Esti Kurir, 1932. július (10. évfolyam, 144-170. szám)

1932-07-01 / 144. szám

Péntek, 1932 július 1 S iliuszit A miniszterelnök felajánlotta, de a kormányzó nem fogadta el a kormány lemondását „Az a körülmény, hogy az államfő bizalmáról biztosította a kormányt, azt jelenti, hogy a kormány helyén marad" Az Esti Kurír már hetekkel ezelőtt jelen­tette, hogy Karolin miniszterelnök nyomban a költségvetés felsőházi megszavazása u­tán fel fogja ajánlani lemondását a kormányzó­nak. Ez ma délelőtt Kenderesre küldött levél formájában megtörtént és délre már meg­érkezett Horthy kormányzó válasza is, amely a lemondást nem fogadja el, teljes bizal­máról biztosítja Károlyi miniszterelnököt és felkéri őt az ország ügyeinek további intézésére. Az Esti Kurír munkatársa beszélt ebből az­ alkalomból Károlyi miniszterelnökkel, aki a következőket jelentette ki: " Az a körülmény, hogy az államfő bi­zalmáról továbbra is biztosította a kor­mányt és lemondását nem fogadta el, azt jelenti, hogy a kormány helyén marad. A kormány rekonstrukciójáról szóló hírekre vonatkozóan csak ennyit mondott a minisz­terelnök: — Ezek megint csak kombinációk, minden alap nélkül. A lemondással kapcsolatban a Budapesti Közlöny holnapi száma az alábbi kormány­zói kéziratot fogja közölni: Kedves gróf Károlyi! A magyar királyi minisztériumnak a mai napon felajánlott lemondását nem fogadom el. Amidőn a múlt nyáron válságos viszonyok közti ritka hazafias önfeláldozással megala­kította kormányát, meghatározott feladatok el­végzésére vállalkozott. E feladatoknak immár eleget téve, arra az elhatározásra jutott, hogy helyét ezzel el­hagyhatja. Az egymást követő, valóban nehéz elhatáro­zást igénylő kérdések megoldásánál, amelyek a kormányzat elé tömörültek, lelkes fáradozá­sukat a lehetőségek keretein belül siker kí­sérte. Elértük azt, ami a mai kivételesen nehéz viszonyok között rendkívüli erőfeszítést és kö­rültekintést igényel: az államháztartás egyen­súlyának és fizetési eszközünk értékállandósá­gának biztosítását. Ámde ma, amidőn a külföldön egyik napról a másikra életbevágó érdekeink kerülhetnek döntés alá, a nemzet egységének kifejezésre juttatá­sára fokozottabb mértékben van szükség. A minisztériumot a legteljesebb bizalmam­ról biztosítva, arra kérem tehát Önt, hogy az ország érdekeinek teljes, súlyát átérezve, to­vábbra is vállalja miniszterelnöki tisztének el­látását. Kelt Kenderesen, 1932. évi június hó 30. napján. Horthy s. k. Gróf Károlyi Gyula s. k. Mikszáth Kálmán a Tábla a vagyontalansági eskü letételére kötelezte A Magyar Szállítmányozási és Tárház R.-T különös csődügye a bíróság előtt ? Igazgatósági tagja-e még a miskolci főispán a részvénytársaságnak ? Az utóbbi esztendők kényszeregyességi kró­nikájában, amelyben pedig a gazdasági vál­ság következményeként rengeteg nagy és je­lentős vállalat szerepelt, fokozott figyelmet ér­demel a Magyar Szállítmányozási és Tárház Rt ügye. Ez a részvénytársaság néhány évvel ezelőtt alakult, céljául vasúton, hajón, vizen és szárazon történő bármilyen szállítás vál­lalását tűzve ki. Az új részvénytársaság igaz­gatóságában a közélet számos kitűnősége fog­lalt helyet, többek között Mikszáth Kálmán miskolci főispán is. A szállítmányozási vállalkozás meg is indult és kezdetben elég rendesen prosperált. Később azonban, minthogy a gazdasági viszonyok rosszabbodtak,­­gyérült a megbízás, végül pedig kényte­lenek voltak megállapítani, hogy óriási a deficit. Amíg ez megtörtént, az igazgatósági tagok egymásután lemondottak tisztségükről és tö­röltették magukat a listáról. A végén már csak két igazgatósági tag maradt: Mikszáth főispán és Csillag Lajos. Amikor azután a vállalat a legapróbb tar­tozásait sem tudta már kifizetni , csődöt kértek ellene. A bíróság előtt a vállalat azzal védekezett, hogy súlyos veszteségek érték, különösen azért, mert a kijárók, akiknek bizonyos állami szál­lítások biztosítására jelentős összegeket fizettek ki — nem teljesítették ígéretü­ket. A­­szállítások elmaradtak és a vállalkozás tönkrement. A kényszeregyességi törvény rendelkezései­nek megfelelően a csődnyitás során a bíróság beidézte a Magyar Szállítmányo­zási és Tárház Részvénytársaság két meg­maradt igazgatósági tagját, Mikszáth Kál­mánt és Csillag Lajcst, hogy tegyék le a vagyontalansági esküt. A kitűzött tárgyaláson egyik igazgatósági tag sem jelent meg, mire a bíróság most már nyomatékosabb idézés kikézbesítése mellett Újabb terminust tűzött ki. Csillag Lajos ügy­védje jelentkezett is ezután és mivel igazolta, hogy ügyfele súlyos, fekvő beteg , a felpere­sek el is álltak az ő eskü alatti kihallgatásától. Nem így történt azonban ez Mikszáth Kálmán­­csetében. A főispán végül is megjelent a tárgyaláson és a vagyontalansági eskü letétele helyett azt a meglepő vallomást tette, hogy ő már három évvel ezelőtt levelet intézett a vál­lalat igazgatóságához és abban lemondá­sát bejelentve, kérte az igazgatósági tagok sorából való törlését. Erre a vallomására le is tette az esküt. A felperesek azonban nem nyugodtak ebbe bele, hanem hivatkozással a csődtörvény megfelelő szakaszára, kérték, hogy a törvény világos rendelkezése értelmében a törvényszék kötelezze a főispánt a va­­gyontalansági eskü letételére. A hitelező­ felperesek kérésével foglalkozott is a törvényszék, azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy Mikszáth Kálmán miskolci főispánnak ez ügyben eskü alatt tett vallo­mása elegendő adatot tartalmaz és elutasí­totta a vagyontalansági eskü letételét kérő in­dítványt. A hitelezők nem nyugodtak bele a törvény­szék döntésébe sem, hanem felfolyamodást jelentettek be a táblához és most már a fellebbviteli bíróságtól kérték, hogy kötelezzék Mikszáth Kálmánt a vagyon­talansági eskü letételére. A fellebbezés folytán a tábla Frenreisz­­tanácsa elé került az ügy, amely az iratok alapos tanulmányozása után most hozta meg döntését. A tábla nagy érdeklődéssel kísért döntése, amely igen sok elkövetkező ügyben fog még precedensül szolgálni,­­ helyt ad a hitelezők előterjesztésének és megállapítja, hogy Mik­száth Kálmán eskü alatt tett vallomása nem fedi azokat a kívánalmakat, amelyeket ha­sonló ügyekben a csődtörvény előír. Ennek megfelelően tehát ^ ^^S^£^^dallónadrág Ifk­MÜÉf 4 ÍL nélkülözhetetlen jJPEE fek­Min­e OKOY/ Légátjáró szövése levezeti az izzadságot j^^igiénikus, kellemes Idényvégi árusításunk selyem és gyapjúszövet különlegességek­ben mélyen leszállított árak mellett megkezdődött! Szűcs és Márkus Petőfi Sándor­ utca 18. sz. 3. oldal utasítja a tábla a törvényszéket, hogy idézze be újra Mikszáth Kálmánt és kö­telezze őt a vagyontalansági eskü letéte­lére. A táblai iratok most érkeztek le a törvény­székre és a felső bíróság rendelkezésének ér­telmében ki is tűzték július 13-ára az újabb tár­gyalást, amelyre újból megidézik Mikszáth Kálmán miskolci főispánt és most már a Tábla jogerős végzése alapján felszólítják a vagyontalansági eskü letételére. Jogászi körökben óriási érdeklődéssel vár­ják az elvi szempontból is igen érdekes ügy to­vábbi fejleményeit. Vasárnapi és esti kiadások Óbudán Olvadoz már az aszfalt az ember lába alatt, a nap szikrázik az égen, a hatalmas kőpalo­ták reggeliül estig magukba szívják a meleget s este mint fűtött kemencék újra kisugároz­zák a hőséget, hogy pillanatra se lehessen enyhülést találni ebben a rengetegben, amit Pestnek hívnak. Ezért van aztán, hogy vasár­és ünnepnapokon, de munka végeztével hét­köznapok alkonyatán is, népvándorlás indul a perifériák és a ki­sebb városrészek felé. Minden évben más és más helyet kap fel a közönség vasárnapi vagy esti kirándulóhely gyanánt. Ez idén Óbudát fedezték fel, mert itt a kék hegyek és a hömpölygő Duna között a legkellemesebb a levegő, az apró házak kö­zött falusias a hangulat, no meg — és ez a főtitka Óbuda nagy divatjának — csupán egy Villamosjegybe kerül ide a kirándulás és fil­­lérekből kerül ki az esti szórakozás. Az igé­nyét se kell leszállítania ezidén annak, aki Óbudára megy, hiszen a Főtéren Budapest­­ egyik legszebb sörözője, a Mókus várja hami­sítatlan óbudai hangulatával a tikkadt kirán­dulót. A csapról frissen folyik itten a pompás habzó sör, kedélyes számlizene űzi el a gon­dot, hibátlan kiszolgálást élvez a vendég és olcsó áraknak, egy­ borravaló rendszernek ör­vend a fizetéskor. Bárczy Mihály konyhája is éppen olyan kitűnő és éppen olyan olcsó, mint pompás söre s a Mókus­ban eltöltött egy­két órai pihenő felér egy kis nyaralással, amit valóban olcsó pénzért szerezhet meg ma­gának a pihenésre nagyon is rászoruló fő­városi ember. — A Zsófia gyermekvonatai. Tegnap külön­­vonat szállította Balatonszabadi Gyermekszanató­­riumba az első csoportot, ezerhetvenöt gyermeket Fodor Oszkár dr. egészségügyi főtanácsos, Ilerz­­frid Lilli dr. főorvos és a Salvator irgalmas nő­vérek vezetésével. Ugyanekkor a Balatonalmádi Lord Rothermere Gyermekszanatóriumba a keleti pályaudvarról háromszáztíz gyermek indult Schmidt Anna dr. gyermekklinikai tanársegéd és Ványi Gyula főtanácsos vezetésével. Benépesítet­ték a Hűvösvölgyi Heinrich Kálmán Gyermek­­szanatórium első turnusát is száznegyvenöt gyer­­erekkel. Ebben az évben a Zsófia Gyermekszana­­tórium három intézetében összesen háromezerkét­­százhatvanöt gyermeket nyaraltat. x Svábhegyi Üdülő, Béla király­ út 18. Telefon: 1:50—48. Havi összköltség 240 pengő. x A Belváros egyik legelőnyösebben ismert cége, Szűcs és Márkus (Petőfi Sándor­ utca 18.) selyem- és gyapjúszövet-különlegességeiből idény­végi árusítást rendez, mélyen leszállított árakon. Kettős célt szolgál ez az előnyös árusítás, egy­részt vevőinek kíván a cég előnyös vásárlási le­hetőséget nyújtani, másrészt helyet kell szoríta­nia a beérkező őszi különlegességek számára. a rossz viszonyok­­ fokozottabb mértékben késztetnek a takarékosságra. Takarékos ember nemcsak az olcsó árakra, hanem a­­ jó minőségekre is figyelemmel van.­­ Az árverésen megvett LUSZTIG EDE­ cég teljes árukészletét, kitűnő mi- | nőségű férfi és női fehérneműeket,­­ vászon- és damasztárukat stb., stb., s miután az üzlet megszűnik páratlanul olcsó árban kiárusít a tulajdonos Rákóczi út 2. szám­ alatti helyiségében. A Finom ingek 14—16 P helyett P 6.—, 8.f®j Köpper alsónadrág 5.— P helyett P 3.^H Finom flórrokni 250 P helyett ... P 1^H

Next