Ellenzék, 1923. január (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-31 / 24. szám

1923. január 31, szerda Ara 1 Iggy Clu­j-Kolozsvár, 44. év, 24. szám ’ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus Előfizetés: havonta 25 lej, negyed­palota. Telefonszámok: Szerkesztő- AlmniniHsi- RAPTHA |U||/| 00 évre 70 lej, félévre 130 lej, évente ■eig: t !t?': \09‘.s^r Me&- Alapította: KAKIHA JVUKLUb 240 leji Számonként 1 lej. Bukarest­jelemk hétfő kivételéve! minden nap bep , iej ( ban) Vasárnap 2 lej. ' 1 i' P,"ül—IMN­ B Hét centimé­ ter; miféle újjászervezés ez ? O­lt egy bizonyára nem liberális hang, amikor Bratianu az alkotmányjavaslat­­terjesztése­­kapcsán mondott beszé­dben az ő is­agy újjászervező munká­it emlegette. A nemzeti párt ugyan­azon alkalommal felolvasott deklará­ciójában pedig megállapította, hogy „ma az egész ország a nyomor áldo­zata és az anarchia prédája úgy po­litikai, mint gazdasági téren és biztos pusztuláshoz közeledik". Hét centimé­t lej — mondotta még pénteken az ellenzéki közbeszóló. Ma már azonban csak hat. És hogy med­dig fog még sülyedni, azt m­­a senki se tudja megmondani. Ellenben arra a kérdésre, hogy minő újjászervezés ez, már régen tisztában vagyunk a felelettel. Látjuk, hogy a liberális kor­mányzat, amely éppen azzal a kitűzött céllal jött, hogy minden tekintetben rendbehozni és újjászervezni fogja Ro­mániát, miféle eredményeket ért el minden téren. Nem hogy előbbre vitte volna az országot, hanem általános visszaesés mutatkozik az egész vona­lon, a politikai és gazdasági téren egyaránt. Politikai sikerei abban az egyetlen tényben koncentrálódnak, hogy a maga­­ párthatalmát sikerült neki egy esztendő óta zavartalanul fenntartani. És ez a fe­l a liberális uralomnak. Ennek szem­szögéből nézett kezdettől fogva min­dent, ez ma is a vezérlő gondolat egész politikájában. Ha az országot nem is, de önmagukat, híveiket min­denesetre lábra állították. Amióta ura­lomra kerültek, folytonos káosz, kor­mánypárt és ellenzék irtó háborúja lett a belpolitika. Kormányzati rend­szerükkel sikerült az erdélyieket úgy elkeseríteniök, hogy a koronázást maguk közt kellett megtartaniuk, mivel Ro­mániát a külföld előtt semmiképen se mutatták be előnyösen. Amint maguk közt csinálják meg most az ország legfontosabb alaptörvényét, az új al­kotmányt, amelyben Románia lakossá­gának egyharmadát, a nemzeti kisebb­ségeket egyszerűen eltüntették. Amivel szintén nem emelik ennek az ország­nak jó hírnevét és tekintélyét az egész művelt világ előtt. Hat centime a lej, miféle újjászer­vezés ez? — kérdezheti joggal ennek az ország minden polgára a liberális kormánytól. És nem kell azt hinni, hogy a hat centim­e-os lej árfolyamnak csak azok a baklövések az okai, ame­lyeket a kormány gazdasági téren hely­telen rendszabályaival és súlyos mu­lasztásaival elkövetett. A liberális kormány egész politikája az oka a román valuta katasztrofális esésé­nek. Bel- és külpolitikája egyaránt. Mert ahhoz nem kell semmiféle állam­­ellenes mesterkedés, hogy az itteni bel állapotok a külföld tudomására jussa­nak. Az általános szabadságellenes irányzat, a kormány omnipotencia, a konszolidáció teljes hiánya — tetézve ostromállapottal. A kormány külpoliti­kája még inkább nyilvánvaló fényei­ben és úgy látszik, épen nem bizalom­­keltő ott, ahol az országot értékelik. Hat centimé a lej, miféle újjászerve­zés ez ? Kérdezzük és beszédes ténye­ket szeretnénk már látni, amelyek va­lóban mutatják ennek az országnak a haladását. Mert ha csak a liberális öndicséretekkel maradunk, egész bát­ran elpusztulhatunk. A parasztpárt csatlakozott a nemzeti­­ párt deklarációjához Tiltakozik az alkotmányreform tárgyalása ellen. — Nincs kilátás az egységes ellenzéki blokkra. — Néppárti megvilágítás a helyzetről — Az Ellenzék tudósítójától — Az alkotmányjavaslat tárgyalása el­leni ellenzéki akció tovább folyik. A nemzeti párt deklarációjához újabban a parasztpárt is csatlakozott. A kamara hétfői ülésén napirend előtt dr. I­upu emelkedett szólásra. Hosz­­szabb beszéd kíséretében felolvassa a parasztpárt deklarációját, amely­ben a liberálisok által készített alkotmányjogi tervezetét semmis­nek és figyelembe nem vehetőnek nyilvánítja. Hivatkozik a nép akaratára s figyel­mezteti a kormányt a tervezet meg­szavazásával járó esetleges következ­ményekre. Bukaresti jelentés szerint az ellen­zéki vezérek között a kolaborálásra vonatkozólag a tárgyalások még foly­nak. Lapjelentések szerint azonban a megegyezésre kevés a kilátás, mert a néppárt egyik frakciója Gogá­­val és Argetoianuval az élükön, erő­sen ellenzi az együttműködést. Teg­nap este Averescu, Lupu és Maniu között újabb megbeszélések voltak. Groza a helyzetről Minthogy az ellenzéki blokk hír sze­rint főleg a néppárt egy részének magatartásán hiúsult meg, az Ellenzék munkatársa ma felkereste dr. Gróza Péter volt erdélyi minisztert, aki a teg­napi nap folyamán érkezett Kolozs­várra a néppárt végrehajtó­ bizottságá­nak bukaresti üléséről és kérdést in­tézett hozzá az ellenzéki pártközi tár­gyalásokra vonatkozólag. — Az ellenzéki blokk létrehozata­lára irányuló tárgyalások — mondotta Groza — arra a tényre redukálhatók, hogy kísérletek történtek, különösen a paraszt­párt és nemzeti­ párt részéről együttes akció megteremtése céljából. Konkrét prepozíciókkal egyik ellen­zéki csoport sem állott elő. Ezúttal tehát újra csak a régi nóta játszódik le. Az akciók, különösen a nemzeti­párt akciói egy kezdésnél holtpontra szoktak jutni , folytonos hangoztatása annak, hogy a kormány együttesen megbuktatandó, de mély hallgatás ar­ról, hogy kikkel vélik az új kormányt megszervezni. — Meddig maradhatnak még kor­mányon a liberálisok ? — kérdeztük ezután. — Az egyelőre még nyitott kérdés. Az ellenzéki pártok közötti konkrét megállapodás hiánya a liberálisok éle­tét mesterségesen hosszabbítja meg, pedig a valutáris komplikációk, a gaz­dasági élet irányításában beállott tel­jes fejetlenség, az erőszakolt nacio­­nalizálás a liberálisok életszálait na­gyon kikezdték.­­ A liberálisok helyzetét nagyon megjavította a nemzetistártnak az a baklövése, hogy dacára tavalyi nagy­hangú kijelentéseinek, hogy a törvény­hozó testületek törvényességét nem ismeri el s annak ülésein többé részt nem vesz — most újból megjelent azok színe előtt, sőt — mi rosszabb — rövid időközökben felvonultatja tagjait a parlamentbe, hogy a névjegyzéket alá­írják. Ennek a­­napidíjakkal kapcsolat­ban is van némi jelentősége, amit a liberálisok kellőképen ki is igyekeznek használni. — Ami minket, néppártot illet, a kormányzás és a közigazgatás minden ágát felölelve és levonva a­ múltkori kormányzásunk hibáinak következmé­nyeit, átdolgoztuk programmunkat és szervezkedünk Ekként felkészülve nem riadunk vissza attól, hogy egyma­­gunkra is átvegyük a kormányzást, bár más pártokhoz való közeledés soha sem rajtunk múlt. Groza végül kijelentette, hogy a leg­messzebbmenő előkészületeket meg­tették már arra az esetre, ha a nép­párt egyedül kerülne kormányra, a­minek bizonyítéka, hogy elkészítették az összes prefektusok, képviselőjelöltek és a politikailag exponált állásokra alkalmazandók névsorát. Franciaország letté akarja szakítani Bajorországot Befejeződött a Ruhr-vidék elzárása. — Franciaország a Népszövet­ség akciója ellen. — Nyugodtan folytak le a bajor nacionalisták gyűlései. — Millerand füstbe ment reményei — Az Ellenzék tudósítójától — A Progrès civique című francia folyóirat leleplezéseket közöl Francia­­ország belpolitikai helyzetéről és Mille­­rand és Poincaré viszonyáról. A lap megerősíti, hogy a Ruhr-and­ó keresz­­ttüh­ajszolásánál Millerand elnök volt a mozgató erő. Millerand látogatói egész sorának kijelentette, hogy egész biztosan lehet várni, hogy a németek a bevonulás után azonnal hajlandók lesznek a jóvátételi kérdésben való megegyezésre Franciaországgal. Kije­lentette továbbá az elnök, hogy egy ilyen megegyezés után nemsokára Anglia háta mögött egy francia-német kibékülés is lehetséges lesz. A lap emlékeztet arra, hogy Millerand már a háború elő­t a francia-német meg­egyezés híve volt. Németország maga­tartása a bevonulás óta Millerandot a lehető legnagyobb mértékben meg­lepte. Poincaré ezzel szemben, legalább is a lap szerint, előrelátta a nehéz­ségeket és ezért az utolsó percig vonakodott a bevonulást elrendelni. Elzárták a Ruhr-vidéket A Ruhr-vidék katonai elzárását a francia és belga csapatok nagyjában befejezték. A kordon délen a Rajnánál kezdődik, Düsseldorfnál, majd kelet felé vonul egy darabig, a Ruhr folyá­sát követi, azután visszafordul Beck­­linghausen mellé s Bofropp közelében Rohrort környékén visszatér a Rajná­hoz. A határzár körülbelül kétszáz kilométeres. Németország a megszállott területek­kel ezentúl csak azon a vidéken át tud közlekedni, melyet az angol csa­patok tartanak megszállva a Rajna mellett. Vasutassztrájk A megszálló csapatoknak a vasút­­igazgatásba való beavatkozása követ­keztében harmincegy pályaudvaron a vasutasok beszüntették a munkát. Nagy nehézségek árán a franciák egyes vo­nalakon a maguk számára fenntartják a forgalmat. Ezeken a vonalakon rövid vonatok közlekednek, melyek ablakain puskacsövek merednek ki. A sztrájkoló pályaudvarokon a német vasutasok teljes gőzzel áthaladnak, nehogy a franciák kezükbe vehessék az üzemet, vagy letörjék a sztrájkot. A Saar-vidéken is sztrájkmozgalom keletkezett a bányamunkásság között. Ebben a mozgalomban a keresztény és szociáldemokrata szakszervezetek kö­zösen járnak el. A Népszövetség közbelépése Londonból jelentik, hogy Németor­szág új jóvátételi tervet juttatott az angol kormányhoz. A terv harminc millió aranymárkát ajánl fel jóváté­teli célokra. Brating svéd miniszterelnök arra ké­szül, hogy a népszövetségi tanács pá­risi ülésén, melyet a napokban tarta­nak meg, javasolja a jóvátételi kérdés tárgyalását. Páris nagyon alkalmas hely volna ennek a kérdésnek tárgya­lására, mert itt a francia megbízott nem hivatkozhatik arra, hogy a kor­mányától megfelelő utasítása nincs. Éppen ezért a francia kormány min­den erejét megfeszíti, hogy a kérdés felvetését megakadályozza s kijelen­tette, hogy ha a Népszövetség mégis ragaszkodna a kérdés tárgyalásához, Franciaország kilépne a Népszövet­ségből. A bajor fascisták nagygyűlése A bajor nemzeti szocialisták vezetői tárgyalásokat kezdtek a kormánnyal, hogy betiltott gyűléseiket engedélyez­zék. ígéretet tettek, hogy rendzavarás nem fog előfordulni, mivel a jelen súlyos árában nem akarnak újabb nehézségeket okozni. Ígéretükre a ba­jor kormány 12 gyűlésük megtartását engedélyezte, melyek, bár nagy töme­gek vettek részt rajtuk, minden inci­dens nélkül folytak le. Ugyancsak incidens nélkül folyt le a nemzeti szocialisták nagygyűlése is, melyen vezetőjük, Hitler, majd pedig Xilander őrnagy beszéltek. A gyűlés után nagy felvonulás volt, melynek során semmi, rendzavarás sem történt. Berlini politikai körökben kijelentik, hogy a jobboldali puccs híreit való­színűtlennek is kell tartani, hiszen az új német kormány az ellenállás politikájának elfogadásával éppen a jobboldaliak felfogásának tett en­gedményt. Agenf provokátorok Münchenben A bajor lapok hivatalos információk nyomán a következőket írják : Francia­­ország ügynököket küldött Münchenbe, akiknek feladata lenne a lakosságot francia állampolgárok elleni támadá­sokra ragadtatni. Célja ennek az volna, hogy Franciaország ürügyet nyerjen Bajorországnak hadat üzenni. A bajorok véleménye szerint ugyanis a francia kormány most Bajorország déli és északi részét el akarja vá­lasztani egymástól s a Majna vonalá­nak megszállására gondol. Mértékadó körök tudatják, hogy Münchenben tényleg a£ent provokátorok dolgoznal

Next