Délvilág, 2003. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-08 / 6. szám

4 »VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE* SZERDA, 2003. JANUÁR 8. Megsemmisített diszkrimináció Alkotmányellenes rendelet Vásárhelyen Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a vásár­helyi képviselői alap felhasználásáról szóló, 1999-ben született helyi rendeletet, mely szerint a pénzalap csak az egyéni körzetekben meg­választott városatyáknak járt. Alkotmányellenes, ezért megsemmisítette az Al­kotmánybíróság a vásárhelyi közgyűlés azon, évek­kel ezelőtt hozott helyi rendeletét, mely szerint csak az egyéni választókerületekből a testületbe ke­rült képviselőknek jár az egyéni képviselői pénz­alap, a listásoknak nem. Az AB szerint a képviselői feladatok ellátásához szükséges jogokkal és szerve­zeti feltételekkel kapcsolatban nem lehet különb­séget tenni a városatyák között semmiféle indokkal vagy módon.­­ Hosszú vita végére tett pontot ez a határozat, mely azóta tart, mióta megszületett a képviselőket megkülönböztető döntés, az akkori polgármestert támogató képviselőcsoport szavazatainak köszön­hetően - nyilatkozta Havránek Ferenc, a Munkás­párt helyi elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. Az egykori városatya elmondta, bár már több esztendő elmúlt és a megyei közigazgatási hivatal korábban nem tartotta ezt a - néhai Rapcsák­ András által is­mét megszavaztatott - rendeletet alkotmányelle­nesnek, a december 28-án a Magyar Közlönyben megjelent AB-döntés egyértelmű. A városatyák korábban fejenként egymillió, utóbb 900 ezer forintot fordíthattak saját elhatáro­zásukból közösségi célokra és azzal egy évben egy­szer kellett elszámolniuk.­­ A korábbi fideszes vezetésű közgyűlés úgy gon­dolta - és ebben igaza is volt -, hogy ezzel politikai előnyhöz jut - utalt a rendelet megalkotásának vél­hető okára Havránek Ferenc. - Megsemmisítette és egyben módosította is az Alkotmánybíróság a helyi rendeletet - mondta la­punknak Lázár János polgármester. - Figyelembe is vesszük a döntést a költségvetési rendelet megalko­tásánál. Ott derül ki ugyanis, hogy lesz vagy nem képviselői alap. Ha ugyanis lesz, akkor minden képviselő kap ilyet. B.K.A. Közgyűlés előtt a képviselői alap Támogatási csúcsok Csupán tizennégy vásárhelyi képviselő rendelkezett, össze­sen 13 millió 200 ezer forint egyéni képviselői alappal az elő­ző ciklusban. Ezt a pénzt min­denki más és más célra for­dította. A felhasználásról a mai közgyűlés tárgyal. Vásárhelyen egy 1999-es helyi rendelet szerint csupán a 14 egyé­ni választókerületben megválasz­tott települési képviselő számára biztosítja a város az egyéni pénz­ügyi alapot. Az úgynevezett listás képviselőknek egyetlen ilyen tí­pusú fillérjük sincs. Az egyéni vá­lasztókerületből a közgyűlésbe került városatyák különféle köz­érdekű cél teljesülésére használ­ták fel ezt a pénzt. A legnagyobb összeggel, összesen 2 millió 595 ezer forinttal az önerős útépítést támogatták, 1 millió 700 ezer fo­rint jutott az olvasóköröknek és 1 millió 457 ezret kaptak a járda­építések. A legkevesebbet, 25 ezer forintot a kollégiumok támogatá­sára szántak. A csúcstámogatás a választóke­rületek sorrendjében: Almási Ist­ván a legtöbb pénzt, 167 ezer fo­rintot a Szegfű utcai parkrende­zésre adott. Csorba Mihály 119 ezer forintot juttatott a Nagy Sándor iskolának, 100-100 ezret a Dózsa György és a József Attila utcai óvodának és 110 ezret a Zrínyi utcai óvodának. Egy ön­­kormányzati tulajdonban lévő, Hódi Pál utcai lakás ajtajának ké­szítéséhez 101 ezer forinttal já­rult hozzá. Hegedűs Lajos 200 ezerrel a Tarjáni Olvasókört tá­mogatta. Tóthné Kecskeméti Ka­talin szívéhez a Szellő utcai ját­szótér építése ált a legközelebb, hiszen azt 178 ezer forinttal tá­mogatta, de 89 ezer 995 forintot adott az általa igazgatott tarjáni iskola alapítványának is. Rárósi Imre 200-200 ezer forinttal segí­tette a Kossuth Olvasókör műkö­dését és a Gyöngy utcai önerős útépítést. Ádók János 106 ezer fo­rinttal a Szabadság téri járdaépí­tést könnyítette, 92 ezret adott a Szent István utca 92. előtti járda építéséhez, 73 és 68 ezerrel pedig a Szent István és a Liszt iskolát támogatta. Fekete Ferenc 200 ezerrel a Lőrincz pap-Rét utcai önerős útépítést, 150 ezerrel a Lőrincz pap utca további részé­nek hasonló kezdeményezését és 130 ezerrel a Béketelepi Olvasó­kör működését támogatta. Hava­si Katalin 140 ezret juttatott a Nyúl utcai önerős útépítésre, 100-100 ezret a Ferenc utcai és a Benőfy utcai útépítésre. Kalocsai Géza 240 ezret juttatott a Berke­nye, míg 140 ezret a Klauzál utcai önerős útépítésre. Néhai Rapcsák András képviselői alapját is fel­használta a testület, ebből 114 ezret a Visszhang utcai járdaépí­tésre, 150 ezret a Visszhang Ut­cai Olvasókör támogatására for­dítva. Burzon Mária 292 ezer fo­rintot annak a Németh László gimnáziumnak adott, melynek igazgatóhelyettese, 67 ezer forin­tot az Ormos Ede utcai közleke­dési tükör kihelyezésére szánt. Hamvas Ödön 90 ezerrel támo­gatta a Kaszap utca 17., 19., 21., 23. számú ház lépcsőházának ki­festését, 70 ezret adott a belvárosi plébániának. Kószó Péter 130 ezerrel támogatta a Kertvárosi Olvasókört. Kiss Irén 185 ezer fo­rintot az általa igazgatott Külte­rületi AMK Szikáncsi Általános Iskolának juttatott, 121 ezerrel támogatta a Kútvölgyi Általános Iskolát. A képviselők a legkisebb ösz­­szeggel (kivéve Hamvas Ödönt és Kószó Pétert) 1660-1660 fo­rinttal a belvárosi plébánia park­jának felújítását támogatták. Ju­tott természetesen pénz sok más, közérdekű célra is. B. K. A. Előkelő finomságok a Grófi pékműhelyben Kávézó és kultúra, együtt Három és fél tonna liszt, ötven fölé túró, rengeteg lekvár és cu­kor. Ezek nem egy rekordmé­retű torta hozzávalói. A felso­rolás csupán a vásárhelyi Grófi Pékműhely Kft. által felhasz­nált heti nyersanyagmennyiség egy részét takarja. Négy fiatal közel négy évvel ez­előtt vásárolt egy kis pékséget Vásárhelyen. Azóta már tizenöt fősre duzzadt a csapat, a Grófi Pékműhely Kft. neve pedig szin­te mindenki számára ismerősen cseng a városban.­­ A kis üzemben azelőtt csak az alaptermékeket, mintegy tíz­féle péksüteményt készítettek, a fejlődés kulcsa tehát a választék szélesítésében rejlett - avatott be Bozó Csaba és Szabó Péter, a vál­lalkozás két vezetője. Ma már közel negyvenféle finomságot, úgy háromezer süteményt készí­tenek naponta, de a kínálat most is bővül: minden évben három új terméket dobnak piacra. A túró­kifli, a meggyes-túrós kalács és egyáltalán, a koszorú, a szív és egyéb formájú kalácsok a legke­resettebb termékeik. A Grófi pékműhely mára évi hatvanmillió forintos forgalmat ért el és a péksütemények készí­tése mellett az értékesítés nem mindennapi formájába is belevá­gott. Először csak egy kis talpon­állót, tavaly nyáron pedig a pék­séget és kávézót ötvöző cukrász­dát nyitottak, amely ráadásul a vásárhelyi kulturális életből is jócskán kiveszi a részét. A Süti és Kávé nevű kávéházban ugyanis rendszeresen kiállításo­kat rendeznek, elsősorban a helyi művészek alkotásaiból és teret en­gednek az addig ismeretlen alko­tóknak is. Merthogy, mint azt a cég vezetői vallják, ha valaki csak öt percre beül hozzájuk egy forró csokira és az ital mellé némi mű­vészetet is kap, máris megérte. SZ.A.K. Napi közel háromezer péksüteményt készítenek a vásárhelyi Grófi pékműhelyben. Fotó: Tésik Attila HÍREK LAKOSSÁGI FOGADÓÓRA Lázár János, Vásárhely polgár­­mestere, országgyűlési képvise­lője tart lakossági fogadóórát pénteken reggel 7 órától városhá­zi hivatalában. VÉRADÓK KÖSZÖNTÉSE Tizedik véradásuk alkalmából kitüntetett véradókat fogadnak pénteken délután 2 órától a vá­sárhelyi városháza dísztermé­ben. TÁRLAT AZ ANNÓBAN Szalma László szabadkai grafi­kusművész kiállítása nyílik meg a vásárhelyi Anno étteremben pénteken délután 5 órakor. Huszonöt éves a fúvószenekar A közös zenélés mellett barát­ság is összefűzi a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő vásár­helyi városi fúvószenekar tag­jait. Fennállásának negyedszázados jubileumát ünnepelte a múlt szombaton a vásárhelyi városi fúvószenekar a nagy sikert ara­tott fekete sasbeli koncertjével. -Az együttes 1978-ban alakult a vásárhelyi zeneiskola akkori és korábbi tanulóiból, illetve volt katonazenészekből - idézte fel a kezdeteket Vágó János karnagy, aki annak idején egyszerű tag­ként vett részt a munkában. A zenekart első karnagya, Ke­rekes Pál találta ki. Ennek előz­ménye, hogy a zeneiskolában már működött egy országszerte ismert együttes. Ez úgy szűnt meg, hogy átkerült a Petőfi Mű­velődés Központhoz. Kerekes Pál a karnagyi munkát 1988-ban ad­ta át Hegedűs Endrének, akit előbb társkarmesterként Krupi­­czer Ferenc segített, majd 1995 októberétől - már önállóan - Vá­gó János követett. A zenekar re­pertoárja kezdetekben a klasszi­kus fúvószenekari művekből állt, majd az utóbbi néhány évben né­mileg irányt módosítottak.­­ Nem ennek az egyetlen zene­karnak a sajátossága, hogy nép­szerű könnyűzenét is játszik - mondta Vágó János. - A fúvósze­ne maga is más irányt is vett, megmaradtak a klasszikus dara­bok és jöttek a könnyűzenei, de nagyon nehezen előadható mű­vek. Négy-öt éve mi is játsszuk ezeket, nagyon nagy sikerrel. A városi fúvószenekar jelenleg 45-50 zenészből ált, a legfiata­labb 12, míg a legidősebb több mint 60 éves. Többségük a zene­iskola diákja, de zenetanárok, Krupiczer Ferenc, Zoltán Péter és civilek is fellépnek az együttes­ben. A volt diákok és zenekari ta­gok pedig időnként vissza-visz­­szajárnak - muzsikálni. A zenekar tagjai a közös zené­lés varázsa mellett az tartja ösz­­sze, hogy ez tulajdonképpen egy baráti kör. A városi fúvószenekar rendszeresen fellép a városi ren­dezvényeken, többször is rende­zett fúvószenekari és mazsorett találkozót, és játszott már a hol­land Haarlemmeermerben, a né­met Ulmban és Hechingenben, a jugoszláviai Torontálvásárhe­­lyen, Pancsován, Zentán és Zrenjaninban. A legnagyobb vásárhelyi sikere­it pedig valószínűleg a nyári sza­badtéri hangversenyein aratja. KOROM ANDRÁS Az emlékezetes fellépések egyike. Fotó: Tésik Attila Mit vár az új évtől? A mérlegkészítést követi, az új esztendő kezdetével jár a tervezés. Mi a vásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő, továbbá az egyik iskola igazgatója és a város ellátásáért felelős szervezet vezetőjének terveire voltunk kíváncsiak. Lázár János Vásárhely polgár­­mestere, országgyűlési képvise­lő. . . - Nagyon nehéz év elé néz a vá­sárhelyi önkormányzat, ugyanis ha 2003-ban nem sikerül stabili­zálnunk a város gazdálkodását, értve ez alatt az intézmények fenntartását, a gazdasági társasá­gaink működtetését, és ha nem sikerül radikálisan csökkenteni a működési költségeket, akkor megbillenhet az egyensúly. A szolgáltatásaink, a víz-, a sze­métdíj és a távfűtés nagyon ko­moly kihívás elé állít bennünket, így számunkra 2003 a működés racionalizálásáról szól majd, melynek személyi következmé­nyei is lesznek a közalkalmazot­tak körében és a gazdasági társa­ságoknál. Azért is nehéz lesz a következő év, mert az EU-integ­ráció kapcsán jó néhány helyi feladat jelentkezett már eddig is. Ezeknek eleget kell tenni, és ránk marad a városi fejlesztések finanszírozása. Ha jövőre egyen­súlyban marad a város, akkor, most úgy látom, 2004-2005-ben újabb fejlesztésekbe vághatunk bele. Az életminőség javításában lesznek előrelépések, hiszen eze­ket az adócsökkentésekkel, a szociális juttatásokkal igyek­szünk elérni, csökkentve a szegé­nyek és gazdagok közötti társa­dalmi egyenlőtlenséget. Magán­emberként sok munkát és bol­dog családi életet várok, remélve, a feleségem is el tudja viselni a nehézségeket. És azt is szeret­ném, ha gyarapodna a családom létszáma. Katona Imréné, a Szent István Általános Iskola igazgatója: - Nyugalmat szeretnék az is­koláknak. Azt, hogy az intézmé­nyekben végre a gyerekekre le­hessen figyelni, az oktatásra-ne­­velésre koncentrálni, s a politika maradjon végre az iskolák falain kívül. Tudom, hogy a város ne­héz gazdasági helyzetben van, mi mégis reménykedünk, hátha idén lesz lehetőségünk némi fej­lesztésre. A mi iskolánk három telepen működik, jó lenne egy kicsit „összébb" költözni, ha ez viszont nem lehetséges, akkor valamelyik meglévő épületünket muszáj lesz bővíteni. Magyar József, a Városellátó és Beszerzési Kht. vezetője: - Ugyanolyan sikeres munkát vá­rok ettől az évtől is, mint az elő­zőtől. Én magam még nem túl régen, alig két éve dolgozom itt, de eddig rendben mentek a dol­gok, s remélem, ezután sem lesz ez másként. A mi feladatunk to­vábbra is az, hogy biztosítsuk a hivatalok működését, így konk­rét tervekről nem tudok beszá­molni. B.K.A.-SZ.A.K. Városi iskolabálok MUNKATÁRSUNKTÓL A Bethlen Gábor Református Gimnázium báljával kezdődik a szezon Vásárhelyen. Az iskolai mulatságot szombaton este hét órától a hódtói sportcsarnokban rendezik. A Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium január 18-án, a Hódtói Általános Iskola és Gim­názium január 25-én, a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola február 8-án, a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkáskép­ző Iskola február 15-én, az Eöt­vös József Szakközépiskola pe­dig február 22-én rendezi meg hagyományos bálját. Ez utóbbi mulatságok helyszíne a Fekete Sas lesz.

Next