Ellenzék, 1929. augusztus (50. évfolyam, 172-197. szám)
1929-08-02 / 172. szám
2. oldal. U ---------------------------—_ irOlOÍSVíki Vál*OSreilŰ€ZéS Szent igaz, hogy az ember nem ismeri a maga otthonát. Nem kiváncsi azoknak az utcáknak a szépségére, csúnyaságára, vagy furcsaságára, amelyek ott vannak abban a városban, ahil él. Ha egy angol idejön Kolozsvárra, legyen az teaügynök, biztosan megnézi Mátyás király szülőházát. Mi kolozsváriak ? Szeretnék annyi krajcárt, ahány kolozsvári ember csak a tarka tótejét ismeri annak a nevezetes háznak. Bevallom, magam is a közömbös emberek közé tartozom. Hosszú esztendők óta taposom ezt a kolozsvári földet és csak most nyílott rá a szemem arra a csudabogárra, hogy hajlani a Wesselényi utcán,a két egymás mellett álló háznak nincs kapuja A két ház földszinti frontja csupa bolt-portálé, furcsa gondolat, hogy a lakók ezeken az üzleteken keresztül járjanak föl a lakásukba. A két ház,az egyik Judovics textilnagykeresk édeséről, a máik P. Niculescu boltjáról nevezetes) szilárdan, levegőtlen il bele van elérve abba az épülettömbbe, amely a Wesselényi utca elején, a főtértől a Szép utcáig terjed. Hogy egészen pontos legyek, már hetek óta nézem a két épületet. Törtem a fejem, miképen lehet az, hogy a Judovics-háznak nemcsak kapuja, hanem ablaka sincsen. Az egyemeletes sárga, kis ház homlokán két vakablak található, két befalazott szem, mintha török hárem lenne benne, börtön, mormon imaterem, hamis pénzverde, vagy az ég tudja micsoda. Hol kap ennek az épületnek a belseje levegőt, furta az oldalam a kíváncsiság. Oldalt ? Lehetetlen. Az egyik oldalon a Gólya-áruház palotája, a másik oldalon a Niculescu-féle ház közé van beragasztva a titokzatos épület, amelyen csak az ablakok helye van meg, mint a vakon született ember arcán a két szem üres gödre. Végül is nem bírtam tovább a kíváncsiságot, bementem aludovics-házba, a Reiner-féle nőiruha boltba, bemutatkoztam a főnöknek. — Nem akarok ruhát vásárolni, csak azt szeretném tudni kérem, hogy miért nincs ezen a házon sem kapu, sem ablak? A főnök úr igen szíves volt és teljes terjedelmében elmagyarázta * a dolgot. Megtudtam, hogy az épület frontja valaha régen „kisebb“ állott. De amikor Szabó Jenő a szomszédban fölépítette a palotáját —valamivel „beljebb“ — a városi tanács — mely szépérzék és bölcsesség, — hogy az utca vonala cikkcakkos ne legyen, a maga költségén lebontatta a régi frontot és néhány arasszal beljebb nyomta a házat, miután rendnek muszáj lenni. Így tűnt el a kapu és az ablak a titokzatos épületről. Itt még hallottam bizonyos történetet arról, hogy Judovics építtetni akart a házára, de az emeletek számára nézve vita támadt közte és az illetékes tanács között, mire az egész munka abbamaradt. Ez azonban nem tartozik a dologra. A lényeg az, hogy a titokzatos épületbe a Szép utca felől nyílik bejárás, jó messzi, túl a Gólya-áruház palotájának oldalsó frontján. Különös dolog ez, mint mikor valaki a bal kezére vakarja a jobb fülét. Azonkívül hogy a részletekben is legyen valami szokatlan, ez a kapu sem ön,lló, hanem bejárása a szomszéd láznak is, amelyben Biró Andor textiliagy kereskedése van. Láttam azt a betonsikátort, amelyet Kimner a boltjából vágott a szomorú, kis udvar felé. Miután pedig megtudtam, hogy a Niculescu-féle háznak a bejárása nem is a Szép, hanem épen a Forduló-utcából nyílik, elindultam az elvarázsolt kaput megkeresni. Kalandos utamban eljutottam a Wesselényi-utca forgatagából, messzimesszi, egészen más tájékra, a Fordulóutca csöndjébe, majdnem az Unitárius-kollégium háta mögé. Szaglásztam a kapuban a nagy zűrzavarban és közben arra gondoltam, hogy bűnügyi regényekben, vagy detektív-filmeken szerepelnek ilyen bonyolult épületkomplexumok, ahol a Bur- liggtoni jaguár bemegy a házba napkelet felől frankos gentleman gyanánt, hogy néhány pillanat múlva, kijöjjön napnyugatra, a hetedik kapun, mint gyümölcsös kofa. RAPID VONATOKHOZ menetjegy a számozott ülőhely- jeggyel együtt augusztus 1-től kezdve kapható, sőt 10 LISE MEZEI-fÉLE nappal menetjegyirodában Cluj. Piaját nini(Főtér) 1. Városházai Ugyanott külföld: vasútjegyek 6n napi érvénnyel kaphatók ELLENZÉK Annyi bizonyos, hogy ilyen különös építkezést, a térnek ilyen fantasztikus fölhasználását, ilyen össze-vissza ragasztott, tapasztott stílust, ilyen konstantinápolyi sikátor-modort nem képzeltem volna el Kolozsvár belső területén, a szívében, a legforgalmasabb részén, gyermeklépésnyire a Főtértől. Hanem a Judovics-ház lebontott és újraépített frontjára nézve a városi tanácsnak tiszta igaza volt. Beljebb kellett azt az épületet nyomni, ha egyszer a három szomszédja is beljebb áll pár arasszal A városrendezési törvények geometriai parancsait tiszteletben kell tartani. Az egyenesvonal szent és sérthetetlen. Igaz ugyan, hogy lejebb az utca culpa szabálytalan cikkcakk. Az egyik ház beugrik, a másik kiugrik, az egyik a mellét mutatja, a másik az oldalát. De mit számít az? Egyszer csak el kell kezdeni valahol, nemdebár? Mindegy, hogy ablak nélkül, kapu nélkül, csak az a fő, hogy egyenesen! 11. Merényletet kíséreltek meg a bukaresti és temesvári lőporraktárak ellen A hatóságok összefüggést keresnek a merényletek és az augusztus 1-re készülő kommunisták között Bukarest. (A Rador jelentése) A bukaresti katonai lőporraktár 5. számú őrsége ellen tegnap merényletet követtek el azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a lőportornyot röpíthessék levegőbe. Két polgári ruhás férfi körülbelül húsz méternyi távolságból revolverrel rálőtt a poszton álló katonára, akit a golyók nem találtak. Az őr azonnal viszonozta a lövéseket, mire a támadók elmenekültek. Érdekes, hogy Temesvárt a lőportorony őre ellen szombaton este ugyancsak két polgári egyén kísérelt meg merényletet. A revolverlövések itt sem találtak és a merénylők elmenekültek, még mielőtt a főőrséget alárubrozni lehetett volna. A hatóságok mindkét merényletet a kommunisták rovására írják. A katonai és közigazgatási hatóságok a legszélesebbkörű nyomozást indították meg, egyúttal pedig nagyarányú óvóintézkedéseket foganatosítottak augusztus elsejére. A Rador jelentése szerint semmi jele sincsen ugyan annak, hogy Romániában tüntetéseket és zavargásokat kísérelnének meg a kommunisták, de a belügyminisztérium minden eshetőségre készen megtette a szükséges intézkedéseket Ioanitescu belügyi államtitkár és Cicioski tábornok hadügyminiszter holnap permanens szolgálatot tartanak Bukarestben, hogy minden esetleges megmozdulással szemben azonnal intézkedhessenek. Tuka professzor hatalmas beszédben indokolta meg autonómista politikai hitvallását bírái előtt „Magyar egyetemi tanár voltam, magyarnak vallottam magam, de százszázalékos tót vagyok“. — „Elvbarátaim miniszteri székekben ülunk, én a vádlottak padján“ Pozsony. (Az Ellenzék távirata.) Napok óta folyik a pozsonyi bíróság előtt Тика Béla dr., tót néppárti képviselő egyetemi tanár hazaárulási pere. A tizennégy gépírásos oldalra terjedő vádirat szerni Tuka Pozsonyban és külföldön különböző személyekkel érintkezett, akiknek elárulta a csehszlovák hadsereg fegyverkezési titkait és ugyanebből a célból két idegen hatalom bécsi katonai irodájával is összeköttetést tartott fenn. Ezenkívül szövetkezett több személlyel, hogy megkísérelje Szlovenszkó elszakítását a köztársaság többi részétől és azt egy idegen államhoz csatolja. Tuka a vádirat ismertetése után a következőkben foglalta össze védekezését: „Autonómista vagyok, voltam és leszek“ — Nem vagyok bűnös és nem ítéletet, hanem elégtételt várok azért a meglukcolásért, amelyben már nyolc éve van részem. Ősrégi tót famíliából származom, nyugodtan mondhatom tehát, hogy százszázalékos tét vagyok. Régebben a magyarok között éltem, magyar államtól függtem, magyar egyetemi tanár voltam és magyarnak is vallottam magam. Amikor azonban a pozsonyi magyar egyetemet megszüntették, negyven tanártársammal eggyütt állás nélkül maradtam, ők Magyarországra mentek, én itt maradtam. Nem az eszemre, hanem a szívemre hallgattam. Ekkor kezdtem politikai cikkeket írni. Felszólítottak, készítsek tervezetet a tót autonómiáról. Ezt ki is dolgoztam. Közben azon fáradoztam, hogy állást kapjanak a pozsonyi egyetemen, de nem sikerült. Ehelyett felajánlották, hogy a prágai közoktatásügyi minisztériumban vezető állást adnak. Nem fogadtam el, mert nem akartam elhagyni Szlovenszkót. Az ellenem összeállított vádirat történelmi regény, szabadon csapong benne a fantázia. — Szememre veti a vádirat, —folytatta Tuka képviselő hogy autonómista vagyok. Ez autonómista érzelmű vagyok, voltam és leszek. Ezt én tudományos elvi meggyőződésemmel indokolom, mert az autonómia értékéről alkotott felfogásom nyugtatja csak meg a lelkiismeretemet. Már 1910-ben írtam arról, hogy az autonómia nélkülözhetetlen feltétele minden nemzeti kisebbségnek. Nálunk sem lesz addig nyugalom, béke és konszolidáció, amíg az autonómia kérdése megoldást nem nyer a csehek ellen. Igenis, bevallom: uszítottam ! Azért tettem, mert olyan időket élünk, amikor uszításra szükség van, amikor a szlovákok helyzete nem jobb, mint valaha volt Magyaroszágon. Ennek az uszításnak eredménye, hogy a tét nemzeti pártnak ma huszonhárom képviselője és tizenhárom szenátora van a parlamentben és hogy két miniszter, akiknek pozícióját ezzel az uszítással én szereztem meg, ma a prágai kormány tagja, én pedig itt ülök a vádlottak padján. Mindig szem előtt tartottam fajomnak, a szlovák népnek érdekeit. Ha ez bűn, akkor én bűnös vagyok. De emelt fővel állok biráim előtt, mert amit tettem, a népem iránti kötelességem volt. Tuka professzor világos, férfias, lojális védekezése nagy hatást tett hallgatóságára. A bíróság azonban mindent megtesz, hogy a lehetetlen vád elhihetőnek látszék. A tárgyalás, mely igen hosszan tarthat el, mert hatvankét tanú van beidézve, nem a legjobb hatást teszi csehszlovák szempontból a külföldön sem. Egy római távirat szerint ugyanis a Messagero azt írja, hogy a prágai kormányzó körök az ország megalakulása előtt autonómiát ígértek a tótoknak és ruténeknek, de megmaradtak az ígéretnél. Tuka kihallgatása után a bíróság megkezdte Snotszky kihallgatását. Snotszky kijelentette, hogy az ellene emelt vádakkal szemben nem érzi magát bűnösnek. A tárgyalást folytatják. „Bevallom: uszítottam!“ Azt mondja a vádirat, hogy uszítottam Kolozsvár város iskolaszéke 170—1929. Hirdetmény Kolozsvár város iskolaszéke árlejtést hirdet a 9. számú elemi iskola és a 8. számú gyermekmenhely részére szükséges bútorok szállítására. Az árlejtés feltételeit meg lehet tekinteni az iskolaszék titkárságánál Str. Avram lánca 62. munkanapokon 8 és 12 óra között, ahová a lepecsételt és zárt ajánlatok is benyújtandók 5 százalék óvadékkal egyetemben. Az Árlejtést 1929. augusztus 17-én ejtik meg Kolozsvár városa tanfelügyelőségének irodájában délelőtt 11 órakor a számviteli törvény 72—83 szakaszainak tekintetbe vételével. Kolozsvár, 1929. július 11. J. Otoiu s. k. G. Stelea s. k. elnök, titkár. ff .:v. '72. szám Magyarországnak szánt páncélos autókat foglaltak le állítólag Ausztriában Bécs. (Az Ellenzék távirata.) A bécsi Abend feltűnő helyen jelenti, hogy a semmeringi vasúti állomáson két vasúti kocsiban teherautomobilnak jelzett páncélos autókat foglaltak le, melyek Nürnbergből voltak feladva Magyarország felé. A Neue Freie Presse ezzel szemben beavatott helyről úgy értesül, hogy törvényes hadianyag szállításáról van szó, mert a páncélautomobilokat a nagyköveti értekezlet katonai bizottsága is engedélyezte Magyarországnak. Budapesti illetékes körök szerint a hírt még nem erősítették meg, de amennyiben valónak bizonyulna, akkor is csak kisméretű páncélautomobilokról lehet szó, amilyeneket minden rendőrség használ s amelyeket a magyar parlament ezidei költségvetésében megszavazott. Újabb jogfosztások a CFR-nél Szolgálatra rendelték be a szabadságon levő tisztviselőket és redukálták a vasúti jegyeket Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától) A CFR személyzetét napról-napra újabb sérelmek érik. Legutóbb Stan Vidrigin vezérigazgató rendeletet adott ki, mely szerint a tisztviselők törvényben biztosított szabadságideje felére redukálandó. A rendelet következtében a szabadságukat élvező tisztviselőket, akik közül igen sokan fürdőhelyeken gyógykezeltetik magukat, azonnali szolgálattételre rendelték be. Ez az intézkedés a CFR tisztviselői körében óriási elkeseredést keltett. A rendelkezés annál érthetetlenebb, mert a CFR igazgatósága az állandó létszámcsökkentést forszírozza s igy munkaerőben hiány aligha lehet. További súlyos sérelme az is a vasutasoknak, hogy a szokásos nyári összesített munkaidőt sem engedélyezték és a tisztviselők délelőtt délután dolgoznak, míg az összes többi állami hivatalokban csak délelőtt vannak hivatalos órák. De megnyirbálta a vezérigazgatóság a tisztviselők jegykedvezményét is. Az eddig évi nyolc szabad jegy helyett a tisztviselők a jövőrn csak négyet kapnak, a nyugdíjasok pedig az eddigi négy helyett csak kettőt. Megszüntették az úgynevezett rezsijegyeket is és most így az a helyzet állott elő, hogy a tényleges szolgálatban álló tisztviselők is, ha évenként négynél több esetben kénytelenek utazni, teljes összegben kell, hogy megfizessék a menetdíjakat. Ezzel szemben a fizetést már hónapokkal ezelőtt tíz százalékkal redukálták, a túlórákat pedig eltörölték. Rádió Amatőp Julius—augusztusi dupla száma a következő tartalommal: Interferencia, légköri zavarok, a rádió szélhámosai, süketek rádiója, Japán rádióberendezés vasúti sínek vizsgálatára, dinamikus hangszórók, szelektív 3 lámpás „előkörös“ kapcsolású készülék, 2 lámpás „Reinartz“-készülék, Darling 3. Rövid hullámokra vonatkozó: adóantennák rövidhullámok számára, az elektrosztatikus hangszóró, kondenzátoros fejhallgatók, kísérletezések hordozható készülékeknél, egyszerű 4 lámpás Hartley-készülék, hálózati egyenáramú anód- és sütéspótló számítása, áramfogyasztás töltő- és anódpótló készülékeknél. A kristályra vonatkozó tag, kísérleti detektoros vevő, hogyan készül a rádiólámpa a modern készülékszerelés, hordozható száraz akkumulátorok, amatőrfogások ез olvasóink köréből, kapható az Ellenzék könyvosztályában, Kváz. Str. Universtárii 8. Ára 55 lej. Vidékre 65 lej előzetes beküldése mellett azonnal szállítjuk. Nincs értelme — Vádlott, maga feltörte a pénzszekrényt, mondja el, hogy csinálta ezt? — Elmondhatom, de nhcs semmi értelme, elnök úr. Úgyse tudná utánam csinálni. BUDAPESTRE féláru fizmn, féláru vasúti jegy július 31 és augusztus 9 között a dr.Mezei-féle eerejegy irodában Cluj, Piața Unirii (FöSI) 1. — Városháza.