Esti Ujság, 1939. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-13 / 109. szám
Szombat, 1939 május 13 isiiosa I lövi magyar élet nagy feladatairól, a zsidótörvény végrehajtásáról, a köztisztviselői fizetések visszaállításáról és a sajtóreformról szólott a Magyar Élet Pártja vigadói nagygyűlésén Teleki Pál gróf A Pesti Vigadó környékét csütörtökön már délután hat órakor sűrű emberrajok lepték el, megindult a népvándorlás a hét órára hirdetett MSP nagygyűlés színhelyére. Fővárosi alkalmazottak, a BESz- KART, a MOVE, a Nemzeti Munkaközpont, a TESz, a gyárak munkásai, a Keresztény Női Tábor tagjai, tisztviselők és a társadalom minden rendű és rangú tagjai zárt sorokban vonultak fel erre a nagygyűlésre. Az autóbuszok és villamosok szünet nélkül ontották a választópolgárság ezreit a Vigadó térre, ahol ember ember hátán szorongott, amikor végre megnyíltak a Vigadó épületének kapui. A feldíszített előcsarnokon keresztül rendezőik vezették fel a hallgatóságot a Vigadó nagytermébe és ekkor még senki sem gondolt arra, hogy az ezrek befogadására alkalmas terem ma kicsi lesz. Úgyszólván percek alatt megtelt a nagyterem és a karzat A rendezőség előrelátására vall, hogy a hatalmas tömeget, amely kiszorult a nagyteremből, mégis el tudták helyezni. Hét óra előtt néhány perccel az előcsarnokban, a lépcsőkön, a folyosókon és a hatalmas épület minden helyiségében már nem volt kiadó hely. Bátran ki lehetett volna függeszteni a Vigadó épületére a „megtelt” táblát, amikor a megafonok hatalmas éljenzés zaját közvetítették. Ekkor érkezett meg karszalagos rendezők sorfala között Teleki Pál gróf miniszterelnök, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Csáky István gróf külügyminiszter, Jdross Andor tárcanélküli miniszter vitéz Imrédy Béla és Csilléry András, továbbá a Magyar Élet Pártja fővárosi képviselőjelöltjei. Keresztény Budapestet akarunk! Keresztény Magyarországot, keresztény kultúrát! — hangzottak minddenünnen a kiáltások. — Éljen a nemzeti hadsereg! Éljen a második zsidótörvény! Éljen gróf Teleki! A szűnni nem akaró ünneplő hangorkánt alig tudták lecsitítani a megafonok figyelmeztető hangjai. Csilléry András nyitotta meg a nagygyűlést és újabb hatalmas éljenzés támadt, amikor a miniszterelnök és a fővárosi MÉP képviselőjelöltek neveit említette meg Csilléry, majd a néma csöndben Teleki Pál gróf emelkedett szólásra. nemzet gondolatvilágának megtisztítására, (Hosszantartó éljenzés!.), — amelyek anyagi téren nehézséggel okozhatnak, ennek tudatában mentünk előre a kijelölt úton — és meg voltunk és meg vagyunk győződve, hogy az akadályokat is le fogjuk — mert le akarjuk — küzdeni. — És ha legyőztük és átjutottunk rajtuk, egy szívünk szerint való keresztényebb Magyarországot hagyunk gyermekeinknek és unokáinknak. — Erős megfontolás után, ha nem is olyan fiatalos erővel, mint húsz évvel ezelőtt, de legjobb meggyőződéssel vállalkoztam újra húsz esztendő után. Akik ismernek és bíznak bennem, kövessenek. — Mi minden korban meg tudtuk állni a helyünket Európában és minden korban magyarok is tudtunk maradni. Ez a mi utunk a jövőben is. Egy nagy nemzetnek, amely nagy múltra tekint vissza, amelynek hivatása és jövője van Európának ezen a helyén és amelynek erejét, becsületességét és egyenes úton való haladását a külföldön megbecsülik — ezt tudom és láttam —, nem szabad úgy cselekednie, úgy elvállalnia valamit, hogy ne gondoljon messze hosszú nemzedékekkel előre. A jövő nemzedékek elvárják tőlünk, hogy helyesen cselekedjünk az ő érdekükben és annak a Dunamedencének az érdekében, amelybe az Úristen állított és amelyet Szent István megalkotott. Ezért kértem már szegedi beszédemben nemcsak a magam, de minden felelős állásban lévő részére bizalmat, több bizalmat, hitet a nemzettől. Bizalmat, minden magyar részéről minden magyar iránt. Bízzunk abban, hogy a vezetők jól vezetnek. Ha így gondolkodunk, akkor jobban fogunk tudni boldogulni. Szokás nálunk az is, hogy nem bíznak a komoly kijelentésekben. Amikor a kormányt átvettem, megmondtam, hogy együtt dolgoztam Imrédy Béla kormányával, (Lelkes éljenzés!) tehát a zsidótörvény megalkotásában részem volt, (Hosszantartó lelkes taps!) Ez napnál világosabbá tette külön kijelentés nélkül is, hogy mind ezt a törvényt, mind a földreform törvényt, változatlanul terjesztem az országgyűlés elé. **** Voltak akik, azt hitték, hogy kijelén,-ülésemet taktikából tettem. Nem szoktam taktikából semmit sem mondani, de különösen ilyen fontos kérdésekben nem. — A zsidótörvényt meghoztuk, a földreformot is meghozzuk. De egyebek közt úgy ítélem meg, hogy egy ma választott parlament közelebb áll majd a magyar választóközönség gondolatvilágához és ennek a gondolatvilágnak megfelelőbben fogja ezt a reformot megalkotni, mint a négy év előtt választott parlament. A zsidótörvényt meghoztuk és egész a dolog törvényes részét lezártuk. Ve gondoljon tehát Senki harmadik törvényre — nekünk most más dolgyunk valy A végrehajtás is meglesz. Nem lesz kegyetlen, de következetd lesz. Pál jugoszláv kormányzóherceg, III. Viktor Emánuel király és császár elvonulnak a Termini-pályaudvaron a díszszázad előtt A magyar élet nagy feladatai Csilléry András nagyhatású beszéde után Teleki Pál gróf miniszterelnök többek közt a következőket mondotta: — A magyar miniszterelnök ma nehéz feladatok között él és arra kéri a választópolgárságot, hogy ossza meg vele ezeket a gondokat és olyan férfiakat küldjön Magyarország országgyűlésébe, akik ezeket a gondokat valódi felelősségérzettel szolgálni tudják. (Éljenzés.) — Ma minden gondunkat elsősorban országunk biztonságának, a hadseregünk kérdésének szenteljük. (Éljenzés.) — A kis Magyarország feladatai után a Duna medencéjében egy erősödő Magyarország feladatai előtt állunk. "(Percekig tartó éljenzés.) Erre kell nevelnünk önmagunkat és ifjúságunkat, amely a jövőben ennek a munkának hordozója. Ez a második feladat. — A harmadik feladat az idegen és nemzetbontó XIX. századbéli gondolatvilág helyébe új gondolatvilág helyezése. (Lelkes taps.) — Negyedik feladat a gazdasági egyensúly és jólét visszaállításának nagy feladata. Az egész országra nézve tanúbizonyság mindenki előtt az, ha kimegy az utcára és látja, hogy mit végeztünk húsz esztendő óta és mit fejlődtünk azóta. Továbbra is mindent el kell követnünk, hogy elérhessük az egészséges gazdasági életet (Éljenzés.) — Egy másik feladat a generációk problémája, amely egy lelki struktúrában átalakult kor közepette különösen nehéz. — A város és a falu problémái is az utóbbi időkben az érdeklődés előterébe kerültek. A falut és a várost közelebb kell hoznunk egymáshoz. Itt vannak azután a szociális feladatok, amelyek alatt nemcsak a szegények megsegítését és munkaalkalmak adását, igazságos adóztatást és hasonló dolgokat értek, még csak nem is szociális igazság megteremtését általában, hanem értem azt, hogy a bizalmatlanság és az Irigység helyébe bizalmat és szeretetet ültessünk az emberek lelkébe. Keresztény Magyaroszágban ez nem is lehet másképpen. Itt vannak azután az ország településének, társadalmi és gazdasági életének és közigazgatásának kérdései, amelyek öszszefolynak egymással, amelyek a kor igényeinek és a megindult erőgyarapodásnak megfelelően szabályozandók. Akik ismernek és bíznak bennem 99 . Nem szabad megfeledkeznünk a szellemi műveltség ápolásának és elmélyítésének feladatairól sem, hiszen az utolsó években, különösen az 1930-as évek krízise következtében előállott nehézségeink folytán, a szellemi élet anyagi előfeltételei sokkal kevésbé vannak meg, mint voltak ezelőtt. Kapcsolatokat kell keresnünk a külfölddel és alkalmat kell adnunk, be- és külföldön egyaránt, a tudományos kutatásokra, mert minden munka, még a legelvontabb is, végeredményben az emberek boldogulását, a praktikus életet is szolgálja. — Nehéz anyagi gondokat okoz szellemi életünk továbbvitele, de erős akarattal és összefogással sokszor lehet segíteni ott, ahol az anyagiak hiányzanak. — Itt vannak a munka és a fegyelem feladatai. — Több vállalkozási kedvet kérek. — Azért tehát nyíltan megmondom, ne nyugdíjas állásokat keressen valaki húszéves korában, hanem vállalkozzék, dolgozzék, még akkor is, ha falackát kellene megdöntenie. — Nagyjában és egészében ez a csokra az előttünk álló feladatoknak. — Tudatában vagyunk annak, hogy sok feladat nehéz. Tudjuk, hogy hoztunk olyan törvényeket a nemzet testének és a A földreform és a kisipar kérdései — Természetes, hogy ennek a munkának vannak további feladatai, mint a sajtótörvény és már egyebek. — A földreformot is megoldjuk. A javaslatot azonnal a Ház elé terjesztjük, amint megalakul. A földreform komoly kérdés. Nem dobálózunk csillagászati számokkal. Megoldjuk majd abban a keretben, amelyet az előző kormány átgondolt, előterjesztett és amely fokról-fokra keresztülvihető úgy, hogy gazdasági életünket meg ne rázkódtassa, termelésünket ne csökkentse. S mégis előre vigyen afelé a cél felé, hogy az ország földje minél több kézbe jusson. — Termelésünket fokoznunk kell, ha népességünket eltartani és felemelni akarjuk. — Termelésünkben a vevőkhöz kell az- 13-án, szombaton nyílik a margitszigeti nagy nemzetközi revü-műsor keretében a 2 LAT ABAR Rettur«Ed«lél tálalat: 120—905 és 118—809