Dunaújvárosi Hírlap, 1970. július (15. évfolyam, 53-61. szám)

1970-07-10 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1970. JÚLIUS 10., PÉNTEK 3 milliárd 121 millió forint a Dunai Vasmű féléves termelési eredménye Elkészült a Dunai Vasmű I. félévi termelésének nyersmérlege. Az ön­költség,­ a készletek és a befejezetlen állomány számbavétele még folyik, ennek következtében a vállalati nye­reség kiszámítása is hiányzik. A termelési értéktervet a vasmű 95,8 százalékra teljesítette, 3 milliárd 121 millió forint értékű termelést vég­zett az I. félévben A tervezetthez képest m­integy 137 millió forint le­maradással zárta a félévet. A gyárrészlegek közül csak a lő­rinci hengermű, az energia és a le­mezfeldolgozó gyárrészleg teljesítette forinttervét. A kokszvegyészeti gyár­­részleg eredménye 98,7 százalék, 378 ezer tonna kokszot termelt, 2,4 százalékkal maradt el készárutervé­től. A nagyolvasztó gyáregység 98,5 százalékra teljesítette értéktervét, 311 ezer tonna nyersvasat gyártott. Az acélmű forinttervben 96 száza­lékot, készáru tervben 96,5 százalé­kot ért el. A féléves acéltermelés 471 ezer tonna volt, tehát a számí­tások szerint mintegy 50 ezer tonná­val elmaradt az éves egymillió ton­nás feladattól. A tűzállóanyag gyár­egység 16 ezer tonna téglát gyártott, forinttervét 108,1 százalékra teljesí­tette. A meleghengermű 133 ezer tonna készárut hengerelt, a hideghenger­mű 158 ezer tonnát, forinttervüktől 10, illetve 13 százalékkal maradt el a két egység. A lőrinci hengermű forinttervét teljesítette (103,9 száza­lék), készárutervét nem (94,2 száza­lék). A lemezfeldolgozó gyárrészleg 115,9 százalékra teljesítette terme­lési értéktervét, és valamennyi ter­mékből a vártnál többet gyártott. Az energia­gyárrészleg szintén túl­teljesítette forinttervét és fél év alatt 160 ezer megawattóra áramot termelt. Az üzemfenntartási gyár­­részleg extern értéktervét 116,7 százalékra teljesítette. Dr. Horgas Gyula kohó- és gépipari miniszter: A Dunai Vasmű eleget tesz a járműfejlesztési programban rámért kötelezettségeknek januárjában megkötött, szerződés után már 1968-ban hatszáz nagytel­jesítményű Rába—MAN motort gyártottak. Az Ikarus ugyancsak megkezdte már az úgynevezett két­százas család gyártását, és évente 15—30 százalékkal növeli termelését. Az Ikarus gyár egyébként 1970-ben 6400 autóbuszt ad a kül- és belföldi piacra. A kétszázas család egyik tagja, az Ikarus 250-es már részt­­vett egy kiállításon is, mégpedig Monte-Carlo-ban, ahonnan ezüst ser­leggel tért haza. Ugyanezt a légkon­dicionált luxusautóbuszt bemutat­ják az augusztusban nyíló „A sza­bad Magyarország 25 éve" moszkvai kiállításon is. A magyar autóbuszoknak jó hírük és jó piacuk van világszerte. Legna­gyobb vásárlónk a Szovjetunió és az NDK. A miniszter elmondotta, hogy az Ikarus csak 1970-ben 1600 autó­buszra szóló megrendelést volt kénytelen, kapacitáshiány miatt el­utasítani Az érdeklődés továbbra is olyan nagy, hogy bár 1973-ra 8000 autóbuszt fog gyártani az Ikarus, ez mégsem lesz elegendő a gyárral szemben támasztott igények, a piaci kereslet kielégítéséhez. A kialakult verseny következtében tehergépkocsi gyártásunk a közeli években a jelenlegi szinten marad, és nem változik­ számottevően a traktor- és dömpergyártás kapaci­tása sem. Egy kérdésre adott válaszában el­mondta a miniszter, hogy személy­autó gyártás gondolatával nem fog­lalkoznak az illetékesek, mert ez csak 220 ezer darab/év kapacitás fe­lett­ lenne rentábilis. Ehelyett részt­­veszünk a szocialista országok kö­zötti kooperációban, mégpedig úgy, hogy alkatrészt gyártunk a szovjet Fiatokhoz, illetve, hogy autóbuszért vásárolunk személygépkocsit. Egy csuklós autóbuszért 20—23 közepes teljesítményű személygépkocsit ka­punk. A jövőről szólva dr. Horgos Gyu­la, kohó- és gépipari miniszter el­mondotta, hogy a közúti járműfej­lesztés második szakaszának prog­ramja, mely egyben a IV. ötéves terv részét képezi, most készül. A terv tendenciáit azonban néhány szám sejteti Nevezetesen, hogy a közúti járműiparban ma már több mint százezren dolgoznak, és az el­múlt öt évben az autóipar részese­dése a gépipari össztermelésből 12 százalékról 20 százalékra nőtt. A miniszter tájékoztatója után az újságírók kaptak szót. Kérdés hang­zott el a járműfejlesztés és az út­hálózat fejlesztésének kölcsönösségé­ről, a kooperáló vállalatok valószí­nűtlen sokaságáról, a trösztösítésről a munkaerőhelyzetről és a hazai igények jobb­­ kielégítéséről. A Du­naújvárosi Hírlap munkatársa arról kérdezte a minisztert, hogy ítéli m meg a Dunai Vasmű szerepét a köz­úti járműfejlesztési programban. — A Dunai Vasmű eleget tesz a járműfejlesztési programban rámért kötelezettségeknek. Különösen dicsé­retes, hogy megoldották a mélykút­­ható lemezgyárt­ást, amelyet eddig­­ randa importból voltunk kénytele­nek beszerezni A IV ötéves tervben továbbra is számítunk a Dunai Vas­mű közreműködésére éspedig a zárt és nyílt profilok gyártásának fejlesz­tése területén." M. M. Dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter hétfőn délelőtt az Országház Gobelin-termében sajtó­­tájékoztatót tartott a közúti jármű­­fejlesztésről. Bevezetőként elmon­dotta, hogy a közúti járműfejlesztés lényegében az ipar komplex fejlesz­tésének korszerű útja, mert, a fejlett járműipar feltételezi és igényli töb­bek között­ a fejlett kohászatot, gép­ipart, gumi- és festékipart. A hazai járműfejlesztési program ennek megfelelően nagy jelentőséggel bír — mint erre a minisztertanács leg­utóbbi­ ülésének vitájából is követ­keztetni lehet. A közúti járműfejlesztési program első szakasza az idén lezárul. E sza­kasz feladata a nagyteljesítményű teherautók, autóbuszok, dömperek, az úgynevezett haszonjárművek so­­rozatgyártására való berendezkedés volt. Erre­ a célra 11,8 milliárd fo­rintot szánt a népgazdaság. A III. ötéves tervben célul tűzött beruhá­zások az Ikarusban, a Kismotor- és Gépgyárban, valamint a Hajtómű- és Felvonógyárban az esztendő, vagyis a tervidőszak végére befeje­ződnek. Elmaradás mutatkozik a Magyar Vagon- és Gépgyárban. A beruházásokkal egyidőben, az elkészült berendezések üzembehelye­zése nyomán már az elmúlt időszak­ban is emelkedett a magyar jármű­ipar termelése. Példaként említette a miniszter a Magyar Vagon- és Gépgyár győri üzemét, ahol az 1967 Kettős évforduló Kettős évfordulóra készülnek a Dunai Vasműben. A gyár két leg­jelentősebb egysége, a meleghengermű és a hideghengermű szombaton ünnepli az üzemkezdés 10. illetve 5. évfordulóját. A Dunai Vasmű ren­tabilitása kezdődött meg a két hengermű üzembehelyezésével, fennállá­suk óta külön-külön is egymillió tonnánál több lemezt gyártottak a vas­mű acéljából. Képünkön­ készül a dekoráció a meleghengermű homlokzatára a szombati kettős évfordulóra. , , A XX. VASUTASNAP Húsz éve annak, hogy a vasút dolgozóinak áldozatos és rendkívül fontos munkáját elismerve kormányunk július második vasárnapját ün­neppé nyilvánította. Ez évben július 11-én, szombaton házi­ ünnepségre gyűlnek össze a dunaújvárosi MÁV állomás dolgozói az állomásépület csarnokában. Vasárnapi ünnepnapjuk pedig csak szinte megemlékezés, mert az acél­pályák élete egy percre sem szűnhet meg. A szombati ünnepségen kor­mánykitüntetést, Kiváló Dolgozó kitüntetéseket nyújtanak át a Kiváló Vasúti Csomópont, legjobb dolgozóinak. Ma 14.30 órakor koreai barátsági gyűlés a Vasmű Klubban Ma­ pénteken délután 14.30 órakor a Vasmű Klubban koreai barátsági gyűlésre kerül sor, a koreai háború kezdetének 20. évfordulója alkalmá­ból. A gyár dolgozói, szocialista bri­gádtagok, Népfront-aktivisták rész­vételével rendezett barásági gyűlésen a nemrég Koreában járt Borovszky Ambrus vezérigazgató számol be ko­reai tapasztalatairól, majd Kin-Dong- Szong, a KNDK budapesti nagykö­vetségének tanácsosa beszél a 20 év­vel ezelőtti háború eseményeiről, ha­zája fejlődéséről. A barátsági gyűlés a „Hegyekből a tengerekhez” című koreai kisfilm ve­títésével zárul. Megkezdődött a Barátság-liget­­beépítése Drótkerítéssel zárták el a Barát­ság-liget­ északi oldalát és a keríté­sen túl folyó tereprendezés, alapo­zás jelzi, hogy megkezdődött a Ba­rátság-liget beépítése. Az első épü­letet a 26. Állami Építőipari Válla­lat dolgozói szeptember első nap­­jaiban kezdik összeszerelni. Ez a toronyház lesz a legmagasabb, nsap­v­lekből összeállított dunaújvárosi épü­let; a tizenegy szinten 60 lakás kap majd helyet. Az első Barátság-ligeti lakóházat a terv szerint 1971 első felében átadják, de az egész terület beépítése­ jóval hosszabb időt vesz igénybe A Dózsa II. városrész áta­dását, csak 1978 és 1980 között ter­vezik, miután a Castrum II városrész Ifjúsági katonai delegáció Dunaújvárosban A Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokrati­kus Köztársaság, Románia és Bul­gária ifjúsági katonai delegációja­átogatott július 9-én, csütörtökön Dunaújvárosba. A delegációt elkí­sérték a Honvédelmi Minisztérium Ifjúsági Osztályának és a KISZ Központi Bizottságának képviselői is. Vendégeink a délelőtt folyamán megtekintették a Dunaújvárosról készült filmet a Dózsa Filmszínház­ban, és meghallgatták Sófalvi Ist­vánnak, a városi tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének a húsz éves Dunaújvárosról­, a város fejlő­déséről elmondott tájékoztatóját. Városnézés után a küldöttség a Du­nai Vasműbe látogatott, ahol a vas­mű pártbizottsága nevében Beedi­k János fogadta őket, majd az ifjú katonák és kísérőik megtekintették a vasmű több üzemét.

Next