Dunántúl, 1922. június (12. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-25 / 142. szám

Ifj. évfolyam.142. szám. Pécs 1922. fontosVasárnap Előfizetésiár házhoz szállítva vagy postán Egész évre . . 720 K Félévre .... 360 a Negyedévre . . 180 , [Egy hóra . . . 60, Egyes szám ára 3 K Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi Lyceun­ utca 4. szám .Szerkesztőség telefonja 650. szám.­­ Kiadóii­vatal " Lyceum­atec ". szám Kiadóhivatal telefonja 332. szám. . Hirdetés díjszabás szeriit ! a mai nap Pécs és a Dunántúl kul­túrájában. A pécsi művészkolónia bemutatkozik a városnak és fel­tárja gondolatait, amelyek ide hoz­ták őket s amelyek munkásságu­kat irányítják. Nyitány, nem azért, mert Pécsnek eddig nem volt mű­vészete: épen a város természeti­­és művészeti szépségei vonzották ide az ország legjelesebb művé­szeit. Nyitány, nem azért, mert Pécs eddig nem viselt magán al­kotó művészek keze­ nyomát Nyi­tány azért, mert a művészetnek öntudatos felkarolása új korszakot van hivatva felidézni.­­ A művészet nagy hivatást töl­tött be mindenkor a lelkek és a­­nemzetek életében. A művészet­i szárny volt, amely felemelte a lelket a napi tülekedésből, amely Szebb világot nemcsak ígért, há­ttém­ adott is. A művészi szép apos­tola az erkölcsi jónak s amely lé­lek megtalálta ezt az utat, meg­­küzdött az ösztönökkel, amelyek másoktól durva feelégülé­stt köve­ttelnek. De ma Pécs művészetének sokkal nagyobb a hivatása­. Egyé­neken és lelkeken túl ma egy esz­me minden gondolatunkban és aggódva keresünk minden utat, amely visszavisz a nemzet régi nagyságához és kulturfölényé­­hez. Ma a Balkánhoz közel szorul­tunk s nekünk innen szavakon, gondolatokon, színeken és vonala­kon át kell átkiáltanunk nyugat népeihez s meg kell győznünk őket hogy vagyunk, hogy kulturnemzet­­vagyunk, hogy bűn volt, amit tet­tek s hogy ennek a jóvátételét az­­emberiség java követeli. Művé­szeink szemén át fogják nézni e város szépségét és kultúráját. S­­amit ecsettel elmondanak, azt s­emcsak mi fogjuk megérteni, akik e szépségek között felnőttünk. A színek és vonalak szava inter­­nacionális. Azt meg fogják érteni Angliában és Franciaországban is. Ezek a képek apostolai lesznek a magyar ügynek.­­ Tudjuk mi azt, hogy ma sokkal nagyobb kérdé­sek várnak megol­dásra. Egy nemzet nyomorát a mű­vészettel nem lehet elnémítani és eltakarni. A nemzet zömének a kenyérért kell küzdenie s a meg­élhetés lehetőségeit feltárni. De legyenek lelkek, akik a kenyérhar­­con túl a nemzeti kultúra nagy ér­dekein dolgoznak, akik fenntartják a nemzetben a hitet, hogy van te­hetsége, van gondolata, van inspi­rációja. Ha erről a gondolatról le­mondanánk s apró kenyércsaták­ban szórnák szét nemzeti erőinket, s akkor veszve volna jövendőnk és annak minden reménye. csak az Alkotót dicsőíti, hanem a lelket és a nemzetet fel is emeli az Alkotó világába. Dr. T­i. A tudomány, irodalom és művé­szet a nemzet lelke és hite, amely nyomorral és szenvedéssel is ké­pes­­dacolni. A művészet ma nem­oBOBC3BOioioaoioac3iKC3b­3Bc3aioac3aoHaioao A mai nemzetgyűlés Kaas Albert bizonyítékai Nagy Ernő ellen - Interpellációk A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitotta meg- Bemutatja Vázsonyi Gábor megbízólevelét és átadja az igazoló bizottsághoz. Usetty Ferenc a gazdasági bizottság jegyzője be­terjeszti a bizottság jelentését a nemzetgyűlés tagjainak és a meg­választott tisztviselők fizetése tár­gyában. Kaas Albert személyes kérdés­ben kér szót- A második ülésen tett közbeszólásommal kapcsolat­ban — mondotta —* Nagy Ernő interparlamentáris kifejezéseket használt- * Szavaiért megkövette ugyan a Házat, mégis nem térhetek ki ama kötelesség elől, hogy bizo­­­nyítékait szolgáltassam annak, hogy nem könnyelműség vezetett akkor, amikor súlyos vádat emel­tem Nagy Ernő ellen. Kénytelen voltam azonban megállapítani azt, hogy cseh megszálló csapatokkal jött Magyarország területére és megbízást fogadott el mint pod­­zsupán­ Ezután bemutatja a birto­kában levő hivatalos iratokat Kosz­ta cseh ezredestől, mely szerint minden közalkalmazott, aki leteszi az esküt, megmarad hivatalában. Bereg megye főispánja Nagy Ernőt helyettesévé nevezte ki- Ezután rámutat arra, hogy Ruszka Krajna kormánybiztosa megbízta Nagy Ernőt az alispáni teendők végzé­sével, ő, mint a kormány bizalmas em­bere és annak a régimnek lelkes híve nagy szerepet vállalt magá­nak- Egész Bereg vármegyét forra­dalmasította és mint a későbbi következmények bebizonyították előkészítette a talajt a proletár­­diktatúra számára- A román kivo­nulás után visszajött Nagy Ernő és követelte hivatalának vissza­adását, azonban az egész Bereg­megye tudta, hogy Nagy Ernő a proletárdiktatúra alatt nagyon exponált szerepet játszott- Amikor a megszálló cseh csapatokkal tár­gyalást kezdtek, egyenesen Nagy Ernőt bízták meg vele- Azután fel­olvasta Szentpéteri Andor várme­gyei aljegyzőnek a kommün alatt lefolyt egyik megyei ülésről szóló feljegyzéseit. Ezen a gyűlé­sen Nagy Ernő beszédet mondott, amelyben többek között kijelen­tette, hogy „boldog vagyok, hogy méltóságos zsupán úrral együtt szolgálhatok és hogy ezt a foga­dalmat let­ehettem, ti pedig akik jelen vagytok, higyjétek el, ez vott a legszerencsésebb megoldás“ Én mint aljegyző szintén jelen vol­tam az ülésen és amikor Nagy Ernő felém fordult, nemet intet­tem- Az­­ülés után magához hiva­tott és felelősségre vont. Én akkor azt mondottam, hogy nem éreztem m­­agamat boldognak- Ekkor ő azt felelte, hogy vegyék tudomásul ő a vármegyét egyesítette és most ő az alispán-Nagy szerint Gulácsi István indította meg a hajszát ellene. Le­­het, hogy ez igaz, azonban ha a magyarságról van szó és a haza­fiasságról, akkor mindenkinek ösz­­sze kell fogni a hazafias érzésben. Tények indokolták meg azt a kor­mányintézkedést, amelyet az 1920. évi szeptember 2-án tartott minisz­tertanácsban hozott, hogy t­­i. a hazafiatlan, társadalomellenes és a közerkölcsökbe ütköző magatar­tásért felhatalmazást kért, hogy a megfelelő szakaszt alkalmazza Nagy Ernővel szemben és őt a köz­szolgálatból elbocsássa. Közbe jött a forradalom s a bizonyító anyag egy része eltűnt magának Nagy Ernőnek a kezei alatt, aki akkor alzsupán volt. A cseh megszállott területről ezeket beszerezni nehéz Ezekben az ügyekben még ma is folyik a vizsgálat a kir. ügyész­ségen. Ezek után Tisztelt Ház el­bírálhatja, hogy kinek adjon iga­zat, nekem-e vagy Nagy Ernőnek. Nagy Ernő személyes megtáma­dás címén kér szót és hosszasan védekezik a vádak ellen. Azután Létay Ernő négy rend­beli mentelmi jogsérelmet jelent. Majd báró Kaas Albert kijelenti, hogy Nagy Ernő egyetlen állítását sem cáfolta meg s elutasít minden személye ellen intézett gyanú­sítást. Az ülés további folyamán Rassay Károly és Drózdy Győző jelentik be mentelmi joguk megsértését, majd Blau­er István tett mentelmi bejelentést. Hedry Lőrinc Debrecen III- ke­rületének képviselője, Jánossy el­len érvénytelenségi bejelentéssel él, minthogy Jánossyt hazafiatlan, magatartása miatt annak idejétt fegyelmi hatósága felfüggesztette A tanácskozási idő letelvén, elnök napirendi indítványt tesz , mielőtt az interpellációkra áttér.A nének, az ülést felfüggeszti­ Zeöke Antal a munkanélküliség megszüntetése tárgyában interpel­lált. A földmivelési miniszter vá­laszát tudomásul vették. Benárd Ágoston interpellál Stäu­ber vasgyári munkás elbocsátása tárgyában, akit azért bocsátottak­ el, mert nem tagja a szakszerve-­ zetnek. Az interpellációt kiadják a belügyminiszternek. Meskó Zoltán a földmivelési minisztert kérdi, kinek és mennyi rézgálic kivitelére adott engedélyt. Nagyatádi Szabó miniszter beje­lenti, hogy 1200 vagyon rézgálicost termeltek, a szükséglet pedig csak 1­600 vagyon volt, ezért engedélyez­ték a kivitelt. A kereskedők kft-­ telesek készletüket bejelenteni. És Nagy Ernő a tarpai választás­ ügyében interpellál.­­ Rakovszky belügyminiszter kije-­­lenti, hogy az interpelláló képvi­­­selő egyrészt összetéveszti Gulá­csi Istvánt a központi választ­,­mánnyal. Másodsorban pedig ő ii mint belügyminiszter hatáskörénél fogva nem szólhat bele a választá­si testület működésébe. Hatásköre nem terjed odáig, hogy a központi választmány bármiféle intézkedé­sét meghódítsa. Kéri a válasz tu­domásul vételét. A Ház mindkét­ választ tudomásul veszi. Dénes István a földmivelésügyi miniszterhez interpellál az aratási­ szerződés nélkül maradt földmun­­­kások ellátása tárgyában. A föld­mivelésügyi miniszter igyekezni fog majd a földmunkásokat elhe­lyezni. Második interpellációjá-­­ban kérdi a földmivelésügyi minisz­tert, van-e tudomása arról, hogy­ az ország több helyére kiküldöttt bírák meg sem indították a föld­birtokrendezést és hajlandó-e ezek ellen eljárni. Kérdi a pénzügymi-­ nisztert, hajlandó-e a kincstári il­­letékeket és a cukorvámokat ha­ladéktalanul eltörölni. Farkas István a dohánygyári munkások helyzetének javítása tárgyában interpellál a pénzügy­­miniszterhez. Kis Menyhért a ha­­dirokkantak, özvegyek és árvák­ ellátásának decentralizálása tár­­­gyában a belügyminiszterhez, majd­ az Ébredő Magyarok székháza el­len elkövetett merénylet tárgyá­­ban. Rakovszky Iván belügymi­niszter válaszában kijelenti, hogy­ mivel adatok nem állanak még tel­jes egészükben a rendelkezésre, a­ végleges választ nem adhatja meg, de kijelenti, hogy minden erejével rajta lesz, hogy eredmény legyen elérhető. A belügyminiszter ideig­lenes válaszát úgy a Ház, mint az interpelláló képviselő tudomásul veszi, amely után több tárgy hiá­­­nyában az ülés 4 órakor véget ért." Lapunk mai száma a melléklettel együtt 18 eigal Ara­b korong

Next