Ethnographia • 96. évfolyam (1985)
Tanulmányok - Vidacs Bea: Komaság és kölcsönösség Szentpéterszegen. 509—529
A műrokonság különböző formái ismeretesek világszerte, például az adopció,5 a keresztapaság vagy a mohamedán kierelik. Itt részletesebben csak a keresztszülőséggel, illetve komasággal fogok foglalkozni. A keresztszülőség részben a gyermek társadalmi életútját befolyásolja, hiszen a létező család mellett keresztszülőket, tehát még egy családot kap, és ily módon lehetősége nyílik tágabb társadalmi szférában való mozgásra, élete több dimenzióssá válik. A gyermek és a keresztszülő viszonyát ugyanaz az erkölcsiség járja át, mint a gyermek és a valódi szülőét, és éppen ezért hasonlóan ahhoz, ahogy a gyermek társadalmi státusát meghatározza a szülő társadalmi-gazdasági státusa, így a keresztszülő társadalmi-gazdasági helyzete is fontos szerepet játszik a gyermek életében. A keresztény vallásban a keresztapa szerepe egyfajta erkölcsi segítőé, lelki támaszé. Gyakran anyagilag is hozzájárul a gyermek neveléséhez, taníttatását vállalja, ajándékokkal látja el stb. Megtörténhet, hogy a valódi szülők elhalálozása esetén a keresztszülők teljesen átveszik a gyerek felnevelésének feladatát. Azonban nem csak a gyermek szempontjából van fontossága a műrokoni kapcsolatnak. A gyermek szerepe teljesen eltörpülhet, tulajdonképpen csak ürügyül szolgál ahhoz, hogy a felnőttek társadalmi kapcsolatokat hozzanak létre, amelyek a (mű)rokonság ideológiájával megerősítve jól szolgálhatják tudatos és nem tudatos érdekeiket. Nincs is mindig gyermekre szükség, csupán magára az intézményre és a hozzá fűződő erkölcsiség erejére, amely kötelez. Szép példa erre az, amit MINTZ és WOLF hoznak a compadrazgo intézményének köréből. Ha egy férj féltékeny egy másik férfira, akkor compadrévá,vá, választja őt, és ezáltal problémája megoldódik, hiszen a compadrékra és családjukra kiterjednek az incesztus szabályok! A magyar nyelvben a koma, komaság, komásodás és az összes kapcsolatos szavak, mindig a felnőttek egymáshoz való viszonyára és nem a gyermekhez való viszonyra utalnak. Ez abból is kiviláglik, hogy az utóbbi viszonyra utaló szavak: keresztgyerek, keresztszülő elnevezések terminológiailag is elkülönülnek. Ez a tény is arra utal, hogy a komaságnak, illetve a keresztszülőség intézményének legalább olyan fontos szerepe van a felnőttek közötti viszonyban, mint a gyerek — felnőtt viszonyban. Nemcsak a fent említett mindennapi „békés egymás mellett élést" teszi lehetővé a műrokonság intézménye; gyakran találunk olyan általános kijelentéseket az irodalomban, amelyek azt a tételt támasztják alá, hogy a műrokonság az egyén társadalmi kapcsolatainak kibővítésére szolgál, a rokonság mellett működik, és lehetővé teszi az egyén jobb integrálódását a rokonságnál szélesebb körben. Azáltal, hogy a műrokonság a közösség békéjét szolgálja egy-egy ilyen esetben egyben az adott közösség jobb belső integrációját is elősegíti, kohéziós erőként hat. Ha a műrokonsági kötelékek a közösségen belülre korlátozódnak, az ahhoz vezet, hogy a közösség más, különben nem rokon, tagjai között is kialakul ugyanaz a kohéziós bázis, amely a rokonoknál már megvolt. 4 Itt csak a valamilyen formában gyermeket érintő műrokonsági formák közül említek néhányat, de nem foglalkozom a vértestvérséggel, a patrónus—kliens viszonnyal stb., amelyek szintén a műrokonság körébe tartoznak. 5 Például SPENCER, R. F. 1976. foglalkozik az adopció kérdésével, valamint GOODY, Esther 1971. 6MAGNARELLA, P.—TÜRKDOGAN, O. 1973. 7 MINTZ, S. W.—WOLF, E. R. 1971. 351.