Ellenzék, 1923. január (44. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-31 / 24. szám
1923. január 31, szerda Ara 1 Iggy Cluj-Kolozsvár, 44. év, 24. szám ’ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus Előfizetés: havonta 25 lej, negyedpalota. Telefonszámok: Szerkesztő- AlmniniHsi- RAPTHA |U||/| 00 évre 70 lej, félévre 130 lej, évente ■eig: t !t?': \09‘.s^r Me&- Alapította: KAKIHA JVUKLUb 240 leji Számonként 1 lej. Bukarestjelemk hétfő kivételéve! minden nap bep , iej ( ban) Vasárnap 2 lej. ' 1 i' P,"ül—IMN B Hét centimé ter; miféle újjászervezés ez ? Olt egy bizonyára nem liberális hang, amikor Bratianu az alkotmányjavaslatterjesztésekapcsán mondott beszédben az ő isagy újjászervező munkáit emlegette. A nemzeti párt ugyanazon alkalommal felolvasott deklarációjában pedig megállapította, hogy „ma az egész ország a nyomor áldozata és az anarchia prédája úgy politikai, mint gazdasági téren és biztos pusztuláshoz közeledik". Hét centimét lej — mondotta még pénteken az ellenzéki közbeszóló. Ma már azonban csak hat. És hogy meddig fog még sülyedni, azt ma senki se tudja megmondani. Ellenben arra a kérdésre, hogy minő újjászervezés ez, már régen tisztában vagyunk a felelettel. Látjuk, hogy a liberális kormányzat, amely éppen azzal a kitűzött céllal jött, hogy minden tekintetben rendbehozni és újjászervezni fogja Romániát, miféle eredményeket ért el minden téren. Nem hogy előbbre vitte volna az országot, hanem általános visszaesés mutatkozik az egész vonalon, a politikai és gazdasági téren egyaránt. Politikai sikerei abban az egyetlen tényben koncentrálódnak, hogy a maga párthatalmát sikerült neki egy esztendő óta zavartalanul fenntartani. És ez a fel a liberális uralomnak. Ennek szemszögéből nézett kezdettől fogva mindent, ez ma is a vezérlő gondolat egész politikájában. Ha az országot nem is, de önmagukat, híveiket mindenesetre lábra állították. Amióta uralomra kerültek, folytonos káosz, kormánypárt és ellenzék irtó háborúja lett a belpolitika. Kormányzati rendszerükkel sikerült az erdélyieket úgy elkeseríteniök, hogy a koronázást maguk közt kellett megtartaniuk, mivel Romániát a külföld előtt semmiképen se mutatták be előnyösen. Amint maguk közt csinálják meg most az ország legfontosabb alaptörvényét, az új alkotmányt, amelyben Románia lakosságának egyharmadát, a nemzeti kisebbségeket egyszerűen eltüntették. Amivel szintén nem emelik ennek az országnak jó hírnevét és tekintélyét az egész művelt világ előtt. Hat centime a lej, miféle újjászervezés ez? — kérdezheti joggal ennek az ország minden polgára a liberális kormánytól. És nem kell azt hinni, hogy a hat centime-os lej árfolyamnak csak azok a baklövések az okai, amelyeket a kormány gazdasági téren helytelen rendszabályaival és súlyos mulasztásaival elkövetett. A liberális kormány egész politikája az oka a román valuta katasztrofális esésének. Bel- és külpolitikája egyaránt. Mert ahhoz nem kell semmiféle államellenes mesterkedés, hogy az itteni bel állapotok a külföld tudomására jussanak. Az általános szabadságellenes irányzat, a kormány omnipotencia, a konszolidáció teljes hiánya — tetézve ostromállapottal. A kormány külpolitikája még inkább nyilvánvaló fényeiben és úgy látszik, épen nem bizalomkeltő ott, ahol az országot értékelik. Hat centimé a lej, miféle újjászervezés ez ? Kérdezzük és beszédes tényeket szeretnénk már látni, amelyek valóban mutatják ennek az országnak a haladását. Mert ha csak a liberális öndicséretekkel maradunk, egész bátran elpusztulhatunk. A parasztpárt csatlakozott a nemzeti párt deklarációjához Tiltakozik az alkotmányreform tárgyalása ellen. — Nincs kilátás az egységes ellenzéki blokkra. — Néppárti megvilágítás a helyzetről — Az Ellenzék tudósítójától — Az alkotmányjavaslat tárgyalása elleni ellenzéki akció tovább folyik. A nemzeti párt deklarációjához újabban a parasztpárt is csatlakozott. A kamara hétfői ülésén napirend előtt dr. Iupu emelkedett szólásra. Hoszszabb beszéd kíséretében felolvassa a parasztpárt deklarációját, amelyben a liberálisok által készített alkotmányjogi tervezetét semmisnek és figyelembe nem vehetőnek nyilvánítja. Hivatkozik a nép akaratára s figyelmezteti a kormányt a tervezet megszavazásával járó esetleges következményekre. Bukaresti jelentés szerint az ellenzéki vezérek között a kolaborálásra vonatkozólag a tárgyalások még folynak. Lapjelentések szerint azonban a megegyezésre kevés a kilátás, mert a néppárt egyik frakciója Gogával és Argetoianuval az élükön, erősen ellenzi az együttműködést. Tegnap este Averescu, Lupu és Maniu között újabb megbeszélések voltak. Groza a helyzetről Minthogy az ellenzéki blokk hír szerint főleg a néppárt egy részének magatartásán hiúsult meg, az Ellenzék munkatársa ma felkereste dr. Gróza Péter volt erdélyi minisztert, aki a tegnapi nap folyamán érkezett Kolozsvárra a néppárt végrehajtó bizottságának bukaresti üléséről és kérdést intézett hozzá az ellenzéki pártközi tárgyalásokra vonatkozólag. — Az ellenzéki blokk létrehozatalára irányuló tárgyalások — mondotta Groza — arra a tényre redukálhatók, hogy kísérletek történtek, különösen a parasztpárt és nemzeti párt részéről együttes akció megteremtése céljából. Konkrét prepozíciókkal egyik ellenzéki csoport sem állott elő. Ezúttal tehát újra csak a régi nóta játszódik le. Az akciók, különösen a nemzetipárt akciói egy kezdésnél holtpontra szoktak jutni , folytonos hangoztatása annak, hogy a kormány együttesen megbuktatandó, de mély hallgatás arról, hogy kikkel vélik az új kormányt megszervezni. — Meddig maradhatnak még kormányon a liberálisok ? — kérdeztük ezután. — Az egyelőre még nyitott kérdés. Az ellenzéki pártok közötti konkrét megállapodás hiánya a liberálisok életét mesterségesen hosszabbítja meg, pedig a valutáris komplikációk, a gazdasági élet irányításában beállott teljes fejetlenség, az erőszakolt nacionalizálás a liberálisok életszálait nagyon kikezdték. A liberálisok helyzetét nagyon megjavította a nemzetistártnak az a baklövése, hogy dacára tavalyi nagyhangú kijelentéseinek, hogy a törvényhozó testületek törvényességét nem ismeri el s annak ülésein többé részt nem vesz — most újból megjelent azok színe előtt, sőt — mi rosszabb — rövid időközökben felvonultatja tagjait a parlamentbe, hogy a névjegyzéket aláírják. Ennek anapidíjakkal kapcsolatban is van némi jelentősége, amit a liberálisok kellőképen ki is igyekeznek használni. — Ami minket, néppártot illet, a kormányzás és a közigazgatás minden ágát felölelve és levonva a múltkori kormányzásunk hibáinak következményeit, átdolgoztuk programmunkat és szervezkedünk Ekként felkészülve nem riadunk vissza attól, hogy egymagunkra is átvegyük a kormányzást, bár más pártokhoz való közeledés soha sem rajtunk múlt. Groza végül kijelentette, hogy a legmesszebbmenő előkészületeket megtették már arra az esetre, ha a néppárt egyedül kerülne kormányra, aminek bizonyítéka, hogy elkészítették az összes prefektusok, képviselőjelöltek és a politikailag exponált állásokra alkalmazandók névsorát. Franciaország letté akarja szakítani Bajorországot Befejeződött a Ruhr-vidék elzárása. — Franciaország a Népszövetség akciója ellen. — Nyugodtan folytak le a bajor nacionalisták gyűlései. — Millerand füstbe ment reményei — Az Ellenzék tudósítójától — A Progrès civique című francia folyóirat leleplezéseket közöl Franciaország belpolitikai helyzetéről és Millerand és Poincaré viszonyáról. A lap megerősíti, hogy a Ruhr-andó kereszttühajszolásánál Millerand elnök volt a mozgató erő. Millerand látogatói egész sorának kijelentette, hogy egész biztosan lehet várni, hogy a németek a bevonulás után azonnal hajlandók lesznek a jóvátételi kérdésben való megegyezésre Franciaországgal. Kijelentette továbbá az elnök, hogy egy ilyen megegyezés után nemsokára Anglia háta mögött egy francia-német kibékülés is lehetséges lesz. A lap emlékeztet arra, hogy Millerand már a háború előt a francia-német megegyezés híve volt. Németország magatartása a bevonulás óta Millerandot a lehető legnagyobb mértékben meglepte. Poincaré ezzel szemben, legalább is a lap szerint, előrelátta a nehézségeket és ezért az utolsó percig vonakodott a bevonulást elrendelni. Elzárták a Ruhr-vidéket A Ruhr-vidék katonai elzárását a francia és belga csapatok nagyjában befejezték. A kordon délen a Rajnánál kezdődik, Düsseldorfnál, majd kelet felé vonul egy darabig, a Ruhr folyását követi, azután visszafordul Becklinghausen mellé s Bofropp közelében Rohrort környékén visszatér a Rajnához. A határzár körülbelül kétszáz kilométeres. Németország a megszállott területekkel ezentúl csak azon a vidéken át tud közlekedni, melyet az angol csapatok tartanak megszállva a Rajna mellett. Vasutassztrájk A megszálló csapatoknak a vasútigazgatásba való beavatkozása következtében harmincegy pályaudvaron a vasutasok beszüntették a munkát. Nagy nehézségek árán a franciák egyes vonalakon a maguk számára fenntartják a forgalmat. Ezeken a vonalakon rövid vonatok közlekednek, melyek ablakain puskacsövek merednek ki. A sztrájkoló pályaudvarokon a német vasutasok teljes gőzzel áthaladnak, nehogy a franciák kezükbe vehessék az üzemet, vagy letörjék a sztrájkot. A Saar-vidéken is sztrájkmozgalom keletkezett a bányamunkásság között. Ebben a mozgalomban a keresztény és szociáldemokrata szakszervezetek közösen járnak el. A Népszövetség közbelépése Londonból jelentik, hogy Németország új jóvátételi tervet juttatott az angol kormányhoz. A terv harminc millió aranymárkát ajánl fel jóvátételi célokra. Brating svéd miniszterelnök arra készül, hogy a népszövetségi tanács párisi ülésén, melyet a napokban tartanak meg, javasolja a jóvátételi kérdés tárgyalását. Páris nagyon alkalmas hely volna ennek a kérdésnek tárgyalására, mert itt a francia megbízott nem hivatkozhatik arra, hogy a kormányától megfelelő utasítása nincs. Éppen ezért a francia kormány minden erejét megfeszíti, hogy a kérdés felvetését megakadályozza s kijelentette, hogy ha a Népszövetség mégis ragaszkodna a kérdés tárgyalásához, Franciaország kilépne a Népszövetségből. A bajor fascisták nagygyűlése A bajor nemzeti szocialisták vezetői tárgyalásokat kezdtek a kormánnyal, hogy betiltott gyűléseiket engedélyezzék. ígéretet tettek, hogy rendzavarás nem fog előfordulni, mivel a jelen súlyos árában nem akarnak újabb nehézségeket okozni. Ígéretükre a bajor kormány 12 gyűlésük megtartását engedélyezte, melyek, bár nagy tömegek vettek részt rajtuk, minden incidens nélkül folytak le. Ugyancsak incidens nélkül folyt le a nemzeti szocialisták nagygyűlése is, melyen vezetőjük, Hitler, majd pedig Xilander őrnagy beszéltek. A gyűlés után nagy felvonulás volt, melynek során semmi, rendzavarás sem történt. Berlini politikai körökben kijelentik, hogy a jobboldali puccs híreit valószínűtlennek is kell tartani, hiszen az új német kormány az ellenállás politikájának elfogadásával éppen a jobboldaliak felfogásának tett engedményt. Agenf provokátorok Münchenben A bajor lapok hivatalos információk nyomán a következőket írják : Franciaország ügynököket küldött Münchenbe, akiknek feladata lenne a lakosságot francia állampolgárok elleni támadásokra ragadtatni. Célja ennek az volna, hogy Franciaország ürügyet nyerjen Bajorországnak hadat üzenni. A bajorok véleménye szerint ugyanis a francia kormány most Bajorország déli és északi részét el akarja választani egymástól s a Majna vonalának megszállására gondol. Mértékadó körök tudatják, hogy Münchenben tényleg a£ent provokátorok dolgoznal