Esti Hírlap, 1984. június (29. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-05 / 131. szám
NAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉRT NAGYOBB FIZETÉS Sikeres bérkísérletek Nemcsak vgmk-ban, főmunkaidőben is Amikor a különböző testületek és szervezetek a vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenységét vizsgálták — márpedig vizsgálták, mert aktuálisabb téma a múlt évben nemigen volt ennél —, rendszerint oda lyukadtak ki, hogy a bérszabályozás jelenlegi rendszere túlhaladottá vált. Az egyik legutóbbi, e tárgyról készült jelentésben volt olvasható például, hogy a jelenlegi szabályozórendszer a főmunkaidőben történő munkavégzés legjobb feltételeit még nem tudta megteremteni. Úgy tűnik tehát, hogy jogos az az igény, miszerint a jobb kereseti lehetőség — a napi 8 órás munkaidő alatt — a teljes vállalati kollektíva számára elérhetővé váljék. Ami magyarul azt jelenti, hogy több pénzért mindenki hajlandó többet is dolgozni. Érték, létszám Persze, az az igazság, hogy a különböző vizsgálatok, amelyek a vállalati élet egyes szféráit érintették, s következtetésül a bérszabályozás megváltoztatásának igényét fogalmazták meg, voltaképpen nyitott kapukat döngettek. Mert még 1983-ban 30 gazdálkodó szervezet már alkalmazni kezdte annak a kétfajta kísérleti jövedelemszabályozási konstrukciónak valamelyikét, amelyek lényege éppen az volt, hogy többletnyereség esetén az ösztönzés lehetősége, azaz a bérek növekedése is nagyobb. Az általános szabályozórendszer viszonyaihoz képest nem is kevéssel. Természetesen nem a számokkal való bűvészkedés okán. Hiszen — amint azt az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elemzése bizonyítja — a kísérletben részt vevő iparvállalatoknál (egyetlen nagyvállalatot kivéve) dinamikusan nőtt a bruttó termelési érték, s ezt annál is inkább értékelni kell, mert ezenközben a létszám (megint csak egyetlen kivételtől eltekintve) csökkent. A termelési érték persze növekedhet az árszínvonal emelkedése folytán is. De nem ez történt. Az árszínvonal emelkedése általában roppant szerény mértékű volt — 2-3 százalék körül —, de akadt olyan vállalat is, amelynél egyáltalán nem nőtt vagy éppen csökkent az árindex. A személyi jövedelmek viszont a vállalatok többségénél — és összességükben is — igen dinamikusan nőttek. A teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók átlagkeresetének emelkedése általában a tíz százalékot is meghaladta. S ami még érdekes: a bérek növekedése és a vállalatok nagysága között semmiféle összefüggés nem fedezhető fel. Kevesebb túlóra A realitáshoz azonban hozzátartozik, hogy a kísérleti bérszabályozás első éve azért nem mondható tipikusnak. Mert akkor a csodaszer már a kezünkben volna ... Hiszen — egyebek között — a rugalmasabb bérgazdálkodás a korábbinál sokkal nagyobb érdekeltséget teremt a tartalékok feltárására és a feltárt tartalékok személyi jövedelemként történő kifizetésére. De az is valószínű, hogy a tartalékok jelentős részét már az első évben feltárták ... Erre mutat az is, hogy nem növekedett a túlórák száma. Sőt: az iparban teljesített munkaórák száma 3,7 százalékkal, a túlóráké pedig 7,3 százalékkal csökkent. Az építőiparban ugyan 3,5 százalékkal nőtt a túlórák száma, de közben a teljesített órák 2,5 százalékkal csökkentek. Igaz, minderre a rugalmas bérgazdálkodáson kívül a vállalatokon belüli kisvállalkozások jelentős mértékű elterjedése is magyarázat lehet. És éppen ez utóbbi az, amit a szakemberek nem tartanak teljesen érthetőnek. A rugalmas bérszabályozási rendszerben működő vállalatoknál ugyanis a keresetnövekedés — a mozgóbérek növekedése folytán — a keresetek differenciálódását is maga után vonja. S ez általában 2,5-3-szoros, de néha 5- szörös eltéréshez is vezet. Ami viszont arányaiban nem kisebb a vállalati gazdasági munkaközösségek nyújtotta lehetőségeknél , s ráadásul pusztán a napi munkaidő felhasználásával is elérhető. Itt volna tehát az oly régóta áhított lehetőség a főmunkaidőben nyújtott magasabb teljesítmény arányosan magas honorálására... Rugalmasabb rendszerek De bizonyára ennek is eljön az ideje. Hiszen a gyakorlatban már bebizonyosodott, hogy az 1983- ban bevezetett kísérlet kedvező eredményeket hozott. Ez év elején egy újabb keresetszabályozási konstrukció is működésbe lépett, amelynek tapasztalatait az esztendő közepe táján már vizsgálni lehet. Az azonban már most is bizonyosnak látszik: a jelenlegi bérszabályozási rendszert mindenképpen fel kell váltania egy újabb, rugalmasabb rendszernek. A három közül az egyiknek, a másiknak vagy a harmadiknak, vagy egyik helyen ennek, a másik helyen annak, a harmadik helyen amannak ... Gyémánt Mariann ISMERETLEN ÚJ ÉGITEST? Lángolt a szupercsillag Eddig nem sejtett, hatalmas tömegű csillag vagy egy ismeretlen új égitesttípus? Ez a kérdés foglalkoztatta V. P. Strobint, a moszkvai Elméleti és Kísérleti Fizikai Intézet munkatársát, egy régebbi csillagászati megfigyelés felülvizsgálatakor. A probléma szálai idestova negyedszázadra nyúlnak vissza. Még 1961-ben történt, hogy az egyik távoli, hatalmas csillagrendszerben (jelzése NGC 1058) robbanásszerű fellángolást figyeltek meg. Az ilyen csillagfellángolások — a szupernóva-jelenségek —, bár nem gyakoriak, de nem is ismeretlenek a csillagászok előtt. (Sok ilyen kozmikus katasztrófát örökítettek meg az MTA Csillagászati Kutató Intézetének piszkéstetői obszervatóriumában is.) A szupernova-robbanás egy-egy csillag életének, fejlődésének végső szakasza. A robbanáskor a haldokló csillag anyagának nagy részét szétszórja a térbe, s a megmaradt anyagtömeg parányi, igen sűrű neutroncsillaggá zsugorodik össze. Az újabb kutatások szerint a szupernova-robbanás — amelynek során az égitest fényessége rövid ideig az eredeti fényerő milliószorosára növekszik — annál lassabban zajlik le, mennél nagyobb tömegű a csillag. Kétezer nap... «« »» Kémiai különlegesség Éppen ez az összefüggés keltette fel a szovjet csillagász figyelmét. Az 1961- ben megfigyelt csillagrobbanás ugyanis minden eddig tapasztalt ilyenfajta jelenségnél lassabban zajlott le. Ha pedig valóban kapcsolat van a robbanás hevessége és az elpusztuló csillag tömege között, akkor az NGC 1058-as csillagrendszer szupernóvája kétezerszer nagyobb tömegű lehetett a mi napunknál. Ez a hatalmas tömegérték azonban kissé meghökkentő, mivel hasonló csillagtömeg létezését a kutatók eddig majdnem lehetetlennek tartották. A nap tömege maga is elképesztően nagy a Földhöz viszonyítva: 333 600 földtömegnyi. Ez tonnákban mérve 200 szexmillió tonnának felel meg — olyan érték ez, ahol a kettes után még 38 zérust kell írnunk. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a napnál számottevően nagyobb tömegű csillagok aránylag ritkán fordulnak elő, ötvenszeres naptömegű csillaggal már-már alig-alig találkozunk, a százszoros naptömeg pedig kivételesnek számít. Ugyanakkor az elméleti vizsgálatok is arra utalnak, hogy a napnál százszor nagyobb kozmikus anyagtömegek nem maradhatnak tartósan egyben. Éppen ezért keltett vitát Utrobin számítása a napnál kétezerszer nagyobb tömegű égitestre vonatkozóan. A szovjet kutató véleménye szerint a rendkívüli égitest felépítése eltért a „normális” csillagokétól. A nap — és általában a csillagok többsége — főként hidrogénből és héliumból áll, csupán néhány százalékban tartalmaznak oxigént, szenet, nitrogént és több más elemet. Az 1061-ben fellángolt szupercsillag magját viszont szilícium alkotta, ezt egy oxigénből és szénből álló réteg övezete, legkülső gázrétegét 95 százalék hélium és öt százalék hidrogén. Erről a feltevésről azonban csak akkor szerezhetünk bizonyosságot, ha még egy hasonló robbanást sikerülne észlelni. I. B. 11. Kivételek a túl nagyok □HESÍS Régi üzemcsarnokuk fölé újat építettek a miskolci December 4. Drótművekben. Érdekessége, hogy tetejét kötélszerkezet tartja. Az új üzemrészben a száraz húzósoron már termelnek, és az NDK-ból érkezett húzósort már szerelik a szakemberek. (MTI Fotó : Kozma István felv.) Kecses, mégis kissé suta eszköz a tömörgumi abroncsokkal felszerelt velocipéd itt a terem közepén. Amikor nyergében feszítő büszke gazdája hajdan kihajtott vele a Körútra, legfeljebb egy-egy megbokrosodott lóval kellett kerülnie az ütközést. Kerékpárközlekedés a fővárosban címmel nyílt ma kiállítás a Magyar Urbanisztikai Társaság Rákóczi úti székházában —, de az ósdi jármű körül nem a múlt, hanem a ma és még inkább a jövő képei kaptak helyet. — A tervezés kellős közepén jartunk — mondta a megnyitó előtti rendezgetés közben Barsiné Pataky Etelka, a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat szakosztályvezetője. — A Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságától kaptunk megbízást a kerékpáros úthálózat kialakításának koncepciójára, s a határidő a jövő év eleje. Azonban ez olyan sokakat érdeklő kérdés, hogy elhatároztuk: javaslatainkat ilyen munkaközi állapotban a nyilvánosság elé tárjuk és kérjük, várjuk a véleményeket. NEM JELLEMZŐ — Hány ember kerekezik a fővárosban? — Tavaly már 272 ezer kerékpáros volt, számuk tíz év alatt a hússzorosára ugrott! Ám ez nem jelenti azt, hogy a kerékpárforgalom is ily mértékben emelkedett volna. Sem iskolába, sem munkába járáshoz, sem kiránduláshoz nem jellemző. Elmentünk 14 középiskolába, és mindössze 27 diákot találtunk, aki az iskolába biciklivel érkezik. A többiek általánosnak mondható közlekedése: nem engedik a szülők, mert veszélyes. Jól olvasható, színes ábrák a falon. Az egyik arról tudósít: mindössze 10 kilométernyi a kerékpárosoknak kijelölt út Budapesten (ez a három útszakasz: Sashalmon, Csákligetnél és Kőbányán). Átépítéskor elmaradt a Petőfi-hídról, az Árpád-hídról , ahol korábban volt, már csak az északi Összekötő vasúti hídon található a Duna felett. ( Viszont a tiltás is kevés, csak az autópályákat, a Lánchidat, a Ferihegyi utat nem lehet kerékpárosoknak használni.) A javaslatok között 40 kilométeres hálózat terve szerepel, amely az úttesttől független, de a járdától nem feltétlenül. Különösen indokolt felülvizsgálni az új negyedek gyalogúthálózatát, hogy hol fér el egymás mellett a két lábon, s a két keréken járó. Az új KRESZ ezt már lehetővé teszi. Г Ж MA nyílik a kiállítás Budapesti biciklisták Tervezés közben 9 Vitára bocsátják HÁLÓZAT — Nem ringatjuk magunkat olyan álomban, hogy holnaptól vagy a jövő évtől a munkába menők tömegesen fogják használni a kerékpárt. A szabadidős forgalomhoz célszerű először megteremteni a jó feltételeket. A tervezett hálózat éppen ezért a városból kivezető utakat tartalmazza, hozzájuk kapcsolva az új negyedeket. A Városháza javaslatára kiválasztottunk olyan P-f-it helyeket, ahol a belterületről kocsival kihajtók levehetik kerékpárjukat a tetőről, s azzal kirándulnak. Ma kerül sor az első vitára a kiállításon, amelyre az e témával foglalkozó szakembereket hívták el. Csütörtök délután fél háromkor pedig a tervkészítők várják a tanácsiakat, a társadalmi szervezetek képviselőit, és minden érdeklődő budapestit. (Mősi) ŐSZI KÖNYVAUKCIÓ 1984. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat őszi XX. könyvaukciójára 9 antikvitásokat ф értékes sorozatokat , térképeket , metszetekkel illusztrált műveket , ritkaságokat vesz fel május 28-tól június 15-ig az Antikvár csoport (Budapest V., Múzeum krt 21 ) udvari helyiségében, naponta 9—12 és 14—16 óra között. Telefon: 174-932