Esti Hírlap, 1966. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-18 / 90. szám

Ma Egerbe látoazott a szovjet katonai küldöttség Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere és a szovjet katonai küldöttség tagjai tegnap át­utazóban Eger felé, megáll­tak Heves községben, ahol a felszabadító harcok idején Malinovszkij marsall front­parancsnokként hosszabb időt töltött. A tanácsháza előtti téren a község lakói — köztük színes népviselet­be öltözött lányok, úttörők — köszöntötték a szovjet ka­tonai delegációt és a társa­ságukban levő Czinege La­jos vezérezredest, honvédel­mi minisztert. A fogadtatás­nál ott voltak a megye, a já­rás és a község vezetői. Ked­ves epizód volt: Malinovsz­kij marsall találkozott Tóth Miklósáéval, a helyi házi­ipari szövetkezet egyik dol­gozójával, akinek házában 1944-ben lakott, amikor a II. Ukrán Front csapatainak hadműveleteit irányította. Ma délelőtt Malinovszkij marsall és a szovjet katonai küldöttség tagjai, társasá­gukban Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszterrel felkeresték a me­gyei pártbizottságot, ahol a megye vezetői fogadták a vendégeket. A vendégek ezután város­néző körsétára indultak, megtekintették az egri vá­rat, az új- és az óvárosrészt, majd a déli órákban elhagy­ták Egert. A főváros felé utazóban megálltak az egyik katonai alakulat laktanyájá­nál. Malinovszkij marsall és kísérete találkozott a nép­hadsereg katonáival. ETIÓPIA ÉS SZENEGÁL trikontinentális gazdasági értekezletet ja­vasol Dakar, április 18. Dakarban tegnap közös közleményt hoztak nyilvá­nosságra Hailé Szelasszié etióp császár háromnapos szenegáli látogatásának be­fejezése alkalmából. A tárgyaló felek állást fog­­laltak amellett, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika ösz­­szes gyengén fejlett országai, gazdasági értekezleten vitas­sák meg problémáikat. Az értekezlet megtartására vo­natkozó ajánlást Hailé Sze­lasszié és Senghor elnök az Afrikai Egységszervezet leg­közelebbi csúcsértekezletén fogja előterjeszteni. A két afrikai vezető síkra­­szállt a fekete földrész or­szágainak szoros egységéért, s hangoztatta, hogy ezt a célt csak úgy lehet elérni, ha tiszteletben tartják az Afri­kai Egységszervezet alapok­mányában lefektetett elveket — különösképpen a nemzeti szuverenitást és a területi sérthetetlenséget, továbbá, ha lemondanak a más álla­mok belügyeibe való beavat­kozásról. A PRAVDA a kommunista világmozgalom egységéről Moszkva, április 18. A mai Pravdában Burlac­­kij szemleíró Győz az egység ügye című cikkében rámu­tat, hogy a XXIII. kongresz­­szus legjellemzőbb vonása a kommunisták szolidaritá­sának megnyilvánulása volt. A kommunista mozgalom­ban az ismert nehézségek ellenére egyre inkább felül­kerekedik a marxista—leni­nista elveken, az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatko­zatokon alapuló egységre és összeforrottságra való törek­vés — írja egyebek között a lap. A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése kedd estig: Ma felhőátvonulások, legfeljebb néhány helyen futó esővel, holnap nyugat felől felhősödés, nyugaton legfeljebb néhány helyen esővel. Éjjel gyenge, változó irányú, kedden napköz­ben megélénkülő déli, délnyugati szél. Hűvös éjszaka. A nappali felmelegedés kissé tovább fokozódik. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 15 fok volt. . Sztrájk Olaszországban Róma, április 18. Ma kezdődött Olaszország­ban az orvosok, postások és telefonalkalmazottak 24 órás sztrájkja. A sztrájkot bérkö­vetelések alátámasztására rendezik. UJ MENET A NATO-RINGBEN Ma érkezik Bonnba a francia külügyminiszter Párizs, április 18. Couve de Murville tegnap este Bonnba érkezett, ahol hosszas tanácskozása lesz Schröderrel. A két külügymi­niszternek ez az első találko­zása, amióta Franciaország bejelentette, hogy kilép a NATO-ból. A tanácskozás fő témája a Bajorországban állomásozó francia csapatok új státusa. A francia kormány, mint is­meretes, közölte, hogy körül­belül 75 ezer főnyi két nyu­gat-németországi hadosztá­lyát július elsején kivonja a NATO főparancsnoksága alól. Addig Párizsnak és Bonn-nak meg kell egyeznie, hogy a francia csapatok továbbra is az NSZK-ban marad­nak-e és ha igen, milyen jogcímen. A francia kormány szerint csapatai nem a NATO kere­tében, hanem az 1954. évi párizsi egyezmény alapján vannak Nyugat-Németor­­szágban. Ebben az egyez­ményben a nyugati hatalmak elismerték az NSZK szuvere­nitását, de kimondták, meg­szálló csapataikat Nyugat- Németországban hagyják ad­dig, amíg Bonn akarja. Az Erhard-kormány nem kívánja a francia csapatok távozását már csak azért sem, mert az Egyesült Álla­mok csökkenti nyugat­németországi csapatait, hogy további erősítéseket küldhes­­sen Vietnamba. Bonn azon­ban a saját politikája szolgá­latába akarja állítani a fran­cia csapatok jelenlétét. Schröder, az amerikai Mc­­Cloy és a brit nagykövet hét­végi bonni tanácskozásán ki­alakított közös NATO-állás­­pont szerint, a nyugat-német­országi francia erőknek kon­fliktus esetén automatikusan a NATO-főparancsnokság alá kell kerülniük és ennek biz­tosítására békeidőben is szo­rosan együtt kell működniük az integrált szövetséges erők­kel. A francia kormány viszont nem akarja magát eleve el­kötelezni. Az Atlanti Szerződés szöve­géhez tartja magát, amely szerint csak „ki nem provo­kált konfliktus esetén” köte­les társországainak segítséget nyújtani. A De Gaulle-ista Nation mai kommentárjában hang­súlyozza : a francia—német együttműködés azon múlik, vajon Bonn valóban „európai politikát” akar-e folytatni. Az NSZK-nak Németország egyesítésére irányuló törek­vése — írja a lap — csak addig legális, amíg a megol­dást európai összefüggései­ben keresi. Valahányszor Bonn az európai országokat nyugtalanító követeléseket hangoztat — mint például a multilaterális atomerő eseté­ben —, eltávolodik­ a kelet—nyu­gati kapcsolatok normali­zálásának, és ezzel a né­met kérdés megoldásának lehetősége. A L’Humanité rámutat, hogy Bonn Washingtonnal egyetértésben arra törekszik, hogy Franciaország sorsa fe­lett rendelkezzék. Franciaor­szág számára elfogadhatatlan *­ — írja a lap —, hogy bizton­sága a két Németország ha­tárán esetleg kiváltott provo­kációtól függjön. Léderer Frigyes De Gaulle: Ne halogassuk drágám, legyünk túl a váláson mielőbb... (Endrődi rajza) Amerikai gépek Hanoi környékét bombázták tevékenységével foglalkozik. Megállapítja, hogy a nagy­követ körül „összeomlott a kártyavár”. A Thieushy kormányzat­nak a polgári kabinetet követelő tömegnyomás kö­vetkeztében kifelé áll a szekere rúdja. Márpedig ezek voltak azok az emberek, akiket Lodge főnöke, Johnson elnök alig két hónapja harsonázva üd­vözölt a honolului értekezle­ten — írja a tudósító. Akkor nagy döntéseket hoztak ar­ról, miképp nyerjék meg a háborút — és mindezek vég­rehajtása a Ky-kormányra várt volna. Ma arra sincs biztosíték, hogy a katonai junta fenntartja magát a vá­lasztások megtartásáig. Az amerikai nagykövet ar­ra kényszerült, hogy tanú­ja legyen egy olyan folya­matnak, amely könnyen az Egyesült Államok viet­nami háborús erőfeszítésé­nek felszámolására vezet­het. A tudósító szerint Lodge in­tenzív tevékenységet fejtett ki a kulisszák mögött, való­színűleg tárgyalt a buddhis­ta vezetőkkel is. Az amerikai katonai szó­vivő ma elismerte, hogy az amerikai gépek vasárnap egy légitámadás során min­den eddiginél jobban, 24 ki­lométerre megközelítették Hanoit. A VNA hírügynök­ség, mint­­ ismeretes, tegnap jelentette, hogy amerikai gé­pek Hanoi külvárosát bom­bázták. A dél-vietnami szabadság­­harcosok ma reggel kézigrá­nátot dobtak Saigonban egy amerikai katonai autóbusz­ra, öt személy, köztük két rendőr, megsebesült. AP. «• • Összeomlott Lodge kártyavára Saigon, április 18. Thich Tri Quang buddhis­ta főpap, a legutóbbi hetek kormányellenes mozgalmá­nak egyik vezetője a Közép- Vietnamban fekvő Da Nang városában ma kijelentette: nem követeli a Ky-kormány azonnali lemondását. A buddhisták lehetőséget kí­vánnak nyújtani a kormány­zatnak arra, hogy teljesítse a választások megszervezé­séről szóló ígéretét. Thich Tri Quang felhívta a hívő­­ket, szüntessék be a kor­mányellenes tüntetéseket. Ugyanakkor hangoztatta, hogy egyáltalán nem táplál illúziókat a Kv-kormányzat­­tal szemben. Kijelentette, hogy a­gg­­kormány az Egyesült Álla­mok bábja. „Washington ellenzi a nem­zetgyűlés létrehozását, mi­vel könnyebben ellenőrizhet egy katonai juntát, mint egy nemzetgyűlést" — mondotta a főpap. New York-i jelentés sze­rint Thich Tri Quang nyilat­kozott a Time című ameri­kai hetilapnak is. Kijelen­tette, hogy nem kívánja kommunisták megválasztá­sát a dél-vietnami nemzet­­gyűlésbe, sem pedig az ame­rikai csapatok kivonását. Az AP tudósítója Cabot Lodge amerikai nagykövet Tito elnök Romániában Belgrád. április 18. Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és felesé­ge a Román Szocialista Köz­társaság államtanácsának és a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására ma reggel külön­­repülőgépen Bukarestbe uta­zott. Latin amerikai tiltakozás Bogota—Lima, április 18. Columbia és Peru elnöke külön-külön üzenetet intézett De Gaulle tábornokhoz, s ki­fejezte aggodalmát a Csen­des-óceán térségében végre­hajtandó francia atomkísér­letek tervei miatt. A két ál­lamelnök hangsúlyozta, hogy az ilyen kísérletek veszé­lyeztetik a partmenti orszá­gok lakosságának egészségét, és a tenger kincseit. Az üze­net felkéri a francia elnököt, hogy a francia atomkísérle­tek végrehajtására keresse­nek más területet.

Next