Fáklya, 1966. április (21. évfolyam, 76-101. szám)

1966-04-01 / 76. szám

XXI. évfolyam 76. sz. 1966. április 1, péntek 4 oldal­ára 25 báni SZIMPOZION AZ IFJÚSÁGRÓL Az ifjú nemzedék mindenkor je­lentős tényezője volt az emberi tár­sadalom fejlődésének. S ma, jobban mint valaha, szocialista hazánk pártnevelte ifjúsága — a haza jö­vője—— a­ nagy feladatok időszak­­át éli. Állandó figyelem és gon­doskodás kíséri a jövő építőinek te­vékenységét, hiszen rájuk történelmi hivatás vár: tovább vinni mindazt, amit az általános jólét és boldog­ság útján elértünk. Ez volt a témája annak a szim­­pozionnak, amit szerdán este a tar­tományi pártkabinet nagytermében rendeztek. A több mint hatszáz élenjáró munkásifjú, egyetemista és diák előtt TEODOR HA§ elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Crisana tar­tományi pártbizottság első titkára HAZÁNK IFJÚSÁGÁNAK ERKÖL­CSI ÉS POLITIKAI JELLEM­VONÁSAI címen tartott előadást. „Ifjúság, az első elhatározások életkorai az első nagy felelősségeké — mondotta TEODOR HAŠ elv­­társ. Olyan esztendő, amikor ki­alakul ideológiai és politikai meg­győződése, életszemlélete, amikor megismered környezetedet, szakmát választól és alkotó munkához kez­desz; azok az évek, amikor tudatos emberként lépsz az életbe, s teljes mértékben bekapcsolódsz a társa­dalmi tevékenységbe, amikor tartós barátokat, élettársat választasz és családot alapítasz“. Rövid visszatekintést vetve az ifjú­ság múltbeli életére, meleg szavak­kal szemléltette a mai ifjúság helyze­tét, amelyben él és dolgozik az­ ifjú nemzedék, előrevetítette fejlődési távlatait. Részletesen kitért ifjúsá­gunk új erkölcsi vonásaira, a szocia­lizmus nemes ügye iránti odaadására, a párt és a szocialista haza iránt tanúsított forró szeretetére, ami ki­fejezésre jut az ifjúságnak tartomá­nyunk gazdasági-kulturális fejlődé­séhez és felvirágzásához való hozzá­járulásában. A következőkben felelevenítette a­­zokat a meleg elismerő szavakat, a­­melyekben NICOLAE CEAU§ESCU elvtárs, pártunk Központi Bizottságá­nak főtitkára tartományunkban tett látogatása során az ifjúságról nyilat­kozott: „Nehezen találok szavakat arra, hogy milyen mély hatást tett ránk az önök if­júsága, az a lelkese­dés és szeretet, amellyel az összes fiatalok, kezdve a gyermekektől egé­szen a diákokig, látogatásunk során állandóan körülvettek bennünket. Ez ékesszólóan tanúsította ifjúságunk­nak pártunk iránti mélységes bi­zalmát“. A több mint 19 000 ifjú lelkes és lendületes részvétele a szocia­lista versenyben, a 3 000 ifjúmunkás sikerei, akiknek mellén a szocia­lista munkaverseny élenjárója jel­vény ragyog, az a kezdeményező készség és alkotó lendület, ami a több száz újító és ésszerűsítő ifjú tevékenységét jellemzi, meggyőző példák és elevenen kifejezik új ma­gatartásukat a munkában és tár­sadalomban s ez ifjúságunk sajátos vonása, amelyet pártunk a marxi­lenini­­ tanok, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szelle­mében nevelt. Tanuló ifjúságunk is — egyetemisták és diákok — a jövő értelmisége, a következő nemze­dék formálója, alaposan felkészül, hogy tevékeny részt vállalhasson szocialista társadalmunk nagyszerű művének építésében. Előadásának befejező részében TEODOR HA§ elvtárs tartományunk állandó gazdasági és kulturális fel­virágzásának ragyogó távlatait körvo­nalazta, s hangsúlyozta, hogy ez a lendületes fejlődés mind több jól felkészült, lelkes és hűséges műszaki kádert, értelmiségit igényel. Egyben sok sikert és újabb győzelmet kí­vánt ifjúságunknak a szocialista hazánk állandó felvirágoztatásáért folytatott harcban. Továbbiakban VIRGIL VATA- í­EANU cluji egyetemi tanár, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Aka­démiájának levelező tagja. AZ IFJÚ­SÁG FELADATAI A KULTURÁ­LIS, TUDOMÁNYOS ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁBAN témáról tar­tott előadást. Az ifjúság alapos kulturális fel­­készültségének szükségességéről szól­va az előadó hangsúlyozta a kul­túra értékes hagyományai ismereté­nek jelentőségét, a jelenkori mű­vészi alkotások tanulmányozásának fontosságát. Művelni kell a régi és jelenkori kulturális értékek iránti szeretetet az ifjúság körében, ami a jövő értelmiségeinek részére kiin­duló pontot képez az anyagi és szellemi kultúra beláthatatlan teré­­nek kutatásában. „Tanuljanak, hog­y mindig ifjak maradjanak s hasznosak a közösségnek, amelyben élnek“ — zárta beszédét az előadó. A jelenlévők nagy érdeklődéssel­­ fogadták LÁZÁR ZAVASGHI érde­mes tanárnak, az oradeai Pedagó­­­giai Líceum igazgató helyettesének A PEDAGÓGIA JELENLEGI KÉR­DÉSEI című előadását. A tudomány területének sokrétű­ségéről, a jövő értelmiségének sok.­(Foly­tatás a 3. oldalon) !•«( MAI SZÁMUNKBÓL: Lapunk 2. oldalán: SPORT Tegnap délután: A Petrolul két ponttal növelte előnyét. A Crisus pontot szerzett Aradon. Épül a galafi-i I ^ w V hőerőmű GALAC. — A gáládi Ghe­­orghe Gheorghiu-Dej Kohá­szati Kombinátban megkezd­ték egy újabb ipari objek­tum — a hőerőmű építését. Az erőmű villamosenergiá­val fogja ellátni a nagy kombinát legfontosabb ter­melési részlegeit: az 1700 köbméteres nagyolvasztó­kat, az acélöntődét, a hen­germűt és ugyanakkor gőzt fog termelni a város távfű­tésének bővítésére. A hőerőmű fűtőanyagként­­ főleg kohőgázt fog használ­ni, óránként 350 tonna gőzt termelő kazánokkal, 50, va­lamint 100 megawattos tur­bógenerátorokkal fogják fel­szerelni. A kazáncsarnokkal együtt felépítik a hőerőmű 11 eme­letes műszaki pavilonját is. —(Agerpres) A szondagáz hasznosítása PLOIESTI. — A szonda­gázt, amely régebben elil­lant és kárba veszett, most közvetlenül az oszlopból fel­fogják és felhasználják a petrolkémiai iparban. A meg­oldás a Cimpina-i telep kő­olajipari dolgozóinak meg­valósítása, akik megszervez­ték és megszerkesztették er­re a célra a mikrokompres­­­szorokat. Tizek segítségével naponta csupán három ter­melési részlegen mintegy 30.000 köbméter szondagázt fognak fel. (Agerpres) NIMM CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE AZ SZKI> Ulll. KONGRESSZUSÁN KEDVES ELVTÁRSAK! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a Ro­mán Kommunista Párt küldött­sége nevében a meghívásért a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXIII. kongresszusára. Rám hárul az a kellemes fela­dat, hogy tolmácsoljam önöknek, kongresszusi küldötteknek, az összes kommunistáknak, az egész népnek pártunk Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság kommunistái, dol­gozói meleg üdvözletét és barát­ságát, valamint nemzetközi szo­lidaritását kinyilvánító üzene­tét. A román küldöttség kivételes figyelemmel követi kongresszu­­­suk munkálatait. Az önök által megvitatott dokumentumok, a Brezsnyev elvtárs által előter­jesztett átfogó beszámoló, a kül­döttek beszédei világosan tükrö­zik azt a magasrendű felelősség­­érzetet, amellyel a kommunisták felvetik az ország gazdasági és kulturális fejlődésének kérdéseit, a kommunista pártnak a Szovjet­unió további erősítésére és felvi­rágoztatására kifejtett tevékeny­ségét. A román nép szívből örvend azoknak a kimagasló sikereknek, amelyeket a szovjet népek az ipar, a mezőgazdaság műszaki­­anyagi alapja fejlesztésében, a dolgozók anyagi és szellemi élet­­színvonalának emelésében, a tár­sadalmi tevékenység minden te­rületén elértek. A szovjet gazda­ságban végbement mélyreható változások, a termelőerők rend­kívül gyors növekedése a Szov­jetuniót óriási gazdasági poten­ciállal rendelkező szocialista ál­lammá, a mai világ ipari nagy­hatalmává változtatta. Az űrkutatásban, a nukleáris energia alkalmazásában, a raké­tatechnikában és a civilizáció fejlesztése szempontjából döntő fontosságú más területeken elért kimagasló eredmények révén a Szovjetek Országa vezető helyet foglal el a világ tudományában és technikájában. A Szovjetunió eredményei — a nép hősies, alkotó és önfelál­dozó munkájának, a Szovjetunió harcedzett kommunista pártja nagyszabású szervezési és poli­tikai tevékenységének gyümöl­cse­i rendkívül jelentős mér­tékben hozzájárulnak a szocialis­ta világrendszer gazdasági, poli­tikai, katonai erejének gyarapo­dásához, számottevően növelik a szocializmus, a haladó erők be­folyását a világon. Az új ötéves terv irányelveit, az ország további fejlődésének célkitűzéseit kijelölve, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának kongresszusa lelkesítő távlatokat tár fel a gazdaság, a tudomány és a kultúra, az egész társadalmi élet újabb fellendülése előtt, az önök hazájának további előreha­ladására a kommunizmus útján, a Szovjetunió népeinek, a szocia­lizmus és a béke ügyének javá­ra. Teljes sikert kívánunk, ked­ves elvtársak, e nagyszerű fela­datok megvalósításához. ELVTÁRSAK! A román nép, amely befejez­te a szocialista társadalom építé­sének egyik jelentős szakaszát, nemrégiben számba vette nagy­fontosságú eredményeit az or­szág iparosítása, a falu szocialis­ta átalakítása, a dolgozók élet­­színvonala emelése terén. A ro­mán nép jelenleg a Román Kom­munista Párt IX. kongresszusán az ország sokoldalú fejlesztésére kijelölt program megvalósítására összpontosítja erőfeszítéseit. Pártunk alkotó módon Románia konkrét körülményeire alkalmaz­va a marxista-leninista tanítást, felhasználva eddigi tapasztala­tait, szüntelenül tökéletesíti a gazdaság, a tudományos kutatás, az oktatás és más tevékenységi területek vezetését. A párt továbbra is az egész gazdaság fejlődésének, a nép életszínvonala emelésének alap­ját képező iparosításra helyezi a súlyt, s különleges figyelmet szentel a mezőgazdaságnak, a mezőgazdaság műszaki-an­yagi ellátásának, e gazdálkodási ág vezetése és irányítása javításá­nak a szocialista építés kitelje­sítése fokozott követelményeinek megfelelően. Annak érdekében, hogy a parasztság még szélesebb körben részt vegyen a mezőgaz­daság vezetésében, hogy fejles­­­szük a szövetkezeti demokráciát és általában a szocialista demok­ráciát, pártunk Központi Bizott­ságának határozata értelmében megalakultak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek rajoni és tartományi szövetségei, legutóbb pedig megtartották a szövetke­zeti parasztság kongresszusát, amelyen megalakult, a Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Or­szágos Szövetsége. Noha pártunk kongresszusa óta rövid idő telt el, az ebben az időszakban elért eredmé­nyeink, a nép lelkes munkája a kongresszusi határozatok teljesí­téséért kidomborítja a kijelölt célkitűzések reális jellegét, ezek összhangját az ország létszük­ségleteivel, és biztosítékát képezi az új ötéves terv sikeres megva­lósításának, a szocialista Romá­nia szüntelen haladásának. "ELVTÁRSAK ! A román és a szovjet nép kö­zött országaink között a barát­ság és a szövetség, az elvtársi együttműködés tartós kapcsola­tai fejlődnek gazdasági, műsza­ki-tudományos, kulturális té­ren, bővülnek a Román Kom­munista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja testvéri kapcsolatai, a tapasztalatcsere az új társadalmi rend építésé­ben, a tanácskozások és a kül­döttségek kölcsönös látogatása. A román párt- és kormánykül­döttség nemrégiben tett látoga­tása az Önök országában, a szov­jet párt- és államvezetőkkel folytatott megbeszélések, a la­kossággal való találkozások hozzájárultak pártjaink, orszá­gaink és népeink barátságának erősítéséhez a szocializmus és a béke érdekében. Románia Szocialista Köztár­saság; külpolitikájának közép­ (Folytatás a 4. oldalon) H­at kategóriába so­rolják az utakat, a hatodikba a leg­­rosszabbakat. Beius rajon­­ban nincs ilyen út. Ötöd­­osztályú sincs. Negyed­osztályú is csak egy, a budureasai. Könnyebb a sofőrök dolga. Az utóbbi években legalábbis sokat javultak a szállítás felté­telei. Az utóbbi évek ter­veiben mindig ott szerepelt az útjavítás. A rajoni néptanács ül­és hídépítő osztályán so­­rolgatják az említett évek eseményeit, magyarázzák a különbséget, amely az utak osztályozását megszabja,­­ kevesebbet az idei mun­kálatokról, mert azt in­kább az osztályvezető is­meri, ő pedig terepre ment. Viszont elmondják, hogy pillanatnyilag a 11. számú rajoni útnál, a Pet­rám—Vib­ac közötti szaka­szon és Meziadnál dolgoz­nak, kocsival félórányi út csupán. . . Most könnyebb a sofőrök dolga. Még friss csillogású az út új takarója, herseg a kocsi kerekei alatt.­­Átvezet Petranion, aztán egy kilo­méter még s ott a régi földút következik. Jobb­felöl kavicshalmok — a még le nem terített takaró. Gavra Ion útmester em­berei dolgoznak itt, a cso­portvezető Hori Gheorghe. Ő mondja: —• Négy kilométert ha­ladtunk eddig, még három és elérjük Vileacul de Be­­iust. Ennyi is lenne a mi munkánk, onnan már a Furezan Victor csoportja következik. Társával, Pirtea Nicolae­­val lapátolják, terítik a ka­vicsot. — Csak ketten dolgoz­nak ezen a szakaszon, győ­zik erővel? — Ajjaj! Még másra is futja az időnkből­­— mond­ja Hori Gheorghe — Lát­hatja, alig van itt négy­öt halom, ha ezzel vég­zünk, az útmenti sáncokat ássuk, míg újabb kőszállít­mány érkezik. .. Persze jobb lenne a fo­lyamatos munka, előbb be­fejezni az egyiket, s aztán kezdeni a másikhoz, vi­szont: nincs elég kocsi, nem eléggé ütemes az anyagellátás. — Két tehergépkocsit küldtek ide, ám csak az egyik szállít nekünk, az sem rendszeresen. . . A két jármű időközben más rakományokat szállít, akkor éppen rönköket fu­varozott az erdőgazdálko­dási vállalatnak. Pár kilo­méterrel odébb, Beiuson túl, a Fekete Körös part­ján egy veszteglő gépko­csit láttunk, igaz csak tá­volról. A kocsikísérők a sövényen kártyáztak. Le­het, hogy a már megrakott kocsi mellett és lehet, hogy közben éppen erre a mennyiségre vártak a pet­­rani úton. Lehet, hogy e „pihenő“ a rönkszállítás útirányának rögtönzött ki­térője volt — ellenőrizni nehéz lenne, főleg, hogy a sofőr két gazdát szo­­gál. . . És persze az is leh­et, hogy tévedünk: az illető gépkocsit a 11. számú út Simbáta—Dob­resti szakaszán várták. .. Meziadon biztos, hogy nem. Ott jelenleg csak az előkészületekig jutottak. Mintegy négy kilométeres szakaszon végeznek útja­vítást a község és a Me­­ziadi barlang között, ami­nek főleg turisztikai je­lentősége lesz. Már meg­kezdték a munkaerő-tobor­zást, kőzúzókat, úthenger­­lőket, légsűrítőt szállítanak a helyszínre. Úgy mondják az idén ez lesz az utolsó munkatelep a rajonban. A harmadik. Számra kevés, azonban ehhez hozzá kell számítani az előző évekét is — ha részleteiben nem is mindig folyamatos a munka, az egész — az út­javítás, útépítés egésze — rendszeres, folyamatos. Két dolgot dícsér ez: a rajoni néptanács — egy­ben az út- és hídépítő osztály — előrelátó terve­zését és az érdekelt lako­sok munkahozzájárulását. Az eredmény pedig: az út­hálózat korszerűsítésében a beiusiak jó úton haladnak. PAPP IMRE JÓ ÚTON A tavaszi kampány sikeréért A domboldalakon is sürget a munka Először arról érdeklődtünk, hogy a vissza-visszatérő tél oko­zott-e kárt a gyümölcsösben. Erdős Sándor alelnöktől és Far­kas János brigádostól megnyug­tató választ kaptunk: a fagykár eddig még jelentéktelen. Az al­jakon, a szél nem járta helyeken ugyan elfagyott a korai kajszi virágzatának 25—30 százaléka, de az nem számottevő veszteség. A seleusi mész szőlőskertjében, gyümölcsöseiben növekvő szor­galommal dolgoznak ugyan, de nehezen győzik a munkát. Ez ideig sikerült jól kihasználni az időt és munkaerőt, így a gyü­mölcsfák téli permetezésének be­fejezése után — mintegy 42.000 fát gondoztak — nyomban hoz­záláttak a franciabarack ápolá­sához. A 22.000 barackfát levél­sodrosodás ellen permetezik 2,5 százalékos bordóilével. Bondár György, id. Buella Jenő, Krizsán Sándor, Képes József és még sokan mások, fáradságot nem is­merve végezték e munkát. Érde­mük, hogy a héten befejezik a permetezést. Meg kell említe­nünk azt is, hogy előzőleg koro­naalakító metszést végeztek a barackosban, ahol hozzáértő te­vékenységével főleg Bogdán Im­re, Fikuc József és Dacsinyec Mihály tűnt ki. Egyébként a Görög-oldalban 9 hektáron új te­lepítést is létesített a Nagy Gyu­la által vezetett brigád. Mint­egy 4500 csemetét ültettek el nem egészen tíz nap alatt úgy, hogy a gazdaságnak most már 30 hektár fiatal franciabaracko­sa van. A kilences és tízes brigád­ban 3 hektár földiepret is tele­pítettek ezen a tavaszon. A szőlő metszésével jól halad­nak. A tőkéknek körülbelül 90 százalékáról már levágták a ve­nyigét. Első képünkön Bogdán Imre,­­Jakó Sándor, Könyves Sándor és Ecsedi Imre látható munka közben. Ők is úgy biztat­nak, hogy jó idő esetén szomba­ton már szegre akaszthatják a metszőollót. De pihenni ezután sem lesz idő. Sürget a szőlő ka­pálása. A siska (jellegzetes sző­lőskerti gyomnövény) mit sem törődik az éjszakai lehűlésekkel, erőteljesen fejlődik. Mivel az el­ső kapálás sikere vagy sikerte­lensége befolyásolja a növény­­ápolás további menetét, a veze­tőtanács sürgeti a kapálást. Ed­dig 12 hektárt gyomtalanítottak. Az utóbbi eső akadályozta a munkát, de egy-két nap múlva, ha szikkad a talaj, 120—150-en fognak majd kapát. (Második képünkön szorgalmasan kapáló asszonyokat örökítettünk meg). Ám gondot okoz a vezetőta­nácsnak a munkaerő-hiány. Pró­bálták megoldani a gondokat, de csak enyhíteni sikerült azokon, így a szőlőterület 50 százalékát megmunkálásra kiosztották a családoknak. Egy hektár ápolási munkájáért 170 munkaegységet írtak jóvá. Serkenti a tagokat, hogy ez esetben is pótjavadal­mazást alkalmaznak. A terven felül termelt szőlő 60 százalékát kapják azok, akik jó munkát vé­geznek. Ha befejezték az első kapálást, sietős lesz a karózás is. S valljuk be, ez újabb fejtörés a vezető­ségnek. Nem ritkaság, hogy egyik-másik öreg tőke mellett már csak arasznyi karó díszeleg. Bizony, nemigen lesz mihez köt­ni a venyigét. A gazdaság még a tél folyamán igényelt 100.000 szőlőkarót, de sem az erdőgaz­dálkodási szervektől, sem pedig a kereskedelemtől nem kaptak még kedvező választ sem. S még csak azt sem tanácsolhatjuk, hogy térjenek át a huzalos mű­velésre, hiszen a kiöregedett szőlő erre igazán nem alkalmas. Úgy véljük, a termelőszövetke­zetek tartományi szövetségének szem előtt kell tartani az egysé­gek szőlőkaróval való ellátását, annál is inkább, mert e hiány máshol is tapasztalható. ANTAL FERENC (KENÉZ FERENC felvételei) hírek, események ■ Ma, péntek délután 6 órakor a Republica téri Barátság Házában Aurel Cristes­­cu külügyminisz­­tériumi igazgató előadást tart Ro­mánia a nemzet­közi látóhatárban címmel. Az elő­adást a Filharmó­nia szimfonikus hangversenye kö­veti. ■ Szerdán elkészült Aradon a 20 000. román eszterga. Az esztergagyár eddig 16 féle esztergát állított elő. A vállalat jelenleg több mint 20-szor an­­­nyit termel, mint üzem­behelyezésének évében. Több mint 30 országba exportálunk hazai esz­tergákat. ■ A pädureni mtsz­­ben az idén újfajta hib­ridkukoricát termesz­tenek. A „Tucspeno“ kukorica 6-8 vagon zöldtakarmányt ad min­den hektárról. Ezért nagyon alkalmas siló­­zásra. Ebben az évben már 10 hektáron ter­mesztenek e kukorica­fajtából. ■ A marosvá­sárhelyi Állami Levéltár szakem­berei múlt évszá­zadi okmányokat tanulmányozva, 15 eredeti dokumen­tumra bukkantak Gh. Sincai erdélyi tudós életével kap­csolatban. A do­kumentumok új megvilágításba he­lyezik a nagy tu­dós életének utol­só szakaszát. ■ A Május 9 termál­fürdőben a második ne­gyedévben befejezik egy 80 személyes villa építését. Ugyanitt két pavilont központi fű­tésre szerelnek át. E­­lőreláthatólag ez évben az eddiginél nagyobb számban keresik fel a turisták tartományunk nevezetesebb fürdő-, üdülő- és kiránduló­­helyeit. Elszállásolásukat szolgálják majd az elő­regyártott elemekből a helyszínen összeszerel­hető Champing turista­házak. Ilyen turistahá­zak létesülnek a Május 9 fürdőben, Moneasán, Pádison és Vadul Cri­­suluion. Román képzőművészek alkotásainak sikere külföldön Művészeinknek az utóbbi idő­ben rendezett külföldi tárlatai után a román képzőművészek csaknem 130 festményét, szobrát, rajzát és dekoratív jellegű mun­káját vásárolták meg különböző múzeumok és magángyűjtemények számára. Így például Dumitru Gheafa, Henri Catargi, Ion Pa­­cea, Ion Gheorghiu, Constantin Piliufa, Vladimir S­etran Svéd­országban kiállított képei közül többet is megvásároltak. Cecília Botez-Storck több kerámiája svájci és amerikai múzeumok birtokába került. Ugyancsak Svájcban meg­vásárolták Pátrián Mateescu és Mimi Podeanu néhány alkotását, valamint Viorica Prodanoi és Florin Ciubotaru üveg­festményeit. Margareta Sterian, Gheorghe Io­­nescu, Titina Calugaru, Simona Vasiliu-Chintila több festménye az USA-ba került. Román Viktor néhány műve ma már olaszországi, svédországi és USA-béli múzeu­mok tulajdona. (Agerpres) A számok szorgalomról tanúskodnak A gurbai mtsz határában ezekben a napokban reggel 7 órakor kezdődik a munka. Bunaci Ioan, Bun Petru, Boronta Gheorghe, Gás­pár Mária, Halmajan Zena és a többi szövetkezeti tagok, nagy szor­galommal végzik a tavaszi teendőket. Egyébként az eddigi eredmé­nyek számadatai is erről tanúskodnak: 520 hektárra szórták ki a mű­trágyát, 800 tonna istállótrágyát szállítottak ki a kukorica területére, elvetettek 80 hektár cukorrépát, 42 hektár borsót, 150 hektár lóherét 10 hektár lucernát és 55 hektár napraforgót. A kukorica vetésterületének előkészítését is szorgalmazták a gaz­daságban — írja Ciurdaru Pavel levelezőnk.

Next