Diósgyőri Munkás, 1968. július-december (23. évfolyam, 27-53. szám)
1968-07-02 / 27. szám
Ajándék a VIT-re Mint ismeretes, az LKM KISZ-alapszervei emléktárgyakat, ajándékokat küldenek a dél győri VTI-küldööttekkel Szófiába. A forgattyús üzem fiataljai egy szén emlékplakettet terveztek. Képünkön Szondi Sándor, az üzem KISZ-titkára éppen a plakettet készíti. Várossá nyilvánították Sárospatakot Megyéink egyik kedves kis városa, Sárospatak, mindig úgy élt dolgozóink képzeletében, mint város. Kevesen tudták, hogy ez a szép hegyaljai település, mely nagy múltú és kiválóan működő pedagógiai főiskolával rendelkezik, nem város volt, hanem nagyközségi jogi értelemben. Az Elnöki Tanács eleget tett az idevonatkozó kéréseknek, javaslatoknak, s a tényeket figyelembe véve, az elmúlt héten pénteken Sárospatakot határozatában várossá nyilvánította. Ezeregyszáz szocialista brigád érdeke! # fl mennövekedett szabad idő kulturáltabb kihasználása A Lenin Kohászati Művekben a szocialista brigádmozgalomban, kezdettől fogva, évről évre, figyelemre méltó fejlődés mutatkozik. A vállalat 18,5 ezer dolgozójából több mint 12 ezren tartoznak az 1100 szocialista brigád valamelyikébe. A szocialista munkaversenymozgalom fokozott fejlődésére jellemző, hogy ebben az évben 13 gyáregység és 11 főosztály pályázta meg a „Szocialista Gyáregység”, illetve „Szocialista Főosztály” címet. Ezen belül 26 üzem és 23 osztály közössége vállalt részfeladatokat. A vállalat szakszervezeti vezetése a propaganda osztállyal egybehangzóan megállapította, hogy az 1968. évi vállalások tartalmi értéke nagymértékben növekedett, és ez a tény minden bizonnyal a gyár termelési eredményeihez is nagymértékben hozzájárul. A szocialista brigádok munkáját értékelő, különböző szintű brigádértekezleteken és taggyűléseken a közelmúltban olyan kérdés vetődött fel a gyár felsőbb vezetése felé, hogy szükséges lenne egy autóbusz üzemeltetése, amely az oly sok munkasikert elért, legjobb kollektívák kulturális életét segítené elő. Az úgynevezett alulról jövő kérés szükségességét a pártbizottság, a szakszervezeti bizottság és a gyár műszaki vezetése indokoltnak tekinti és részükről az a közös vélemény alakult ki, hogy 1969. január 1-től, amikor általánossá válik a csökkentett munkaidő, az említett célt szolgáló autóbusz valóban nagyszerű segítséget adna. A megnövekedett szabadidő kulturáltabb kihasználása érdekében a kérést helyesnek találták, hiszen ez elősegítője lehet a jó munkatársi viszonynak, a helyes közösségi kapcsolatok kialakításának. Szükségességét pedig az bizonyítja legjobban, hogy az 1100 szocialista brigád valamennyi naplójában szerepelnek kulturális vállalások és közös tanulmányutak. Guttman József Jól fosoznak a gépgyár társadalmi ellenőrei A gépgyári dolgozók közül is szép számmal önként vállalt társadalmi munkában segítik a kereskedelmi ellenőrzés munkáját. Negyvenhat gépgyári társadalmi ellenőr rendszeresen végzi munkáját. Tevékenységüket a közelmúltban a gyár szakszervezeti bizottsága is megvizsgálta és megállapította, hogy értékes munkájukat szorgalommal és nagy igyekezettel végzik. Az elmúlt évben a gyár társadalmi ellenőrei 1465 esetben hajtottak végre ellenőrzést. Ebből 931 alkalommal különböző vállalatok ellenőreivel közösen, 534 esetben pedig önállóan. Munkájukat eddig is a lelkiismeretesség jellemezte, de a további alapos vizsgálatokhoz néhány speciális mérőműszerre is szükség lenne. Többek között szesz-fokozókra és tej fokozókra, melyekkel az ital szeszfokát és a tej zsírtartalmát tudnák pontosan ellenőrizni. Eddig munkájuk során minden közös ellenőrzésről, annak tapasztalatairól tájékoztatták a városi kereskedelmi ellenőrző bizottságot. Most, a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa határozata értelmében az eddiginél is nagyobb felelősség hárul a társadalmi ellenőrökre. Az új árrendszer nagyobb elméleti tudást követel, éppen ezért az LKM és a DIGÉP társadalmi kereskedelmi ellenőrei 12 előadáson gapították ismereteiket. a társadalmi ellenőrök a jövőben félévenként a szakszervezeti taggyűléseken, termelési tanácskozásokon beszámolnak végzett munkájukról és tapasztalataikról tájékoztatják a szervezett dolgozókat. Fogócska — Tessék neki szólni, állandóan a sarkamban van. DIÓSGYŐRI MUNKÁS Alkalmazkodás a reform követelményeihez Aláírták a BEM Részvénytársaság alapító okmányait A BEM Rt. évi 250 millió forint önköltségcsökkentést jelent a Lenin Kohászati Műveknek Ünnepélyes külsőségek között írták alá az elmúlt héten kedden délelőtt az LKM igazgatósági tanácstermében a Borsodi Ércelőkészítőmű Részvénytársaság alapító okmányait. A részvénytársaság félmillió forint jelképes alaptőkével indul. Az 50 darab, egyenként 10 ezer forint értéket képviselő részvényből 25 a Lenin Kohászati Műveket, 25 pedig az Ózdi Kohászati Üzemeket illeti meg. A részvénytársaság létrejöttét támogatta a Kohó- és Gépipari Minisztérium is, és előzetesen hozzájárult a Pénzügyminisztérium. Az alapítási okmányok aláírásával a szocialista Magyarország első ilyen jellegű részvénytársasága jött létre. Az alakuló közgyűlés résztvevőit dr. Tüttő József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés jogtanácsosa köszöntötte, majd ismertette azokat a részvénytársaságra vonatkozó jogszabályokat, amelyeket a kereskedelmi törvény előír. Kijelentette, hogy a közgyűlés legfontosabb feladata az alapszabály elfogadása. Tekintettel arra, hogy ez már tervezett formájában ismert volt, a közgyűlés az alapszabályt egyhangúlag elfogadta, s a részvénytársaság megalakulása mellett döntött. A részvénytársaságot kilenctagú igazgatósági tanács és háromtagú felügyelőbizottság irányítja. Az igazgatósági tagokat három évre, a felügyelőbizottsági tagokat pedig első alkalommal egy évre választották. Igazgatósági tagok lettek: dr. Énekes Sándor, Csépányi Sándor, dr. Horváth János, Bozsik Pál, Halász József, dr. Kasza Gyula, Réti Károly, Zámbó Pál és Temesszentandrási Guidó. A részvénytársaság legfontosabb szerve az igazgatóság, mely nem tartózkodik állandóan a részvénytársaság székhelyén, Sajókeresztúron. Tekintettel arra, hogy a részvénytársaság ügyvezető igazgatóját a későbbiek folyamán választják meg, annak teendőit ideiglenesen az alakuló közgyűlés által kijelölt személy, Bozsik Pál látja el. Az alakuló közgyűlés az igazgatóság ügyvezető elnökévé az első évre Csépányi Sándort, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatóját választotta meg. Dr. Tüttő József jogtanácsos ezt követően bejelentette a részvénytársaság megalakulását, majd sor került az alapítási okmányok aláírására. Az alapítási okmányok hitelesítése után Csépányi Sándor ügyvezető elnök köszöntötte a részvénytársaság megalakulásának előkészítőit és a megjelenteket. Külön köszönetet mondott dr. Tüttő József jogtanácsosnak, a részvénytársaság megalakulásának jogi előkészítéséért. Kijelentette, hogy a részvénytársaság megalakulásának célja: megfelelő módon előkészített elegyet biztosítani a két gyár kohóinak, s ezzel gazdaságosabbá tenni a termelést. — Meggyőződésem — mondotta —, hogy a Borsodi Ércelőkészítőmű Részvénytársaság az egész magyar kohászat és az egész népgazdaság érdekeit fogja szolgálni. Létrejöttét az új gazdasági mechanizmus tette lehetővé. A részvénytársaságot a két gyár saját erejéből az állam támogatásával hozta létre. A házigazdák nevében dr. Énekes Sándor vezérigazgató köszöntötte az ünnepélyes esemény résztvevőit. Ö is köszönetet mondott dr. Tüttő József jogtanácsosnak az előkészítő munkálatokért, majd elmondotta, hogy a részvénytársaság megalakulása lehetővé teszi a Lenin Kohászati Műveknek a nyersvastermelés 30 százalékos növelését és az önköltség 5 százalékos csökkentését. A Borsodi Ércelőkészítőmű üzemeltetése mintegy 250 millió forinttal csökkenti évente az LKM önköltségét. Ny. I. Csépányi Sándor, az ÓKÜ vezérigazgatója aláírásával hitelesíti a BÉM Rt. alapító okmányait. Dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója aláírja a részvénytársaság alapító okmányait. A egy tagfelvétel so* ma rj kezdődött a KISZ-gyűlésen. A katonák bírálni kezdték Balázs György honvédet, hogy félrehúzódik, nem vesz részt a közösség megmozdulásaiban. Az egyik katona feltette a kérdést neki: — Miért aludsz KISZ-tag lenni, amikor a foglalkozáson kívül sohasem vagy közöttünk? A katona hosszas gondolkodás után csendesen így felelt: — Én a munkában mindig részt veszek, de a vidámságra nincs annyi okom, mint nektek. Ennyit mondott, és leült. Csak hosszas faggatás után vallotta meg, hogy otthoni gondok bántják. Édesanyja évek óta fekvő beteg, apja meg inni kezdett. Édesanyja gyakran panaszkodik leveleiben, így hát ne várják tőle, hogy együtt szórakozzék a többiekkel. A katonák döbbenten hallgatták társukat, és azonkívül, hogy felvették a KISZ-be, a katonaközösség szükséges tanulságokat is levonták. Azóta gyakran vitatkoznak róla, hogy tulajdonképpen ki, miért felelős. Kell-e törődniük azzal, hogy mit csinálnak a többiek? Beleszólhatnak-e mások életébe, pontosabban fogalmazva, a magánéletébe? Egyik napon például Fiskus Lajos honvéd rászólt Szegedi honvédre: — Miért késel folyton a sorakozóról? Megint miattad kellett hallgatnunk. Szegedi foghegyről válaszolt: — Törődj a magad dolgával! Erre ketten-hárman Fiskus pártjára álltak és lehurrogták Szegedit, hogy igenis jogos volt a megjegyzés, mert nem csinálhatja mindig azt, amihez éppen kedve van. Szegedi füstölgött egy ideig, aztán kénytelen volt tudomásul venni, hogy társai jogosan kifogásolják, ha késik a sorakozóról. Hosszasan beszélgettem Selmeczi Géza tizedessel, a KISZ- titkárral, hogyan alakult ki ez a másokkal is törődő közösségi szellem. A KISZ-titkár így kezdte: — Nem könnyű másokat figyelmeztetni. Főleg nehéz elkezdeni. Egy-két katona már a kezdet kezdetén sem ért egyet a fegyelemsértéssel, de eleinte töpreng, érdemes-e szólni? Nem tartják-e a többiek strébernek, ha szóvá teszi a mulasztásokat? Mert hát mi haszna volna belőle, ha szól? Igen, ez vetődik fel először. Hamar odavetik a bírálónak: „Na, most örülsz? ! Mi hasznod volt belőle?” — A végén mégis ügyelnek azokra, akik kilógnak a sorból — vetettem közbe, mire a KISZ-titkár folytatta: — Igen, valóban így van Elmondok egy esetet. Egyik beosztottam kiváló munkát végzett a gyakorlaton. Szombaton vonultunk be és a parancsnok elvtárs közölte vele, hogy három nap szabadsággal jutalmazta. A katona örült, de valamilyen ok miatt csak hétfőn este indulhatott szabadságra. Szombaton viszont kimenőt kapott. Velünk együtt jött a városba. Mi moziba mentünk, ő meg sétált. Inni nem szokott, nem féltettük. Nálunk kialakult egy szokás: együtt jövünk be a kimenőről. A barátunkat azonban nem találtuk ott a megjelölt időben, így hát nyomban a keresésére indultunk. Az egyik kerthelyiségben akadtunk rá. Nem volt részeg, de egy pohár sör is a fejébe szállt, és elfeledkezett az időről... Szólni sem kellett neki, jött velünk. A másokért túlnőtt a divatos „mizujság”-on. Mikor hírét vették, hogy Halmágyi honvéd szüleinek háza a talajvíz következtében víz alá került, az alegység rögtönzött gyűlésen kérte a parancsnokot, engedje haza Halmágyit soron kívüli szabadságra, hadd segítsen a szüleinek. Később pedig, amikor arról értesültek, hogy a ház az elöntés folytán megrongálódott, önként vállalkoztak, hogy megjavítják. UIL. 1968. július 2. Az ipar és a polgári védelem A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetben igen szerteágazó munka folyik. Az egyik legérdekesebb téma azonban a dolgozók egyéni védőfelszereléseinek kialakítása. A különböző műanyag és alumínium védősisakok az ütésből adódó sérülések ellen védenek. A kohászati üzemek dolgozói részére olyan impregnált öltözeteket dolgoztak ki, amelyek óvnak a „szikraeső” ellen, sőt égésgátlóak is. A vegyipar dolgozói savakkal és lúgokkal szemben ellenálló ruházatot igényelnek. A forgácsoló műhelyekben nagy szolgálatot tesznek a különböző védőszemüvegek. Az elsősegély csomagban pedig az úgynevezett szemöblítő palack nélkülözhetetlen kellék. A munkahelyi gázálarcok közül a nyomólevegős légzésvédő felszerelés érdemel különös említést. A kutatóintézet munkatársai ugyanis olyan megoldást kísérletezték ki, amellyel a festőműhelyek szórópisztolyának nagy nyomású levegőjét tisztító- és melegítő berendezésen keresztül a légzésvédő alá is bejuttatják, így a gázálarc nem fekszik szorosam az arcra, tehát könnyebb benne dolgozni, másrészt pedig a kiáramló nagy nyomású levegő a dolgozótól távol tartja a mérges gázokat, gőzöket. A kutatóintézet felszerelései már szinte valamennyi munkahelyen megtalálhatók. Ma a békés munka hétköznapjaiban védik a dolgozók egészségét. De ezek a felszerelések rendkívüli körülmények között, háború esetén, szükségeszközként jó szolgálatot tehetnek polgári védelmi vonatkozásban is. Hiszen akkor is vegyi- és sugárzóanyagok és a tűz pusztítása ellen kell óvni anyagi javainkat, életünket, így kapcsolódik a mindennapok tennivalója polgári védelmi felkészültségünkhöz. Ennek egyik példáját láthattuk az elmúlt évi borsodi nagygyakorlaton, ahol a lakosság szükségvédő eszközként használta — az intézet kutatásai alapján készített és az üzemekben megtalálható — porálarcokat, respirátorokat. T. B.