Fáklya, 1965. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1965-10-01 / 232. szám

SZÉP DIÁKÉVEK Több hónapos s legnagyobb ré­szüknek megérdemelt, örömökkel teljes vakáció után a főiskolások ma ünnepség keretében találkoz­nak ismét professzoraikkal és fog­lalják el helyüket a tanulóasztal mellett. Ismét élet lüktet az elő­adótermekben és laboratóriumok­ban, a könyvtárakban, a diák­otthonban, a menzán. Mások csak most kerültek a főiskolások soraiba, alig-alig tér­tek magukhoz a felvételi vizsga izgalmaiból. Ők tartózkodóbbak, csendesebbek, amint helyet keres­nek maguknak a tantermekben. A régiek, a „veteránok“, már hango­sabbak, magabiztosabbak, össze­ölelkeznek a rég nem látottakkal, mindig tréfára készek, szempillan­tás alatt eligazodnak az órarend­ben és megindulnak az előadó­termek felé. Minden a diákélet szépségeiről tanúskodik, elmélyült tanulásra csábít, s arra, hogy a fiatalok merészen álmodozzanak. Hiszen biztosan tudják, hogy ál­maik valóra válnak. Hazánkban ma az egyetemek és főiskolák első évfolyamán több diák tanul, mint 1938-ban az ös­­­szes karok évfolyamain. A nappali tanfolyamokon tanuló főiskolások száma a ma kezdődő egyetemi évben eléri a 130.000-et. Az arányt tekintve, vajon a világ hány or­szága büszkélkedhet a főiskolások ilyen nagy számával, a minden tandíjtól mentes oktatással? Mit mondhatunk főiskolánk diákjainak az új egyetemi év kü­szöbén? Az első évfolyamra 250- en jutottak be. Nekik le kell majd küzdeniük a kezdet nehézségeit. S bizonyára sikerrel helytállnak, azzal a szilárd elhatározással, hogy beilleszkednek a főiskola munka­ütemébe, a tanerők, az ifjúsági szervezet, az idősebb diáktársak támogatásával. Egy pillanatra sem felejtjük, hogy az 1965/66-os egye­temi év végén kerülnek ki főisko­lánkból az első végzősök. A har­madéveseknek ki kell állniuk az államvizsga próbáját, részletesen és helytállóan bizonyítaniuk kell a diákévek során felhalmozott is­mereteket. Ezután munkahelyükre kerülnek. Sokuktól hallottam, alig várják, hogy katedrához jussanak, mert látni akarják álmaik teljesü­lését, hogy nevelőkké váljanak, hogy oktassák a gyermekeket, át­adják nekik ismereteiket, kiala­kítsák egyéniségüket. Nem szabad elfeledniük a diák­évek szépségét. Nem kétséges, hogy ez a szépség a tanulás és a szórakozás harmonikus összefonó­dásából fakad. A siker alapja nem a szerencse, hanem a kitartó, hatékony munka. A könyvek, a laboratóriumok világa igaz örö­möket rejt magában. Aki rend­szeresen látogatja a tanfolyamo­kat és felkészül minden szeminá­riumra, aki részt vesz a kérdések megvitatásában, megvilágításában, aki átnézi és kijegyzeteli a meg­adott könyvészeti anyagot és arra törekszik, hogy kiválassza a lé­nyeget, hogy megértse és vonzó, gondozott formában adja vissza, az alapos felkészülés útján halad, hogy megfeleljen a vizsgákon, a főiskola elvégzése után pedig az élet által támasztott követel­mé­nyeknek. Az RKP IX. kongresszu­sának dokumentumai rendkívül fontos feladatokat jelölnek meg a főiskolai oktatás, a tanárok szá­mára. Sokoldalú képzettséggel, gazdag ismeretekkel kell rendel­kezniük. Ezért a főiskolás élete nem korlátozódhat az előadóter­mek világára, nem merülhet ki magolásban, pihenés és szórakozás nélküli tanulásban. A diákok szellemi erőfeszítéseik mellett er­kölcsi és fizikai adottságaikat érté­kesíthetik a sportpályákon, a mű­vészegyüttesekben, kiránduláso­kon, versenyeken és vetélkedő­kön. Ehhez is kiváló feltételek kínálkoznak intézményünkben. A Pedagógiai Főiskola vezető­sége az egyetemi év megkezdése alkalmából arra szólítja a tantes­tület tagjait és a diákokat, kezd­jék munkájukat lendülettel és az­zal a szilárd elhatározással, hogy magasabb szintre emelik az okta­tást fiatal létesítményünkben. Háláljuk meg kitartó munkával és jó eredményekkel azt a gondos­kodást és szeretetet, amit pártunk tanúsít irántunk. Sok sikert az új egyetemi év­ben! TRAIAN BUAJOVICS, a Pedagógiai Főiskola prorektora XX. évf. 232. sz. 1965. Október 1 péntek 4 oldal, ára 25 báni Argesi híradás Szeptember 29-én újabb győ­zelmet arattak az argesi Gheor­­ghe Gheorghiu-Dej vízierőmű építőtelepének dolgozói: három nappal a határidő előtt átfúr­ták a csaknem 3­000 méteres Bradu­l Baciu alagútszakaszt. Constantin Berende bányászbri­gádja már a negyedik ilyen munkasikert aratja. A Doamnei, Cérnát, Vilsan, Baciu, Drágina vizének egyesí­tésére szolgáló 19 kilométeres alagútból több mint 13 kilomé­ter már elkészült. Helyzetjelentés a búzavetésről A rajoni mezőgazdasági ta­nácsok, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek vezetői, a pártszervek­ és szervezetek köz­vetlen irányításával, széleskörű szervezőmunkát végeznek a bú­zavetés ütemének meggyorsítá­sa érdekében. A gépkezelők és magvetők a legtöbb rajonban jól kihasználják a munkára al­kalmas idő minden percét, és óráját, valamint a gépek tel­jesítőképességét. A tartományi mezőgazdasági tanács legutóbbi — szeptember 30-i — kimutatása szerint, ed­dig tartományunkban 111510 hektár területet vetettek be ke­nyérgabonával (60,8%). Az mtsz-ekben 58,1 %-át, Különö­sen Ineu rajonban dolgoznak nagy szorgalommal. A tartományi átlaghoz a ra­­jonok különbözőképpen járultak hozzá Beius. Simleu mtsz-ei­ben az utóbbi napok eredményei még mindig nem kielégítőek. Itt a búza 44,7, illetve 50,1 százalékát vetették el. Alesh és Gurahoni rajonokban is lassú az ütem, mindössze 50,3, illet­ve 53,4 százalékos teljesítményt mutathatnak fel. A talajelőkészítésben és ve­tésben észlelt lemaradás némely egységben elsősorban azzal ma­­gyarázható,­hogy a traktorosok nem teljesítik a napi ütemter­vet. A jelenlegi időjárás igen kedvez az őszi munkálatoknak. Tehát az a teendő, hogy a me­zőgazdasági tanácsok, a mező­­gazdasági egységek vezetői, szakemberei, a pártszervek­ és szervezetek irányításával, az eddiginél még hatékonyabb szervezőmunkát fejtsenek ki a szántóföldeken. O A KÉT MILLIOMODIK GUMIABRONCS jó, hogy a második millió gumi­abroncsot nyolc hónappal rövi­­debb idő alatt termelte az üzem, mint az első milliót. A jó mun­kaszervezés, s a korszerű be­rendezés hozzáértő felhasználá­sa eredményeként az üzem meg­közelítette a tervezett paramé­tereket. Az üzem munkásai, mérnökei és technikusai lanka­datlan figyelmet fordítottak a minőség javítására. Például a gumi gyártási receptjének ja­vítása révén 20—25 százalékkal nőtt a gumiabroncsok élettarta­ma. Az utóbbi időben az üzem­ben kísérletek folytak új hazai nyersanyagok bevezetésére. A minőség javulása nyomán a Danubiana exportja az idén több mint 30 százalékkal nőtt Az üzem termékeit jelenleg 24 országban használják. (Agerpres) A Danubiana gyár munkakö­zössége a napokban jelentős eseményt ünnepelt. A vállalat legyártotta a két milliomodik gumiabroncsot. Említésre mél- T­ÁVIRAT MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének LIU SAO-CI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének CSU DE elvtársnak, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága elnökének CSU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének A Román Kommunista Párt Központi Bizott­sága, Románia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsa és Minisztertanácsa nevében legmelegebb jókívánságainkat küldjük Önöknek és önök út­ján a testvéri kínai népnek a Kínai Népköztársa­ság kikiáltásának 16. évfordulója alkalmából. A forradalom győzelme és a népi hatalom be­vezetése — e hatalmas történelmi jelentőségű ese­mény — óta eltelt években a kínai nép energi­kusan és odaadással dolgozva kommunista pártja vezetésével mélyreható forradalmi változásokat valósított meg és kimagasló sikereket ért el a szocializmus építésében. E munka eredménye­ként a Kínai Népköztársaság ma virágzó szocia­lista állam, amelyben nagy lendületet vett az ipar, fejlődik a szocialista mezőgazdaság, a tu­domány és a kultúra, emelkedik a lakosság élet­­színvonala. A Kínai Népköztársaság jelentősen hozzájárul az imperializmus agresszív politikája elleni harchoz, a népek felszabadító mozgalma­ NICOLAE CEAU$ESCU, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke PEKin- nak támogatásához, a béke és a haladás ügyéhez világszerte. A román nép tiszta szívből örvend a népi Kína nagyszerű megvalósításainak és nagy nemzeti ünnepe alkalmából újabb jelentős győzelmeket kíván a szocializmus építésének művében a kínai népnek. Népünk nagyra értékeli a Román Kommunista Párt és a Kínai Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztársa­ság között fennálló testvéri barátság és elvtársi együttműködés kapcsolatait, amelyek a marxiz­­mus-leninizmus, a szocialista internacionalizmus, a nemzeti szuverenítás és függetlenség tisztelet­ben tartása, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előny elvein ala­pulnak. Kifejezzük meggyőződésünket, hogy e testvéri kapcsolatok továbbra is fejlődni fognak népeink, a szocialista országok egysége és össze­­forrottsága, a szocializmus és a béke ügye ér­dekében. CHIVU STOICA, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke A FAMÍLIA CENTENÁRIUMA Szűknek bizonyult az oradeai városi kultúrház szerda délután. Több száz érdeklődő, munkások, értelmiségiek és diákok zsúfolásig töltötték meg a dísztermet a Família megjelenésének 100. évfor­dulója alkalmából rendezett szimpozionon. Luncan Mariának, a városi néptanács alelnökének meg­nyitó szavai után a szimpozion előadói a lelkese­dés és ünnepi megilletődöttség légkörében emlé­keztek meg Iosif Vulcanról és a Famíliáról, amely négy évtizeden át az irodalom és közművelődés harcos fóruma volt. Victor Eftimiu akadémikus kortársi visszaem­lékezései a román irodalom kiemelkedő képvise­lőiről, a Família munkatársairól a személyes él­mény erejével hatottak. Vasile Netea, az Akadé­mia Történettudományi Intézetének munkatársa Iosif Vulcant mint lánglelkű hazafit és irodalom­­szervezőt mutatta be, aki fiatalos hévvel egész életét a haladás, a művelődés, a nemzeti egység, és függetlenség érdekében vívott harcnak szen­telte. Angela Popovici a Família folyóiratnak a nők egyenjogúságáért és neveléséért folytatott küzdelmét elevenítette­ fel. Vladimir Streinu a Família irodalomtudományi jelentőségét és Iosif Vulcan elévülhetetlen érdemeit méltatta. A neves szónokok igen tanulságos előadásait a szimpozion közönsége lelkes tapssal és virágcsok­rokkal köszönte meg. A MAI NAP ESEMÉNYEI Délelőtt 9 órakor koszorúzási ünnepséget tar­tanak Iosif Vulcan sírjánál az olaszi temetőben. Ezt követően 10—12 óra között kultúrintézmények megtekintésére kerül sor. (Iosif Vulcan emlék­múzeum, Tartományi Múzeum, Tartományi Könyv­tár. Délután. 17 órakor emléktáblát lepleznek le a Iosif Vulcan emlékmúzeumban. Az Állami Színházban ünnepi gyűlés kezdődik 18 órakor, amelyen részt vesz és felszólal Victor Efitimiu akadémikus, Vladimir Streinu, Eugen Barbu, Iosif Pervain, Miron Radu Paraschivescu, Dumitru Alma?, Tiberiu Után, Aurel Räu, Ion Ho­­rea és Alexandra Andritoiu. Az ünnepi gyűlés után az Állami Színház művészeinek közreműkö­désével zenés irodalmi emlékműsort mutatnak be. Victor Eftimiu Angela Popovici Szimpozion közben (Vil­dár István felvétele) MI ÁLLJA EL A TRAKTOROK ÚTJÁT? Az utóbbi napokban a vajon legtöbb községében erőteljeseb­ben halad a talaj előkészítése, s ezzel párhuzamosan a vetés üteme is növekedett. Utunk során először a celai gép- és traktorállomás központ­ját kerestük fel, azzal a céllal, hogy a traktorosbrigádok mun­kájáról, a gépállomány kihasz­nálásáról érdeklődjünk. — Gépparkunkból, a 210 traktorból soha nem áll ötnél több javítás miatt a műhely­ben — tájékoztatott Sim Petra a pártalap Szervezet titkára. Szerintünk ez is kifogásolha­tó, hiszen a kampány idején valamennyi traktorra szükség van a földeken. De még ennél is súlyosabb, hogy a legtöbb brigádszálláson egy-egy gumi­abroncs nélkül vesztegel a ba­kon. — Nincs tartalékban gumi­abroncsuk? — Nincs. Várjuk, hogy érkez­zen — volt a korántsem kielé­gítő válasz. Ám, mint a később felkeresett brigádoknál tapasz­taltuk, néhány más természetű akadály is állja még a trakto­rok útját. „ÖT NAP ALATT VÉGEZHETNÉNK, DE..." Dulus Teodor, a rolti mísz­­ben dolgozó traktorosok brigá­­dosa panasszal fogadott ben­nünket. Dolgoznak is, meg nem is. Igaz, hogy a 12 traktorból nyolccal az inandi állami gaz­daság földjein szántanak, de az itt maradt négy gépet nem ké­pesek állandóan foglalkoztat­­ni. — Még 140 hektár vetésünk van hátra. S ezt 5 nap alatt elvégezhetnénk, de .. . hol áll­junk a barázdába? Útközben a roitiak két me­zei brigádosával találkoztunk. Állították, hogy teljes erővel fo­lyik a területek letakarítása. És hogy busz fogatot állítottak be a bordásra. Igaz, a terepen nem éppen ezt láttuk. Noha sokan voltak a nagykiterjedésű napraforgó­táblán, de elszórtan és így csak itt-ott vágtak le egy-egy sávot. Tehát ez még nem jelent tere­pet a traktoroknak. Sürgősen össze kell vonniuk az erőket és még több fogattal gyorsítaniuk meg a hordást. ELEJÉT VENNI A TRAKTOR-VÁNDORLÁSNAK A sínicolaui brigádszállás udvarán a délelőtti órákban há­rom veszteglő traktort talál­tunk. — Nincs mit dolgozni? — érdeklődtünk a nyugodtan te­referélő fiúktól. Ankét Salonta vajon hét községéből — Befejeztük, innen majd megyünk tovább. — Merre? — Még nem tudjuk. Volna itt vagy száz hektár, amiről a napraforgót letakarították. Meg is tárcsáztuk. — És miért nem vetik ott a *— Nem lehet, mert késett a talajfertőtlenítő szer és csak most szórják el a földeken. Így telik tehát az idő, men­nek veszendőbe az értékes órák. Várnak, vesztegelnek, vagy napközben vándorolnak a trak­torok. Ebből következik, milyen is lehet az a munkaprogram, amit a szövetkezetben naponta elkészítenek? ERŐ VAN, DE HOL A TELJESÍTMÉNY? Útközben hallottuk, hogy erős traktorosbrigád dolgozik a ge­­piui mtsz határában. Azaz, csak dolgozna! — Pedig van terület a trak­toroknak — bizonygatta Blaga Gheorghe, az elnök. Ám, ami­kor a tények sorolásába kez­dett, határozottsága alábbha­gyott. — Szóval a 70 hektár nap­raforgóból eddig húszat, a 04 hektár cukorrépából 5 hektárt szabadítottunk fel. — S ez elég a traktorosok­nak? — intéztük a kérdést Sán­dor Dumitru brigádoshoz. Bosz*­szúsan válaszolt: — Hogy len­ne elég? Gyakorta állunk, pe­dig több mint száz hektár ve­tés van hátra. — Mennyi a napi ütem? — Erről jobb nem beszélni! Tegnap 26 hektárt vetettünk, ma délig alig kilencet. A brigád teljesítménye tehát váltakozó. Ezt latolgattuk, mi­közben a gepiuiak lóhereföldjét kerültük meg. Itt is-ott is bog­lyában áll a takarmány, noha ez is vetésterület lesz. Csak az a kérdés, mikor? Pontosabban: mikor kezdik meg a boglyák elhordását? A 117-ESNEK „NYOM­A VESZETT“ A cefai vasúti őrházhoz veze­tő út szélén a kora délelőtti órákban veszteglő traktorra bukkantunk. Közeledtünkre fia­tal fiú emelkedett fel az árok­ból. Panaszkodott, hogy nem folytathatja a munkát, mert a hidraulikus emelőszerkezet fel­mondta a szolgálatot. Kísérőnk, a gépállomás szak­embere valóban hibásnak talál­ta a berendezést. Utasította a traktoristát: akassza le az ekét és vigye be a traktort (117-es leltári szám) a gépállomásra. — Egy-kettőre rendbetel­ik, csupán alkatrészcsere az egész — nyugtatott meg. Késő délután megint ott jöt­tünk el, és az ekét még mindig az út mentén találtuk. Ez vélet­len eset volt, de máskor is elő­fordult, hogy egy-egy traktor­nak holmi sürgős javítás miatt nyoma veszett. A SZOMSZÉD JÓ PÉLDÁJÁRA Bevetett, sok helyen már zöldellő búzatáblák dicsérik a bicaciuiak szorgalmát. Bizony, példát vehetne tőlük számos környékbeli község. Mert amint az elnök mondotta: az utolsó szemig a földben a kenyérmag. Csakis a jó munkaszervezés­re hivatkozhatunk. Nem forgá­csolták szét az erőket, hanem a traktorosok előtt haladva, egymás után szabadították fel a vetésre szánt földtáblákat. Ezt kellene tenniük a ianos­­daiaknak is, ahol a 90 hektár lóhere és a 150 hektár napra­forgó-föld lassú felszabadítása napokig útját állja a traktoro­soknak. Ugyancsak terephiány miatt Cefán és Gurbediun sem halad kielégítően a talaj elő­készítése, a vetés. Ezekben a termelőszövetkezetekben a mun­kálatok ütemének növelése a vezetőtanácstól jobb szervezést, több előrelátást vár. A gépállo­más vezetőségétől pedig azt, hogy többet foglalkozzék a bri­gádok irányításával és ellenőr­zésével, mert csakis így hasz­nálhatják ki gépállományukat teljes mértékben. KOVÁCS ISTVÁN

Next