Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-08 / 78. szám
A tavaszi Idraaiságsról írta ZaifiarecxLv Zs. László orvoskari tanáregér Nóra tavasszal, mikor mir enyhülni kezd a fi zord hidege s kellemes, ív- és füldszagtól • d.sajos, langyos szelek híjnak, gyakran • ,lelhetjük hogy valami különös bágyadténiy ég el. Munkánkat kedvetlenül végezzük s alig dolgoztunk valamit, máris fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat. Kellemetlen, leverő, idegesítő érzés, pláne, hogyha huzamosabb ideig tart. Különösen nagyobb mérvű ez a tavaszi fásultság az amúgy is gyenge szervezetűeknél. ..Önkívül ilyenkor lépnek fel a meghűléses megbetegedések, az álmatlanság, étvágytalansg, fogfájás, foghúsvérzékenység. Régen az igen tavaszi fáradságtól szenvedőre azt mondták, hogy az erős, friss levegő ártott meg neki, az bágyasztja, fárasztja, álmosítja a beteget. Milyen téves felfogás volt ez! Ma már tudok, hogy a bajnak semmi összefüggése sincs levegővel, hanem inkább a szervezet anyagcseréjével, illetőleg helyesebben meghatározón, a táplálkozással vannak összefüggésben ezek a tavasszal fellépő tünetek. A tavaszi fáradság nem más, mint a nem megfelelő táplálkozásából eredő, úgynevezett hiánybetegség. Nem csoda, gondolja az olvasó, hogy hiánybetegség lép fel a hiányos táplálkozás következtében a mai világban, amikor annyi mindenféle hiányzik!-hiszen a régi időkben, az gjszerű polgár vasárnapi ebédje például vapságos „magnum áldomás" volt, zsírban úszkáló kacsasülttel, ropogósbőrű malachússal, fehér, foszlós kaláccsal . . . Engedje meg az olvasó, hogy biztosítsam: az ilyen bőven táplálkozó emberek között is fellephet a tavaszi fáradság s esetleg még más hiánybetegség is. Tudniillik nem a zsíros pesenyék, a fehér kalács hiányzik a szervezetnek, hanem bizonyos szerves anyagok, melyeknek parányi mennyiségével is megelégszik a szervezet. Ha ennél az igen kicsi, de mennyiségileg meghatározottnál kevesebb anyag jut a napi táplálékkal a szervezetünkbe — vagy egyenesen hiányzik — a szervezet rövidesen megbetegszik. AZ EGÉSZSÉGET ADÓ ÉLETELIXÍR A fent említett, a táplálékkal szervezetünkbe jutó nagyfontosságú szerves anyagok, melyek valóságos életelixírként óvják egészségünket, nem mások, mint a sokszor, de még mindig nem elégszer emlegetett vitaminok. Mivel hiánya tavasszal aránylag a legtöbb bajt szokta okozni, jobbára csak a C-vitaminnal fogunk foglalkozni. Ha megvizsgáljuk a tavaszi fáradságban szenvedő egyének vitamin-mérlegét, azt veszszük észre, hogy a betegnél C-vitaminsze- igénység áll fenn. Egyáltalán nem meglepő, hogy ez a vitaminhiány éppen tavasszal lép fel, mivel a friss gyümölcs, a nyers főzelék is éppen ilyenkor hiányzik a legjobban. Az pedig köztudomású, hogy éppen ezek a táplálékaink, melyek bőségben tartalmazzák a Citamint. Erről, a szervezetünk hibátlan működése szempontjából nélkülözhetetlen vitaminról tudjuk, hogy legelőször 1928-ban Szentgyör-gyi Albert állította elő vesekéregből , sejt- légzési kísérletei kapcsán. Akkor még csak azt tudja az előállított új anyagról, hogy hat rész szépből, öt rész hidrogénből s nyolc rész oxigénből álló, savas kémhatású, fehér kristályos vegyület. Később már azt is kimutatta, hogy ugyanez az anyag növényekben is megtalálható. 1932-ben aztán igazolta, hogy ez az új anyag, a régóta keresett C-vitaminnal azonos és hogy paprikából, melyben aránylag nagy mennyiségben van jelen, könnyen előállítható. Az így felfedezett vitaminok, melyet Szerfügyörgyi skorbutellenes hatása miatt ascorbinsavnak nevezett el, 1933-ban nemcsak kémiai szerkezete (a szén, hidrogén és oxigén atomok egymás közti bekapcsolódása- nak mikéntje), hanem szintézisének, mestersé- ges előállítási módjának a problémája is meg- oldódott. Szerkezetének kiderítésén, mesterséges elő- állításán: Karger, Micheel, Haworth, Reichsteins Vargha László professzorok ill. kémikusok dolgoztak. Ma már könnyen előállítható egy sorboze nevű cukorféleségből, amit viszont iparilag olcsón, szőlőcukorból lehet készíteni. Érdekes, hogy a szervezet ebből a vitamin- ból majdnem semmi tartalékkal nem rendelkezik; amit nem használ fel a szervezet, az a meséken keresztül gyorsan kiürül. Tehát bizonyos mennyiségre (kb. 50 mgr.) minden nap szükségünk van. Akik nehéz testi vagy szellemi munkát végeznek, azoknak napi vitaminszükségletük a duplájára is felemelkedhet. A VITAMINOZIS — HYPOVITAMINOZIS A vitaminhiány okozta betegség kétféle léét, ha semmi vitamin sem jut a szervezetünkbe: avitaminozis és ha kap ugyan a szerezetünk vitamint, de nem elegendő mennyiségben: hypovitaminozis lép fel. A C-vitaminozis nyomán keletkezett a régebbi időkben a hajósok hírhedt betegsége, a Skorbut, mely ezer és ezer számra szedte az áldozatait. Lényegesen javult a helyzet, amikor a XVIII. században a burgonya, mint néptáplálék elterjedt. (Köztudomású, hogy a burgonya is tartalmaz kevés C-vitamint). 1947 tavaszán azonban valósággal járványszerűen ütötte fel a fejét a skorbut Írországban, aninek az előző évi rossz burgonyatermés volt az okozója. A világháborúban, 1917 tavaszán a német hadseregben is sok skorbutos beteg volt a hiányos vitáin inszegény táplálkozás következményeképpen. Ma már a vitaminózissal ritkábban találkozunk, azonban annál gyakoribb a hypovitaminozis, mely a C-vitamin esetében gyakran úgynevezett preskorbutikus állapotban tűnik elő. Ilyenkor a fogak meglazulnak, az iny vérzékeny lesz s a beteg általános gyengeséget, fáradságot érez. Hauke T. Milton professzor 114 fog- és inybeteget vizsgált meg egy alkalommal és kísérletképpen a betegeket C-vitamindus táplálékkal látta el. Az eredmény az volt, hogy a fogszuvasodás elterjedése megszűnt, a foghús meggyógyult s az ingsorvadás következtében meglazult fogak ismét szilárdan álltak helyükön. Egyes külföldi kutatók szerint a szervezetnek C-vitaminra van szüksége: szívbetegségek, tüdőgyulladás, csúcshurut, gümőkór, lázas és fertőző betegségek, léghurutok, gyomorfekély esetén. A vitamin kellő mennyiségben való jelenléte a szervezetben elősegíti a szervezet ellenállóképességét a meghűléssel s a fertőzésekkel szemben, mivel a vér baktériumölő erejét is növeli. Németországban a legújabb kísérletek segítségével megállapították, hogy a C-vitaminnal bőven ellátottak úgy testi, mint szellemi munkateljesítménye jelentősen emelkedett. Az előbbiekből láthatjuk, hogy a vitamindús, heves táplálkozás milyen fontos tényező, egészségünk megóvása kérdésében. Az elmúlt tél alatt a burgonyaellátásban mutatkozott némi hiány, gyümölcsöt is keveset fogyaszthattunk s igy a Chynovitaminózis tünetei ez alkalommal nem kelthetnek meglepetést. VITAMINKERTEK Az előbbi s a háborús idők táplálkozási gondjai vezették az országos Egészségimrtikai Társaságot arra, hogy kevéssel ezelőtt ankétot tartson e nemzetbiológiai szempontból fennes korszerű kérdésről. Az ankétot dr. Antal Lajos, a társaság elnöke nyitotta meg és az egészséges népélelmezésről beszélve, ismertette a háborús egészségpolitika legfontosabb célját, mely nem más, mint megvédeni a nemzet biológiai értékállományát a háború közvetlen cipásábtól, nehogy a nélkülözések megtörhessék a nemzet ellenálló erejét. Az elkövetkező évek népélelmezési nehézségeire idejekorán fel kell készülni. A tudományos gyűlés második felszólalója Tangh Harald egyetemi in. tanár a vitamintartalmú védőtáplálékok fontosságáról beszélt s előadta, hogy szakemberek számításai szénát, kellő termelési rendszerrel, már egy 100 négyszögöl nagyságú udvaron is, annyi burgonyát, zöldséget és főzelékfélét termelhetünk, s amiből egy öttagú család évi vitaminszükséglete fedezhető. Éppen ezért, mivel ezek a védő- s táplálékok különböző behatásokra igen hamar tönkremennek, arra kell törekednünk, hogy a I zöldfőzelékek lehetőleg frissen kerüljenek asztalunkra. Ezt főleg akkor érhetjük el, ha I saját kertünkből, rögtön szedés után fogyasztjuk el. Dr. Kuka István szerint egyedi, Buda-Ipesten legalább húszezer ilyen vitaminkertet is lehetne létesíteni a virágos udvarok s a be nem épített telkek helyén. I Dr. Molnár József kispesti polgármester, | j majd dr. Somos Elemér m. o. tanácsos hasonló | I értelemben beszélt és egyben közölte, hogy | j a közellátási miniszter már is utasítást adott a budapesti polgármesteri hivatalnak, hogy a jó fővárosi lelkeket és diszkerteket, udvarokat, és alkalmas módon ültessék be konyhakerti növényekkel. Dr. Szabó Idők Jenő mn. tanácsos és dr. Antal Lajos beszédei fejezték be a nagyhorderejű, nemzetvédelmi célokért küzdő ankétot. Az Egészségpolitikai Társaság által kezdeményezett akció sikere esetén háromezer mázsa C-vitamint termelnénk, mely tizenötmillió ember évi C-vitamin£7ükcégzetét fedenn és megvédeni a nemzetet a vitaminhiány okozta betegségektől. Az Egészségpolitikai Társaság, a tudományos ülésen elhangzottakat összefoglalva, felterjesztést intézett a miniszterelnökhöz, a földművelésügyi miniszterhez s a közellátásügyi miniszterhez, melyben kéri, hogy az ankéton előadottakat a kormány tárgyalja meg s a vitaminkertek megvalósítását a legsürgősebben tegye lehetővé. Úgy magunk, mindnyájunk s az egész ország érdekében, csak azt kívánhatjuk, hogy ez a szép és nemes akció minél nagyobb sikereket érjen el s aki csak teheti, gondoskodjék már jóelőre, hiszen a tavaszi veteményezésig nincssmét olyan sok idő, hogy udvarát, virágos kertjét hogyan, mi módon tudná egészségadó, zöldséges vitaminkertté varázsolni. ELLEN ZSÍK Az újságítól Lehmiélya nevében garázdálkodnak Kolozsváron Bíró János nyilatkozata KOLOZSVÁR, április 8. A Keleti Újság szerkesztősége az újságírói munka tisztességének és tekintélyének védelmében kötelességének érzi az alábbiak közlését: Egy ismereten férfin, magát Biró Jánosnak, a Keleti Újság belső munkatársának adva ki, távbeszélőn érintkezést keresett a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójához közelálló személyiséggel, valamint Kolozsvár színházi éesének egyik régebbi vezetőjével. Állításai és rágalmazó kijelentései alkalmasak arra, hogy nyugtalanságot keltsenek Kolozsvár színházi életében. A Keleti Újság szerkesztősége megállapította, hogy Biró János kartársunknak semmi köze nincs a magát Bíró Jánóénak nevező telefongangszter szélhámos üzelmeihez. Éppen ezért a Keleti Újság szerkesztősége nyomatékosan hívja fel a közönség figyelmét arra hogy a le ki ismeretlen szélhámosnak ne ugorjon be senki sőt, amennyiben bárkinek is módjában van, adja át a legközelebbi rendőrnek. Az igazi Biró János kartársunk magát bárhol igazolja a Magyar Sajtókamara igazolványával, szükség esetén pedig a szerkesztőség is készséggel tisztázza, hogy megbízott munkatársa jár-e el, vagy pedig a lelkiismeretlen szó hámos él vissza a gépkapcsolási telefon nyújtotta lehetőségekkel. " Gyilkolt két román legény busvét szombatján Marosvásárhely, április 8. Purtea József és Pascan József dédai román legények az ünnep szombatján berúgtak, majd elmentek a templomba és meghallgatták a feltámadás alkalmából tartott istentiszteletet. Templomból jövet összetalálkoztak Káló István éjjeli őrrel. A román legények az öreg magyart szidalmazni kezdték, majd nekiestek. Kákó nyakonvágta egyik támadóját, Pascant, mire a legények még dühösebben vetették rá magukat, leteperték a földre és bakancsaikkal úgy összerugdalták, hogy a szerencsétlen ember koponyaalapi törést szenvedett és meghalt. A bántalmazás zajára a helyszínre sietett az öreg éjjeliőr mostoha fia, Lukács István is, ő azonban közvetlenül a bűntény után eltűnt a faluból és így szerepe eddig még nem tisztázódott. A gyilkos legényeket a csendőrség letartóztatta és átadta az ügyészségnek. Valószínűnek látszik, hogy nemzetgyalázás miatt is eljárást indítanak ellenük. ;*•’:•"T:~v'-Tr.-.x' ‘ "'vr*'v-*r't;:~r\yrr.;-^y’''-rrr: ■■ -:" V-' '' v Khoihouna hadianyagok érkeznek 1942 áRÜlső 9 Érdekli talán, hogy a Szépmitm* Céh kiadásában kozrribbrről megjelenik Wmrr, AUrert két kötvén regtr rtye, amelynek cím*: Mire a fik megnőnek Az uj erdélyi regény a szabadságharc itól elnyomatás idejében játszódik le hogy nagy részvét mikü it temették .’/ ,S/7. ■ ló .s Albertéi, a Zeneművészeti Főiskola híres tanáréit. Siklós Albert, aki mint peidagógus és zeneszerző nagy nevet szerzett ma 'gátak, hatvannégy éves korában szövődményes influenzából támadt Unió- és mellkortyagyuladásban hunyt el. Halálos özvegye , az egész magyar zenei vikíg gyászolja, hogy e hét péntekjén lesz a főpróbája a budapesti Vígszínházban Zilahy Lajos híteszínművének, a Tábornoknál. Az újreinee■ zésű és szereposztású Tábornokban Ajtay Andor, a vendégként fellépő Zasnóry Ilona és Fényes Alice játsszák a főszerepeké, hogy a budapesti Nemzeti Színház igazén jósága engedett a lesújtó kritikánál, és a közvéleménynek is levette műsoráról Asztalos Miklós Asszonylázadns című vígjátékát. Tahin ez az első eset, hogy egy különben telt házukat vonzó darabot a színház igazgatósága azért vesz le műsoráról, mert belátja, hogy a darab nem való egy komoly színház színpadára; hogy a Tahiti gyöngye című új operettel megvásárolta az egyik, külföldi színpad kiadóvállalat; úgyhogy a darab legközelebb több nagy német városban kerül színre; hogy nemsokára bemutatásra kerül a leg■ rab a régi, jó békeévekben játszódik le szereplői a Gyimesszerdahelyen működő társulat tagjai, no meg Fráter Lóránd természetesen. A filmet Kalmár László rendezte főszereplői Láger Antal, Ajtary Andor, Tőkés Anna, Coll Bea, Szilassy László, Kisy Gerő, Tompa Sándor és Nagy Ha, akinek ez az első filmszereplése. RÁDIÓMŰSOR CSÜTÖRTÖK, április 9. BUDAPEST I. 6.40 Ébresztő. Torna. 7.00 Hírek. Közlemények. Reggeli zene. 10.00 Hírek. 10.15 A kassai 21. honvéd gyalogezred zenekara játszik. 1910 Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 11.20 Pácz Lili zongorázik. 11.40 Pakots József elbeszélése. Felolvasás. 12.00 Harangszó. Fohász. Himnusz. 12.10 Korányi Aladár cigányzenekara muzsikál. 12.40 Hírek. 1.20 Időjelzés, vízállásjelentés. 1.30 Honvédeink üzennek. 2.00 Szórakoztató zene. 2.30 Hírek. 2.45 Műsorismertetés. 12.00 Árfolyamhírek, piaci árak, élelmiszerárak. 3.20 Tánczene. Schgramel Miklós jazzegyüttese játszik. 4.15 Ruszin hallgatóinknak 4.45 Időjelzés, hírek. 5.00 Hírek szlovák és ruszin nyelven. 5.15 Géczy Barnabás zenekarának műsorából. 5.40 Méhészeti időszerű tanácsadó. 6.05 Ifj. Jahn Antal tangóharmonikaszámai. 6.20 BohuniczkySzefi elbeszélése. 6.40 A Mária Terézia 1. honvéd gyagyezred zenekara. 7.25 Az Operaház előadásának ismertetése. 7.30 Az Operaház előadásának közvetítése a Magyar Művelődés Házából. Carmen, Dalmű négy felvonásban. 9.25 Külügyi negyedóra. 9.40 Hírek és lóversenyeredmények. 10.15 Rádiózenekar. 31.00 Hirek német, olasz, angol, francia és finn nyelven. 11.25 Rácz Berci cigányzenekara muzsikál. 12.00 Hirek. 0.15 Ezen az otthon. BUDAPEST II. 6.15 Szórakoztató zene. 15.45 Zsárboki Miklós gordonkázik. 6.10 Gyorsirótanfolyam. 6.40 A dal mesterei. 710 A Mária Terézia I. honvéd gyalogezred zenekara. 8.00 Hírek. 8.10 Tánczene. Ilniczky László tánczenekara játszik 910 Ambrózy Ágoston és Toldalaghy Pál verseikből adnak elő. 9.35 A Carmen III. és IV. felvonásának közvetítése. A NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA? 1942. április 8. Szerda este 8 órakor: ERZSÉBET: A Tizes Szervezet előadása. Jegyeket a pénztár nem árusít. Bevezetőt mond Cseke Vilmos tanár, évtizedes. 1942. április 9. Csütörtök este 8 órakor: VÍG ÖZVEGY. V. Kovács Ilonka fellépésével. Napi bérlet A., 15. szám Rendes helyárak 1942. április 10. Péntek este 8 órakor: A SZERELEM DIADALA. (Balett.) DJAMILEH. (Opera.) COPPELIA. (Balett.) Bartos Irén, a m. kir. Operaház magántáncosnőjének fellépésével. Bemutató bérlet 23. szám. Bemutató helyárak. 1942. áprlis 11. Szombat este 8 órakor. VÍG ÖZVEGY. V. Kováts Ilonka fellépésével. .Napi bérlet B., 15. szám Rendes helyárak. 1942 április 12. vasárnap d. u. fél 4 órakor MOSOLY ORSZÁGA. Olcsó helyárakkal, 1942 áprils 12. vasárnap este 8 órakor VÍG ÖZVEGY. Békerszünetben. Rendes helyárak:1942. április 13. Hétfő este 8 órakor: A MILLIOMOS. A Tizos Szervezet előadása. Bevezetőt mond dr. Bereczky Mihály orvos, főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít. 1942. április 14. Kedd este 8 órakor: VÍG ÖZVEGY. Bérletszünet. Rendes be.várak. Icai. MOZIK MŰSORA. CAPITOL: UTOLSÓ DAL. EDISON: I. NEM LOPTAM ÉN ÉLETEMBEN II. ERDŐK HARAMIÁJA. EGYETEM: EGY TÁL LENCSE. ROYAL: VASKORONA. RIO: PEPITA KABÁT. URANIA: TOKAJI ASZÚ.