes ki­adós eszmecserét folytatott a gyár vezetőivel. Különösen érdekelte a húsipar fejleszté­si programja. A tájékozta­tókból kitűnt, hogy az állan­dóan növekvő hazai és kül­földi kereslet miatt a követ­kező ötéves tervben nagyobb ütemű fejlesztés lesz idősze­rű a húsfeldolgozásban, a szalámigyártásban. Már nem sokáig halasztható a szegedi vágóhíd teljes korszerűsítése, az ottani húsfeldolgozás megszervezése. A tröszt ter­vei között szerepel egy új szalámiüzem megépítése is, a vágóhíd mellett, a Tisza­­partival azonos toronyépület­tel. A bővítés a hentesáru­termelés növekedésére is jó hatással lesz, hiszen a napi 30 mázsa kapacitású hentes­­áruüzemben már most is esetenként 150 mázsát kell termelni. Sok kérdést tett fel Apró Antal a szegedi szalámi ex­portjáról is: ki tudják-e elé­gíteni a rendeléseket, milyen versenytársai vannak e híres cikkünknek stb. Legtöbbet azonban annál a kérdésnél időztek: az állattenyésztés, a hústermelés tervei egyez­nek-e ezzel a nagyarányú el­képzeléssel. Megnyugodva vette a tájékoztatást a mi­niszterelnök-helyettes, hogy egyéb források mellett éppen Szegeden épül majd párhu­zamosan mintegy évi 60—70 ezer sertést nevelő kombinát íí termelőszövetkezetek vál­lalkozásában. Az ország legkomplettebb házgyára épül Apró Antal elvtárs min­dig nagy figyelemmel kísér­te a szegedi lakásépítési programot. Annak idején messzemenően pártfogolta azt a gondolatot is: a szege­di házgyár építését úgy kezdjék el, hogy 1971-ben mér termeljen is. Most örömmel hallgatta az építés üteméről, előrehaladásáról szóló beszámolót, hiszen ez azt ígéri, hogy a 600 milliós beruházás 1971-ben már 500 lakáshoz elegendő házgyári elemet termel, majd két év alatt felfut a termelés 2200— 2500-ra. A gyár teljesen komplett 1972-ben lesz. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a legmodernebb hazai házgyár készül el, mert a lakásokat az innen kikerülő termékek­ből már csak szerelni kell majd. Hatféle típust gyárta­nak, 56 négyetméteres alap­­területi átlaggal. A lakások építési költsége is szóba került: Szeged kör­zetében lényegesen többe ke­rül az építés, mint az ország más tájain, mert óriási össze­geket emészt fel az anyag­szállítás. Fölmerült a beszélgetés Félévi mérleg Töb mint 8 ezer lakást adtak át Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium elké­szítette az ÉVM válalatok el­ső félévi munkájának előze­tes mérlegét. Eszerint ez év első hat hónapjában több mint 500 millió forint érték­kel termeltek többet az ÉVM építőipari vállalatok, mint a múlt év azonos időszakában. Az eredmény nagyobb is­ le­hetett volna, hogyha a Tisza­­völgyi árvízi védekezés nem von el nagy erőket az építő­ipartól. A múlt év első fél­évi termelésénél 5,3 százalék­kal nagyobb termelést első­sorban az építőipari munká­sok számának növelésével érték el; a termelékenység mindössze 0,8 százalékkal emelkedett. A lakásépítő ÉVM vállala­tok ez év első hat hónapjá­ban összesen 8340 új otthont adtak át, 1100-zal többet, mint 1969 első felében. Kü­lönösen jó eredményről szá­molhatnak be a Borosod me­gyei Építőipari Vállalat dol­gozói, akik 530 lakással ad­tak át többet, mint a múlt év azonos időszakában. Jelentő­sen túlteljesítették előirány­zatukat a Győr, a Vas, a Bács-Kiskun és a Szolnok megyei vállalatok dolgozói is. Az ÉVM vállalatoknak az év hátralevő részében még csaknem 19 000 lakást kell átadniuk, hogy teljesítsék az idei előirányzatot. Jelenleg 30 520 lakást építenek, tehát kedvezőbb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, amikor há­romezerrel kevesebb volt a munkában levő, épülő laká­sok száma. Az építőanyag- és szerke­zetgyártó ipar ez év első fe­lében, 7,7 százalékkal több anyagot termelt, mint­ 1969 első hat hónapjában. A tégla- és betonelemgyártó ipar ter­melése azonban nem érte el a tavalyi szintet sem. Kép­viselői beszámoló a szövőgyárban A Minisztertanács elnök­­helyettese délután beszédet mondott az újszegedi szövő­gyárban rendezett politikai gyűlésen. Képviselői beszá­molójában tájékoztatást adott hazánk jelenlegi gaz­dasági helyzetéről, és a nem­zetközi helyzet néhány idő­szerű kérdéséről. Beszédé­ben megemlékezett az idei nagy árvízi csatáról is. — Mivel a közvetlen ár­vízi veszélytől csak most szabadultak meg a szegedi elvtársak, erről szeretnék először röviden beszélni. Az­zal szeretném kezdeni, hogy a legnagyobb elismerés és dicséret hangján kell meg­emlékezni a megyei párt-, a tanács- és a vízá­gyi szervek vezetőiről és dolgozóiról, az üzemekről, a különböző in­tézményekről, a fegyveres alakulatokról, akik hosszú­hosszú heteken át hősiesen állták a víz ostromát, és mil­liárdos értékeket mentettek meg. Természetesen segített egész társadalmunk, és vég­ső soron az árvíz feletti győ­zelem egész társadalmunk összefogásának, szolidaritásá­nak az eredménye és szép példája. Ilyen szervezett és eredményes védekezés csak a szocializmusban képzelhe­tő el! Őszintén meg kell mondani, hogy a mostanihoz hasonló árvíz 20—25 évvel ezelőtt nem lett volna véd­hető. — Itt Szegeden az árvíz elleni védekezés legintenzí­vebb időszaka május 22. és június 4. között zajlott le. Mindenki segített, mindenkit igyekezett valamilyen for­mában hozzájárulni a véde­kezéshez. Szeged lakosságá­ból sok-sok ezer ember dol­gozott a gátakon. Nagyon jól megállták a helyüket a hon­védség alakulatai és számos példájával találkoztunk a nemzetközi segítség megnyil­­vánulásának is. Gondolok itt a szovjet katonák segítésé­re, az NDK műszaki csoport­jára és más tényezőkre. — Pártunk Központi Bi­­­zottsága és a Forradalmi j (Folytatás a 3. oldalon.) * 60. évfolyam, 160. szám 1970. JÚLIUS 10* PÉNTEK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap S. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Kekkonen fogadta­­ Kállai Gyulát Hazautazott Helsinkiből a magyar delegáció, elutazott Budapestről a Hun küldöttség A finn—magyar és a magyar—finn barátsági hét­­ alkalmából a Finnországban tartózkodó magyar politikai küldöttséget fogadta Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. * i. Helsinkiben csütörtökön délután, a magyar nagykö­­­­vetség épületében, sajtókonferenciát szervezett a Finn— Magyar Társaság és a barátsági hét előkészítő bizottsága. Kállai Gyula, a barátsági hét finnországi eseményein részt vett politikai delegáció vezetője, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a magyar országgyűlés elnöke a finn sajtó, rádió és televízió képviselőinek, valamint a magyar újságírók jelenlétében beszámolt a finnországi lá­togatás tapasztalatairól, azokról a hasznos és kellemes élményekről, amelyeket a hét finn városban lebonyolított barátsági találkozókon szereztek a magyar vendégek. Ugyancsak csütörtökön a hazánkban tartózkodó finn küldöttség megtekintette a Parlamentet. Egyidejűleg a barátsági hétre érkezett finn politikai delegáció Jaakko Numminen oktatásügyi miniszterrel az élen találkozott a magyar sajtó, a rádió és a televízió képviselőivel. Num­minen igen hasznosnak mondotta a delegáció budapesti látogatását és megelégedéssel nyilatkozott a baráti fogad­tatásról. A delegáció tegnap utazott vissza hazájába. Kállai Gyula, a magyar politikai küldőinké? vérzője Urho Kekkonen finn köztársasági elnöknél

Next