Esti Kurir, 1936. november (14. évfolyam, 252-275. szám)
1936-11-03 / 252. szám
2 támogatja a magyar revizionizmust. Ez az utóbbi kijelentése aligha egyeztethető össze azzal, amit Jugoszláviáról mondott. Az Ami de Peuple így ír: Olaszország visszatér a revizionizmushoz, ami kizárja minden lehetőségét annak, hogy Prágával és Bukaresttel együttműködjék. Mussolini újból megszilárdította a kisantantot és a kisantant kapcsolatait Franciaországgal. A Petit Parisien ezeket írja: Mussolini a német-olasz tengely körül szeretné csoportosítani a többi európai országot. A Duce Magyarországot nagy megcsonkított nemzetnek nevezte és a trianoni szerződés revízióját sürgeti. A Duce hátsó gondolatait ezez kapcsolatban már régóta ismerjük, de Mussolini a kérdést még sohasem vetette fel ilyen nyers formában és sohasem bátorította fel a magyar revíziós mozgalmat ilyen veszélyes módon. Másfelől Mussolini meleg baráti felhívást intézett Jugoszláviához. Kérdés, hogy Mussolini képzelete hogyan egyezteti össze a beszédnek ezt a részét, vagy talán csak a kisantant megbontási kísérletéről van szó? A lap nézete szerint ez a kísérlet kétségtelenül balsikerrel jár. Mussolini törekvése aligha tölti el elragadtatással a nagyhatalmakat, amelyek nagy tartózkodással fogadják Mussolininak az együttes biztonság, az oszthatatlan béke és a Népszövetség tárgyában mondott elítélő kijelntéseit. Anglia és Franciaország politikájának éppek ezek a tételek a sarkkövei. A Journal a beszédet a reálpolitika kirobbanásának tartja, amely véget vet az ábrándoknak. A Jour nézete szerint Mussolini beszéde erélyes, pompás és nagyszállású megnyilatkozás volt. Mint mindig, most is az emberiesség mélységes megértéséről tett tanúságot és férfias eréllyel rámutatott azokra a válságokra, amelyeknek szemmeltartása nélkül a békét nem lehet írásban megalapozni. hivatali kötelességük a pártszervezkedés céljaira adózni, amelyek az egész polgárságot eltölthetik a reménnyel, hogy a nemes verseny szabályait és az egyenlő elbánás elvét végre tiszteletben tartják és tartatják, s amelyek elhervasztják az olyan reményeket, hogy továbbra is a polgárok közösségével lehet kifizettetni az adósságokat, amelyek a bőkezű állami, közületi és vállalati támogatás ellenére felgyűltek. Várjuk a megnyilatkozást, amely felszabadítja a magánosokat, vállalatokat és közületeket a félhivatalos nyomás alól, amellyel arra kényszerítenék őket, hogy a maguk s a részvényeseik vagy az adófizetők sérelmére százezreket és milliókat szórjanak szét a pártkorteskedés fullajtársainak lelkesítésére és a közönség érdeklődésének híján saját lábukon megállni nem tudó lapvállalkozások táplálására. Várjuk a félreérthetetlen szavakat, amelyek a hatósági pártosság és állami pénzpocsékolás haszonélvezőinek burjánzó reménykedéseit és próbálkozásait elerőtleníthetik, az áldozatokat pedig bizakodással tölthetik el abban az irányban, hogy véget ér kiszolgáltatottságuk, megalázó helyzetük és végleg eltűnnek az erőszakos és megengedhetetlen, gyakran erkölcsi és büntetőtörvénykönyvbe ütköző eszközök, melyekkel a polgári szabadság, az emberi méltóság és a nemzeti alkotmány falain réseket hasítottak. Nem voltunk türelmetlenek és nem vagyunk azok ma sem, de meggyőződésünk, hogy a kedvező és megnyugtató hangulat, mely az új kormányt országszerte fogadta, csak akkor maradhat épségben, ha a várt megnyilatkozások elhangzanak, s ha a kormány megindul azon az úton, amely felé elnökének első, mindenütt nagy rokonszenvet keltett kijelentései mutattak. A józan és független közvélemény mindenképpen jogosult reményeinek beváltását kérjük a kormánytól. Tetteket kérünk. Róma, november 2. A Stefani Iroda Mussolini milánói beszédének külföldi hatásáról a következő jelentéseket kapta: Berni jelentés szerint Mussolini beszéde, amelyet a lapok mindjárt elhangzása után közöltek, a Svájcról szóló barátságos kijelentések miatt kitűnő hatást keltett. Párisi jelentés szerint a francia lapok is külön kiadásban közölték a Duce beszédét. A beszéd, főleg annak Franciaországról szóló része, igen mély hatást keltett. A Paris Soir közli Chanbrun gróf, volt római nagykövet nyilatkozatát. A nagykövet kijelenti, hogy Mussolini beszédében nincs semmi olyan kijelentés, amely megnehezítené az olasz-francia együttműködést. A nagykövet kifejezi azt a reményét, hogy rövidesen helyreáll a barátságos viszony Franciaország és Olaszország között. Londoni jelentés szerint több angol lap már megjegyzéseket is fűz Mussolini beszédéhez. A Morning Post szükségesnek tartja, hogy Anglia olyan lépést tegyen, amely meggyőzhetné Musolinit, hogy Anglia nem viseltetik ellenséges érzelmekkel Olaszországgal szemben. Berlini jelentés szerint a Duce beszédet sokmillió német rádióhallgató hallgatta végig. A beszédnek Németországról szóló részét német körökben a legnagyobb megelégedéssel fogadták. Xewyorki jelentés szerint Amerikában is nagyon sokan rádión hallgatták végig Mussolini milánói beszédét. Különösen az amerikai németek és spanyolok körében volt igen nagy érdeklődés. Rádión hallgatta végig a beszédet Roosevelt elnök is, a Hyde-parkban lévő lakásán. (Folytatás az e-ső oldalról) Mussolini beszédének külföldi hatása A francia jobboldali Paris, november 2. A francia sajtó némi aggodalommal fogadja Mussolini milánói beszédét. A magyar revíziókról elhangzott szavaknak Parisban nagy figyelmet szentelnek. Általános vélemény az, hogy Mussolini erről szóló kijelentései szorosabbra vonják a kisantant cmnséfjei. Egyes lapok összeegyeztethetetlennek Károly-körút 3. saroküzld sajtó „aggodalmai" tartják ezeket a kijelentéseket és Mussolininak Jugoszláviához intézett baráti szavait. Az Echo de Paris szerint Mussolininak a magyar ügyről tett kijelentése alkalmas arra, hogy Franciaország szövetségeseit, akik újabban tétovázó magatartást tanúsítanak és tekintetüket Róma vagy Berlin felé fordítják, most újból összekovácsolja. Eddig úgy tudtuk, hogy Mussolini a római csoport és a kisantant államait értekezletre akarja összehívni. A revíziós szavak halálos csapást mértek erre a tervre. Mussolini ellenzi az együttes biztonság rendszerét és elfogadja a viszályok elhatárolásáról szóló német elméletet. A Népszövetségről tett nyilatkozata után érthetetlennek látszik, miért nem hagyta ott Genfet. Amit Mussolini a Földközi-tenger kérdéseinek rendezéséről mondott, szinte fenyegetően hangzik. A Figaro a következőket írja: Mussolini igen örvendetes hangon beszélt Jugoszláviáról. Ugyanakkor azonban ünnepélyes formában megismételte, hogy ÍsukabíR 1930 XI. 3. KEDD angol sajtó a Magyarországra vonatkozó kijelentésekről London, november 2. Az angol sajtó külön kiemeli Mussolini beszédének azokat a feltűnő meleghangú kitételeit, amelyek igazságot követelnek Magyarországnak. A Daily Mail vezércikke ezzel kapcsolatban a következőket írja: Mussolini beszédének e része kétségkívül megtalálja az utat az angol nép szívéhez. A Daily Mail tíz év óta sürgeti, hogy igazságot szolgáltassanak Magyarországnak. Angliának is teljes erejével e nemes nemzet segítségére kell sietnie, amellyel olyan gyalázatosan bántak. A Daily Telegraph római levelezője írja: A Duce a legmelegebb barátság hangján emlékezett meg Magyarországról. Diplomáciai körökben élénk érdeklődés fordult Mussolini szavai felé. London, november 2. Az angol lapok Mussolini beszédéből arra következtetnek, hogy az olasz kormány feje közeledni akar Nagybritanniához. A Times örömmel üdvözli az angol-olasz kapcsolatok megjavítására irányuló szándékot és megállapítja, hogy Nagybritannia nem veszélyezteti Olaszország földközitengeri érdekeit. A Morning Post szerint Mussolini beszéde az Olaszország és Nagybritannia között tátongó szakadék áthidalására irányuló első komoly kísérlet, amely esetleg igen érdekes fejleményeket hozhat. A Daily Mail határozott hangon síkraszáll az angol-olasz-német együttműködés gondolata mellett és azt írja, hogy ez az együttműködés megakadályozhatja a civilizáció végromlását. Mussolini beszéde Milánó, november 2. (Az Esti Kurir tudósítójának távirata.) A milánói Dóm téren beláthatatlan tömeg előtt Mussolini nagyfontosságú külpolitikai kijelentéseket tett. — Milánói feketeingesek! — kezdte meg beszédét Mussolini. — Mai beszédemben le akarom szögezni a fasiszta Olaszország álláspontját a mai nyugtalan és zavaros pillanatokban az európai államokkal való kapcsolataiban. — Rövid leszek — folytatta a Duce —, de hozzáteszem, hogy minden egyes szavamat jól megfontoltam. Mindenekelőtt meg kell szabadítanunk a nemzetközi életet az ábrándoktól, a közhelyektől és a hazugságoktól, amelyek mind a wilsoni ideológia maradványai. Az egyik ábrándkép, amely már porba hullott, a leszerelés. Senki sem akar elsőnek leszerelni és teljes lehetetlenség, hogy valamennyi állam együtt szereljen le. — Másik ábrándkép az együttes biztonság, amely sohasem volt meg, soha sincs meg és sohasem lesz meg. Férfias nép nem hajlandó sorsát bizonytalan harmadik kézbe letenni. Az oszthatatlan béke szintén ilyen közhely. Az oszthatatlan béke csak az oszthatatlan háborút jelenti, mert természetes, hogy népek sohasem lesznek hajlandók olyan érdekekért harcolni, amelyek nem érintik őket. .. Térjünk a Népszövetségre. Számunkra a Népszövetség problémája egészen világos: vagy megújhodik, vagy eltűnik. Mivel rendkívül nehéz lesz megújhodása, számunkra nyugodtan elszenderülhet. Mi nem felejtettük el és nem felejtjük el soha, hogy a Népszövetség ördögi pontossággal gazdasági megszállást szervezett az olasz nép ellen és megkísérelte kiéheztetni asszonyainkat, gyermekeinket és férfiainkat. TÁNCZENE: VIRHNY-JIlZZ . METROPOLE télikertjében 6 órai teák — táncos vacsorák. Nagy Mária énekel — Most körvonalazom álláspontunkat az egyes nemzetekkel szemben. A francia-olasz egyezménynek uj korszakot kellett volna nyitnia a két nép életében. De jöttek a megtorló intézkedések s természetes, hogy a barátság elhidegült. Amíg a francia kormány várakozó álláspontot foglal el, addig mi sem tehetünk mást, mint ugyanezt. — A szomszédos Svájccal kapcsolataink mindig kitűnőek voltak, most is azok és azok is lesznek. A július l1-iki egyezmény új korszakot nyitott meg a mai Ausztria történelmében. Az osztrák—német egyezmény valamennyi rosszul értesült kommentálója vegye tudomásul, hogy én az egyezményt június 6-ike óta ismerem és helyeseltem. Ez az egyez-t mény megerősítette Ausztria általános helyzetét és állami függetlenségét. — Olaszország elismeri Angliának a Földközi tengerhez való jogát, mert belátja, hogy Anglia számára a Földközi-tenger az egyetlen út tengerentúli gyarmatihoz. Amikor ezt elismerjük — folytatta emelt hangon a Duce —, figyelmeztetnünk kell az angolokat, hogy a Földközi-tenger Olaszország tengere. Olaszország nem tűri, hogy a Földközitenget belefojtsák. Nem tudok elképzelni olyan összetűzést, amely ne válna azonnal európai háborúvá! Beszédét így fejezte be: — Olaszország és az olasz nép ma egyet akar: békét, békét, békét mindenkivel! — Izületi csuznál és Ischiásnál, neuralgikus és arthritikus fájdalmaknál egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz, reggel éhgyomorra bevéve, gyorsan előmozditja a gyomor és a belek működését s igen könnyű, lágy székletet, jó emésztést és kellemes közérzetet biztosit. Az orvosok ajánlják Az Union des Usines et des Exploitations Forestieres de Nasi, Génévé, október hó 29-én Genfben tartotta meg évi rendes közgyűlését. A mérleg 142,246.26 sv. frank nyereséget mutatott ki, ami új számlára vizetett át. __