Esztergom és Vidéke, 1907 (29. évfolyam, 1-100. szám)
1907-06-06 / 44. szám
föld rabszolgái lenni s az ipar és kereskedelem fejlesztésére vetnénk magunkat egész erővel. Sajnos, a mai ipar és kereskedelem nagyon is gyenge még arra, hogy egy ínséges esztendő bajainak leküzdésében komoly szerepet játszhasson s így teljesen jogos az az aggodalom, mely az Ínséges esztendő képét festi élénkbe. Lehet, hogy nem talál a jóslat s ha a természet kegyes lesz, a termés még valamire való lehet. Akármint is lesz azonban, mindent kövessünk el, hogy az egyoldalú termelési rendszert mezőgazdaságunkból végleg kiküszöböljük. K. L. A gyermek védelme gümőkór ellen. ni. Szegényeknél, hol dajkatartás ki van zárva, talán az állami gyermekmenhely, vagy külön e célra alakult egyesület (kapcsolatban a dispensaire-el) kitelepíthetné szoptató tápszülőkhöz a kisdedet ; ha ez lehetetlen, a dispensaire, vagy a vele karöltve működő tejkiosztó intézmény kellő minőségű és mennyiségű tehéntejjel lássa el a csecsemőt. E helyen kívánom fölemlíteni Schlossmann nagy horderejű kijelentését : „Die Tbk.-Prophylaxe ohne Enttuberkulósirung des Rindviehes ist eines Bemühen". (A gümőkór kórmegelőzését célozó törekvések a tehénállomány gyöngykórmentesítése nélkül, mindig hiábavalók lesznek.) Tuberkulózisra nem reagáló tehéntől, aszeptikusan sejt és feldolgozott tejre van szükségünk. Szem előtt kell tartanunk, hogy a helytelenül keresztül vitt mesterséges táplálás, vagy rossz minőségű tehéntejjel eszközölt elválasztás a kisded emésztőrendszerében oly elváltozásokat szülnek, melyek a gümőkór bacillusának a talajt kellőképen készítik elő, vagy angolkórt hoznak létre, mely ismét „locus minoris resistenciae" a bacillus Koch-al szemben. A tejkiosztó intézeteknek nagy hordereje épp e munka keresztülvitelében fekszik. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a gümőkóros anya a mesterséges csecsemőtáplálék elkészítését és nyújtását oly egyénekre bízza, kik egészségesek, nehogy a typus bovinus bacillus AM-mentes tejbe a typus humánus vigye bele. Az esetben, ha az anya gümőkóros, őt kell eltávolítani, mint azt a német „ Fürsorgestelle "-k eszközlik. A beteg elhelyezése után a lakás fertőtlenítése viendő keresztül. A kenyérkeresőtől megfosztott családot anyagilag kell támogatni, vagy nagy nyomor esetén az állami gyermekmenhely telepítse ki az anyát csecsemőjével együtt. Grancher tanárnak hallhatatlan érdeme, hogy az „oeuvre de preservation de l'enfance contre la tuberkulose"-t Parisban megalkotta. Paris minden kórházában a gümőkóros betegek egy ismertető füzetet kapnak, melyben ki van fejtve, hogy a tuberkulotikus ivadékának egyetlen mentsvára, ha egészséges környezetbe lesz elhelyezve s hogy van egy orvosok és emberbarátokból álló egyesület, mely a kitelepítést vállalja. A betegek javarésze hálás szívvel fogadja ez ajánlatot. A dispensaire-ekkel kapcsolatosan kellene minden ilyen intézményt meghonosítani, mert az esetek javarészében a csecsemőkoron túl is az u. n. „Schmier- u. Schmutzinfektion" (piszokfertőzés) áldozata lesz a gyermek, különösen azon szokásánál fogva, hogy a földön mászkál és a piszoktól mocskos kezeit a szájába dugja. A lakás hygiene a tuberkulózis prophylaxisában döntő szerepet játszik ; e téren is áldásdús ténykedést fejthet ki a dispensaire. Nagyon fontos, hogy a gümőkóros környezetben élő vagy e kórságra diszponált, ú. n. tuberkulotikus gyermeknek jó táplálékot és tiszta levegőt biztosítsunk, azon két tényezőt, melyek a Kochbacillus letelepedésének, tova fejlődésének gátat vetnek. A táplálkozásról legmegfelelőbben a napközi otthonok gondoskodnak, mely intézmények az iskola falain belül, megfelelő étteremben, vagy valamely népkonyhában látják el a táplálékkal a gyermeket. Berlinben u. n. „Kindervolksbüche", Angolhonban a schools dinner", Franciaországban a „soupes scolaires" intézmény van meghonosítva. Paris városának tanácsa ez egyesületeket évente 500.000 franknyi összeggel támogatja. Budapesten az ingyentej egyesület naponta 1500—2000 gyermeket lát el reggeli és vacsorára egynegyed liter tejjel és egy zsemlyével. A napfény a gümőkór bacillusának legnagyobb ellensége. Adjuk meg azért a lehetőséget, hogy a gyermekek minél többet lehessenek tiszta levegőben. Londonban a „Metropolitan public garden association" nyolc év alatt 65 kertet rendezett be és 37 utca mentén ültetett el fákat. E kertek és játszóhelyek egészségügyi fontosságát az angolok oly magasra tartják, hogy a kormány minden grófságnak kötelességévé tette, hogy területén kellő mennyiségű játszóhelyekről gondoskodjék. A dispensaire-ek vezetői legyenek ez irányban a városi hatóságok irányítói. Szigorúan kell ügyelni, hogy fertőző betegségben szenvedő, ne kerüljön ily sétatérre és hogy kellő felügyeletről gondoskodva legyen. Deutsch Ernő: HÍREK. — Gyermeknap. Mint már jeleztük, az „Esztergomi Gyermekvédő Liga" ma tartja meg Esztergomban a „Gyermeknapot". Ezen alkalommal a Széchenyi téren felállított két sátorban, d. e. 10 órától 12 óráig , d. u. 5 órától 8 óráig, egy-egy urna helyeztetik el, hogy ezen urnákba vesse a nagyközönség az elhagyott gyermekek felsegélyezésére szánt bármily csekély adományát. A gyűjtőperselyek őrizését a helybeli úrhölgyek voltak szívesek a következő sorrendben magukra vállalni A perselyeket őrző nők némi csekély, meg nem határozott árakon virágokat is fognak árusítani. Este 6-tól 8 óráig a katonazenekar játéka lesz hivatva a jótékonyság gyakorlására nagyobb közönséget toborozni. Újólag felhívjuk a jótékony szívek lelkes érdeklődését, hogy e kiválóan hazafias és nemes cél megközelítését tehetségükhöz mérten előmozdítani igyekezzenek. A kereskedők és iparosok, nemkülönben egyes magányosok részéről különbefolyó adományokat nyilvánosan fogjuk nyugtatni. Az Országos Gyermekvédő Liga helybeli fiókjának pénztárosához Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatóhoz érkezett bejelentések szerint, a mai napon megtartandó gyermeknapon a liga nemes céljaihoz járulnak nagylelkű adományaikkal és pedig a mai napi üzleti jövedelmük 15,/o-ával Virág és Szántó divatáru kereskedők, 5 °/o-ával Porgesz Béla és Dobos Gyula ... és most egy hosszú üres helyet tartottunk fen lapunk zártáig az előzetes jelentkezések közlésére, de sajnálatunkra a névsort lezárni vagyunk kénytelenek. — Hálaadó istentiszteletek június 8-án. Szombaton, Ő Felsége megkoronáztatásának negyvenedik évfordulóját a hű magyar nemzet országszerte kegyelettel üli meg. Városunkban is több templomban lesz hálaadó istentisztelet. 8-án reggel 9 órakor a főszékesegyházban, ugyanakkor a kegyúri templomban, majd ugyanazon napon az izraelita imaházban és a görögkeleti egyház templomában. — Érseki és miniszteri biztosok a főegyházmegyei tanitó, tanítónő és óvónőképző intézetekben. Az angolhölgyek budapesti IV. ker. tan. képzőnél érseki biztos . Ernszt Sándor p. kam. orsz. képvi Délután 5— 6 óráig 6— 7 óráig 7— 8 óráig I. sátor. Délelőtt II. sátor. 10— 11 óráig Gyapay Médi dr. Berényi Zoltánné Nedeczky Erzsike Walfisch N.-né Reviczky Erzsi Ivanits Margit Szegedy Jolán 11— 12 óráig dr. Szilárd Béláné Oblith nővérek Rochlitz Arthurné Wimmer Marianna Istvánffy Elemérné Büttner Irma Schönbeck Stefiké Niederrnann Berta Beöthy Klára Vajand Ilonka Salamon Dudus Brutsy Ilonka Burány Ernőné Reviczky Arpadin dr. Katona Sándorné Oltósy Hermin Burián Böske Csukássy Erzsi Bedross Margit Magurányi Edith Janits Margit Janits Irén Magos Berta Wimmer Marianna Egyébiránt, ha tiszta képet akarunk nyerni a XVI. század humanisták tudományos műveltségéről, vegyük pontosabban szemügyre Szamosközy ismeretkörét s ebből az „ab uno disce omnes" elvénél fogva hímet varrhatunk az egész kor tudományos felfogására és viszonyaira. Szamosközynek az a meggyőződése, hogy miként a növények és fák művelés, beoltás által nemesednek, úgy az emberi természetet is művelni kell a humanitás stúdiumaival és az erkölcsök szabad disciplinájával. Ennek fő eszköze a klasszikusok tanulmányozása.1 Ő maga teljesen jártas a görög és latin irodalomban. Idézi Aesopust, Horatiust, Vergiliust, Ovidiust, Cicerót, Democritust, Eutropiust, Florust, de főleg a történeti és földrajzi írókat: Tacitust, Ammianust, Ptolomaeust, Dio Cassiust; Ptolomaeusnak Dáciára vonatkozó adatait, mint láttuk, több helyt kiigazítja.2 A városok eredetét, a folyók neveit tudományosan iparkodik megállapítani.3 Praktikus jogi és természetismeretének több helyen nyomát hagyja.4 Földrajzi tájékozottsága pontos és széleskörű, amit nyugaton érthetővé tesz külföldi tanulmánya, keleten pedig gondos utánjárása. Ezen, bár hiányos adatok némikép fogalmat nyújtanak egy XVI. századi magyar humanista szellemi tartalmáról és 1 Sz. II. 285. 1. — 2 Sz. III. 81. 1. — 3 Sarmisegethusa nevének etimológiája szerint: Sarmis(Regia) Gethica, Sz. III. 281. 1. Déva nevében pedig a dák városok dana v. dava végződésére ismer. (Petro dava, Carti dava) u. ott 293. 1. — 4 Sz. II. 273., III. 65. 1. értékéről, akiknek Szamosközy, lehet mondani, díszpéldánya. A különféle tudományszakoknak is akadnak lelkes művelőik. Dedrich György Szebenben a hét szabad művészet mestere, tudós matematikus, kiről írónk a a róla szóló epitáfiumban azt mondja: „Illum quae fugeret, nulla mathesis erat." Wollfard István szintén kiváló, „peritus mathematicus" Kolozsvárott, ugyanott van Francken Keresztély exjezsuita, ki kiadta Epictetus „Enchiridion"-ját. Az orvostudomány nagyon mostoha elbánásban részesül. Szamosközy többször panaszkodik, hogy a sok ragadós nyavalya azért tesz oly mérhetetlen pusztításokat, mert nincs, aki útját vágja valami orvossággal. Így történik, hogy kuruzsló, vén anyókák, baromorvos kovácsok, tanulatlan sebészek és borbélyok adnak ápolást és orvosszert a betegeknek, mely inkább ölt,mint gyógyított. 3 Különben jellemző a kor felfogására e tekintetben, amit a tanult humanista mond. Bölcs emberek hagyománya — írja — hogy tíz évenkint pestis üt ki Magyarországon. Vagy rossz planéták rontják meg a levegőt, vagy az emberi nedvek romlanak meg tíz évenkint, mert miként a hetedik és kilencedik évforduló veszélyt hozó, úgy a tizedik is az. 4 Miksa, mint tudjuk, egy 1576-iki pátensével országaiban az orvosi gyakorlatot 1 Sz. IV. 339. I. — 2 Sz. IV. 13. 1. V. 0. még Szilágyi, Erdélyorsz. tört. stb. II. 56. 1. — 3 Sz. I. 228. 1. — 4 Sz. I. 181. 1. doktori diplomától teszi függővé, de ez irott malaszt maradván, nem sokat változtat a helyzeten. Mint elszigetelt jelenség mégis fennmaradt Szamosközynél egykét orvosnak a neve. Blandrata Györgyön kivül ott van Petz doktor, Kertz Pál brassói orvos és Hunyadi Ferenc, Báthory Zsigmond költő-orvosa, ki Itáliában szerezte ismereteit. 2 Ugyancsak egy Ágoston nevű brassói követről tudjuk, hogy nyiltan űzte az orvosi mesterséget,3 nemkülönben Marci András is. 4 A sellenbergi csatában elesettek közt van Laskó János, kiváló magyar jogtudós , Kempler András és Budaki János tudós lutheránus papok, ez utóbbi jeles bölcselő. 6 A praktikus csillagászatban i tagadhatatlan nagy fejlettséget mutat e kor, mely örökségképen maradt reá az előző századból, Mátyás korából. A megingott keresztény hit helyén előtérbe lép a babonás csillagvizsgálás, a műveltebbeknél, a fejedelmi udvarban épúgy, mint a társadalom legalsóbb rétegeinél. Csakhogy míg a népnél a félénk képzelődés és műveletlenség eredményekép jelentkezik, a művelt humanistáknál mindez az antik szellem közvetlen hatásának az eredménye. A tapasztalati megfigyelés alapján például a fiastyuk lenyugvásakor esős időre következtetnek.7 A Venus csillag eltűnését 1 Századok, 1901. 638. 1. — 2 Sz. II. 148. 1. IV. 119., 387. — 3 Sz. II. 303. 1. — 4 Sz III. Pótf. 553. 1. — 5 Sz. II. 340. 1. — 6 Sz. III. 128—9. 1. — 7 Sz. I. 76. 1. az égboltozatról a nép babonás véleményével szemben maga Szamosközy csillagászati alapon fejtegeti; oka, azt mondja, a naptól való csekély eltávolodása, különösen a nyári hónapok alatt. 1 Az alchymia nálunk is sok embert foglalkoztat. Zsigmond fejedelmet is rá akarták szedni — úgymond Szamosközy — de ő tartózkodott az ilyfajta művészettől, mely szerinte üresfejű emberek nevetséges időtöltése. Az irodalom munkásai közöl Bocatius János költővel találkozunk Kassán (1604), 3 a már említett Hunyadi Ferencen kivül. A tudományos irodalomban a súlypont a hitvitázó munkák mellett a történetírásra esik. „Szokásuk volt" — mondja írónk Gálfi megöletéséről beszélvén — „az ilyen dolgokat mindenkor egy nagy könyvbe inserálni."4 Úgyszólván minden nagyobb állású embernek megvan a maga hivatalos historikusa ; Bástáé Tarducms Achilles olasz, ki a török legyőzhetőségének módozatairól is irt egy munkát.5 Sáros várának kapitánya, Werner (Wernher) György Magyarország viselt dolgairól akar írni, azért kéri Bornemisza Pál erdélyi püspököt, hogy szolgáltasson neki adatokat a a gyulafehérvári káptalan történetéhez. Szamosközy említi „Magyarország csodálatos vizeiről" szóló könyvét, melyet valószínűleg Ő maga is használt.6 Szamosközyből értesülünk továbbá, arról, hogy Forgách * Sz. I. 230. 1. — 2 Sz. II. 226. 1. — 3 Sz. III. Pótf. 549. 1. — 4 Sz. IV. 28. 1. — 5 Sz. III. 79. 1. — 6 Sz. IV. 370. 1. 1