Erdélyi Riport, 2008. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
2008-01-10 / 1. szám
P ■ Hftrííi hftrf____________ IHHHHHHHV ei'Setyi Piperi ■ 2008. január Közvetítést kér Tőkés Tőkés László független európai parlamenti képviselő Traian Basescu államfő támogatását kéri annak érdekében, hogy januárban az Európai Néppárt (EPP) frakciójához csatlakozhasson az Európai Parlamentben (EP). A szabadságát Ausztráliában töltő püspök közleményben kérte fel az államfőt, közvetítsen közte és a demokrata liberális képviselők között kialakult konfliktus megoldása végett. Decemberben a PD-L képviselői leszavazták Tőkés csatlakozását a néppárti frakcióhoz, noha azelőtt - a független EP- képviselő szerint - Basescu személyesen is megígérte, hogy a demokraták nem akadályozzák meg a felvételét. Az EPP romániai delegációját elsöprő többségben a PD-L alkotja, s része még a két RMDSZ- es képviselő is. Utóbbiak támogatták a püspök csatlakozását. Tőkést a november 25-i választások után először december 5-én fogadta hivatalában Basescu, amikor a független jelölt ugyanebben az ügyben kérte az államfő támogatását. Az EPP romániai delegációjában született decemberi döntés után a demokrata Sorin Frunzaverde úgy nyilatkozott a román sajtónak, hogy konzultáltak ugyan Tőkés felvételének ügyéről Basescuval, de az államfő „a PD-L lelkiismeretére” bízta a döntést. Tőkés sajnálatosnak tartja, hogy a román-magyar konfliktust nem sikerült megelőzni. Levelében ugyanis kifejti: az államfő arra kérte, hogy az autonómiaügy felvetésével Románia EP-belépőjét ne terhelje románmagyar disputával. „Azonban ennek előidézője nem én, hanem maga a Demokrata Párt lett, amely ezáltal a Fideszhez fűződő román kapcsolatokat is feszültté tette” - véli Tőkés a nyilatkozatában. A képviselő kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt egy nagyváradi sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az EPP-nek kell meghoznia a végső döntést. Tudomása szerint a kérdésben Brüszszelben január 7-10. között vagy Strasbourgban a január 14-17. közötti ülésszakon határoznak majd. Mánumok azzal próbálkoznak, hogy minél nagyobb éket verjenek a romániai magyarság képviseletét felvállalni kívánó szervezetek, politikusok közé. Úgy vélte, bizonyos forgatókönyvírók Tőkés Lászlót alacsonyabb szintre szeretnék rángatni, mint ami őt megilleti. Az MPSZ elnöke az ÚMSZ-nek elmondta: meglátásában az önkormányzati modell szerint Tőkés László az államfő, vagy akár az erdélyi magyar nemzetgyűlés elnökének szerepét tölthetné be, a Tőkés MPP-elnökségét szorgalmazó Toró T. Tibor pedig RMDSZ- képviselőként az RMDSZ szempontjai szerint gondolkodik és leginkább képviselői mandátumát félti. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a hatalomért folyó harcot érzékeli Gazda Zoltán javaslatából, hogy Tőkés László legyen a Magyar Polgári Párt elnöke. Borbély ugyanakkor reméli, hogy az MPSZ és az RMDSZ közötti „úgynevezett verseny” nem sodorja veszélybe a romániai magyarság képviseletének biztosítását az idei választásokon. Az MPP bejegyzéséről várhatóan január 10-én hoz döntést a fővárosi törvényszék. Horváth István karikatúrája Az élet kémiája www.riport.ro Főszerkesztő: Szűcs László (0788/613-839, szucs@riport.ro) * Szerkesztők: Kinde Annamária, Simon Judit, Szilágyi Aladár. Főmunkatársak: Ágoston Hugó, Lokodi Imre. Állandó munkatársak: Demján Levente, Horváth István. Műszaki szerkesztő: Bálint Aliz. Olvasószerkesztő: Megyesi Antónia. Lapasszisztens: Both Abigél Kiadja a Scripta Kiadó Rt. Nagyvárad Vezérigazgató: Vincze Lóránt ■ Adminisztrációs igazgató: Szentiványi Márta ■ Terjesztési menedzser: Béres Attila (marketing@riport.ro) ■ Jogtanácsos: Czédly József a Szerkesztőség és kiadóhivatal: 410161 Nagyvárad - Oradea, Magnolier u. 29. Tel./fax.: adminisztráció 0259/406-456, szerkesztőség 0359/414-470 (471, 473), e-mail: riport@riport.ro.» Nyomás: Cromoman (Bukarest), « Előfizethető a szerkesztőségben, a Frodipet Rt. megyei kirendeltségein, valamint banki átutalással (Editura Scripta S.A., bankszámlaszám: RO29BTRL00501202736520XX). Előfizetési díj magánszemélyeknek: 1 hónapra 5 lej, 3 hónapra 13 lej, 6 hónapra 25 lej, egy évre 50 lej. Előfizetési vonal: 031 405 4088 Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza . ISSN 1583-3402 Pártelnök kerestetik A Tőkés László független európai parlamenti képviselőt támogató romániai magyar szervezetek egy része azt szeretné, ha a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt (MPP) élén Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester helyett Tőkés László állna, aki a magyar szavazatok 37 százalékát megszerezve jutott be az Európai Parlamentbe. A javaslatot az EP-választáson Tőkést támogató hat szervezet legutóbbi, decemberi egyeztetésén éppen az MPSZ sepsiszéki szervezete vetette fel. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök kijelentette: Tőkés azért lenne a megfelelő személy, mivel van hitele, és egyesíteni tudja a hat szervezetet. Gazda szerint ez nem jelenti azt, hogy Szász Jenő személye nem elfogadható. Toró T. Tibor, aki szerint az európai parlamenti választásokon a választók a református püspök által képviselt gondolkodásmódnak szavaztak bizalmat, az Új Magyar Szónak elmondta: a megszületendő MPP-t meglepetés érheti a helyhatósági választásokon, ha nem kívánja maradéktanul magáévá tenni a püspök által képviselt értékrendet. Toró azt is javasolta: legyen a Tőkés elnökölte EMNT a nemzeti oldalt integráló politikai erő. Gazda Zoltán szerint azonban az EMNT erre nem alkalmas, hiszen az elmúlt idő alatt önmagát sem tudta alaposan megszervezni. Szász Jenő a felvetésekre reagálva a Krónikának kifejtette: egyértelmű, hogy egyes sajtóőr Zöld út a költségvetésnek Az év első napján, azaz január 1-jén kihirdette az idei állami költségvetést Traian Basescu államfő, öt nappal azután, hogy aláírta az ennek fontos részét alkotó társadalombiztosítási büdzsét. A kormány októberben készítette elő a költségvetést, és az heves viták tárgya volt azóta is. A Szociáldemokrata Párt (PSD) a költségvetés elutasításával fenyegetőzött, ha a kabinet nem lett volna hajlandó növelni a társadalmi közkiadásokat. A PSD több módosító indítványát, köztük az özvegyi nyugdíj és az ösztöndíj emelésére vonatkozót is, belefoglalták a költségvetésbe. Ugyanakkor nem fogadták el a minimálbérnek 640 lejre való növelésére, sem az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának erős csökkentésére vonatkozó javaslatot. A parlament december 20-án fogadta el a 2008. évi költségvetési és társadalombiztosítási alapot szabályozó törvényt. A 2008. évi költségvetésben a szociális kiadások növelését, ugyanakkor a beruházások és az állam működtetését szolgáló adminisztratív kiadások csökkentését tervezik. A jogszabályt mintegy 172,8 milliárd lejes bevételre alapozták, s eközben a kiadások 184,7 milliárd lejre rúgnak - ez az eltérés 11,9 milliárd lejes költségvetési hiányt jelent, vagyis a GDP 2,7 százalékát. A büdzsé azzal számol, hogy az ország bruttó hazai terméke a tavalyi 389 milliárd lejről idén 440 milliárd lejre növekszik. Emellett 2008-ra a kormány 6 százalékos gazdasági növekedést és 4,5 százalékos inflációt jelzett előre, valamint 13,3 százalékos fizetési mérleghiányt határozott meg. Január 1-jétől a korábbi 440 lejről 500 lejre növekedett az országos minimálbér, és az év folyamán el kellene érnie az 550 lejt, ami 12,3 százalékos bérnövekedésnek felelne meg. Az elnök még decemberben fogadta Cotroceniben az országos szakszervezetek képviselőit, akik főként a kormány állami költségvetést érintő gazdaság- és szociálpolitikáját kifogásolták, és azt kérték az államfőtől, hogy amíg a Tariceanu-kabinet nem fogadja el követeléseiket, ne hirdesse ki a 2008. évi büdzséről szóló törvényt. A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják az állam társadalombiztosítási hozzájárulásának mintegy hatszázalékos csökkentését és azt, hogy ennek következtében a munkabalesetekért fizetett kártérítés is eltörlődne. Bár a törvényt az elnök kihirdette, a tárgyaláson arra tett ígéretet a szakszervezeti vezetőknek, hogy január 7-re összehoz egy találkozót a kormány és a szakszervezetek között, a törvénymódosító javaslatok elfogadtatása végett. Barack Hillary Fejére nőtt A Bush elnök vezette republikánus kormányzat csökkenő támogatottsága és ezzel párhuzamosan a demokraták múlt évi térnyerése a törvényhozásban az a két belpolitikai tényező, amelynek köszönhetően nagyobb érdeklődés kíséri a Demokrata Párt jelöltállítási kampányának eseményeit, mint a Republikánus Párton belüli fejleményeket. Annál is inkább, mert a bonyolult jelölési-választási rendszer már kezdeti fázisában meglepetést okozott. Részben a férjétől, Bill Clinton volt elnöktől örökölt gárdának, részben önnön népszerűségének köszönhetően Hillary Clinton biztos győzelemre számított a jelöltségi kampányban. Viszont fő riválisa, a színes bőrű Barack Obama az első, Iowában lebonyolított menetben megelőzte őt, mi több, az amúgy esélytelen John Edwards észak-karolinai szenátort is a volt first lady elé rangsorolták. Ha a New Hampshire-ben megtartott jelölőgyűlésen újabb kudarc éri Hillaryt, nehéz lesz a további menetekben elegendő számú küldöttet a maga oldalára állítania ahhoz, hogy országosan megkapja a jelölőtestület 4040 tagja közül legalább 2021-nek, azaz fele plusz egynek a támogatását. Persze, Clinton is, Obama is beerősít, a fiatal illinoisi szenátor iowai győzelme viszont a liberális hagyományokkal rendelkező demokraták körében a változás szellemét ígéri. Republikánus oldalon is szoros a verseny. Az uralmukat Bush leköszönése után is fenntartani óhajtó konzervatívok két esélyesebbnek tűnő jelöltje, John McCain és Mitt Romney is fej fej mellett halad. Előzetes felmérések hol egyiküket, hol másikukat teszik az élre néhány százalékos különbséggel. Számos csata után a jelöltségi háború február ötödikén dől el, amikor mindkét formáció jelölőgyűlésén az egyik vagy másik aspiránst támogató küldöttek 40 százalékáról döntenek a résztvevők. Azután kezdődik maga az elnökválasztási kampány annak érdekében, hogy kiderüljön: az utóbbi tíz elnökválasztáson csak háromszor győztes demokraták felváltják-e a hatalom gyakorlásába nagyon beleszokott republikánusokat. Szaakasvili másodszor Majdnem felére csökkent a 2003-ban elsöprő - 96 százalékos - győzelmet arató Mihail Szaakasvili grúz elnök támogatottsága. A tavaly ősszel kirobbant belpolitikai válság nyomán felgyorsított választásokon az USA-ban diplomázott jogászra most csupán a szavazók 53 százaléka voksolt. Bár ellenzéke nagymértékű választási csalással vádolja az öt évvel ezelőtti „rózsás forradalom” vezéralakját, a nemzetközi megfigyelők jelentése szerint a szabálytalanságok nem befolyásolták döntő mértékben az eredményt, hiszen legfőbb ellenfele, Levan Gacsecsalidze szinte feleannyi, 27 százaléknyi szavazatot kapott. Szaakasvili, aki erős kézzel, mondhatni, erőszakosan igyekezett végrehajtani azokat a reformokat, amelyek a NATO és az Európai Unió küszöbére emelhetik országát, már a 2007-es krízis előtt Moszkvára mutogatott, mint a grúziai ellentétek felszítójára. Tény, hogy Oroszország nem örvend az érdekszférájától gyökeresen távolodó kaukázusi állam bel- és külpolitikájának. Szaakasvili amerikai támogatással duzzasztotta fel országának haderejét, és célul tűzte ki az oroszok által támogatott szakadár régiók - Abházia, Dél-Oszétia - visszafoglalását. Az újraválasztott államfő előző mandátuma során jelentős mértékben karcsúsította az államapparátust, „zéró toleranciát” hirdetett a szervezett bűnözés és a korrupció ellen, nem sok sikerrel. Gazdaságpolitikája a lassú növekedés mellett nem hozta meg az életszínvonal remélt emelkedését a 4,5 millió lakosú kaukázusi országban. Akár orosz befolyásra, akár nem, mindez fokozta a grúzok elégedetlenségét, s nem sok hiányzott ahhoz, hogy csak egy újabb fordulóban dőljön el, hogy Szaakasvili marad-e az ország élén a következő ötéves periódusban.