Élet, 1923 (14. évfolyam, 1-25. szám)
1923-04-08 / 7. szám
írásnak ma legünnepeltebb mestere (akinek Testnek feltámadása c. regénye 1923-ban jelent meg magyar nyelven a Pallas kiadásában) La maison morte címen a hímn és hatásának problémáját dolgozta fel regénnyé. Victor Féli a katholikus erkölcs világát tárja elénk La jardin du silence regényében. Joseph L’Hôpital III. Napoleon korának életébe visz vissza Villevieille c. regényében. Henri Pourrat is a forradalom és császárság korszakából veszi Caspard des Montagnes tárgyát. Amélie Murat művészregényt írt (La maison heureuse). Jean Yole a háború regényét dolgozta fel; Laurice Deroure regénye (Milieu du jour) a mában játszik; Olivier Brante a kísértések elleni harcot írta meg L'apre routejában; Armand Praviel egy régi vidéki városban játszatja le szociális regényét (Jamais plus); Albert-Émile Soret az elméleti gondolkozó felelősségérzetének lélektani problémáját tette regényének középpontjává {Mea culpa); Joseph H. Lomwyck a bretagnei föld egy áldozatát kíséri végig életküzdelmén (La race qui refleurit); André Pavie egy hivatalba lépő leány sorsát beszéli el (Revivre); Henri Davignon egy belga család háborús odüsszeiáját dolgozta fel {Aimée Collinet); Pierre Gourdon a német és francia faj harcából vette Johanna Beaumont tárgyát; Jacques Debout a világnézetek harcát vette problémájául {Nouvelles lettres d'un militant) ; Henry de Montherlant az áldozatos érzelem tragédiáját vitte regényébe {La relève du matin); Prançois Mauriac a modern lélek mesteri rajzát adja La baiser au lépreux lapjain ; míg Marguerite cs iskola a modern művész intellektualizmusának a keresztény erkölccsel való egyensúlyozódását világítja meg {Le flacon scellé). Nálunk a katolikus közönség lelki szükségletéről a legtöbb odaadással a Szent István Társulat gondoskodik, s gondoskodik a katolikus szépirodalom klaszszikus termékeinek ügyes fordításban való közzétételével (Bazin: Sarjadó búza; Sienkiewicz: Vízözön), másrészt a szorosabban lelki élet fejlesztésének szolgálatára rendelt könyvkiadásokkal. Csak a minap is két érdekes munka hagyta el sajtóját: Démurger elmélkedésgyűjteménye (Életcélunk), melyet különösen a vallásos misztika híveinek meleg szeretettel ajánlunk, mivel a misztikusok mélyebbnél-mélyebb megnyilatkozásaival világosítja meg az evangélium szavát Isten végtelenségattributumainak a fejtegetésében; — a másik dr. Artner Edgár nagy hiányt pótló könyve: Az egyházi évnek (ünnepeinek és szertartásainak) kimerítő leírása és magyarázata. Ez az utóbbi az ünnepek pontos történetét és szertartásaik kifejlődésének tanulságos rajzát adja, megérteti a rideg megszokottságnak vádolt katolikus liturgia szimbólumait és szépségeit, érzési közösséget van hivatva teremteni a hívő és a szertartást végző pap között, így tehát a legszükségesebbnek érzett könyvek egyike. És hogy az ilyetén fáradozásnak van is eredménye, azt egy kis füzetből látom, amelyet P. Böde Kornél domonkosrendi atya szerkesztett, s amely a katolikus férfiak vallásos szervezkedésének fóruma és tanácsadója. Ez a kis füzet (Credo) megérdemli, hogy minden önérzetes katolikus férfi beletekintsen és így a Credoférfiegylet munkásságáról tudomást vegyen (Kiadója: VII., Szent Domonkos u. 8.; előfizetési ára 300 K). Vajha ez az öntudatra ébredés az irodalom terén is a franciákéhoz hasonló virágzást hozna Is. Petőfi: Ünnepi színjáték 10 képben (5 felvonásban). A Petőfi-Társaság megbízásából írták: Szávai Gyula és Géczii István. Fővárosi Könyvkiadó rt. 1922. Nagyemberek sorsának és világfelfogásának teljes hűséggel és meggyőző varázzsal való színpadra vitele a legnehezebb írói feladatok közé tartozik. Íme, Herczeg Ferenc alkalmi egyfelvonásosa, A Költő és a Halál is csak megközelítette ezt. A modern hisztéria visszaképzelését a 48-as időkre, az életértékek Goethe-vel támogatott hasznossági filozófiájának bennünket, nézőket majdnem meggyőző beállítását egyszeribe elmosta a darabból kilendülő és ennek hatását elejtő Egy gondolat bánt engemet, tehát maga Petőfi. Eszerint Herczeg a költő lelkiségének az utolsó órák drámai izgalmáig fokozott művészi bemutatásával sem tudott több sikert elérni, mint amennyit a feladat benső természete megenged. Hasonló nézőpont elé állítva Szávay Gyula és Géczy István Petőfi-jét, lehetetlen, hogy egy pár oldal elolvasása után eszünkbe ne jutna a rosszul sikerült Petőfi-film, ez a lépésről-lépésre megszakadt illúziókergetés, mélyítő gondolat, egységesítő terv nélkül tovatűnő mozaikképeivel s az illusztrált verssorokkal. Ilyen filmszerű ez az ünnepi játék is, henye jeleneteivel, közhelyeivel és dagályos frázisaival, melyek néhol nem egyebek, mint lapos magyarázatok, prózai körítések Petőfinek egy-egy jellemző verse körül. Sz. B. Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Három kötetben (öt részben). Bevezetéssel ellátva kiadták Harsány István és dr. Gulyás József sárospataki tanárok. Génius kiadás. Nagybecsű irodalmi esemény ez a kiadás : az első teljes, pontos, gondosan összeszedett Csokonai-költészet. Hála illeti a kiadó tanárokat, akik egész sereg új, elveszettnek tudott vagy még névről sem ismert Csokonai-verset kutattak fel és Csokonai költeményeinek a hiteles szövegét helyreállították, — és hála a kiadónak, aki a mai időben valóságos nemzeti áldozatot tett, hogy ilyen szép formában a teljes Csokonait közzétette. Nincs módunk, hogy itt részletesen ismertessük azt a kiegészítő anyagot, amely itt kerül Csokonai összes eddigi kiadásait betetőzően elénk, — csak az eredményt összegezem : 110 kiadatlan és ismeretlen vers, 1 4 kiadatlan prózai mű, 28 eddig kiadatlan levél és 5 eddig kiadatlan színdarab köszöni a két sárospataki tanár gondjának előkerülését és közzétételét. Mi csak arra óhajtunk figyelmeztetni, hogy Csokonai végre teljes hűséggel ismerhető meg e kötetekből, — és hogy nemcsak azért kell a közönségnek e művet pártfogásába vennie, mert a kiadó nemzeti lelkesedése ilyen nagy áldozatra volt kész, hanem azért is, mert csak az áldozat felismerése és honorálása teszi lehetővé azt, hogy a nagy magyar költők sóvárgott új kiadására a lelkes kiadóvállalat kedvet kapjon. Ez a mi nemzeti feladatunk. A. Zs. 167