Esti Kurir, 1925. március (3. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-17 / 62. szám
2. oldal Az Újságírók Egyesülete közgyűlésén foglalkozóik a bírósági ítéletek üegyes a sajtószabadságon eset kísérelínekkel A Magyarországi Újságírók Egyesülete vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott, hogy letárgyalja azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet Lázár Miklós terjesztett a közgyűlés elé. Az egyesület elnöksége ellen irányuló indítványt Lázár Miklós a következő beszéddel okolta meg: — A hónapok óta folyó szisztematikus tekintélyrombolás miatt bizalmatlan az elnökséggel szemben, amely teljesen lejáratta a Magyarországi Újságíró Egyesület még megmaradt hitelét, súlyát és tekintélyét. Ennek az elnökségnek a rendkívüli közgyűlést kellett volna felhasználnia arra, hogy a lemondását bejelentse. Tehetetlenségük és tehetségtelenségük az oka annak, hogy az újságíróhivatás annyira devalválódott, annyi sérelmet szenvedett, hogy ez az Egyesület nem az újságírók erkölcsi testülete többé. Az elnökség bűnös közönnyel tért ki minden állásfoglalás elől , mindig megretirált, valahányszor a sajtószabadság vagy újságírás nagy érdekei kiállást parancsoltak. A kormány egész sor vagy vidéki újság kolportázs jogát beszüntette, csak a Miskolci Reggeli Hírlapot, a Szegedet, az Orosházai Friss Újságot említem, de beis szüntetett néhány liberális és legitimista újságot, a MUE elnöksége ki sem nyitotta aszáját, sőt az ilyen kalamitások nem is érdeklik, pedig a lapvállalatok elleni ily jogtalan, pártpolitikát szolgáló rendszabályok az újságírók anyagi exisztenciáját is veszélyeztetik; ha megszűnik a lap, vagy redukálja az üzemét, az állástalanok száma emelkedik. Hogy tisztelje a kormány a sajtót, ha azt önök reprezentálják,, akiknek mindig csak a feléje nyújtott markát látja !... Ez a defétisig, cigitávált szellem a sajtóellenes tendenciákat természetesen felbátorítja, egyesen provokálja, az újságíróból pedig kiöl minden öntudatot, önérzetet és szolidaritást. Akinek nincs meggyőződése, akiben nincs bátorság és elhatározottság, akit kizárólag zsebkérdések érdekelnek, azt közéleti pályán, a fórumon,természetesen megvetik az ellenfelei, annak nincs erkölcsi súlya, a hivatási mesterséggél, dévai valódik. A védelem jogának korlátozása — A MUE konkezekvensen megretirált ama kötelezettsége és kötelessége elől is, hogy bizonyos ,bírósági tendenciákkalsíwifljenv állást foglaljon.Távol álleriít,hogy a független magyar bíróság Jteríntélyét érintsük is. Az újságíró Pe^Js^r'es vidékén, a tárgyalások hivatásos publikuma, elérzékenyült tisztelettel van a bíróság iránt, amely az elmúlt öt esztendő irtózatos megpróbáltatásai között is hivatása szentségétől áthatva, teljesítette alkotmányunkban gyökeredző feladatát. Egyes sérelmes bírósági határozatokkal, ítéletekkel, indokolásokkal, formahibákkal foglalkozni azonban nemcsak jogunk, de kötelességünk ! Az utóbbi időkben szokássá lett, hogy a bíróság elé állított újságírót elütötték a bizonyítás jogától. A főmagánvádló, aki becsületét keresi a bíróság előtt, egyszerűen a bizonyító eljárás mellőzését kéri, bizonyos tanács rendszerint így is dönt és az újságírót rendkívül súlyos szabadságvesztést, vagy pénzbüntetéssel sújtják, anélkül, hogy alkalma lett volna állításait bizonyítani. Et kell vinni a köztudatba — és ez nem világnézleti kérdés, de a megingatott közmorál követelése ! — hogy a főmagánvádló, gyakran a királyi ügyészség, nem éri el a célját, ha az újságírót úgy ítélik el, hogy elzárják ő bizonyítás lehetőségétől, csak az az ítélet kelt közmegnyugvást, csak az szolgálhat teljes elégtételül, ha a bizonyítás során az újságíró rágalmazó, vagy becsületsértő állításait nem tudja tanúkkal, okmányokkal bizonyítani. Minden más ítélet a bíróság tekintélyét kezdi ki, mert az ítéletnek csak akkor van nevelő, tisztító, igazságosztó hatása, ha közmegnyugvást kelt. Itt van éppen Schadl tanácselnök úr tanácsának az a gyakori formahibája, hogy a védelem jogát a Btk. szellemével ellentétben korlátozza. A vádlotté az utolsó szó ! __ ezt mondja a törvény. A vádlott feláll, a lét szót dadog és a bíró úr már feláll és kivonul a tanács tagjaival. Ugyanez előfordult ismételten a védőkkel is. A mondat közepén faképnél hagyták őket. Ez ellen is tiltakozni kell a nyilvánosság előtt és a túlterhelt, a munkától ideges bíró úr, aki elé rendszerint újságírók kerülnek, más be-s látásra jut, és nem kerül ellenkezésbe a törvények szellemével. Ismételten hallottuk a ítéletek indokolásában, hogy a bűntetten előélet újságíróra nem enyhítő körülmény íg a 91. § nem alkalmazása a magyaráfata az oly brutálisan szigorú ítéleteknek. Több mint hat év és 200 millió büntetés sel kell még említeni azt is, hogy az első- fokú ítéleteket a felsőbb bíróságok rendszerint megváltoztatják, megsemmisítik. Az újságíró bűnének megítélésénél sohasem mérlegelik a mai ítéletek indokolásában, nemncs, vagy nemtelen indokból írta-e a cikket. Hogy ez a helytelen felfogás mily megdöbbentő korképhez vezet, szolgáljon ! a következő statisztika. Csak a közelmúlt urósági ítéletei, amelyeket a Schadl és Tőky tanácselnök urak tanácsai hoztak: a béke boldog idején 50 év alatt nem lett ennyi év és ennyi száz korona,a sajtóutalatokra, amelyeket alapjaikban ingathat meg ez a tendencia. Maholnap nem is igazi hivatásos toll- t forgató az, aki büntetlen előéletű ! Ne felejtsük el, hogy a vádlott fölött kimendott olyasítélet, amely nem kell közmegnyugvást,közjogunk felett is pálcát törhet! Az újságíróknak nem kell a Károlyi-vagyon ! Az Újságírók elnöksége a nyílt, őszinte szókimondás elől, amely pedig csak tisztíthatja az atmoszférát és mindig megértésre és kiegyenlítődésre vezet, mindig szégyentelesen megretirált. Retirált, felirótt és báró Petrichevich-Horvát Emil számfeletti miniszter úrig meg sem állt. Az a hír jár és az alelnök személyes, diskurzus közben nem is cáfolta, hogy az újságíró-jóléti intézményeket, Petrichevich báró úr elnöklete alatt, aki olyan karriert csinált, hogy nemcsak miniszter, de az újságírók elnökeinek elnöke lett, a Károlyi Mihály gróf elkobzott birtokainak jövedelméből akarják szanálni. Példátlan perfidia és cinizmus ez az ötlet, amellyel a M. U. E. méltán kivívja, s ha valóban beteljesedik ez a vakmerő terv, meggyőződéses ellenfeleinek méltó megvetését. E teremben tapsolták és ünnepelték Károlyit és most a Károlyi-gyermekek ruháit akarnák lehúzni azok, akik különvonaton utaztak a híres forradalmi földosztáshoz.Nem politizálok; ez nem is politika, de szemérem és becsület kérdése. Ha a kúria ítélete alapján a törvényhozás a Károlyi hitbizományt igényli, szétosztja, meghatározott célokra fordítja, hagyja ki ebből az újságírókat. Itt vannak a rokkantak, akik az ország szégyenére meztelenül koldulnak a faluk határában, fordítsa a tüdőbetegség és gyermekhalandóság leküzdésére, van ennek a boldogtalan országnak elég nyomora, vérző sebe. .. ez talán a birtokától megfosztott intencióival is találkozik, de az újságíróknak ebből a vagyonból, ebből a jövedelemből egy fillért sem szabad elfogadni, sem közvetve, sem közvetlenül. Azok az újságírók, akik Károlyiban nem a szenvedő embert, Károlyi gyermekeiben nem önhibájukon kívül szerencsétlenségbe jutott magyar történelmi család sarjait látják, úgy hiszem, ezek sem lehetnek e kérdésben más véleményen. — Az Elnökség vétkes mulasztásai, struccpolitikája, tekintélyrombolása, tehetetlensége, közönye lejtőre juttatta, kéregető jótékonysági egyesületté devalválta ezt az egyesületet. Mi nem óhajtunk egy temetkezési és betegsegélyző egyesületté züllött erkölcsi testületnek tagjai lenni. Sem a Podi Zedek egyesületé, sem a Radetzki temetkezési egyesületé. Az újságírás jelene és jövője, bátor, meggyőződéses, tehetséges, e pályán képességeik címén is elismert embereket kíván az Egyesület élére, ahol nincs helye semmi politikának, ahol a jóhiszeműleg elkövetett hibák is szörnyen megbosszulhatják magukat. Csak az újságírótól követelik, hogy ítéletében csalhatatlan legyen, hogy a munka lázában, a rendelkezésére álló rövid idő alatt el ne vethesse a sulykot. Hiszen látjuk, hogy hatóságok is tévedhetnek, pedig ezeknek idő és nagy apparátus áll rendelkezésére. Már a történelem folyamán előfordult azt is, hogy a bíróság is hozott téves ítéleteket, pedig rendelkezésére állott a rendőrségi befejezett nyomozás minden adata, a felvonuló tanúk eskü alatt tett vallomása, a bölcs mérlegeléshez szükséges idő és három gyakorlott, kipróbált nagy jogi tudású esküdt bíró ítéletmondó bölcsessége. Ha ezek tévedhetnek, — mint ahogy sok külföldi példát tudnék felsorolni ily tévedésekre, akkor higgjenek az ■újságíró jóhiszeműségében is és abban, hogy tévedni emberei dolog még az újságírónak is. Ne legyen csak az újságíró — Vogelfreit Kérem, mondják ki, hogy bizalmatlanok ezzel a megalkuvó elnökséggel szemben. Az erkölcsi alap az egyetlen, amelyre újra fel lehet építeni az újságírók szétbontott egységét. Az indítványhoz hozzászólónak Habár Mihály, Kun Andor dr., Czebe László, Pályi Ede és Mandovszky Richárd. A közgyűlés a bizalmatlansági indítványt 49 szavazattal 17 ellenében elvetette. ( Az Est lapok 1 év 63 millió ) Esti Kurír 7 hónap 50 ,, I Világ « „ 40 „ J / Magyarság 4 10 Y -Népszava 4 év 29 Az ESTI KURÍR polgári lap és a polgárság tömörítésére törekszik. Minden szabadelvű polgárnak kötelessége bennünket ebben a nagy munkánkban segíteni Pénzvazslai Mipzem SS is kamatozás mellett betéteket elfogadok. FEEUD, Miksa ucca 13 Hahé! BindapestS Mindenkinek meg kell győződnie, hogy a 2,0,000 koronás művésziesen összeállított Etamin-függönyök fille mottival és csipkével óriási választékban csak BÖHM&TEIN kézimunkaházában Baross neca §6. szám. kapható. — Kötött kabátok és mellé nyele hihetetlen olcsó árakon. Hasn van. Kicsiréjíten. Kormi a címre ugrani. RÉSZLETFIZETÉSRE í'í-i-íiőifilnyen, raglánok, női kabátok, szoknyáskosztümök, pongyolák, szőnyeg, függöny, ágy gasslitúra, sezlontakarók és mindennemű ruházati cikkel, jutányosan kaphatók Birnfeld Zsigmond D9"Vá"c Szőnyeget vásárolhat bBédlőszőnyeg már Sl IL' J.e 7. o.OOOK-tól, továbbá perzsaösszekötők, futószőnyeg, ügyelők, gezlójitakarók RUSJA* és HAJ2L Petőfi tér 5 és gob ucca 59 (Kertész ) sarok festést, mázolást vállalok a legegyszerűbb kiviteltől a legmodernebb kivitelig. Gobelin-, selyem- és uj brok általakat a légj Hiányosabb árak" mellett. Moser Dezsső, VIII. Óriás u 3a. Telefon: .József 45-17.lj itiff IWHITH IkT T‘I ‘ Damjanich Mávéház^ 1 frissen sült bécsi vagy natúrsze- Id körítéssel, egy kis Üveg bor és kenyérrel összesen 20 ezer bor. Ányos Laci éneke és muzsikái Kedden és szombaton 5. || |[||1 óráig nyitva. | . Petőfi és Jókai-ünnepségek március 15.-én •Vl/VVa* Megnyitották a Petőfi-házban az ereklyemúzeumot • A főváros tanulóifjúság márciusi ünnepe A Petőfi Társaság vasárnap délelőtt tartotta a Magyar tudományos Akadémia dísztermében .XLIX. nagygyűlését, melyet teljesen Jókai emlékének szentelt. Pekár Gyula elnöki megnyitóját a 23 éves Petőfi költeményével kezdte meg, melyben a költő a 20 esztendős Jókait, mint egyetlen barátját, mint a felkételét üdvözli. Pékár megnyitója után Szávay Gyula főtitkár beszámolt a Társaságnak elmúlt évi működéséről. Közölte, hogy kik nyerték el a társaság nagydíjait. A Petőfi-nagydíjat Vargha Gyula, a Jókai-nagydíjat Bársony János és Tőzsdenagydíjat Császár Elemér nyerte el. Jakab Ödön „Jókai" című költeményét olvasta fel. Utána József Ferenc kir. herceg „Jókai és a nagyapám" című dolgozatát olvasta fel, melyet a közönség lelkesen megtapsolt. Juhász Gyula, a kiváló, poéta, ,,Ének Jókairól" című, gyönyörű költeményét adta elő. Császár Elemér Jókairól írt irodalmi méltatását olvasta fel, végül pedig Hettyey Aranka, a Szigetvári vértanukból adott elő részletet. Budapest székesfőváros területén levő öszszes iskolák tanulóifjúsága impozáns módon ünnepelte meg március 16-ének emlékét. Az elemi iskolák tanulói vasárnap délelőtt a kora reggeli óráktól kezdve zarándokoltak tanítóik vezetésével a Jókai-szoborhoz, hol tarzítóik néhány lelkes szóval, magyarázták meg ,s méltatták a szabadság ünnepének nagy jelentőségét. Délelőtt 11 óm után vonult fel s helyezkedett el a téren felállított vörösbársonnyal fedett szónoki emelvény körül a fővárosi öszszes középiskoláinak, felsőkereskedelmi iskolának és polgári iskoláinak ifjúsága. Az ifjúság elhelyezkedése után Rákosi Jenő lépett a szónoki emelvényre. Beszédében a 43-as márciusi napok nagy jelentőségét méltatta, midőn Petőfi és Jókai ikercsillegként tűntek fel a Magyar Haza egén. Egyforma e missziót töltöttek be. ők ketten, Petőfi volt az, aki lelkesített, harcolt és hősi halált halt hazájáért és Jókai, aki a szabadságharc leverése után felébresztette az elalélt magyarságot, vigasztalást öntött az elkeseredett szívekbe, erőt, bizalmat nyújtott a jövendőhöz. A Petőfi-ház megnyitása Vasárnap délelőtt 9 órakor a Petőfi Társaság ismét megnyitotta a Petőfiházban (VII. Bajza ucca 21.) az ereklyemúzeumot. A közönséget, melynek nagy része lelkes fiatalságból állott, Pekár Gyula üdvözölte..A társaság délután 2 órakor lakásjaira gyűlt össze a Duna-palotában. Az ünnepi beszédeket Bársony István és József Ferenc, kir. herceg mondották. Csajthay Ferenc, Hegedűs Sándor és Császár Elemér beszédei után az ünnepi lakoma véget ért. Egyéb ünnepek Az Ovikélyiskolai Csoport ünnepélyén az ünnepi beszédet dr. Gál Jenő tartotta. A Sopronmegyei Kör a Szabadság téri Nyugat-szobrot koszorúzta meg. A Délvidéki Otthon a Dél szobrára helyezett, koszorút. A Magyar-Lengyel Egyesület az Országházban, a Külügyi Társaság termében tartotta ünnepét. A főváros tanulóifjúságának márciusi ünnepe. Az ünnepi beszédet Rákosi Jenfi surtol!