Hadak Útján, 1980 (32. évfolyam, 348-353. szám)

1980-01-01 / 348. szám

De a felsoroltak tartalma konkrétum, tárgyilagos, mérsékelt, nem cáfolható igaz­ság... ami hat! Ezért alap, amire nemzedékek építhetnek! Ma még elmondhatatlanul sok előítélettel, elfogultsággal, hazugsággal, ellen­séges érzülettel sőt gyűlölködéssel kell megküzdenünk. Másfelől nekünk is le kell mondanunk megvalósíthatatlan illúziókról, tervekről, álmodozásokról. Tudjuk, ez nehéz követelmény, hiszen könnyen „gyászmagyarokká“ bélyegeznek. De ne feledjük, hogy negyedszázadon át követeltük „Igazságot Magyarországnak“. Az eredmény a még kérlelhetetlenebb „második Trianon“ lett. Ne ismételjük meg még egyszer a történelmet, hanem csatlakozzunk az Európát megújítani szándé­kozó immár konkrét mozgalmakhoz. Ezek szolgálatában találkozhatunk mai el­lenfeleinkkel, sőt ellenségeinkkel is. Ma még csak kevesek merik közülük nyíl­tan kimondani, de érzik, hogy Trianon a bűnnél nagyobb — hiba volt — és ér­zelmi áldozatok árán is helyre kell állítani a föderáció, önkormányzat, decentra­lizáció és elsősorban a valódi szabadság jegyében a Kárpátmedence népeinek bé­kés és testvéri együttélését, így valósítható meg, nem a magyar impérium, hanem az egykori magyar államiság eszméje, erkölcse és gyakorlata — Európának ez oly sok szenvedésen átment régiójában! „Kik érted haltak szent világszabadságig !Sj­ ­. A budapesti Magvető Zsebkönyvtár kia­dásában 1977-ben Nemeskürty Istvánnak újabb könyve jelent meg. A szerző ebben a művében, „Kik érted haltak szent világsza­badság,’’, az 1848—49-es magyar szabadság­­harcot igyekszik „átfunkcionálni” valami kö­dös „világszabadság” kommunista értelemben vett előfutárjává, hőseit pedig internaciona­lista harcosokká, akik a „szent világszaba­dsá­­gért” csatlakoztak a magyar ügyhöz, küzdöt­tek és haltak meg a harcmezőkön, vagy szenvedtek hosszabb rövidebb várfogságot, ha­lálbüntetést, esetleg emigráltak valamelyik nyugati országba. A könyv szerzőjének alkalma volt sok ok­mányt, eddig részben ismeretlen vagy ke­vésbé ismert adatot felhasználni. Stílusa jól olvasható, gördülékeny. Igen alkalmas arra, hogy a magyar közönség figyelmét elterelje egy sokkal nagyobb tragédiáról, amelyből egyelőre nem látszik kiút. Százharminc esztendővel ezelőtt, 1849 ok­tóber 6-án, Aradon 13 honvéd tábornokot végeztek ki bosszúból. Ugyanakkor egy olyan megtorlási hullám következett be, amelynek során még 30 honvédtisztet végeztek ki, és vagy 600-at halálra ítéltek. Utóbbiak végre­hajtását — rész­ben külföldi nyomásra — felfüggesztették, majd hosszabb-rövidebb vár­fogsággá változtatták. Mi köze volt 48-nak a marxizmushoz? Valamennyien cs. kir. tényleges vagy nyugdíjas tisztek voltak, és mint ilyenek kö­telezettséget vállaltak, hogy az ausztriai ház ellen semmilyen körülmények között nem fognak fegyvert. Ez a 600 tiszt alkotta a honvéd hadsereg közép és felső vezetőinek legnagyobb részét. Igen sok volt köztük a­z idegen, főleg németek, akik vállalták magyar bajtársaik sorsát, miután végsőkig becsület­tel harcoltak a magyar ügy mellett. De mi volt ez a magyar ügy? Mi köze volt a magyar nemesség 1848-at megelőző re­­form-mozgalmának a Marx és Engels elméle­téhez, a­mi csak a század utolsó negyedében fejlődött ki. Marx főműve „A tőke” 1867- ben jelent meg, és az általuk 48-ban szerkesz­tett kommunista manifesztumhoz, aminek akkor alig volt visszhangja­, ha el is ke­rült volna a forrongó Magyarországba, ahol gyakorlatilag még nem volt ipari fejlődés és még kevésbé munkásosztály, aligha érdekel­hetett tényleges tiszteket. És midőn hitet tet­tek az Európát már egy fél évszázada át­ható és a 48-as mozgalmakra is jellemző sza­badság, testvériség, egyenlőség jelszavai mel­lett, egy alkotmányos Magyarországra gon­doltak, amelynek az 1848 április 11-i tör­vénnyel a király alkotmányt, népképviseleti országgyűlést és felelős minisztériumot adott. Nemeskürty megpróbálja bebizonyítani, hogy a magyar ügy mellett elkötelezett ma­gyar és sok idegen nemzetiségű cs. kir. tiszt valamennyi vérbeli forradalmár, internacio­­nalista harcos és meggyőződéses rebuplikánus volt. Szerinte ezek a tisztek már a cs. kir. hadseregben hasonló nézeteket vallottak, ami vagy elképesztő történelmi tudatlanságra, vagy még elképesztőbb hamisításra vall. Az aradi vallomások A közelmúltban megjelent egy másik ma­gyar munkáa is. Katona Tamás forráskiadvá­nyában az a­radi várban lefolyt hadbírósági aktákat veszi bonckés alá, és Nemeskürty­vel pontosan ellenkező álláspontra jut. A kihallgatott volt cs. kir., tisztek mind­* 3

Next