Szovjet Híradó, 1967 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Szovjetunió Központi Tele­víziója csupán az utóbbi évek­ben négy magyar író művét mu­tatta be. Karinthy Frigyes »Visszakérem az iskolapénzt­“ cí­mű bohózata, Tabi László »Rendkívüli világnap« című víg­játéka és Mesterházi Lajos »A tizenegyedik parancsolat« című drámája után nemrég került sor Müller Péter »Két marék ap­rópénz« című darabjának bemu­tatására. A darabot Geiger és Bocsar­­nyikova fordította oroszra, s a tv-bemutató rendezésére A. Ga­­bovics Állami-díjas rendezőt kérték fel. A darab tartalma egyszerű. László, a fiatal mérnök belesze­ret Évába. Tetszik neki a lány ízléses öltözködése, beszédmodo­ra, társaságbeli fesztelensége, íz­lésesen berendezett lakása. Elha­tározza, hogy feleségül veszi. El­költözik hazulról, s édesanyját, húgát, öccsét és nagyanyját anyagi támasz nélkül hagyja. De boldogsága Évával rövid életű. A lány elhagyja Lászlót, aki meg­alázva, betegen visszatér anyja otthonába. A darab kétféle világot mutat be: az önzetlen és az önző em­berek világát. S e kétféle embe­rek konfliktusában a szerző hi­tet tesz a jóság, a barátság, a kölcsönös segítség eszméi mel­lett.­Senki sem építheti saját bol­dogságát, jólétét családtagjainak boldogtalanságára, akik megosz­tották vele minden örömét és bánatát. Az önzés elkerülhetet­lenül vereséget szenved. A da­rabnak ezt az időszerű monda­nivalót kellett kifejezésre jut­tatnia. De kire bízzák az egyes sze­repeket? A választás nem is es­hetett volna másokra, mint a Moszkvai Művészszínház tagjai­ra, akik a finom lélekábrázolás mesterei. Az anya szerepére a rendkí­vül tehetséges Irina Gosevát, az OSZSZSZK népművészét kérték fel, aki mindig nagy sikerrel alakítja a mély érzésű, tiszta lel­kű, okos, vonzó, gyöngéd asszo­nyokat. Goseva eleinte ugyan húzódozott, de végül is elvállalta a szerepet. »Ezt a szerepet na­gyon nehéz feladatnak éreztem, — mondotta. — Erős, okos, ön­feláldozó és aktív asszonyt kel­lett eljátszanom. Hiszen a fia­mért vívott harc — aktív harc. Ilyen szerepet eddig még nem játszottam«. Goseva fáradságos munkája, mellyel e szerepre ké­szült, meghozta gyümölcsét — sikerült az anya vonzó alakját megteremtenie. Lászlót egy fiatal színész, Vla­gyimir Korop alakította. Neki sem volt könnyű a dolga, hiszen László bonyolult egyéniség, akit a szerző egy nehéz helyzet kel­lős közepébe állít. A fiatal mű­vész meggyőzően, hitelesen ala­kította szerepét, bár heves vér­­mérséklete helyenként magával sodorta, s Lászlót időnként túl­ságosan nyers embernek mutat­ta. Márton doktor szerepét Masz­­szalszkij, a Szovjetunió népmű­vésze, az egyik legtehetségesebb szovjet színész játszotta. A Lász­lóval vívott párviadalban Már­ton, ez az önző, önhitt férfi, aki nem ismeri a barátság érzésé­nek melegét, váratlanul alulma­rad. »­Nagyon érdekes munkát adott számomra ez a szerep«, — jelentette ki Masszalszkij. Kosukova, az OSZSZSZK ér­demes művésze finoman meg tudta mutatni Éva alakjának legbelső vonásait, azt, hogy a látszólag felszínes, üreslelkű, számító, önző Éva valójában végtelenül boldogtalan teremtés, akinek az egész élete félresike­rült. Puskina meghatóan és mo­solyt fakasztóan alakította a fiatal lány , Juci szerepét. Kü­lönösen hatásos a végső jelenet­ben, amikor a néző meggyőződ­het róla, hogy Juci időközben felnőtt emberré, igaz baráttá, el­ragadó nagylánnyá lett. Bár a szerző a nagymamának kevés szerepet szánt a da­rabban, Gyementyeva, az OSZSZSZK érdemes művésze az idős asszony rokonszenves alak­ját tudta megteremteni. Szokás szerint a nézők erről a darabról is megírták a benyo­másaikat. A. Kapralova, A. Alisztratova és A. Ivanova, pél­dául, ezt írták: »Köszönjük, hogy a Moszkvai Művészszínház művészeinek nagyszerű előadá­sában bemutatták ezt a darabot. A darab témája az életből van merítve, aktuális téma, amely­nek nagy nevelő hatása van. El­gondolkoztatja a fiatalokat...« A »Két marék aprópénz« lel­künk mélyéig megrázott ben­nünket, — írta L. Rocsova. — Magam is anya vagyok, s átérez­­tem a darab hősnőjének problé­máit ...« A „Két marék aprópénz” a szovjet tv-ben (HMELKOV FELV.) Jelenet A „Két marék aprópénzéből. Marton doktor — Masszalszkij, László — Korop A darab egyik jelenete. Az anya - Goseva, László - Korop BARÁTSÁGI EST PÁPÁN December 19-én szerkesztőségünk Pápán találkozott a Petőfi Sándor gimnázium ta­nulóival, akik a legutóbbi időben 48 új elő­fizetővel gyarapították lapunk olvasótáborát a gimnáziumon belül. A Hazafias Népfront és MSZBT pápai bizottságának rendezésében megtartott barátsági esten kb. száz diák vett részt. Az elnöki tisztséget Simon Katalin másodikos tanuló töltötte be, aki nemrégiben az orosz nyelv tanulmányi versenyében első helyezést ért el. Alekszandra Lebegyeva földrajzszakos kö­zépiskolai tanárnő beszámolt az összegyűlt diákoknak a szovjet középiskolák életéről, a szovjet középiskolások tanulmányi eredmé­nyeiről, feladatairól, iskolán kívüli foglalkoz­tatásáról és pihenéséről. Az érdekes előadás után a gimnazisták számos kérdést tettek fel a tanárnőnek a szovjet diákok életével kap­csolatosan. A szovjet vendégek Pápán megismerkedtek a nagymúltú Petőfi gimnáziummal, ahol va­lamikor Petőfi és Jókai is tanult, majd meg­tekintették az iskola, maga nemében egyedül­álló, kis múzeumát, amelynek anyagai kö­zött eredeti Petőfi- és Jókai-kéziratokat őriz­nek. A gimnáziumi barátsági est vidám tánc­­mulatsággal zárult. (S. Gy.) A Könyvkiadók és folyóiratok újdonságai A PROGRESSZ KIADÓ TERVEIBŐL szovjet olvasók mindmáig nem ismerték Sántha Ferenc József Attila-díjas író mű­veit. A Progressz könyvkiadó a közelmúltban adta ki orosz nyelven »Húsz óra­« című regényét, s a könyv előszavában ismertette a szerző írói munkásságát. A szovjet olvasóközönség nagy elismeréssel fogadta Fehér Klára »A tenger« című regényét. Minden bizonnyal hasonlóan nagy érdeklődésre tart majd számot a magyar írónő újabb regénye, az Egyszer és soha többé, amely folytatása A tenger-nek és hamarosan orosz nyelven is meg­jelenik. Előkészületben van Darvas József Részeg eső­jének és Berkesi András Sellő a pecsétgyűrűn c. regényének kiadása is. A KATONAI KIADÓ Út a Balatonhoz címmel kiadta Mihail Sarohin vezérezredes, a Szovjetunió Hőse, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság vezetőségi tagja és Vlagyimir Petruhin ezredes közös munkáját. A könyv Magyarország felszabadításáról szól. A szerzők elsősorban az 57. hadsereg Magyar­­országon vívott harcait ismertetik, s részletesen leírják a legádázabb ütközetek történetét. Az ol­vasó a könyvből megismeri Mihail Abdalov őr­mester, Pjotr Koszenkov alhadnagy, Vaszilij Grisin szakaszvezető, Afanaszij Szmisljajev szakaszvezető és több más szovjet harcos hős­tetteit, amelyekkel példamutató bátorságot tanú­sítottak a magyar nép felszabadításáért vívott harcok során. A kiadó gondozásában rövidesen napvilágot lát Egri Viktor »Elmondom mindenkinek« című regénye. Ez lesz az író első műve, amellyel a szovjet olvasóközönség megismerkedhet. A POLITIKAI KIADÓ ÚJDONSÁGAI A magyar internacionalisták részvétele az Ok­tóberi Forradalomban és a polgárháborúban egyik legnagyszerűbb fejezete volt a nemzetközi proletárszolidaritás történetének. Számos doku­mentum tanúskodik a magyar internacionalisták dicső tetteiről. Közülük jónéhányat már közre­adtak, de még sok olyan dokumentum van, amelyet a nagyközönség még nem ismer. Éppen ezért a szovjet levéltárak munkatársai összeállí­tottak egy dokumentumgyűjteményt »Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Forradalom­ban és a polgárháborúban (1917—1922)« címei?!.

Next