Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-08 / 78. szám

A tavaszi Idraaiságsról írta­­ ZaifiarecxLv Zs. László orvoskari tanáregér Nóra tavasszal, mikor mir enyhülni kezd a fi zord hidege s kellemes, ív- és füldszagtól • d.sajos, langyos szelek híjnak, gyakran • ,lelhetjük hogy valami különös bágyadténiy ég el. Munkánkat kedvetlenül végezzük s alig dolgoztunk valamit, már­is fáradtnak, kimerült­nek érezzük magunkat. Kellemetlen, leverő, idegesítő érzés, pláne, h­ogyha huzamosabb ideig tart. Különösen nagyobb m­érvű ez a tavaszi fá­sultság az amúgy is gyenge szervezetű­eknél. .­.Önkívül ilyenkor lépnek fel a meghűléses megbetegedések, az álmatlanság, étvágytalan­­s­­­­g, fogfájás, foghúsvérzékenység. Régen az i­gen tavaszi fáradságtól szenvedőre azt m­­ondták, hogy az erős, friss levegő ártott meg­­ neki, az bágyasztja, fárasztja, álm­osítja a beteget. Milyen téves felfogás volt ez! Ma már tud­­ok, hogy a bajnak semmi összefüggése sincs­­ levegővel, hanem inkább a szervezet anyag­cseréjével, illetőleg helyesebben meghatároz­ón, a táplálkozással vannak összefüggésben ezek a tavasszal fellépő tünetek. A tavaszi fáradság nem más, mint a nem megfele­lő táplálkozásából eredő, úgynevezett­ hiánybetegség. Nem csoda, gondolja az olvasó, hogy hiány­betegség lép fel a hiányos táplálkozás követ­keztében a mai világban, amikor annyi min­denféle hiányzik!­­-hiszen a régi időkben, az gjszerű polgár vasárnapi ebédje például va­­pságos „magnum áldomás" volt, zsírban úsz­káló kacsasülttel, ropogósbőrű malachússal, fehér, foszlós kaláccsal . . . Engedje meg az olvasó, hogy biztosítsam: az ilyen bőven táplálkozó emberek között is fellephet a tavaszi fáradság s esetleg még más hiánybetegség is. Tudniillik nem a zsíros pe­­senyék, a fehér kalács hiányzik a szervezet­nek, hanem bizonyos szerves anyagok, me­­lyeknek parányi mennyiségével is megelég­szik a szervezet. Ha ennél az igen kicsi, de mennyiségileg meghatározottnál kevesebb anyag jut a napi táplálékkal a szervezetünkbe — vagy egyene­sen hiányz­ik — a szervezet rövidesen meg­betegszik. AZ EGÉSZSÉGET ADÓ ÉLETELIXÍR A fent említett, a táplálékkal szervezetünkbe jutó nagyfontosságú szerves anyagok, melyek valóságos életelixírként óvják egészségünket, nem mások, mint a sokszor, de még mindig nem elégszer emlegetett­ vitaminok. Mivel hiánya tavasszal aránylag a legtöb­b bajt szokta okozni, jobbára csak a C-vita­­minnal fogunk foglalkozni. Ha megvizsgáljuk a tavaszi fáradságban szenvedő egyének vitamin-mérlegét, azt vesz­­szük észre, hogy a betegnél C-vitaminsze- i­génység áll fenn. Egyáltalán nem meglepő, hogy ez a vitaminhiány éppen tavasszal lép fel, mivel a friss gyümölcs, a nyers főzelék i­s éppen ilyenkor hiányzik a legjobban. Az pe­dig köztudomású, hogy éppen ezek a táplá­lékaink, melyek bőségben tartalmazzák a C­­­itamint. Erről, a szervezetünk hibátlan működése szempontjából nélkülözhetetlen vitaminról tudjuk, hogy legelőször 1928-ban Szentgyör-­­­gyi Albert állította elő vesekéregből , sejt- l­­égzési kísérletei kapcsán. Akkor még csak azt­­ tudja az előállított új anyagról, hogy hat rész szépből, öt rész hidrogénből s nyolc rész oxigénből álló, savas kémhatású, fehér kris­tályos vegyület. Később már azt is kimutatta, hogy ugyanez az anyag növényekben is meg­található. 1932-ben aztán igazolta, hogy ez az új anyag, a régóta keresett C-vitaminnal azo­nos és hogy paprikából, melyben aránylag nagy mennyiségben van jelen, könnyen elő­állítható. Az így felfedezett vitaminok, melyet Sz­erfügyörgyi skorbutellenes hatása miatt ascorbinsav­nak nevezett el, 1933-ban nem­csak kémiai szerkezete (a szén, hidrogén és oxigén atomok egym­ás közti bekapcsolódása-­­ nak mikéntje), hanem szintézisének, mestersé-­­ ges előállítási módjának a problémája is meg-­­ oldódott.­­ Szerkezetének kiderítésén, mesterséges elő-­­ állításán: Karger, Micheel, Haworth, Reichstein­­­s Vargha László professzorok ill. kémikusok dolgoztak. Ma már könnyen előállítható egy sorboze nevű cukorféleségből, amit viszont iparilag olcsón, szőlőcukorból lehet készíteni. Érdekes, hogy a szervezet ebből a vitamin- b­ól majdnem semmi tartalékkal nem rendel­kezik; amit nem használ fel a szervezet, az a m­eséken keresztül gyorsan kiürül. Tehát bizo­nyos mennyiségre (kb. 50 mgr.) minden nap szükségünk van. Akik nehéz testi vagy szel­lemi munkát végeznek, azoknak napi vitamin­­szükségletük a duplájára is felemelkedhet. A VITAMINOZIS — HYPOVITAMINOZIS A vitaminhiány okozta betegség kétféle lé­ét, ha semmi vitamin sem jut a szerveze­tünkbe: avitaminozis és ha kap ugyan a szer­ezetünk vitamint, de nem elegendő mennyi­ségben: hypovitaminozis lép fel. A C-vitaminozis nyomán keletkezett a ré­gebbi időkben a hajósok hírhedt betegsége, a Skorbut, mely ezer és ezer számra szedte az áldozatait. Lényegesen javult a helyzet, amikor a XVIII. században a burgonya, mint néptáplálék elter­jedt. (Köztudomású, hogy a burgonya is tar­talmaz kevés C-vitamint). 1947 tavaszán azon­ban valósággal járványszerűen ütötte fel a fe­jét a skorbut Írországban, aninek az előző évi rossz burgonyatermés volt az okozója. A világ­háborúban, 1917 tavaszán a német hadsereg­ben is sok skorbutos beteg volt a hiányos vitá­in inszegény táplálkozás következményeképpen. Ma már a vitaminózissal ritkábban találko­zunk, azonban ann­ál gyakoribb a hypovitami­­nozis, mely a C-vitamin esetében gyakran úgy­nevezett preskorbutikus állapotban tűnik elő. Ilyenkor a fogak meglazulnak, az­ iny vérzé­keny lesz s a beteg általános gyengeséget, fá­radságot érez. Hauke T. Milton professz­or 114 fog- és iny­­beteget vizsgált meg egy alkalommal és kí­sérletképpen a betegeket C-vitamindus táp­lálékkal látta el. Az eredmény az volt, hogy a fogszuvasodás elterjedése megszűnt, a fog­­hús meggyógyult s az ingsorvadás következ­tében meglazult fogak ismét szilárdan álltak helyükön. Egyes külföldi kutatók szerint a szervezet­nek C-vitaminra van szüksége: szívbetegsé­gek, tüdőgyulladás, csúcshurut, gü­mőkór, lá­zas és fertőző betegségek, léghurutok, gyo­morfekély esetén. A vitamin kellő mennyiségben való jelenlé­te a szervezetben elősegíti a szervezet ellen­állóképességét a meghűléssel s a fertőzésekkel szemben, mivel a vér baktériumölő erejét is növeli. Németországban a legújabb kísérletek se­gítségével megállapították, hogy a C-vitamin­­nal bőven ellátottak úgy testi, mint szellemi munkatel­jesítménye jelentősen emelkedett. Az előbbiekből láthatjuk, hogy a vitamindús, he­ves táplálkozás milyen fontos tényező, egészségünk megóvása kérdésében. Az elmúlt tél alatt a burgonyaellátásban mutatkozott némi hiány, gyümölcsöt is keveset fogyaszthat­tunk s igy a C­hynovitaminózis tünetei ez al­kalommal nem kelthetnek meglepetést. VITAMINKERTEK Az előbbi s a háborús idők táplálkozási gondjai vezették az országos Egészségim­­rtikai Társaság­ot arra, hogy kevéssel ezelőtt ank­é­tot tartson e nemzetbiológiai szempontból fen­­­ne­s­ korszerű kérdésről. Az ankétot dr. Antal Lajos, a társaság elnö­ke nyitotta meg és az­ egészséges népélelme­­zésről beszélve, ismertette a háborús egész­ségpolitika legfontosabb célját, mely nem m­ás, mint megvédeni a nemzet biológiai értékállo­mányát a háború közvetlen cipásábtól, nehogy a nélkülözések megtörhessék a nemzet ellen­álló erejét. Az elkövetkező évek népélelme­zési nehézségeire idejekorán fel kell készülni. A tudományos gyűlés második felszólalója Tangh Harald egyetemi in. tanár a vitamin­tartalmú védőtáplálékok fontosságáról beszélt s előadta, hogy szakemberek számításai szé­nát, kellő termelési rendszerrel, már egy 100 négyszögöl nagyságú udvaron is, annyi bur­gonyát, zöldséget és főzelékfélét termelhetünk, s amiből egy öttagú család évi vitaminszükség­­­­­lete fedezhető. Éppen ezért, mivel ezek a védő- s táplálékok különböző behatásokra igen hamar­­ tönkremennek, arra kell törekednünk, hogy a I zöldfőzelékek lehetőleg frissen kerüljenek­­ asztalunkra. Ezt főleg akkor érhetjük el, ha I saját kertünkből, rögtön szedés után fogyaszt­­­juk el. Dr. Kuka István szerint egyedi, Buda-I­pesten legalább húszezer ilyen vitaminkertet i­s lehetne létesíteni a virágos udvarok s a be­­­­ nem épített telkek helyén. I Dr. Molnár József kispesti polgármester, | j majd d­r. Somos Elemér m. o. tanácsos hasonló | I értelemben beszélt és egyben közölte, hogy | j a közellátási miniszter már is utasítást adott­­ a budapesti polgármesteri hivatalnak, hogy a j­ó fővárosi lelkeket és diszkerteket, udvarokat, é­s alkalmas módon ültessék be konyhakerti nö­­­­vényekkel. Dr. Szabó Idők Jenő mn. tanácsos­­ és dr. Antal Lajos beszédei fejezték be a nagy­horderejű, nemzetvédelmi célokért küzdő ankétot. Az Egészségpolitikai Társaság által kezde­ményezett akció sikere esetén háromezer m­ázsa C-vitamint termelnénk, mely tizen­ötmillió ember évi C-vitamin£7­ükcégzetét fe­denn é­s megvédeni a nemzetet a vitaminhiány­­ okozta betegségektől. Az Egészségpolitikai Társaság, a tudomá­nyos ülésen elhangzottakat összefoglalva, fel­­terjesztést intézett a miniszterelnökhöz, a földművelésügyi miniszterhez s a közellátás­­ügyi miniszterhez, melyben kéri, hogy az ankéton előadottakat a kormány tárgyalja meg s a vitaminkertek megvalósítását a leg­sürgősebben tegye lehetővé. Úgy magunk, mindnyájunk s az egész ország érdekében, csak azt kívánhatjuk, hogy ez a szép és nemes akció minél nagyobb sikereket érjen el s aki csak teheti, gondoskodjék már­­ jóelőre, hiszen a tavaszi veteményezésig nincs­­­­s­mét olyan sok idő, hogy udvarát, virágos kertjét hogyan, mi módon tudná­ egészség­­adó, zöldséges vitaminkertté varázsolni. ELLEN ZSÍK Az újságítól Lehm­iélya nevében garázdálkodnak Kolozsváron Bíró János nyilatkozata KOLOZSVÁR, április 8. A Keleti Újság szerkesztősége az újságírói munka tisztessé­gének és tekintélyének védelmében köteles­ségének érzi az alábbiak közlését: Egy ismereten férfin, magát Biró János­nak, a Keleti Újság belső munkatársának adva ki, távbeszélőn érintkezést keresett a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójához kö­zelálló személyiséggel, valamint Kolozsvár színházi é­esének egyik régebbi vezetőjév­el. Állításai és rágalmazó kijelentései alkalma­sak arra, hogy nyugtalanságot keltsenek­ Ko­lozsvár színházi életében. A Keleti Újság szerkesztősége megállapí­­totta, hogy Biró János kartársunknak sem­­­mi köze nincs a magát Bíró Jánóénak ne­­­­vező telefongangszter szélhámos ü­zelmeihez. Éppen ezért a Keleti Újság szerkesztősége nyomatékosan hívja fel a közönség figyelmét arra hogy a le ki ismeretlen szélhámosnak ne ugorjon be senki s­őt, amennyiben bárkinek­­ is módjában van, adja át a legközelebbi­­ rendőrnek. Az igazi Biró János kartársunk magát bár­hol igazolja a Magyar Sajtókamara igazolvá­nyával, szükség esetén pedig a szerkesztőség is készséggel­ tisztázza, hogy megbízott mun­katársa jár-e el, vagy pedig a lelkiismeret­len szó hámos él vissza a gépkapcsolási te­lefon nyújtotta lehetőségekkel. " Gyilkolt két román legény busv­ét szombatján Marosvásárhely, április 8. Purtea József és Pascan József dédai román legények az ün­nep szombatján berúgtak, majd elmentek a templomba és meghallgatták a feltámadás al­kalmából tartott istentiszteletet. Templomból jövet összetalálkoztak Káló István éjjeli őrrel. A román legények az öreg magyart szidalmaz­ni kezdték, majd nekiestek. Kák­ó nyakonvág­­ta egyik támadóját, Pascant, mire a legények még dühösebben vetették rá magukat, lete­­perték a földre és bakancsaikkal úgy össze­rugdalták, hogy a szerencsétlen ember kopo­nyaalapi törést szenvedett és meghalt. A bántalmazás zajára a helyszínre sietett az öreg éjjeli­őr mostoha fia, Lukács István is, ő azonban közvetlenül a bűntény után eltűnt a faluból és így szerepe eddig még nem tisz­tázódott. A gyilkos legényeket a csendőrség letartóz­tatta és átadta az ügyészségnek. Valószínű­nek látszik, hogy nemzetgyalázás miatt is el­járást indítanak ellenük. ;*•’:•"T:~v'-Tr.-.x' ‘ "'vr*'v-*r't;:~r\yrr.;-^y’''-rrr: ■■ -:" V-' '' v­ Khoi­houna hadianya­gok érkeznek 1­9­4­2 áR­­Ülső 9 Érdekli talán, hogy a Szépmitm* Céh kiadásában kozrribbr­ről megjelenik Wmrr, AUrert két kötvén regtr rtye, amelynek cím*: Mire a fik megnőnek Az u­j erdélyi regény a szab­adságharc itól elnyomatás idejében játszódik le hogy nagy részvét mi­­kü it temették .’/ ,S/7. ■ ló .s Albertéi, a Zenemű­vésze­ti Főiskola hí­­­res tanáréit. Siklós Albert, aki mint peida­­­gógus és zeneszerző nagy nevet szerzett ma­ '­gát­ak, hatvannégy éves korában szövődm­é­­­nyes influenzából támadt Unió- és mell­kor­ty­agyul­adásban hunyt el. Halálos özvegye , az egész magyar zenei vikíg gyászolja, hogy e hét péntekjén lesz a főpróbája a budapesti Vígszínházban Zilahy Lajos híte­­színművének, a Tábornoknál. Az újreinee■ zésű és szereposztású Tábornokban Ajtay Andor, a vendégként fellépő Zasnóry Ilona és Fényes Alice játsszák a főszerepeké, hogy a budapesti Nemzeti Színház igazén jósága engedett a lesújtó kritikánál, és a közvéleménynek is levette műsoráról Aszta­los Miklós Asszonylázadns című vígjátékát. Tahin ez az első eset, hogy egy különben telt házukat vonzó darabot a színház igaz­gatósága azért vesz le műsoráról, mert be­látja, hogy a darab nem­ való egy komoly színház színpadára; hogy a Tahiti gyöngye című új operettel megvásárolta az egyik, külföldi színpad ki­ad­óvállal­at; úgyhogy a darab legközelebb több nagy német városban kerül színre; hogy nemsokára bemutatásra kerül a leg■ rab a régi, jó békeévekben játszódik le szereplői a Gyimesszerdahelyen működő tár­sulat tagjai, no meg Fráter Lóránd termé­szetesen. A filmet Kalmár László rendezte főszereplői Láger Antal, Ajtary Andor, Tő­kés Anna, Coll Bea, Szilassy László, Kisy Gerő, Tompa Sándor és Nagy Ha, akinek ez az első filmszereplése. RÁDIÓMŰSOR CSÜTÖRTÖK, április 9. BUDAPEST I. 6.40 Ébresztő. Torna. 7.00 Hí­rek. Közlemények. Reggeli zene. 10.00 Hírek. 10.15 A kassai 21. honvéd gyalogezred zene­kara játszik. 1910 Nemzetközi vízjelzőszol­­gálat. 11.20 P­ácz Lili zongorázik. 11.40 Pakots József elbeszélése. Felolvasás. 12.00 Harang­szó. Fohász. Himnusz. 12.10 Korányi Aladár ci­gányzenekara muzsikál. 12.40 Hírek. 1.20 Idő­­­jelzés, vízállásjelentés. 1.30 Honvédeink üzen­nek. 2.00 Szórakoztató zene. 2.30 Hírek. 2.45­ Műsorismertetés. 12.00 Árfolyamhírek, piaci árak, élelmiszerárak. 3.20 Tánczene. Schgra­­mel Miklós jazzegyüttese játszik. 4.15 Ruszin hallgatóinknak 4.45 Időjelzés, hírek. 5.00 Hí­rek szlovák és ruszin nyelven. 5.15 Géczy Barnabás zenekarának műsorából. 5.40 Mé­hészeti időszerű tanácsadó. 6.05 Ifj. Jahn An­tal tangóharmonikaszámai. 6.20 Bohuniczky­­Szefi elbeszélése. 6.40 A Mária Terézia 1. honvéd gyagyezred zenekara. 7.25 Az Ope­raház előadásának ismertetése. 7.30 Az Ope­raház előadásának közvetítése a Magyar Művelődés Házából. Carmen, Dalmű négy fel­vonásban. 9.25 Külügyi negyedóra. 9.40 Hírek és lóversenyeredmények. 10.15 Rádiózenekar. 31.00 Hirek német, olasz, angol, francia és finn nyelven. 11.25 Rácz Berci cigányzenekara muzsikál. 12.00 Hirek. 0.15 Ezen az otthon. BUDAPEST II. 6.15 Szórakoztató zene. 1­5.45 Zsár­boki Miklós gordonkázik. 6.10 Gyors­­irótanfolyam. 6.40 A dal mesterei. 7­10 A Má­ria Terézia I. honvéd gyalogezred zenekara. 8.00 Hírek. 8.10 Tánczene. Ilniczky László tánc­­zenekara játszik 910 Ambrózy Ágoston és Toldalaghy Pál verseikből adnak elő. 9.35 A Carmen III. és IV. felvonásának közvetítése. A NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA? 1942. április 8. Szerda este 8 órakor: ER­ZSÉBET: A Tizes Szervezet előadása. Jegye­ket a pénztár nem árusít. Bevezetőt mond Cseke Vilmos tanár, évtizedes. 1942. április 9. Csütörtök este 8 órakor: VÍG ÖZVEGY. V. Kovács Ilonka fellépésével. Napi bérlet A., 15. szám Rendes helyárak 1942. április 10. Péntek este 8 órakor: A SZERELEM DIADALA. (Balett.) DJAMILEH. (Opera.) COPPELIA. (Balett.) Bartos Irén, a m. kir. Operaház magántáncosnőjének fellé­pésével. Bemutató bérlet 23. szám. Bemutat­ó helyárak. 1942. áprlis 11. Szombat este 8 órakor. VÍG ÖZVEGY. V. Kováts Ilonka fellépésével. .Napi bérlet B., 15. szám Rendes helyárak. 1942 április 12. vasárnap d. u. fél 4 órakor MOSOLY ORSZÁGA. Olcsó helyárakkal, 1942 áprils 12. vasárnap este 8 órakor VÍG ÖZVEGY. Bék­erszünetben. Rendes helyárak:­1942. április 13. Hétfő este 8 órakor: A MILLIOMOS. A Tizos Szervezet előadása. Bevezetőt mond dr. Bereczky Mihály orvos, főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít. 1942. április 14. Kedd este 8 órakor: VÍG ÖZVEGY. Bérletszünet. Rendes be.várak.­­ Icai. MOZIK MŰSORA. CAPITOL: UTOLSÓ DAL. EDISON: I. NEM LOPTAM ÉN ÉLETEMBEN II. ERDŐK HARAMIÁJA. EGYETEM: EGY TÁL LENCSE. ROYAL: VASKORONA. RIO: PEPITA KABÁT. URANIA: TOKAJI ASZÚ.

Next