Egri Népújság, 1923. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)
1923-01-31 / 24. szám
óra 10 korona Előfizetési díjak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 650 K. — Egy hóra 240 K. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefonszám 11. Európa válsága. Eger, 1923. jan. 30. Hiába minden, nem lehet másról írni, mint Európa hevei készülődéséről. Akármerre fordul az ember, mindenütt abba a kérdésbe ütközik: lesz e háború? Fantasztikus hírek keringenek közszájon. Az egyik arról tud, hogy az oroszok nemsokára megtámadják a lengyeleket és segítő kezet nyújtva a németeknek, leigázzák Lengyelországot és Franciaországot. Artglie, Amerika, esetleg Olaszország is semleges marad, míg Csehország és Románia eltűnnek a föld színéről, Magyarország viszont visszaszerzi régi határait. Egy másik hír szerint Olasz, Német- és Magyarország megtámadják a franciákat, szerbeket és cseheket; meghódítják a Bácskát, Bánátot, a francia tengerpartot, Elszász Lotharingiát; fölszabadítják Horvátországot; az oroszok és törökök viszont Angliával ütköznek össze. A harmadik «beavatott» viszont arról tud, hogy amint fölbomlik a nagy antant, a kisantant azonnal megtámad bennünket, akiknek az oroszok, törökök és japánok segítenek. Sokféle magyarázat s mindegyiknek az a vége, hogy Magyarország fölszabadul. Ez az, ami reményt önt belénk, mert ebből az látszik, hogy minden magyar ember lelkében benne él a tudat, hogy addig nem lesz jólét, amíg — akár diplomáciával is — vissza nem szerezzük elszakított területeinket. Ellenségeink közül a csehek azok, akik különösen törekszenek megsemmisítésünkre. Csak a legutóbbi napokban jelent meg egyik újságjukban egy olyan magyargyalázó cikk, amilyen még a világháború tombolásakor sem jelent meg sehol. ők érzik legjobban, hogy míg Magyarország meg nincs semmisítve, addig orvul szerzett területeiket az elveszítés réme fenyegeti. Idebenn pedig józanul rendelkeznek. A legkisebb okot sem adjuk ellenségeinknek a fegyveres beavatkozásra. Higgadt nyugalommal várjuk az események fejlődését, amelyek előbb utóbb csak reánk hozhatnak jobb világot. A levegő terhes. Az események érlelődnek. Várakozó állásponton kell figyelnünk a nemzetek megmozdulását, mert esetleg ezektől függ újjáéledésünk vagy megsemmisülésünk. Megfosztottak egy vitézt vitézi címétől és vitézi telkétől. Eger, 1923. január 30. A Békés-Aradmegyei Vitézi Szék értesítése szerint a Vitézi Rend Széktartósága Pankotai Gábortól, aki annak idején Dobergerlén a Wenckheim Jenő gróf által adományozott vitézi telekbe iktattatott, a Vitézi telket és címet megvonta. Nevezettel az ellene indított orgazdaság bűntettének bírói ítéletéig is, a telek haszonélvezetétől eltiltja s az elvett telek hsznosításáról gondoskodik. i Eger, 1923. január 31. szerda, XL. évf. 24. sz, A belső politika hívei. Apponyi békés eszközökkel is kivédhetőnek véli a kisantant támadását. Budapest. Az Egységes párt ma este V»6 órakor értekezletet tart, amely előreláthatóan nyugodt lefolyású lesz. Az egységes pártban egyébként az indemnitási vita befejezése után intenzívebb pártéletre van kilátás. A párt egyes szakbizottságait egymás után fogják összehívni. Február 7 én a párt külügyi- és véderőügyi bizottságai tartanak ülést, következő nap pedig a közigazgatási és szociálisbizottságok. Az üléseken foglalkozni fognak az előkészítés alatt lévő törvényjavaslatokkal. * Budapest Holnap, január 31 én, a nemzetgyűlés három bizottsága tart ülést. A mentelmi bizottság Huszár Elemér mentelmi ügyét, az összeférhetetlenségi bizottság Zichy János gr. és Hoyos Miksa gr. összeférhetetlenségi ügyét, a közoktatásügyi bizottság pedig Petőfi emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatokat fogja tárgyalni. Mint értesülünk, Apponyi Albert gr. a külpolitikai javaslatok kapcsán szólal fel a nemzetgyűlés valamelyik ülésén. Beszédében leginkább a Népszövetség eddigi működésével foglalkozik és reámutat azokra a bánás eszközökre, melyek rendelkezésünkre állanak abból a célból, hogy a kisantant részéről ellenünk intézett és intézendő támadásokat kivédhessük. A Move-Ese a fejlődés útjára lépett. Czekkel Ferenc dr., a Mese ügyvezető elnöke, a sportegyesület tisztújító közgyűlésén elnöki előterjesztésében ismertette a Move működését. Célszerűnek tartottuk, hogy a fejlődésnek indult egyesület belső életével megismertessük Eger közönségét. Az elnöki jelentést kivonatosan az alábbiakban közöljük: Ha valaki egyesületünk életét kívülről tekinti és a titkári , pénztári jelentés számadatait nézi, kell, hogy tisztelettel tekintsen arra a jelvényre, amely alatt a számokat összehordozták. De aki úgy, mint jómagam,, végigélte a számok megszületését, nagyon jól tudja, hogy mekkora vajúdások között formálódtak ki azok, jobban mondva, mennyivel impozánsabbakká nőhettek volna meg azok, ha bennünk, magyarokban, főleg bennünk, egriekben, másfajta, tökéletesebb munka erények és a tartalmatlanabb, könnyebb fajta szórakozásokról a lemondani tudás megvolna. Mert bizony aránylag kevesen voltak olyanok, akik a zászló becsületéért megfelelő, komoly munkát fejtettek volna ki. Egyesületünk árnyoldalait, úgy gondolom, elég tárgyilagosan látom, de annak ellenére is földerül hangulatom, ha a reánk következhető időszakra tekintek. Úgy látom ugyanis, hogy a Mese alapjának gödreit már betöltöttük és lassankint hozzáfoghatunk az épület testének fölemeléséhez. Nagy jelentőséget tulajdonítok Bereczky Loránd tanár eszméjének, mely szerint megalakítottuk az Egyesület középiskolai szakosztályát, amely miniszterileg megengedhető formájával sportegyletet, otthont ad az egri középiskolai ifjúságnak, másrészt ifjúságot, életet, vért a Mesének. Egyesületünk színeit hordozza zászlóján a Greskovits Lajos által hihetetlen buzgalommal szervezett és fölszerelt Bornemissza Cserkészcsapat, amelyet hivatottnak látok arra, hogy a Mese ügyeit nagy lépéssel előre vigye. Kertmozi engedélyünk a zsebünkben van; kitartóan dolgozunk azon, hogy belőle egy olyan anyagi forrást létesítsünk, amely, ha szerényen is, de állandóan táplálja anyagiakkal egyesületünket. Úszó szakosztályunk fejlődése, Eperjessy vezetése alatt, reményt nyújt arra, hogy az úszó-küzdelmekből a jövőben a legragyogóbb pálma ágakat hozhatjuk el. Sokat beszélhetnénk a Mese labdarúgó szakosztályának működéséről is. Ez a szakosztály képezi egyesületünk cégtábláját. Hiszem és remélem, hogy ez a szakosztály, kellően átszervezve, távol tartja magát a football sport levegőjének szennyező porától és a régi old boyoknál tapasztalt szellemben fog majd felragyogni, hogy mint tömegsport, a megérdemelt vezető szerepet a miskolczi kerületben elfoglalja. Ha atlétáink Molnár Béla bajnok köré csoportosulnak és követik az ő példaadó szorgalmát, e téren is vezető szerepet vihetünk a vidéki sportegyletek között. Tennisz pályáink 1923-ban már nem visznek, hanem anyagiakat hoznak az egyesületnek. Két verseny tekepálya felállítása által akarjuk sporttelepünk életét kitöltöttebbé tenni, amellyel kapcsolatban italengedélyünket is gyümölcsöztetjük. A korcsolya pálya területének megszerzése létfeltételünk volt. Azt hisszük, hogy az abban vállalt nagy terheket és feladatokat sikerül majd szerencsésen megoldani. Sok jót remélünk a testnevelési törvény megjelenő végrehajtási utasításától. Azt hiszem, hogy az hivatott munkásokat ad nekünk, kiknek a segítségével kitartó és állandó sport-munkás csoporttá tudunk átalakulni. Van reményem arra is, hogy az ősszel bemutatott gyephockey sport nálunk is megvalósulhat. Tekintettel arra, hogy e játék nem költséges, valamint alkalmas nyugodtabb középkorúak testedzésére, sikerül majd egy állandó csoportot összehoznunk. Az 1922-68 jászapáti úszókongresszus a Mesét jelölte ki az egri úszókerület vezetésére. A kerület álláspontját így elsősorban egyesületünk képviselvén, szükségesnek tartom tudomásukra hozni, hogy az egri nagy versenyuszoda 1923 as meg-