Esti Hírlap, 1983. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-22 / 19. szám

Kerületről kerületre Egészségügy, üzem és iskola A XIV. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülé­sén a kerület üzemegész­ségügyi helyzetéről tárgyal­tak. Nemrég ült össze a XV. kerületi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, hogy megtárgyalja az ifjúságpo­litikai határozat alapján hozott állami döntések végrehajtásának tapaszta­latait, és kijelölje a továb­bi feladatokat. Megvitatták az Egy üzem, egy iskola mozgalom múlt évi ered­ményeit. «ж •• , Az egészség- éI­V. ügyi integráció változást ho­zott a járóbeteg-ellátásban és az üzemegészségügyben is. A Weil Emil kórház­rendelőintézetben öt esz­tendeje működik üzem­egészségügyi szolgálat: mind baleset, mind hirte­len rossz,ullét esetén gyors, szakszerű ellátást nyújt. Az üzemorvosi rendelők­ben megteremtették az eredményes munkához a feltételeket. Az üzemegészségügyi szol­gálat beilleszkedett az egy­séges, integrált betegellátá­si rendszerbe, így a koráb­ban jelentéktelennek minő­sített r munkaegészségügyi kérdésekre is ráterelődött a többi orvosi területen dolgozó figyelme­ . A kerületi tan­t­a­nács irányítása alatt álló intéz­ményekben dolgozók 42,5 százaléka fiatal. Többségük rendesen, becsületesen vég­zi munkáját, jól érzi magát munkahelyén. Az is­kolákban nagy szerepet kap a munkára nevelés, a kör­­nyezetszépítés, az osztály­­termek díszítése, a virágo­­sítás és a kertrendezés. A gimnazisták évek óta dol­goznak hosszabb-rövidebb ideig a Duna Cipőgyárban. A kunbajai és a kunfehér­tói építőtáborokban a tanu­lók többsége megállta a he­lyét, a normát teljesítették. A tanulóifjúság­­ részére hasznos szabadidőprogra­mokat tervez az Újpalota SE. A sportegyesületek kö­zül a Testvériség SE léte­sítményeit használhatják a diákok szombatonként nyolc és öt óra között, a tanuszodát pedig nyolc és egy óra között. Az Egy üzem, egy iskola mozgalomban a múlt tíz év jó eredményeket ho­zott. Mind a tizenhat általános iskolát, mind a Dózsa György Gimnáziumot, a Petőfi Sándor Közgazdasá­gi Szakközépiskolát egy­­egy rákospalotai vállalat, gyár, szövetkezet támogatja rendszeresen. Például a „Palota” Bőrdíszműgyár a Klíma Ipari Szövetkezet, a Rákospalotai Növényolaj­ipari Vállalat, a Rákospalo­tai Kötöttárugyár és a Ke­rületi Ingatlankezelő Vál­lalat. (P. J.) MEHETTEK A MAMÁHOZ Lumpoló csaló - fizető taxisok Az alábbi bűnügy káro­sultjai kivétel nélkül taxi­sofőrök, ugyanannak a ha­zugságnak dőltek be, és ki­vétel nélkül a 24 éves Mi­­letics Ferencnek. Akiről szabad legyen megjegyez­ni : csalásügyben egyáltalán nem lángelme, hogy még­is ennyi embert átejtett, annak csak az lehet a ma­gyarázata, hogy a sofőrök túlságosan is megörültek a zsíros fuvardíjnak — a vi­déki útnak. JÁKI TELEK Miletics tavaly novem­berben szabadult — eddig csaknem öt esztendőt hú­zott le különböző börtö­nökben —, aztán elhelyez­kedett Pakson. Mindössze három napig bírt a cérná­val, visszajött a fővárosba, és ettől kezdve már egy na­pot sem dolgozott. Tény: volt egy telke a Vas me­gyei Jákon, de csak fele­részben. A telek másik ré­sze külföldön élő testvéré­nek a tulajdona. Miletics már régóta szerette volna eladni a telket, ám ehhez a külföldi testvér beleegye­zése volt szükséges. Pedig — állítja ő — vevő is akadt volna. Igaz, nem igaz, a bűnügy szempontjából csu­pán annyiból érdekes, hogy a sofőrök valamennyien a telekeladási ügyletnek dől­tek be. November 30-án vágta be magát először egy taxiba Miletics, és egyene­sen Jákra vitette magát. Természetesen másról sem mesélt, mint a jáki telek­ről, amit meg is mutatott. Másnap érkeztek vissza Bu­dapestre. Miletics sajnálat­tal közölte, nincs pénze, de ír egy elismervényt a tarto­zásról, és rendezi a szám­lát. Az oda-vissza út 3800 forintot tett­­ki, az elismer­vény erről az összegről szól. Miletics persze nem fizetett, mire a sofőr felje­lentette a rendőrségen. A következő jáki fuvar időpontja: december 9., a mese ugyanaz volt — a ta­rifa 3500 —, illetve annyi a különbség, hogy a haza­térés után fizetőként a kedves mamát nevezte meg Miletics. A mama termé­szetesen nem fizetett, fel­világosította a pórul járt sofőrt, hogy a fia remény­telen eset. Ezt egyébként az elkövetkező időszakban többször is megismételte. December 18-án kivétele­sen Tatabányára és Tatára vitette magát taxival, állí­tólag menyasszonyát keres­te. A számla 3200 forintot tett ki. A Skála Áruház­nál szállt ki a kocsiból az­zal az ígérettel, hogy hoz­za a pénzt, majd eltűnt. Január 5-ig látszólag „üres” Miletics életrajza, leg­alábbis eddig nincs olyan feljelentés, ami arra utal­na, hogy ebben az időszak­ban folytatta csalásait. Ja­nuár 5-től viszont már szép számmal sorakoznak az ügyek, számla együtt csaknem 4 ezer forintot tesz ki. Ja­nuár 6-án megint a szoká­sos jáki út következett, a számla: 4100, ismét a sofőr fizette a szállodaszámlát. Másnap jöttek vissza. A so­főr ment a mamához, Mile­tics pedig beszállt egy má­sik taxiba, és újra Szom­bathely felé vette útját. Ez­úttal már a Claudiusban szállt meg a sofőrrel, akit még arra is rávett, hogy ránduljanak át Sopronba. A sofőr kára: 7560 forint. Január 10-én bukott le, de előzőleg megint Jákon járt egy taxissal. Hazafelé Hosz­­szúperesztegen azonban igazoltatta őt a körzeti megbízott, és rövidesen megállapíthatta, hogy Mile­­ticset bizony körözi a rend­őrség. Korona cukrászda I. Dísz tér 16. Patinás cukrászdánk saját készítésű, állandóan friss süteményekkel várja vendégeit. Ön mit sütne nálunk? Süsse ki, megsütjük! Szolgáltatásunk: állófogadás 120 személyig. Nyitva naponta 10-től 21 óráig. Asztalfoglalás az üzletvezetőnél. CUKRASZDI) ®ООАРЕб1' REKORDTERMÉS UTÁN kelendő az almaié Mintegy záz vagon a'”'a levét préselik ki a té­lé a Csepregi Állami Tan­gazdaságban. A feldolgozó­gépsort a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaságtól bérelik a csepregiek, s az almaiét is a hosszúhegyieknek adják el. Ismeretes, hogy tavaly hazánkban is és egész Euró­pában is rekordtermés volt almából. Az idén préselt almaléből részben üdítő ital, részben bor készül , összesen másfél millió liter. Az ötletet a jövőben is ka­matoztatják. Úgy tervezik, évente 500 vagon almából préselnek majd könnyeb­ben értékesíthető levet. (MTI) ROKONOKNÁL ismét fákra vitette ma­gát, de ezúttal Szombathe­lyen szállt meg, a hotel­ban. Már útközben meg­mondta a sofőrnek, pilla­natnyilag nincs pénze, ezért előlegezte neki a szállodát, étkezést, később mindent egyenlít a telek árából. Hogy ne szaporítsuk a szót, még az éjszakai mulatozást is a sofőr fizette. Aztán ő is mehetett a mamához, hogy megkapja 5200 forint­ját. Január 6-án, miután Miletics visszajött Jákról, előbb elment egy másik taxival Paksra és Budaörs­re, majd egy harmadikkal Szigetszentmiklósra. A két KELET-AFRIKAI ŐSÜNK B­odo­skalpja nyomában Negyedmillió éves kanni­balizmus vagy valamiféle halotti szertartás nyomait őrzi egy kelet-afrikai kopo­nya? Ez a kérdés dr. Tom White embertankutató ér­dekes — és szakkörökben nagy figyelmet keltő — megállapítása nyomán me­rült fel. White doktor, aki a kelet-afrikai emberszabá­sú lények leleteivel foglal­kozik, felfigyelt arra, hogy egy Etiópiában feltárt, mintegy háromszázezer éves, úgynevezett homini­­d,a (emberszabású) kopo­nyán különös karcolások és váj­árok látszanak. A maradványról már ré­gebben megállapították, hogy egy aránylag nagy testű, felegyenesedve járó, Fűrészfagú kőpenge ★ Temetési szertartás Karcolások a koponyán hímnemű, emberszabású lény épségben maradt ko­ponyája. A „Bodo”-nak be­cézett előember a kutatók szerint már igen messze jutott az emberréválás út­ján. A bal pofacsonton lát­ható két mély, párhuzamos karcolásra, valamint a homlokcsonton keresztben haladó karmolásokra azon­ban sokáig nem ügyeltek. Dr. White mikroszkópos vizsgálatok alapján arra az eredményre jutott, hogy a pofacsonton látható párhu­zamos bevágások nem va­lamilyen ragadozó karmai­nak vagy fogainak, hanem egy kissé egyenetlen, fű­részfogszerű köpengének nyomai. Ugyancsak a ko­ponya bőrének céltudatos lefejtésére utalnak a hom­lokcsont karcolásai is, vagyis Bodo koponyáját „előre megfontolt módom" megskalpolták! A karcolá­sok jellege azt mutatja, hogy közvetlenül halála előtt vagy nem sokkal utána kerültek a csontokra. A nyomok teljesen egye­­zőek az Ohio Állami Mú­zeumban őrzött, ősi indián koponyák megskalpolásá­­nak jellegzetességeivel. Mindebből dr. White arra a (kissé merész) következe­tet­ésre jutott, hogy Bodót hommida társai valamifé­le temetési vagy halotti szertartásban részesítették, vagy egy emberfeletti lény­nek szánt áldozatként öl­ték meg. Az ősembertan kutatói­nak többsége azonban úgy vélekedik, hogy az ilyen áldozati szertartás olyan elvont gondolkodást felté­telez, amellyel az előember aligha rendelkezhetett. Ar­ra gyanakszanak, hogy Bo­dót a hominida csoport tagjai­­ megették, vagyis a koponya a kannibaliz­mus egyik legrégebbi emlé­ke. Számos későbbi ősem­beri lehet — köztük több hazai feltárás maradványa — arra utal, hogy kora­kőkori ősünk valóban em­berevő volt. Csakhogy ezek a leletek sokkal „fiatalab­bak” az etiópiai előember­­maradványoknál . Dr. Lou Binford, az Új-Mexikói Egyetem professzora arra is rámutatott, hogy a ko­ponyán semmi nyoma sin­csen a csontok feltörésé­nek. Az új-mexikói profesz­­szor egyébként arra is utal, hogy a ma élő, embersza­bású majmok közt nem akad példa társuk elfo­gyasztására. Ezzel szemben hangsúlyozta, azt a tényt, hogy testméreteit tekintve Bodo kiemelkedett társai közül, ezért elképzelhető, hogy az elhalt lény marad­ványait a csoport val­ami­­lyen módon konzerválni, megőrizni próbálta. Bármi volt a skalpolás oka, mindenképpen jelen­tős az előemberek életének megismerése szempontjá­ból, és arra utal, hogy agy­működésük fejlettebb volt, mint azt eddig a kutatók többsége vélte. i. b. 1. ★ FELHÍVÁS Jogos a kérdés: minek utazott Miletics nap nap után Jákra, miután semmi reménye nem volt arra, hogy a telket eladja? Mile­tics nem túl bőbeszédű, el­ismeri, hogy utazásaiból mindössze kettő volt re­ményteli, a többi linkség. Mi is lehetne más! Min­denesetre elég szokatlan, hogy valaki sportot csinál­jon a taxizásból. Számlái több tízezerre rúgnak. És kérdés, csak ennyi embert csapott be? A VIII. kerü­leti Rendőrkapitányság ezért kéri: jelentkezzenek, akiket Miletics Ferenc no­vember és január 10. között bármilyen módon is becsa­pott. Jelentkezni lehet sze­mélyesen és telefonon: 340 —380,306-os mellék. Az előzetes letartóztatás­ban levő Miletics bűnügyé­ben a VIII. kerületi Rend­őrkapitányság folytatja a vizsgálatot. Pethes Sándor VASI ERDŐKBE U­taznak Negyven-ötven dámvadat telepítenek januárban Vas megye erdőségeiben. E vad meghonosítását már az elmúlt télen kezdték. A Tolna megyei erdőkből akkor hozott száz példány egy év alatt megszokta új hazáját. A honfoglalók és az idei új telepesek szigorú védelem alatt állnak. A vadászatuk csak 1986 után kezdődhet meg. (MTI) MÁTRAI SZŐLŐVIDÉK Készülnek az oltványok A mátraaljai történelmi borvidéken megkezdték a szőlős vidékek jellegzetes nagy téli munkáját, a sző­lőoltványok készítését. A tervek szerint csak a ter­melőszövetkezetekben mintegy 12 millió vad­alanyra oltanak az idén ne­mes vesszőt. A mátraaljai oltványok eljutnak az ország min­den tájára, körülbelül 50 százalékukat pedig kül­földön értékesítik. A termelők tapasztalatai szerint a későn érő szőlőket hazánkban az utóbbi évek­ben gyakran súlyosan káro­sította a szélsőséges időjá­rás. Éppen ezért most már mindenütt a nagyüzemi művelésre is alkalmas ko­rai és középérésű fehér borszőlőfajták telepítését szorgalmazzák. Érthető mó­don az oltványkészítésnél is előtérbe kerültek az ilyen fajták, de bizonyosnak lát­szik, hogy a Mátraalján ha­gyományos leányka, tra­mini, rizling és hárslevelű sem szorul ki a vidék sző­lőskertjeiből. Az oltványkészítők szem előtt tartják azt is, hogy egyre keresettebb külföl­dön is az egri történelmi borvidék híressége, a Bikavér, ezért mind nagyobb táb­lákon telepítenek kékszőlő fajtákat, s ehhez az idén nagy mennyiségű oltványt készítenek. Ugyanígy az ét­kezési és borászati célra egyaránt alkalmas saszlá­­ból, amely az utóbbi évek­ben külföldön is nagy ér­deklődést keltett. (MTI) ÚJ BÉLYEG A postai irányító­szám bevezetésének 10. évfordulóján, hétfőn, 24-én új, kétforintos bélyeget bocsát forgalomba a Ma­gyar Posta, amelyet Ze­­lenák Crescencia grafi­kusművész terve alapján készítettek az Állami Nyom­dában. A forgalomba hozás napján elsőnapi bélyegzés­sel látják el az új bélyeget az arra kijelölt postahivata­lokban.

Next