Figyelő 2. (1877)
Ferenczy József: Arany János költészete
Arany János költészete. ARANY JÁNOS KÖLTÉSZETE. I. „Nicht blos der Dichter, auch sein Gedicht wird geboren und nicht gemacht.“ Jean Paul. Nemzetiség és irodalom kapcsolatban álló két eszme; mindkettő a nemzet életének főtényezője , amely nemzetben hiányzik a nemzetiség, annak élete sivár tengés, amely nemzetnek nincs irodalma, az csak nyers embertömegek csoportozata. Minden nemzet tehát annyit ér, amennyit irodalma. Az irodalom leghívebb kifejezője a nemzeti életnek, tükre a nemzet érzületének és gondolkodásmódjának, s legfényesebb bizonyítéka a nemzet életrevalóságának. Amint erősödnek vagy lazulnak a nemzetiség kapcsai, amint fejlődik vagy hanyatlik a nemzet maga, aszerint mutat irodalma is ') így 1378-ban: „Kolcsar András Jonas diák élet es Tar Tamas elöt mert eo nag eszekre bízta volt az Hit meg Hallást . . .“ 2) „Lön kereseti Sntai Pesti Simonnenak az eo germekiivel egetumben.“ 3) „Ez esztendeobe Magocsy Gáspár nagutorsagba bírta regecz varat Alagy András kikbe ez esztendőn az mák igen megtermet vala ugyannira Hog az kinek disznó barma volt az varoson mindenik ra hajtottak pénz fizetésre . . .“ 263 rek.) E könyvben az iratok, melyek népnyelvhagyományok és szólásmódokban gazdagok, 1559-cel kezdődnek,2) mindjárt elől látható 1578. évszám is,3) — és igy megy tovább. E könyv táblájáról ítélve, úgy látszik, hogy, mint becses régiséget, valamely gondos ,nótárius oppidanus" újra köttette be, amennyiben az eredeti bőrtáblának jelképekkel, columnákkal és elég művészi cifrázatokkal domborúan nyomott része az újabb táblára van ragasztva. E régi táblára ellenben az évszám, valamint a columnák által határolt négyszög közt fekvő nagyobb címkép homoruan nyomvák. A régi táblának e megőrzött fő részén látható. A középen egy, kiterjesztett szárnyakkal álló emberi alak, szőllővenyigét tartva kezeiben, s artól gerezdek függnek. Előtte, úgy, hogy alsó végtagjai már ki nem vehetők, domb, vagyis inkább szőllőhegy emelkedik, melyen egy szőllővesszőn öt fürt látszik. A hegy lábánál házak látszanak, melyek valószínüleg Gönc várost jelképezik, a melyben élt, működött, meghalt Károli Gáspár és a hol a „békítő sír enyhe“ takarja porát. PASZLAVSZKY SÁNDOR.