Esti Hírlap, 1972. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám
A lengyel kultúra hete alkalmából Ireneusz Iredynski két rövid hangjátékát hallhattuk tegnap este. Mindkettő hősei eljátszottak valamit. A Derüs gyermekszoba két gyermekszereplője a szülőket utánozta, játszotta el. Azok a sablonok, kiüresedett szavak és fogalmak, amelyeket a felnőttek oly gyakran használnak, a gyerekek szájából hallva élettel telítődtek, csak közben éppen ellenkezőjükre fordultak, gyilkos iróniával átitatva váltak leleplező erejűvé. A Liftben című hangjáték története is nagyon egyszerű: az először találkozó fiúval és lánnyal két emelet között elakad a felvonó. S amíg a szerelőre várnak, eljátsszák, ami volt, s különösen azt, ami lesz, ahogyan minden valószínűség szerint később élnek majd. A szavak idővé, mindennapi cselekvéssé alakultak át, a szereplők szinte meg is élték mindazt, amit elmondtak. A jól elkapott, kissé groteszken feldolgozott drámai helyzet, és a két tehetséges fiatal színész, Monori Lili és Tordy Géza játéka képes volt a hallgatóban felébreszteni az emberileg is tartalmasabb élet vágyát, és az önkéntes beskatulyázás elutasítását. A Derűs gyermekszoba két gyermekszereplője, Zeitler Orsi és Jrreze Feri kedves volt, természetes, és főleg igazi gyerekek. Varga Géza és Barley Gusztáv rendezése pontos, lényegre törő munka. A két hangjáték sugárzása méltó nyitánya volt a lengyel kultúra rádiós hetének. (harangozó) Legszívesebben magnóra vettem volna — akárcsak egy szép zeneművet — Rab Nóra vasárnap reggeli riportját, amelyet hortobágyi gulyásokkal készített. Ilyen gyönyörűen magyarul beszélni (sajnos) már csak a pusztán tudnak! Akár egy életrekelt Móricz-novella, olyan volt a riport, szépségében részes a riporternő is, aki őszinte szóra tudta bírni a zárkózott embereket. Kérdéseiből sem a városi riporterek idétlen szakszerűtlensége, sem pedig a falusi származású kollégáik hangsúlyozott hozzáértése nem áradt. És nem volt jelen az a lekezelő hang sem, amellyel némely rádióriporter a különböző „bácsikhoz és nénikhez” közelít. Emberien, kedvesen, közvetlenül, kellő tisztelettel szólt. (fencsik) KODÁLYSZEMINÁRIUM Július 23-án 150, többnyire külföldi hallgató részvételével, Kodály-szeminárium kezdődik Kecskeméten. A vitákat Vitányi Iván és Vida Mária vezeti, Szőnyi Erzsébet, Vikár László és Kokas Klára pedagógiai kérdésekről ad elő. Lénával Ernő Kodály Zoltán hangszeres műveit elemzi. A szeminárium hallgatóiból alakított kórusokat Andor Ilona és Vásárhelyi Zoltán vezeti. Az egyhónapos programban számos koncert szerepel, ezenkívül Kodály Zoltán életét és munkásságát bemutató kiállítás nyílik, az Állami Bábszínház pedig bemutatja a vendégeknek a nagy sikerű Háry Jánoselőadást. OSI, EREDETI Betyártánc, fokossal Mazur a Szigeten ♦ Budapestre jön a Slask Tizenkétezer fiatal fiú és lány hangját hallgatta meg egy lengyel szakértő bizottság, hogy kiválogassa a legtehetségesebbeket. Egy százalékuk jutott túl a rostán, velük kezdték meg a Slask — magyarul: Sziléziai együttes gárdájának művészi kiképzését. Négy földrészen Mindez 1953-ban történt. A Slask Lengyel Állami Népi Ének és Táncegyüttes 1954. október 16-án rendezte meg bemutatkozó előadását, amely igen kedvező visszhangra talált. Hamarosan felfigyeltek az együttes munkájára a külföldi impresszáriók is. Megkezdődött a négy világrészre terjedő turné, a Slash nemzetközi elismerést aratott. Bejárták a Szovjetuniót, Franciaországot, az Egyesült Államokat, Kanadát, Mexikót, Angliát, Olaszországot. Felléptek Hongkongban, Kínában, Koreában, Jugoszláviában, Algériában, Egyiptomban, Izraelben, Görögországban, Romániában, Mongóliában, Svédországban és Norvégiában. Otthon évenként, mintegy száz előadás jut a lengyel közönségnek. Fiatalok, lelkesek és csinosak az együttes tagjai. Kerek százan vannak. De amikor a dinamikus, energiától fűtött táncosok egyszerre jelennek meg a színen, a néző mintha ezer közreműködőt látna, olyan tempóban rajzanak szét, olyan lendülettel mozognak. Művészeti vezetőjük Stanislaw Hadyna, koreográfusuk és rendezőjük Elwíra Kaminska. A társulat igazgatója Janusz Maciejowski. Négy karmester felváltva vezeti a zenekart és a kórust. Ami a műsorukat illeti, főleg sziléziai dalokat, táncokat mutatnak be a lírai hangvételű számoktól a fergetegesekig. Krakowiak Sziléziai szvittel kezdődik a programjuk. Utána bányavidéki dalokat, táncokat mutatnak be, majd tréfás népdalokat és sodró lendületűmbereket. Az utóbbi, Lengyelország középső részéből való, de igen elterjedt az országban. Hagyományos Wilamovice tájékán a busótánc, ezt is felidézik a műsorukban. A Krakkó-vidék gazdag folklórjából a régi Krakowiak táncot láthatjuk majd a Slask együttes budapesti nyári vendégszereplése alkalmából. A krakkói táncok között van az úgynevezett tatártánc is. Pásztorkürt Széles skálájú, változatos a Slask együttes műsora. Az ulánus és a lány című, táncos-énekes szvit összekapcsolja a lengyelek legkedveltebb hazafias dalait, a mazur különféle feldolgozásaival. Egyik daluk „Fel, fel barátok egy körre, búcsú kézfogásra”. A mazurfeldolgozások sorozatában A silbak látomása az egyik, a Mákvirágok a másik, Az utolsó mazur a harmadik rész. Rzeszowiai, zywieci és más vidékről való dalok és táncok váltogatják egymást. Közreműködik a Zywieci Népi Zenekar is az ottani pásztorok népi hangszereivel. A legrégibb hangszerük a pásztorkürt. A bemutatott kürtöket népművész készítette: Jozef Maslanka, ő vezényli a zenekart. A Podhalei táncok zenéjét a gurálok jellegzetes muzsikájából ötvözték egybe. Betyártáncokat is lejtenek ebben a műsorszámban, stilizálás nélkül, eredeti nyerseséggel, ősi vasfokosokkal. Különleges művészeti élménynek ígérkezik tehát a Slash együttes augusztusi, margitszigeti bemutatkozása. (K. K.) Hárman a százból. GAZSILISTA A CSEND ÖSSZEESKÜVÉSE Ritka indiszkréciót követett el az Opera című angol folyóirat legutóbbi száma. Michael Scott, a nemrég feloszlott London Opera Society (Londoni Opera Társaság) vezetője elhatározta, hogy megtöri „a csend összeesküvését”, és közzé teszi: milyen öszszeget kérnek egy-egy fellépésért a világ vezető operaénekesei. Scott maguktól az énekesektől, illetve ügynökeiktől szerezte információit. Ezek szerint Beverly Sills és Joan Sutherland fellépti díja előadásonként 5—10 ezer dollár körül mozog. Montsarrat Caballé 4—7500 dollárt kér, Renata Tebaldi és Carlo Bergonzi 5—6 ezret. 4 és 5 ezer dollár között mozog Nikoláj Gyaurov, Alfredo Kraus és Mirella Freni egy-egy estére szóló gázsija.Az összegek nyilvánosságra hozatalával Scotthnak az volt a célja, hogy a világ vezető operaházai közösen állapítsanak meg felső határt a gázsikat illetően. Egyelőre azonban nem ez történt, hanem az, hogy egyik-másik operaénekes, értesülvén a listáról, felsrófolta a saját árfolyamát konkurrenseinek szintjére. Olimpiai program Kétszázötvenezer példányban megjelentetik az MRT és a Minerva-szerkesztőség közös gondozásában A magyar rádió és televízió olimpiai közvetítései című műsorfüzetet a müncheni sportversenyekről. Az augusztus 26-tól kezdődő, szeptember 10-én befejeződő olimpiai játékok valamennyi magyar közvetítéséről és részt vevő sportolóinkról is tájékoztat a füzet, amely előreláthatólag augusztus első napjaiban kerül forgalomba. A televízió és a rádió közvetítési programját olyan részletességgel teszik közzé, amilyen pontos, aprólékos tájékoztatást másutt sehol nem találhatnak az érdeklődők. Napról napra, percről percre közlik a közvetítések rendjét, külön kiemelve a televízió második csatornájának adásait. A füzet önálló része lesz az olimpiai sportágak „éremtáblázata”. Szerencsés forma i lendületet kapott a szocialista irodalom kutatása. Ez önmagában is figyelmet érdemel, hiszen a hatvanas évek elejétől kibontakozó munka sok szép eredménye nem lezárt, hanem inkább elindított egy folyamatot. Az Irodalom-Szocializmus sorozat darabjai, egyéni és gyűjteményes kötetek, monográfiák, tanulmányok sorakoznak polcainkon. Tudásunkat gyarapítják, ugyanakkor jelzik, mennyi mindent kell még feltárni, vizsgálni, összegezni. Sok a feladat. Megoldására példamutatóan szerencsés formát találtak. Amire a párt tudománypolitikai határozata biztat, a felszabadulás előtti magyar szocialista irodalom kutatásában is megvalósul. Két jelentős intézmény, az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum fogott össze úgy, hogy közben társadalmi bázist teremtett. Megalakította a témával foglalkozó szakemberek munkaközösségét. Meghívására — a vállalkozás célját egyéni tervébe építve — mintegy hatvan pedagógus, könyvtáros, népművelő válaszolt. Ők a jövőben egyetemi, múzeumi, intézeti kereteken kívül vehetnek részt a program megvalósításában. Csatlakozott a munkaközösséghez az Akadémia főtitkára. A vitakedv széles körű. A magyar kutatók az elmúlt években több nemzetközi konferencián vettek részt, beszámoltak eredményeikről, ismertették a hazai elveket és módszereket. Ugyanakkor megismerték szovjet, német, lengyel, cseh, szlovák, bolgár kollégáik nézeteit. Megszilárdultak az együttműködés elvi alapjai. Ennek köszönhető, hogy 1973 és 1975 között több közös tanulmánykötetet adnak ki. Világnyelveken teszik hozzáférhetővé modern irodalmunk egyik fő áramlatának tanulságait, az ismereteket és a tanulságokat, amelyekkel magyar műhelyek járulnak hozzá a szocialista világirodalom nemzeti kereteken túllépő, összehasonlító nemzetközi vizsgálatához. Ez akkor sem csupán történelmi célzatú, ha — mondjuk — a húszas évek szocialista művészetének kiemelkedő teljesítményeivel foglalkozik. Hasonlóképpen mára is vonatkozó, tisztázó hatásúak lehetnek a szocialista kritika, a marxista esztétika történetével foglalkozó tanulmányok. A marxista irodalomszemlélet alapvető kategóriáinak keletkezéstörténete és fejlődésrajza erősítheti e fogalmak vonzását. Erre pedig nagyon is szükség van, mivel folyóirataink tanulmányírói és kritikusai közül a marxisták sem gyakran vállalkoznak a világnézetükből fakadó esztétika fogalomrendszerének alkalmazására, gyakorlati megújítására. Az összefüggéseket megvilágító, tényeket szembesítő viták egyik fontos feltétele a dokumentumok ismerete. A szövegek és történelmi vonatkozásaik feltárása nélkül aligha volna elérhető a munkaközösségtől várt eredmény. Ezért tervezik Barta Sándor irodalmi hagyatékának kiadását, és Révai József összes Művei megjelentetésének előkészítését. A kritikai kiadás első kötete az 1917 és 1919 közötti Révai cikket tartalmazza. Az Irodalomtudományi Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatervének jó néhány további pontja is segít erősíteni azt az igazságot, hogy a szocialista irodalom már 1919 és 1945 között fontos, bizonyos vonatkozásokban vezető szerepet játszott a magyar szellemi életben. Szabolcsi Miklós József Attila-monográfiájának második kötete, Illés László Szocialista irodalom a népfrontkorszakban című műve, József Farkas Lengyel Józsefről készülő portréja, a Tanulmányok amagyar szocialista irodalom történetéből IV. kötete és több más munka kapcsolódik e gondolathoz, amely ugyancsak aktuális. Az utóbbi időben ugyanis több olyan cikket, eszszét, emlékezést olvashattunk, amelynek szerzője szubjektíven minősíti a két háború közötti irodalom irányzatait. Nem mindig érvényesül az a törekvés, hogy az értékek iránti tisztelet és a történelmi fejlődés konzekvenciái együtt formálják az irodalmi köztudatot. Pedig éppen ez a szemlélet óv meg, nehogy a jogosan bírált egyoldalúság helyére ugyanez térjen vissza — ellenkező előjellel. A Nyugat érdemeinek elismerése, hagyományának ápolása zavartalanul megoldható a folyóirat vezető költőinek-íróinak-szerkesztőinek kritikáikal felmagasztalása, más fontos irányzatok értékeinek mellőzése nélkül is. Nagyon helyesen tette tehát a Petőfi Irodalmi Múzeum, hogy Nyugat-szimpoziont rendezett, majd néhány nap múlva a szocialista irodalom elvi kérdéseinek vitájára hívta meg munkatársait. Dersi Tamás Latin nyelvű diploma Az idén 15. alkalommal fogadták Veszprémben a balatoni nyári egyetemre jelentkezett külföldi hallgatókat. Hazánkban a felszabadulás után a veszprémi nyári egyetem volt az első — amelynek szervezői felismerve a benne rejlő nevelési, ismeretközlő lehetőségeket — megnyitotta kapuit a külföldi érdeklődők előtt. A hónap közepén kezdődött jubileumi nyári egyetemre Angliából, Belgiumból, Csehszlovákiából, Hollandiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, NDK-ból, NSZK-ból, Norvégiából, Olaszországból és az USA-ból várnak hallgatókat. Az idén először minden hallgató latin nyelvű diplomát is kap. (MTI) Tornyot választok Páskándi Géza Tornyot választok című, Apáczairól szóló drámáját, amelyet a Korunk is közölt, a következő évadban bemutatja a kolozsvári magyar színház. A sepsiszentgyörgyi Harag György rendezi, a címszerepet Csiky András, a szatmári színház művésze alakítja.