Dunántúl, 1919. november (9. évfolyam, 221-254. szám)

1919-11-21 / 246. szám

H InfoSgi m S46. Mm. génnek ft«*, 1M9. november ti ^^>WVVW»VWV<WW(»WWMt iWW<W >¥W,WW.<»W¥W»KW<W>¥WW>WW*WyWW Előfizetési ér: Kgfez évre . . . 120— Miévre .... IX)'— Sfe^fyedévre . . . 30— B» hóra .... LO— Etsr szám ára 50 fillér. Kiadóhivatal: Lfetauni­ utca 4 szám. Kiadó telefonja: 221. Szerkesztőség: 5 .yeeum-utca 4 szám. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés­­isszanás szerint Nyik­tér soronkint 2 kor A szerb sajtóiroda közlése / A Kormánybiztos­ Főispán tá­volléte alatt felelőtlen elemek oly híreket terjesztenek, hogy a szerb hadsereg és szerb hatósá­gok ki fogják üríteni Pécs várost és Baranya, Som­ogy és Tolna vármegyék megszállott részeit, kivéve a dárdai járást. Fel vagyunk hatalmazva arra, hogy ezeket a híreket megcáfol­juk, mert ha annak ideje megér­keznék, hogy bármilyen meg­szállott terület kiürítéséről le­gyen szó, úgy azt hivatalosan fogja a Kormánybiztos­ Főispán közölni a közönséggel. Felhívjuk ennélfogva a közön­séget, hogy az ilyen igen gyakran felbukkanó híresének hitelt ne ad­jon bármily oldalról jönnének is azok és kérjük, hogy bizalommal viselkedjék mindenki a Kormány­biztos­ Főispán kijelentéseivel szemben, aki semmit sem fog eltit­kolni a közönség elől.­ ­ Friedrich lemondott Huszár Károly a dezignált miniszterelnök előkészíti a koncentrációs kabinetet — Apponyit a keresztény egyesülés pártja nem­ támogatta Pécs, november 20. (A Dunántúl értesülése.) Kedden délután a magyar poli­tikai helyzet jelentős fordulathoz ért. A 4 órakor megtartott minisz­tertanácson Friedrich István mi­niszterelnök az antant kívánságára lemondott és miniszterelnöknek Huszár Károlyt dezignálta. A le­mondás története és a mai magyar politikai helyzet a következő: A kormány lemond, ha az an­­tant az új kabinetet elismeri Kedden délután 4 órakor mi­nisztertanács volt amelyen Fried­rich István miniszterelnök kijelen­tette, hogy az antant határozott kívánságára levonja a konzekvenci­át és visszalép a miniszterelnök­ségtől. Az antant képviselőjével szemben az a kikötésük volt, hogy az új kormányt az antant hivatalo­san is elsimerje, meghívást kapjon a béketárgyalásokra és a választá­sokat a kitűzött időben megen­gedje. Ellentétek a pártközi kon­ferencián A minisztertanácsot Sir Clerk lakásán pártközi konferencia kö­vette. Sir Clerk kijelentette, hogy Huszár Károly személye ellen a békekonferencia kifogást nem emel. A pártk­özi konferencián Apponyi Albert gróf elnökölt. Nagyatádi Szabó István pártja nevében kijelentette, mert nemzeti és keresztény alapon álló párt, tá­mogat minden kormányt, amelyet az antant a béke megkötésére al­­kalmasnak tart. Huszár kormányát is hajlandó támogatni, ha az an­tant elismeri. Garami Ernő básó felszólalásá­ban kijelentette, hogy a szociálde­­mokrata párt bizalmatlan Huszár Károllyal szemben. Későbbi fel­szólalásában Garami kifejtette, hogy bizonyos tárgyi biztosítékok esetén hajlandó Huszár Károly kormányát támogatni. Bárczy István a nemzeti demok­rata párt nevében nem tartja al­kalmasnak Huszár személyét. A pártnak Apponyi felé fordul a bi­zalma. Giesswein Sándor Apponyi mel­lett foglal állást, de a béke ked­véért hajlandó Huszárt is támo­gatni. Andrássy Gyula gróf szintén Apponyi mellett nyilatkozott. — Elvégre — mondotta And­rássy —, Apponyi a keresztény nemzeti gondolat legjelentéke­nyebb embere Magyarországon,­­ a­mit be kell látniuk a keresztény pártoknak is és erkölcsi kötelessé­gük, hogy Apponyi miniszterel­ök­­ségét támogassák. Ereky Károly miniszter erre ki­jelentette, hogy Apponyi kormány­zata részére nem garantálhatja a keresztény nemzeti egyesülés párt­jának támogatását. Erre mélységes csönd és meg­döbbenés, támadt. Apponyi felkelt helyéről és távozóban ennyit mon­dott: — Nos hát ez világos beszéd.­­ Ezt megmondhattátok volna előbb is, ahelyett hogy napokon keresz­tül harcoltatok. Utánna felállott Horthy Miklós is és távozott, őt követték András­sy, Rakovszky István, Hadik Já­nos gróf és Bethlen István gróf. A kínos helyzetet Hegedűs Ló­ránt törte meg a­ki ezeket mon­dotta: Folytasuk tovább a tanács­kozást! A pártközi értekezleten Sir Ge­orge Clerk beszédet mondott, ame­lyet más helyen közlünk. Végül a pártközi konferencia ab­ban állapodott meg, hogy Huszár megkezdi közvetlen tárgyalásait a pártok képviseőivel. A távozás után Horthy Mikóst egy újságíró meginterjúolta a kon­­konferenciáról. Horthy jellemzően csak ennyit mondott: — Esik a hó . . . Éjjeli minisztertanács A Friedrich kormány a pártközi konferencia után éjjeli miniszterta­nácsot tartott, amelyen állást fog­laltak az Apponyi kombináció el­len és kifejezetten hangoztatták, hogy az új miniszterelnöknek a keresztény blokk tagjai közül kell kikerülni. Huszár Károly nyilatkozata Huszár Károly a dezignált mi­niszterelnök a következő nyilatko­zatot tette: •­­ Holnap megkezdem tárgyalá­saimat a pártok vezetőivel s remé­lem, hogy a tárgyalások sikerrel fognak járni. Azt hiszem hogy az országos nemzeti párt és a szociál­demokrata párt részt fog venni a koncentrációs kormányban. A kabinetalakítás Huszár Károly miniszterelnök kultuszm­iniszteri tárcáját átadja­­ Friedrich Istvánnak, aki egyben helyettes miniszterelnök is lesz. A­­ kabinet további kiegészítése a párt­­­tokkal történő megállapodástól­­ függ. Ma vagy holnap talán már sikerülni fog a megalakult kabinet teljes listáját hozni. Clerk beszéde a pártkonferencián Ha nem lesz megegyezés elhagyja Budapestet Pécs, nov. 20. (A Dunántúl értesülése.) Sir George Clerk az antan­t budapesti teljhatalmú megbízottja a pártközi konfe­rencián angol nyelven beszédet mondott. Kifejtette, hogy amilyen tisztán csak le­het kívánja tárgyalni a magyar nép előtt azokat a problémákat, amelyek a népet foglalkoztatják. Magyarország is és a szö­vetségesek is áhítoznak a béke után, de a békét csak úgy létesíthetik, ha annak tartósságát biztosítják. Nem szabad többé sem egyénnek, sem pártnak, sem állam­férfinak olyan politikát követni, mely egy hasonló konflagrációhoz vezetne. Majd így folytatta: — A szövetségesek azt mondják, ha Magyarország békét óhajt velük, nekik biztosaknak kell lenniük, hogy az az ide­iglenes kormány, akivel a tárgyalásokat megkezdik olyan amelyben nemcsak az összes nagy politikai osztályok vannak képviselve, de szintúgy az ország összes életbevágó anyagi érdekei is kéviselve vannak. Oly kormánynak kell lenni, mely a választások teljes szabadságára és tisz­taságára nézve magában bírja a biztosí­tékokat, amely választások eredményétől függ Magy­arország leendő alkotmánya.­­ A szövetségesek nem akarnak Ma­gyarországra ráerőszakolni olyan kor­mányt, amely ellenkezik a magyar nép általános akaratával. Azon feltevés, hogy ellenséges álláspontot foglalunk el a nem­zeti keresztény eszmével szemben, mely Magyarországot jelenleg lelkesíti, teljesen alaptalan. Az antant csak ahoz ragaszko­dik, hogy az egész népnek egyformán le­gyen alkalma kinyilvánítani és megsza­vazni azt a véleményét, amelyet vall. Röviden: a kormánynak alkalmasnak kell lennie, hogy biztosítsa a szabad pártatlan és demokratikus választást. Bármilyen legyen is egyetlen­egy pártnak a többsé­ge az országban, a szövetségesek ragasz­kodnak hozzá, hogy a kisebbség épen úgy legyen képviselve abban az átmeneti köz­­igazgatásban, amely a hidat képezi, me­lyen át Magyarország a mocsárból, a­melyben mostan van, egy nehéz, de egészséges és tartós alapokon épülő útra jusson, amely után előhaladhat a béké­hez, a viruláshoz és a jóléthez. Ezután két félreértést oszlat el. Az egyik, hogy Magyarországnak van na­gyobb szüksége a békére s nem a szövet­ségeseknek. A másik, mintha a szövetsé­gesek Magyarország belügyeibe kivánná­nak avatkozni Majd így folytatja: — Ha önöknek a békére szükségük van, úgy ezek azok a feltételek, amelyek alap­ján a tárgyalások megkezdhetők, egy ideiglenes koncentrációs kormány, mely nekünk biztosítékot nyújt a szabad, pár­tatlan és demokratikus választások te­kintetében. Teljességgel felismertem a magyarországi nagy nép érzületét s én volnék bizonyára az utolsó, aki harcot viselnék az ellen, mi keresztény és nem­zet az önök érzületében. Csakhogy or­száguk történetének ezen kritikus órájá­ban önöknek a legtökéletesebben kellene megadni a „keresztény" és „nemzet" fo­galmak interpretációját. Ez némely eset­ben személyi áldozatokat jelent, de nem jelent semmit oly férfiaknak, akik csupán hazájuknak óhajtanak szolgálni és egy lesújtó felelősség fekszik azokon, akik ál­dozatokat nem akarnak elviselni. — Nincs semmi személyi éle annak, hogy ők visszautasították a mostani kor­mány elismerését. Ez a visszautasítás nem azért, történt, mert ő a keresztény­­ nemzeti blokk vezére. Hadd jöjjön vissza,­­ mint a nemzet vezére, egy szabad nép e­s­nek szabad szavazata által ennek kikiált­va és az ő jogai el lesznek ismerve. — Ha a bekövetkezendő években va­lami szemrehányást tehetek magamnak viselkedésemért arra az időre nézve, a­melyet önök közt töltöttem, úgy ez az, hogy én túlságos rokonszenvvel viseltet­tem az önök vágyai és­ szenvedéseivel szemben.­­ Amit egész itt tartózkodási időm alatt cselekedni törekedtem, nem volt más, mint támogatás, amit egy tisztelet­reméltó ellenség újra fölemelkedésénél nyújtok. Ám ha a kezet, melyet kinyúj­tok, nem ragadják meg, ha az én erőlkö­désemet gyengeségnek tüntetik fel és ha ezt alkalmul tekintik az alkudozásra, ak­kor elhagyom Budapestet. Elhagyom tisz­ta lelkiismerettel és azzal a gondterhes megismeréssel, hogy Magyarország saját sorsát kihívni törekszik. Remélem, önök tudják, hogy mindez mit jelent. Ez nem csupán azt jelenti, hogy én hagyom el Budapestet e hét végén, hanem azt is, hogy a szövetségeseknek Magyarország­gal minden relációja megszűnik, mert a szövetségesek Magyarország m­agatartá­­­­sát egyedül úgy értelmezhetik, hogy Ma­gyarország nem akar békét és azt hiszi, hogy segítség nélkül is magához térhet. Ez azt jelenti, hogy Magyarország minden szimpátiát elveszít a szövetségeseknél. A szomszédos országokat, amelyek mint a nagyhatalmak szövetségesei küzdöttek és szenvedtek a háborúban, segíteni fog­ják, hogy újonnan szerzett területükön konszolidálják a viszonyokat. Magyaror­szágot azonban magára hagyják, hogy fű­tőanyag, pénz, szállítóeszköz és nyers­anyag nélkül nézzen szemébe jövőjének. — Csak azzal a kívánsággal jöttem ide, hgy országuknak segítségére legyek. Tel­jesen ártatlan voltam. Nem volt semmi­féle politikai előítéletem, nem támogattam semmiféle pártot vagy egyént. A román választások — A Dunánál értesülése — B­u­d­a­p­e­s­t, nov. 20. A romániai választás eddig is­­éretes eredményei sz­erint Bratí­­u miniszterelnök 111 kivé került . Az egyesült ellenzék 108 man­­dtum­ot kapott, köztük 59-et a rasztpárt. Megválasztottak ezen­­tiit 24 függetlenségi pártit 7 nzervatívot és 3 szoc­iál­demok­tól Első ízben történt, hogy sze­­ildemokratát választottak Ro­miában. Erdélyben és a Bánság­­n az eddig ismeretes 154 ered­­ény közül 125 esik a román nem­zeti pártra. Hat magyar képviselőt is választottak. Ezek: Veszek­ode Károly dr., Fáy József, Pethi Mó­zes, Szabó Gábor, Maurer Ödön és­ Lengyel Béla. Garbai eltűnt — A Dunántúl értesülése — Budapest, nov. 20. Mikor a diktatúra bukása­ után megindult az eljárás a kommunista bűnösök ellen, Garbai Sándort a románok védelmükbe vették. Most hogy a románok kivonultak, Gar­­bait keresték, de még idejében el­tűnt Budapestről. Most körözik.

Next