Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
2 i népgazdaság 1981. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) változó ágazatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkoztatási vagy munkaerőellátási gondok nem voltak. A kormányhatározatokban kijelölt területeken megkezdődött az előírt létszámcsökkentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőttek, a mezőgazdasági termelésből származó bevételek a lakosság jövdelmeiből 1980-ban kevesebbet takarított meg mint az előző évben. A kiskereskedelmi forgalom volumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A lakosság fogyasztása 0,5—1 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál jobban nőtt az élvezeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások igénybevétele. Az élelmiszer-ellátás az év folyamán összességében kiegyensúlyozott volt. Iparcikkekből az év elején a szokásosnál több volt a hiány, a második félévben az ellátás a legtöbb termékcsoportban javult. Emellett is gyakran nem volt kielégítő a választék. A lakosság infrastrukturális ellátottsága a tervezettnél valamivel jobban fejlődött. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás készült el A gyógyintézeti ágyak, valamint az óvodai helyek száma — utóbbi elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervet meghaladó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya eléri a 81 százalékot. Általános iskolai osztálytermekből is a tervezettnél több épült. A gazdasági munka fő feladata 1981-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása, és a lakosság elért életszínvonalának fenntartása, az életkörülmény a számítottal megegyezően emelkedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások jelentősen magasabbak az 1979. évinél, nagyobbrészt a családi pótlék növelése és egyéb életszínvonal-politikai intézkedések hatására. A fogyasztói árszínvonal és az egy keresőre jutó reálbér a tervezettnek megfelelően alakult. A lakosság reáljövedelme megegyezik az előző évivel. nyek javítása. A termelés és a belföldi felhasználás növekedése és összetétele e célnak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet Ezt elsősorban a felhalmozás, ezen belül a beruházások további csökkentésével kell elérni. A lakosság fogyasztása kismértékben emelkedhet. A termelés továbbra is mérsékelt, de az 1980. évit meghaladó ütemben és differenciáltan nő. A növekedés nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Meg kell gyorsítani a gazdaságtalan termelés visszaszorítását és az ezáltal, valamint a belföldi kereslet mérséklődése következtében felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményesebben kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésére hasznosítani. A munka- és üzemszervezésben, a jobb munkaidő-kihasználásban, a munkafegyelem javításában, a munkaerő átcsoportosításában rejlő tartalékok feltárásával a munka termelékenysége a termelésnél jobban növekedjék, az álló- és forgóeszközök kihasználása pedig a korábbi évekénél eredményesebb legyen. Az energia- és anyagtakarékossá, fokozása és a ráfordítás szerkezetének ésszerűsítései révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfeljebb a termeléssel azonos mértékben emelkedjenek, portosításában. Állami eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. A mezőgazdaságban gabonafélékből — átlagos időjárás esetén — az 1980. évi termésmennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyümölcsök, valamint az ipari növények termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mértékben, az egyéb állati termékek termelése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozórendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemekben a tenyésztési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a termelés növekményének túlnyomó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának változatlanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a mezőgazdaságban folytatódik és fokozódik az anyag- és energiatakarékosság, javul a meglevő gépek és épületek hasznosítása, a termeléshez szükséges anyagok felhasználása. Növekszik a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége. Az 1981. évi szállítási feladatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalékkal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 százalékkal növekednek. A beruházások mind az állami, mind v vállalati döntési körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhalmozási célú pénzforrások szabályozása. A beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésére, illetve ütemes folytatására kell összpontosítani. Új beruházások csak szűk körben, a műszakilag indokolt időtartam betartása, a koncentrált megvalósítás feltételeinek megteremtése esetén kezdődnek. Új nagyberuházásként megkezdődik a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója és az Árpád-híd szélesítése, valamint az előkészítéstől függően a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a Dunaújvárosi Kokszolómű beruházásainak a kivitelezése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság energia- és nyersanyagellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csökkentő, valamint az energia- és anyagmegtakarítást eredményező vállalati beruházásokat lehet megkezdeni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyorsan eredményt hozó, a meglevő állóeszközök kihasználását javító, kiegészítő, korszerűsítő fejlesztések. Kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás * Az 1981. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építésszerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljöv. Lakosság fogyasztása A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 181 milliárd forintot lehet fordítani. Az iparban a tervcélokkal összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bővülhet. Az ipari termékek kivitelének erőteljesebb fokozása mellett jobban kell kielégíteni a mérsékelten emelkedő belföldi keresletet. 103.0— 103.5 99.0 103.0 101.0 101.5 Ennek megfelelően különösen a gépipar, ezen belül főként a híradás- és vákuumtechnikai, a műszer- és a fémtömegcikkipar, valamint a vegyipar, ennek keretében a gyógyszer- és növényvédőszer-gyártás, a gumi és műanyag-feldolgozó ipar termelése és értékesítése emelkedik számottevően. 1980 — 100 102.0— 102.5 99,0—99.5 Előtérben a felújítás és karbantartás A belföldi és a külföldi kereslethez igazodva meggyorsul a termelés szerkezetének korszerűsítése. Azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek gyártmányösszetételüket átalakítva gyorsan alkalmazkodnak a piaci feltételekhez. A gazdasági szabályozórendszer és egyéb intézkedések is elősegítik, hogy a piaci alkalmazkodásban, a termelés hatékonyságában meglevő, illetve kialakuló különbségek mielőbb felszínre kerüljenek és a hatékony vállalatok gyorsan fejlődjenek. Jelentős haladást kell elérni a gazdaságtalan vállalatok tevékenységének hatékonnyá tételét célzó programok végrehajtásában, a gazdaságtalan termelésnek jövedelmezővel történő felváltásában. A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítástechnikai központi fejlesztési programok és megkezdődik a gyógyszer-, növényvédőszer-, és intermediergyártás, valamint az elektronikai alkatrész- és részegységgyártás központi fejlesztési programjának végrehajtása, továbbá az energiagazdálkodás javítását, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításának növelését szolgáló programok megvalósítása. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási kereslet miatt változó piaci feltételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási-karbantartási munkák növekednek. Az építőipari szervezetek feladata, hogy — vállalkozási készségük növelése mellett — tovább javítsák a kivitelezések szervezettségét, a munkafegyelmet, csökkentsék a kivitelezési időtartamokat. Az irányítás segíti az építési piac kereslet-kínálati egyensúlyának megszilárdulását, támogatja a vállalatokat az építési kapacitások és a munkaerő-keresletnek megfelelő átcso- Cél: az átlagos életszínvonal megőrzése A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel összhangban emelkedhetnek. Javítani szükséges a vállalatok anyag- és készletgazdálkodását, a termelőeszközkereskedelem, munkáját, a vállalatok közötti együttműködést. A népgazdaságban foglalkoztatottak száma várhatóan csökken. Folytatódik a foglalkoztatás ágazati szerkezetének átalakulása: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a termelő és a nem termelő infrastruktúrában emelkedik. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zökkenőmentes elhelyezkedése érdekében korszerűsödik a munkaerő-közvetítési rendszer. Továbbra is fontos gazdaságpolitiai cél az elért átlagos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fogyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4,5—5 százalékkal emelkedik. Az egyéni keresetek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől függően növekedhetnek. A teljesítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intézményi alapbérrendszerek 1981. évtől érvényes módosítása, illetve bértételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi juttatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reálértékét. A három- és többgyermekesek családi pótlékának reálértéke —az 1980. évi családipótlék-emelés egész éves hatásának eredményeképpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1—1,5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősorban a választéknak a kereslethez jobban igazodó bővítésével javul. Szervezettebbé és rugalmasabbá kell tépni , ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. A kiszolgálás színvonalának növelését az új üzemeltetési formák, üzlettípusok is elősegítik. Állami és magánerőből 76 —78 ezer lakás, ebből állami beruházásként mintegy 23 —24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú lakásépítést elősegíti a telekgazdálkodás és -elosztás fejlesztése, a műszaki tervválaszték bővítése és a lakásépítés pénzügyi feltételeinek javítása. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és a járóbeteg-ellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti helyek száma eléri a 98 ezret, a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A bölcsődei ellátottság javítását 3Q.QP.-,35Q.0,jj.i, fertőhály létesítése szolgálja. Ezzel a bölcsődéskorúak férőhely-ellátottsága megközelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A közoktatás fejlesztésére 1100 új általános iskolai osztályterem épül. Szerény mértékben bővülhet a gyógypedagógiai intézetek és a gyermekvédelmi intézetek férőhelyállománya, s javulhatnak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelődési fejlesztések közül folytatódik a Budavári Palota helyreállítása. Befejeződik a budapesti nagy sportcsarnok építése, megkezdődik a Magyar Állami Operaház rekonstrukciója.A külkereskedelmi forgalomban a cél az, hogy a rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg egyensúlyban legyen. A kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal kismértékben emelkedik. Javítani kell a kivitelre szánt termékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket, növelni a versenyképes, korszerű termékek arányát, a kivitel gazdaságosságát.A külkereskedelmi tevékenység hatékonyságát jobb, aktív piaci és ármunkával is elő kell segíteni. * A tervcélok alátámasztására a gazdasági szabályozó rendszer néhány eleme 1981- ben módosul. A változások a célok és az azokat szolgáló eszközök összhangját, a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást, a kedvező, gazdasági eredmények gyorsabb kibontakozását segítik elő. A Minisztertanács döntött továbbá a termékforgalmazást, a külkereskedelmet, a beruházásokat, a lakosság jövedelmét és a fogyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejlesztését és a terv végrehajtásának ellenőrzését illető intézkedésekről. (MTI) Csütörtök, 1981. január 1.’ Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének. Havanna: A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró, elvtársi üdvözletünket és szívből jötő jókívánságainkat küldjük önnek a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok, José Marti eszméinek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hogy élni tud a számára megnyílt történelmi lehetőséggel. Kuba ma a szocialista közösség megbecsült tagjaként a társadalmi haladásért küzdők élvonalában halad. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelettel és elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vívmányaira, a szocialista építőmunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybeforrott azzal a harccal, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vív világszerte az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért, a békéért, az enyhülésért. A Kubai Köztársaság következetes internacionalista szolidaritást vállal az imperializmus és az agresszió ellen küzdő népekkel s ezért a világ haladó erőinek elismerése és megbecsülése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy e mozgalom a nemzetközi helyzet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án volt 20 esztendeje, hogy az országaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcsolataink történetének e jelentős jubileumán megelégedéssel állapíthatjuk meg hogy a két testvéri ország között az érdekek egybeesése, a célok közössége, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján mély, bensőséges barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki minden téren, amely jól szolgálja népeink, a szocialista közösség, a társadalmi haladás ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kiemelkedő szereket érjenek el a társadalom vezető eree, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban befejeződött H. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, »racialista b'’~,'ruk felvirágoztatásában a szocialista közösség további erősítése, az egyetemes béke érdekében. Budapest, 1230. december 31. Kadar János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; LAZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ★ Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Rocának a Kubai Köztársaság Népi Hatalmi Nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke Moszkvában fogadta Mieczyslaw Jagielski lengyel miniszterelnök-helyettest, aki kormányküldöttség élén hétfőn érkezett Moszkvába. A találkozó során megvitatták a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének kérdéseit, és áttekintették a két ország következő ötéves népgazdasági tervének egyeztetésével kapcsolatos munkát. » ÚJ TELEPÜLÉS Új izraeli település létesült kedden a Ciszjordániai Jericho város közelében. Abba Eban volt izraeli külügyminiszter kedden a parlamentben élesen bírálta azt a politikát, amelyet a kormány a megszállt területeken folytat. Az ellenzéki munkapárt vezető gárdájához tartozó politikus azzal vádolta a Begin-kormányzatot, hogy még a Camp David-i megállapodásokban előirányzott önkormányzatot sem hajlandó megadni Ciszjordánia és Gáza palesztin lakosságának.. GYÖKERES VÁLTOZÁSOK Gyökeres változásokat követelt Olaszország és az olasz társadalom vezetésében Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. A L’Unitá hasábjain szerdán megjelent újévi üzenetében Berlinguer olyan kormány megalakítását sürgette, amelynek politikáját az Olasz Kommunista Párt határozza meg. A főtitkár azokhoz intézte üzenetét, akik eltökélték: „szemernyit sem engednek a terrorista támadásokkal és zsarolással szemben”.