Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-17 / 13. szám
1941 január 17. ADÓÜGYI TANÁCSADÓT KÜLD AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI TANÁCS. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács kiadásában és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara összeállításában megjelent az egyenes adókról, forgalmi adókról és illetékekről szóló „Tájékoztató“. A 121 oldalas könyv célja az, hogy a hazatért részek adózó polgáraival megismertesse a magyar adórendszert, annak minden részletét, kezdve a kivetéstől a behajtásig. Tartalmazza a Tájékoztató az összes adókulcsokat, adókedvezményeket, adóelengedéseket, jogorvoslati eljárásokat, a hazatért részekre vonatkozó külön rendelkezéseket s általában mindazt, amit a hazatért részek adózóinak tudniuk kell. A könyv használatát nagymértékben megkönnyíti az, hogy a legegyszerűbb ember számára is érthető fogalmazásban adták ki. A Tájékoztatóban a földműves, kisiparos, vállalkozó, ügyvéd, stb. egyaránt felvilágosítást kaphat az adózással kapcsolatos teendőiről. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács (Kolozsvár Kosuth Lajos utca 6—3.) bárkinek ingyen megküldi a Tájékoztatót, ha ezt egyszerű levelezőlapon, vagy személyesen igényli. Ugyancsak teljesen költségmentesen beszerezhető a Tájékoztató a kereskedelmi és iparkamaránál is. SZÓJABABTERMELŐ SZÖVETKEZET ALAKUL ERDÉLYBEN. Marosvásárhelyt a minap megalakult a Szójatermelők Szövetkezete, gróf dr. Toldalagi Mihály, Maros-Torda megye főispánjának az elnöklesével. Erdélyi Elemért választották ügyvezető alelnökké, Orbán Károly földbirtokos lett a szövetkezet társelnöke. Toldalagi gróf maga is termel szóját a birtokán. A szövetkezet megalakulását előmozdította a Futura is, amely foglalkozik a termelés és az értékesítés fejlesztésével. NAPONTA 300 TONNA ÁRUT SZÁLLÍTHAT AZ ÚJ SZÉKELYFÖLDI VASÚT. A székelyföldi körvasút elvágása az ország szíve felé vezető fővonaltól az erdélyi gazdasági életben nagy kiesést jelentett, mert napi 3200 tonna áru szállítása rekedt meg. A MÁV gyors vasútépítése Szászlekence és Kolozsnagyida állomások között olyan keskenyvágányú új vasúti vonalat teremtett, amely a Marosludas—Sajómagyaros teljes nyomtávú helyiérdekű vasút és a marosvásárhelyi— kolozsnagyidai keskenyvágányu vonalakat köti össze. Ezzela vasúti szállítmányok átrakodással a Székelyföldről az anyaországba irányíthatók. Az új keskenyvágányu vasút teljes szállítási kapacitása napi 800 tonna s így máris az eddigi körvasút teljes szállítási szükségletének egynegyedrészét ki lehet elégíteni. A forgalom további megjavítását a kormány új vasútépítési tervei fogják szolgálni. ÚJABB ADÓÜGYI TÁJÉKOZTATÓT ADOTT KI A BUDAPESTI IPARKAMARA. A visszatért részeken életbe léptek az anyyországi adóügyi jogszabályok. Minthogy az adózási kérdésekben való tájékozódás elsőrendű fontossággal bír mindenkire, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az Erdélyrészi Gazdasági Tanács felkérésére a visszatért erdélyi lakosság tájékoztatásának céljára adóügyi tájékoztatót adott ki, amely könnyen érthető népszerű nyelven nyújt tájékoztatást mindazok számára, akik a visszacsatolt területre most kiterjesztett adóügyi jogszabályokról tájékozódni kívánnak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ezt az adóügyi tájékoztatót az egész erdélyi országrész területére eljuttatni kívánja, valamennyi hatóságnak és érdekképviseletnek megküldi, valamint az érdeklődő vállalatoknak és magánosoknak is ellenérték nélkül rendelkezésre bocsátani kívánja. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács, a budapesti és erdélyi kereskedelmi és iparkamarák mindenki számára, akit a munka érdekel, hozzájuk juttatott kérésre szívesen megküldik a tájékoztatót. ÚJ TISZTIKART VÁLASZTOTT A DÉSI KERESKEDŐ TÁRSULAT. Dési tudósítónk jelenti: A dési Kereskedő Társulat, amely a román megszállás alatt működését kénytelen volt megszüntetni, a napokban közgyűlést tartott és elhatározta, hogy működését ismét megkezdi. A mintegy negyven évvel ezelőtt alakult társulat egyhangúlag elnökké ifj. Szabó Lajost, alelnökké Gombár Sándort és Bernád Samut, titkárrá Etédi Jenőt, pénztárnokká Molnár Bélát választotta meg. Örökös díszelnökké Váradi Károlyt, tiszteletbeli titkárrá pedig Sztojka Lászlót. ELLENZÉK Rf©gSsextíő«l©tf «a remolitizált vállalatok magyarosítása KOLOZSVÁR, január 17. Románia gazdasági életének vezetői tudták, hogy a magyarság ellenálló erejét a leggyorsabban úgy tudják megtörni, ha gazdaságilag legyengítik. Felhasználtak tehát minden eszközt arra, hogy a céljukat keresztülvigyék. Mindjárt a leghatásosabb eszközhöz folyamodtak, ráfeküdtek az ipari és kereskedelmi vállalatokra és romanizálták azokat. Működésük folytatását csak úgy engedték meg, ha igazgatóságukba és felügyelőbizottságukba fölös számmal választottak be románokat. Nem volt a megszállott területen egyetlen vállalat sem amelynek „vezetésében“ ne vettek volna részt románok s nem is számított román közéleti embernek az, aki legalább négyet kisebbségi pénzintézetnek vagy vállalatnak igazgatóságában ne foglalt volna helyet. Előljártak ebben példával a miniszter urak, különösképpen pedig Vaida Voevod miniszter, aki kisajátította magának majdnem az összes erdélyi bankokat és vállalatokat, amelyek a miniszter eredményes közgazdasági tevékenységéért természetesen busás tanüemeket fizettek. A bécsi döntés a kiszipolyozott erdélyi magyar vállalatokat is megszabadította a reájuk kényszerített igazgatósági tagok súlyos terheitől. A közgazdasági élet terén is ügyesen evickélő román politikusok közgazdasági életük színteréről sietve el , távoztak s most a visszatért területen lévő vállalatoknál megürültek a helyek. A magyar vállalatok igyekeznek most a román igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoktól formailag is megszabadulni. Gyors egymásutánban tartják igazgatósági üléseiket és a kiválasztott román igazgatósági tagok helyébe magyar embereket választanak be. Az új igazgatósági tagok az erdélyi magyar közélet vezető tagjaiból kerülnek ki, de több az anyaországgal kapcsolatban levő intézet igazgatóságába az anyaországbeli közgazdasági élet vezető egyéniségeit választotta be. A közgyűlési jegyzőkönyveket prost terjesztik fel az új céghivatalhoz, ahol az új igazgatósági tagok beválasztását feljegyzik. SP»@HT . A marosvásárhielyi USE nyerte Székelyföld jégkorongbajnokságát. MAROSVÁSÁRHELY. A székelyföldi kerület jégkorongbajnokságát lejátszták A bajnokságért mindössze két csapat, az MSE és a CITE Csíkszereda küzdöttek, melyek két mérkőzést játsztak egymás ellen. Marosvásárhelyen az MSE 5:0 (2:0, 1:0. A FRANCIA AMATŐR TENISZEZŐK LEGYŐZTÉK A PROFIKAT PARIS. Az amatőr és hivatásos teniszezők Parisban versenyt rendeztek, melyen az amatőrök az egyes után párosban is jobbnak bizonyultak a hivatásos teniszezőknél A férfipáros döntőjében a Boussus-Renault kettős 7:5, 6:4 arányban győzött a Cochet—Plaapur ellen. A férfi egyes döntőjének eredménye: Boussus—Férel 12:10, 6:4. JANUÁR 28-ig kell benyújtani az MLSzhez azoknak a hivatásos játékosoknak a visszatartási vagy szabaddátételi névjegyzékét, akiknek szerződése február 15-ig szól. 3:0) arányban győzött Incze (3), Kulcsár 03 Veress góljaival. Csíkszeredán 1:1 (0:0, 0:1, 1:0) volt az eredmény és így a Székelyföld bajnoka az MSE lett és mint ilyen, Erdély bajnokával fogja összemérni erejét az országos bajnokságért folyó küzdelemben. EGY BAJNOKI ÉS EGY KUPAMÉRKŐZÉSBŐL ÁLL AZ ERDÉLY-KUPA DÖNTŐJE BUDAPEST. Az Erdély-Kupa döntőjének ügyében végleges megegyezés jött létre. Gidófalvy Pál dr. hozzájárult ahhoz, hogy a kupa sorsát a február 16-án Csepelen WMFC —Ferenc EK-mérkőzés és a március végére az Üllői-túra kisorsolt Ferencváros—WMFC bajnoki mérkőzés egyesített eredménye dönti el. A kupáért tehát a kiírásnak megfelelően kettős döntő lesz, melyet most igen sportszerű módon, mindkét fél megelégedésére oldottak meg. A BUDAPESTI MAC Margit-szigeti klubházát lebontották és helyébe teljesen korszerű klubházat építenek. ..GENOVAI DÍJ“ AZ ÉV LEGNAGYOBB NEMZETKÖZI SPORTKIÍRÁSA RÓMA. Az olasz Testnevelési Tanács elhatározta, hogy egy új, nemzetközi sportdíjat alapít, melyért évenként a három barátnemzet: Németország, Olaszország és Magyarország fog küzdeni és amelynek valamennyi versenyét Genovában rendezik meg. A díj neve ezért „Genovai Díj“ lesz, melyért a három nemzet válogatott labdarúgói, úszói, atlétái és országúti kerékpárosai fognak küzdeni. Az első ilynemű, igen érdekes kiírású versenyt már tavaszkor megrendezik. Budapesti jelentés szerint a magyar sportkörök örömmel vesznek tudomást a kiírásról, részleteket azonban még nem kaptak az olaszoktól. . A MAGYAR SÍBAJNOKSÁGOK Magyarország 1941. évi síbajnokságait szombaton és vasárnap rendezi meg a síszövetség a Mátrában, melyre 18 egyesület 16 versenyzőt nevezett be. A versenyeken három német versenyző: Russ Kari, Heli Gregor és Mayer Gusti is indulni fog. BUDAPEST asztaliteniszbajnokságát nagyszámú résztvevővel ma kezdik meg. A BUDAPESTI WMTK szombaton és vasárnap országos műkorcsolyázó versenyt rendez. A „nyeretlenek“ részére kiírt versenyben résztvesz dr. Hollay Béla, a kolozsvári KKE tagja is. téjedek, talán hogy kevés olyan bravúros beugrás történt a kolozsvári színháznál, mint az Elnémult ha- 1 rangok premierjén. Még a főpróbán is V. Hegyi Lili játszotta Todorescu papné szerepét — 39 fokos lázzal. Színészi lelkiismeretességé- ben titkolta, hogy mennyire beteg, nehogy zavart okozzon a bemutatón. Estére aztán még feljebb szökött a láza és így veszélyben forgott az előadás megtartása. Húsz perccel a premier előtt kapta kézhez Kőszegi Margit, a szerepét, aki páratlan bravúrral és intelligenciával oldotta meg ezt a feladatot, egyetlen próba nélkül — olyan jól, hogy a közönség semmit sem vett észre; hogy Budapest legdivatosabb színésznője és filmsztárja, Karády Katalin vendégszerepel legközelebb a kolozsvári színházban; hogy az egész város ismerte Takáts Bertát, a napokban elhunyt műhimzőnőt és iparművésznőt. Előkelő családból származott a szorgalmas, kedves Takáts Berta s alig volt olyan család Kolozsváron, amelynek ne dolgozott, volna. Csodaszép munkák kerültek ki soha nem pihenő dolgos kezei alól s ott érte a halál munkaasztalánál Nagy családján kívül legjobb barlánöje, Gyulai Ámnás iparművésznő siratja Takáts Bertát, aki legszebb tollvirágait ttete Takáts Berta koporsójába; hogy a bécsi állami operaház fiatal magyar tagja, Piliti Lea, legközelebb a budapesti operáiban vendégszerepel; hogy ötvenedszer került szilire a budapesti Madách-színházban Bókay János új vigjátéka, a Négy asszonyt szeretek. 7 év alatt több mint kétszáz tolatyfyon, Aésoult BUDAPEST, január 17. Összeállították az elmúlt tíz esztendő magyar filmtermelésének a statisztikáját. A kimutatás szerint 10 esztendő alatt összesen 219 magyar filmet készítettek és ezek közül eddig 199-et mutattak be. A Dankó Pista című film lesz tehát a kétszázadik bemutatásra kerülő magyar játékfilm. A magyar filmek közül a legtöbbet a Hunnia-filmgyár készített, összesen 162 játékfilmet. Az MFI, a Magyar Filmiroda műtermeiben 57 játékfilm készült. A magyar filmgyártás csecsemőkora 1931-re esik, ami-kor csupán három filmet készítettek. A legtöbb film, összesen 41 drb., 1937- ben készült. Tavaly 35 magyar filmet állítottak elő. Hír szerint 1941-ben erősebb ütemben indul meg a filmgyártás és ebben az évben sokkal több játékfilmet készítenek el, mint az 1937-es rekord esztendőben. Ezt az erősebb iramot elsősorban a magyar filmek növekvő erkölcsi és anyagi sikere indokolja. Ezt a sikert ma már nemcsak belföldön lehet tapasztalni, hanem külföldi országokban is. Ebben az évben például Jugoszláviában a magyar filmek roppant nagy teret hódítottak és a leghízelgőbb bírálatokat kapták. Németországban is több magyar film futott sikeresen. Ez a siker anyagi téren is nagyon fontos a magyar filmgyártás szempontjából, mert a filmgyártás ma már Magyarországon is olyan fejlett eszközökkel és anyagi befektetéssel dolgozik, hogy például a Magyar Filmirodában készülő „A kegyelmes úr rokona“ című film felvételeinek Mezey Mária betegsége miatt közbejött kétnapi szünetelése 7500 pengő különkiadást okozott. Érdekes végigtekinteni azon is, hogy az elkészített 200 magyar film közül, milyen daraboknak volt a legnagyobb sikere. Már első tekintetre is megállapítható, hogy a társadalmi filmek, különösen a társadalmi vígjátékok értek el jelentős sikereket. Az elkészített magyar filmek kétharmada társadalmi vígjáték volt. Ezeknek a társadalmi vígjátékoknak köszönheti a magyar filmgyártás a legtöbb sikerét. A múltak sikerein felbuzdulva a magyar filmesek most is több ilyen vígjátékon dolgoznak. Az újonnan elkészített filmek közül „Az egy csók és más semmi“ számíthat jelentősebb sikerre. Ezt a remek vígjátékot, Tolnay Klári és Jávor Pál pompás művészi teljesítményét, most mutatták be Budapesten. Az ,,egy 4 csók körül keletkezett bonyodalmakat olyan brilliánsan oldja meg a film, hogy bizonyára egyike lesz az idény legsikeresebb könnyű fajsúlyú darabjainak. PETAIN TÁBORNAGY NYILATKOZOTT FRANCIAORSZÁG ÚJ FELADATAIRÓL. Vichyből jelenti a Tass-ügynökség. Petain tábornagy tegnap nyilatkozott az amerikai újságíróknak. Meg kell újítanunk a társadalmi fegyelmet és ismét fel kell ébresztenünk a család és a hazaszeretet érzését — mondotta. Ezek az új feladatok a francia forradalom főcéljai. Ezeken kívül azonban meg kell őriznünk az 1789. évi francia forradalom eredményeit is. (MTI.) BENZINT KAPNAK A VÍZVEZETÉKSZERELŐ IPAROSOK. Kolozsváron a vízvezetékszerelő iparosok, az eddigi tél folyamán nehezen végezték munkájukat, mert nem kaptak megfelelő mennyiségű benzint. Az iparfelügyelőséghez fordultak panaszukkal, ami kérésüket teljesítették és szükségletüknek megfelelő benzint utaltak ki részükre. Unttá ! Rádiósok ! Új kiadásban jelent meg MOLNÁR lOVITZa: Rádiósok könyve Elméleti és gyakorlati kézikönyv. Harmadik átdolgozott és bővített 1941. évi kiadás. 460 oldal, 449 ábra. — Ara 7.— pengő. — Kapható az Elenzék közvasbilijában Kolosvár. Mátyás király-tér 9 szám. — Telefon : 11—99. Vidékre után,éttel is azonnal szállítjuk.