Hadak Útján, 1980 (32. évfolyam, 348-353. szám)
1980-01-01 / 348. szám
De a felsoroltak tartalma konkrétum, tárgyilagos, mérsékelt, nem cáfolható igazság... ami hat! Ezért alap, amire nemzedékek építhetnek! Ma még elmondhatatlanul sok előítélettel, elfogultsággal, hazugsággal, ellenséges érzülettel sőt gyűlölködéssel kell megküzdenünk. Másfelől nekünk is le kell mondanunk megvalósíthatatlan illúziókról, tervekről, álmodozásokról. Tudjuk, ez nehéz követelmény, hiszen könnyen „gyászmagyarokká“ bélyegeznek. De ne feledjük, hogy negyedszázadon át követeltük „Igazságot Magyarországnak“. Az eredmény a még kérlelhetetlenebb „második Trianon“ lett. Ne ismételjük meg még egyszer a történelmet, hanem csatlakozzunk az Európát megújítani szándékozó immár konkrét mozgalmakhoz. Ezek szolgálatában találkozhatunk mai ellenfeleinkkel, sőt ellenségeinkkel is. Ma még csak kevesek merik közülük nyíltan kimondani, de érzik, hogy Trianon a bűnnél nagyobb — hiba volt — és érzelmi áldozatok árán is helyre kell állítani a föderáció, önkormányzat, decentralizáció és elsősorban a valódi szabadság jegyében a Kárpátmedence népeinek békés és testvéri együttélését, így valósítható meg, nem a magyar impérium, hanem az egykori magyar államiság eszméje, erkölcse és gyakorlata — Európának ez oly sok szenvedésen átment régiójában! „Kik érted haltak szent világszabadságig !Sj . A budapesti Magvető Zsebkönyvtár kiadásában 1977-ben Nemeskürty Istvánnak újabb könyve jelent meg. A szerző ebben a művében, „Kik érted haltak szent világszabadság,’’, az 1848—49-es magyar szabadságharcot igyekszik „átfunkcionálni” valami ködös „világszabadság” kommunista értelemben vett előfutárjává, hőseit pedig internacionalista harcosokká, akik a „szent világszabadságért” csatlakoztak a magyar ügyhöz, küzdöttek és haltak meg a harcmezőkön, vagy szenvedtek hosszabb rövidebb várfogságot, halálbüntetést, esetleg emigráltak valamelyik nyugati országba. A könyv szerzőjének alkalma volt sok okmányt, eddig részben ismeretlen vagy kevésbé ismert adatot felhasználni. Stílusa jól olvasható, gördülékeny. Igen alkalmas arra, hogy a magyar közönség figyelmét elterelje egy sokkal nagyobb tragédiáról, amelyből egyelőre nem látszik kiút. Százharminc esztendővel ezelőtt, 1849 október 6-án, Aradon 13 honvéd tábornokot végeztek ki bosszúból. Ugyanakkor egy olyan megtorlási hullám következett be, amelynek során még 30 honvédtisztet végeztek ki, és vagy 600-at halálra ítéltek. Utóbbiak végrehajtását — részben külföldi nyomásra — felfüggesztették, majd hosszabb-rövidebb várfogsággá változtatták. Mi köze volt 48-nak a marxizmushoz? Valamennyien cs. kir. tényleges vagy nyugdíjas tisztek voltak, és mint ilyenek kötelezettséget vállaltak, hogy az ausztriai ház ellen semmilyen körülmények között nem fognak fegyvert. Ez a 600 tiszt alkotta a honvéd hadsereg közép és felső vezetőinek legnagyobb részét. Igen sok volt köztük az idegen, főleg németek, akik vállalták magyar bajtársaik sorsát, miután végsőkig becsülettel harcoltak a magyar ügy mellett. De mi volt ez a magyar ügy? Mi köze volt a magyar nemesség 1848-at megelőző reform-mozgalmának a Marx és Engels elméletéhez, ami csak a század utolsó negyedében fejlődött ki. Marx főműve „A tőke” 1867- ben jelent meg, és az általuk 48-ban szerkesztett kommunista manifesztumhoz, aminek akkor alig volt visszhangja, ha el is került volna a forrongó Magyarországba, ahol gyakorlatilag még nem volt ipari fejlődés és még kevésbé munkásosztály, aligha érdekelhetett tényleges tiszteket. És midőn hitet tettek az Európát már egy fél évszázada átható és a 48-as mozgalmakra is jellemző szabadság, testvériség, egyenlőség jelszavai mellett, egy alkotmányos Magyarországra gondoltak, amelynek az 1848 április 11-i törvénnyel a király alkotmányt, népképviseleti országgyűlést és felelős minisztériumot adott. Nemeskürty megpróbálja bebizonyítani, hogy a magyar ügy mellett elkötelezett magyar és sok idegen nemzetiségű cs. kir. tiszt valamennyi vérbeli forradalmár, internacionalista harcos és meggyőződéses rebuplikánus volt. Szerinte ezek a tisztek már a cs. kir. hadseregben hasonló nézeteket vallottak, ami vagy elképesztő történelmi tudatlanságra, vagy még elképesztőbb hamisításra vall. Az aradi vallomások A közelmúltban megjelent egy másik magyar munkáa is. Katona Tamás forráskiadványában az aradi várban lefolyt hadbírósági aktákat veszi bonckés alá, és Nemeskürtyvel pontosan ellenkező álláspontra jut. A kihallgatott volt cs. kir., tisztek mind* 3