A MEDOSZ Lapja, 1971 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1971-03-01 / 5. szám
Ahogyan közeledik a MEDOSZ XXIII. kongresszusának időpontja, úgy erősödik az előkészítő munkálatok üteme. Elkészült a MEDOSZ központi vezetőségének a kongresszus elé terjesztendő jelentése. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek szkulása Bevezetőül a jelentés leszögezi, hogy a XXII. kongresszus óta eltelt négy év alatt jelentős eredményeket értünk el a termelés növelésében, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, szociális, egészségügyi és kulturális ellátásának javításában, a szocialista tudat fejlesztésében. Szakszervezetünk 280 000 főt számláló tagsága, a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók eredményes, szorgalmas munkájukkal nagy mértékben hozzájárultak a szocialista építésben elért eredményeinkhez. Foglalkozik a továbbiakban a jelentős népgazdaságunk, a mezőgazdaság fejlődésének alakulásával, szakszervezetünk termelést segítő tevékenységével, az egyes szakágazatok munkájával, eredményeivel. Az üzemi demokráciával foglalkozó rész megállapítja a többi között, hogy a termelési tanácskozások és munkaértekezletek régebben kialakult rendszere mellett a vállalati tervezés, a kollektív szerződéskötés, valamint a szakszervezeti jog- és hatáskörök szabályozásával tovább bővültek az üzemi demokrácia fórumai és lehetőségei. A dolgozók aktivitásának kibontakoztatását azonban helyenként szemléleti tényezők akadályozták. Egyes gazdasági vezetők — az egyszemélyi felelősség növekedését helytelenül értelmezve — nem tartanak igényt a dolgozók véleményére, javaslataira. Másrészt a szakszervezeti szervek — a jelentős fejlődés ellenére — sem tudták még teljes mértékben kialakítani az anyagi javak termelésével, a vállalati alapok képzésével és felhasználásával, a munkaversennyel és az újítómozgalommal összefüggő sok új feladatot. Az elért eredmények között részletesen foglalkozik a jelentés a szocialista munkaverseny fejlődésével, s a többi között megállapítja: Javult a munkaverseny eredményeinek nyilvánossága, értékelése, az élenjárók erkölcsi és anyagi megbecsülése. 1967—1970 között 46 102 dolgozó nyerte el a kiváló dolgozó kitüntetést és a velejáró 2—4 heti pénzjutalmat, 8 912-en részesültek miniszteri és magasabb kormánykitüntetésben, jutalomban. Az elmúlt négy év alatt 27 vállalat nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, ezenkívül 147 vállalat és intézet részesült kiváló vállalat, illetve intézet kitüntetésben. A szocialista brigádmozgalomban résztvevő brigádok száma 1967 elejétől máig 3500- ról 9314-re, a brigádtagok száma 52 000-ról 112 762-re növekedett. A szocialista címet elnyert brigádok száma 3117-ről 4733-ra, a brigádtagok létszáma 41 720-ról 57 232-re emelkedett 1970-ig kiemelkedő munkájukért 121 arany, 503 ezüst és 1 058 bronz plakettet kaptak. A brigádokban tovább javult a munkafegyelem, a társadalmi tulajdon védelmének őrzése, kevesebb a baleset, kisebb a munkásvándorlás. Áttekinti a jelentés az újítómozgalom helyzetét, a szakszervezet munkáját a szakmai képzés segítésében, majd részletesen foglalkozik e dolgozóit élet- és munkakörülményeinek alakulásával. A munkaeryzet A XXII. kongresszus óta eltelt időszak jelentős változásokat hozott a munkaerő- és bérgazdálkodásban, valamint az anyagi érdekeltség rendszerében is. Ezek a változások segítették a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósulását, valamint a MEDOSZ XXII. kongresszusán meghatározott feladatok végrehajtását. Munkaerő-gazdálkodásunk szabályozásának elvei és a szabályozás egységes megvalósítását biztosító rendelkezések a fejlődő társadalmi és gazdasági körülményeknek megfelelően módosultak. Külön említést érdemel, hogy a munkajogi szabályozás tág teret enged a vállalati és egyéni kezdeményezésnek, a helyi sajátosságok figyelembevételének. A szakszervezetünkhöz tartozó ágazatokban a termelés mennyiségi és minőségi növekedése az élő munkaerő felhasználásának csökkentésével és a termelékenység növekedésével valósult meg. Az 1956— 69-es évek közötti időszakban a foglalkoztatottak száma az állami mezőgazdaság területén évente több mint 4,8 százalékkal csökkent. A csökkenés mértéke az állami gazdaságok, erdőgazdaságok és a gépjavító vállalatok területén volt nagyobb mértékű. A felső- és középszintű szakképzettséggel rendelkező dolgozók számának jelentős növekedése mellett az állami gazdaságokban és az erdőgazdaságokban nőtt a szakmunkások aránya. Még ennél is nagyobb mértékű növekedés, illetve változás tapasztalható a gépjavító vállalatok, vízügyi szervek és különféle szolgáltató-, valamint szakvállalatok szakmunkásállományában. A műszaki színvonal fejlődésével arányosan mindinkább biztosított a mezőgazdasági dolgozók folyamatos foglalkoztatása. A párt és a kormány helyes gazdaságpolitikájának eredményeként örömmel állapíthatjuk meg, hogy ma már az állami mezőgazdaságban végzett munka biztos egzisztenciát jelent . Segítség a nagycsaládos dolgozóknak Mint a népgazdaság egyéb ágazataiban, területünkön is tapasztalható, hogy a nagycsaládos dolgozók hátrányos helyzetben vannak, mivel a család tagjaira vetített jövedelem kevesebb, mint a gyermektelen házastársaké, vagy az egy-két gyermekes csalá Szemelvények a MEDOSZ XXIII. kongresszusánakírásos anyagából amely 84 oldalon számol be a XXII. kongresszus óta eltelt négy esztendő szakszervezeti munkájáról, eredményeiről. A szakszervezeti tagság, olvasóink széles körű érdeklődésére számot tartó jelentésből mostani és következő lapszámainkban részleteket közlünk. Amunkaidő-csökkentés A munkaidő-csökkentés az eltelt időszak egyik legfontosabb társadalompolitikai intézkedése volt. Különösen az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok területén jelentett nagy eredményt, ahol a munkaidő rendkívül hosszú volt. A minisztériummal együttműködve alakítottuk ki a munkaidő csökkentésével kapcsolatos feladatokat. A tervszerű vállalati előkészítő munka eredményeként a gépjavító vállalatok és a vízügyi szervek dolgozói áttértek a heti 44 órára. Az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok dolgozóinak évi 2500 órás, azaz az évi átlagban napi 8 órás munkaidőben történő foglalkoztatása gyakorlatilag megvalósult, kivéve az állami gazdaságok területén egyes munkakörökben foglalkoztatott dolgozókat (pl. juhászokat, éjjeli őrök). Megállapítható, hogy a munkaidő-csökkentést a vállalatok belső tartalékaik felhasználásával hajtották végre. A népgazdaság egyéb ágazataitól eltérően területünkön a munkaidő-csökkentéssel párhuzamosan kedvezően alakultak a termelési, termelékenységi és kereseti mutatók. A csökkentett munkaidő több lehetőséget biztosít a pihenésre, az általános és szakmai műveltség fejlesztésére. Jó hatása volt minden társadalmi rétegre, különösen az ifjúság és a nők helyzetének kedvező változását jelentette. A munkaidő-csökkentés időarányos alakulását szakszervezetünk elnöksége a MÉM-mel együtt állandóan figyelemmel kísérte, évente értékelte és meghatározta a munkaidőcsökkentéssel kapcsolatos időszerű feladatokat Az állami gazdaságokban és az erdőgazdaságokban — ahol a munkaidő-csökkentésével párhuzamosan először vezettük be a túlmunka pótlékolását — tapasztalhatók szabálytalanságok is. Megítélésünk szerint törvénysértő, hogy nem a valóságnak megfelelő munkaidőt tüntetnek fel a munkalapon és így a dolgozókat sokszor elütik a jogos túlmunkadíjtól. Az elmúlt négy évben a bérgazdálkodás rendszere alapvetően nem változott. Megmaradt a bértömeg-gazdálkodás, valamint a bérszint-szabályozásos bérellenőrzés. Alkalmazásuk arányai azonban változtak. 1998 óta az állami gazdaságokon kívül az erdőgazdaságok is bértömeg-gazdálkodást folytatnak. Fejlődés tapasztalható a helyes norma- és bértételek kialakításában. Széles körben elterjedtek a termelés mennyiségi és minőségi növekedését elősegítő ösztönző bérezési formák. Ennek eredményeként minden ágazatban jelentős mértékben növekedett az egy főre eső termelés. Ащ1 érdekeltség Az anyagi ösztönzésben a nyereségrészesedés vonatkozásában 1Э58-Ш alapvető változás történt. A vállalat, vagy gazdaság termelési eredményeiben a kollektíva minden egyes tagja munkája alapján közvetlenül érdekeltté vált. Szakszervezetünk legutóbbi kongresszusának határozata kimondta, hogy „a központi vezetőségnek és az állami vezetőszerveknek fontos feladata a hasonló jellegű iparágak, saját szektorok és foglalkozási ágak bér- és jövedelmi aránytalanságainak fokozott felszámolása. A jövedelmet a végzett munka eredményessége, társadalmi hasznossága alapján kell kialakítani, megállapítani.” A XXII. kongresszusnak ezeket a célkitűzéseit lényegében megvalósítottuk. A mezőgazdaság állami szektorában dolgozók bére jelentősen emelkedett, úgyszintén a nomináljövedelem is gyors fejlődést mutat A mezőgazdaság állami szektorában a bérek szintje — az összes foglalkoztatottak 19,5 százalékos csökkenésével egyidejűleg — a tervezettnél és a népgazdasági átlagnál gyorsabban növekedett. Az állami mezőgazdaságban dolgozók kereseti szintje elérte az ipari dolgozók átlag kereseti szintjét. A bérek növekedése egyben az egyes dolgozó rétegek közötti és az ország egyes területei között fennálló káros és indokolatlan feszültségeket is nagyrészt feloldotta. Az új részesedési szabályok szerint nagy gondot fordítottunk a dolgozók személyi jövedelmének a végzett, munka szerinti alakulására. Az alacsony bérszinteket igyekeztünk megszüntetni. A központi vezetőség határozata alapján különböző intézkedéseket tettünk, s ezek oly módon hatottak, hogy gyakorlatilag 1200 Ft alatt nincs kereseti szint, amennyiben a munkavállaló a havi munkaidőt becsületesen ledolgozza. A szakszervezetünkhöz tartozó ágazatokban az azonos feltételek között végzett egyenlő munkáért a nők és a fiatalkorúak a férfiakéval azonos bért kapnak. Egyes könnyebb munkakörökben, ahol többségben nők és fiatalok dolgoznak, az átlagosnál alacsonyabbak a kereseti lehetőségek. Az alkalmazottaknál — mivel az ő teljesítményük általában közvetlenül nem mérhető — előfordulhatnak olyan esetek, hogy nőket, vagy fiatalokat hátrányos helyzetbe hoz egy-egy helytelen, vagy téves vezetői döntés. Tavasztalataink szerint azonban ez nem általánosítható, és az előfordulás mindinkább csökken, doké. Igyekeztünk oda hatni, hogy a nagycsaládos dolgozókat magasabb jövedelmi szintet biztosító munkaterületekre osszák be, amennyiben erre a dolgozó képességei lehetőséget biztosítottak. Alapszerveink segítették a családtagok elhelyezkedését is. A nagycsaládosok helyzetének javítása csupán bérrel nem lehetséges. A családi jövedelmek közötti indokolatlan különbségek csökkenését társadalmunk és a vállalatok szociálpolitikai intézkedései is hivatottak segíteni. A jövedelem tényezői között a béreken túlmenően a prémium, a nyereségprémium, valamint a nyereségrészesedés mind nagyobb súllyal szerepelt. Ez az anyagi ösztönzés igen hatékony formáját jelenti, ami nagy mértékben visszahat a termelékenység alakulására. Túlmunka - túlóra A jelentés további része foglalkozik a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek végrehajtásával, a kollektív szerződésekkel és a szocialista törvényességgel. A többi között megállapítja: A jogszabályok kialakítása során módosítottuk a mezőgazdaság állami szektorában dolgozókat — az ipari dolgozókhoz képest — hátrányosan érintő egyes rendelkezéseket. Szakszervezetünk javaslata alapján született meg az a rendelkezés, amely szerint a tárca végrehajtási utasításban megjelölt mezőgazdasági üzemekben a heti pihenőnapon végzett munka pótlékát — a felsőbb jogszabályok által megállapított korábbi 50 százalék helyett — 50 és 100 százalék között a kollektív szerződés állapítja meg. Ugyancsak szakszervezetünk kezdeményezésére került bevezetésre a túlórapótlék fizetésének rendszere. Az említetteken túlmenően a minisztériummal együtt szabályoztuk az esős idő miatt kiesett időre járó bérfizetéssel kapcsolatos kérdéseket is. A központi jogszabályok csak elvi jelentőségű, alapvető, illetőleg egy-egy népgazdasági ágazatot érintő kérdéseket szabályoztak. A részletes szabályozás — e jogszabályok keretein belül — vállalati szinten a kollektív szerződésben, a vállalati munkavédelmi szabályzatban, illetőleg szociális és kulturális kérdésekben a vállalati szakszervezeti szervek határozatában történt. A kollektív szerződések Szakszervezetünk XXII. kongresszusának határozata felhívta a figyelmet a kollektív szerződések jelentőségére, különösen néhány olyan alapelvre, melyet a szerződések elkészítésénél érvényre kell juttatni. Mivel a kollektív szerződéssel kapcsolatos tevékenység a gazdasági és szakszervezeti szervek közös feladata, így a szakszervezeti aktívák egyre nagyobb mértékben tanulmányozták a jogszabályokat, színte rákényszerültek tájékozottságuk fokozására, további ismeretek elsajátítására. A dolgozók aktív bevonásával, a kollektív szerződések tervezetének velük történt megvitatásával pedig hatékonyabb lett az üzemi demokrácia. A szerződések felülvizsgálatában különösen eredményes munkát végeztek szakszervezetünk megyei bizottságai és — szektoronként — az irányításuk alatt működő szakcsoportok. A kollektív szerződések felülvizsgálata hasznosnak bizonyult. Felhívásunkra a szerződések jogsértő rendelkezéseit a vállalatoknál módosították, bizonyos esetekben kiegészítették. A leggyakrabban előforduló hiányosság az volt, hogy nem rögzítették a kötelezően a kollektív szerződésbe utalt kérdéseket, nem határozták meg a nők és fiatalkorúak számára tiltott munkaköröket, nem határozták meg a bérfejlesztés mértékét, hiányosak voltak a dolgozók képzésére és továbbképzésére vonatkozó megállapítások. (Folytatjuk) „Félm VISSZA NB Márciusi tüntetés Budapesten március 7-én az ország minden tájáról — vonatra, rozzant teherautókra, Pest környékéről szekerekre és stráfkocsikra felkapaszkodva — újgazdák és földmunkások népes csoportjai érkeztek Budapestre. A pályaudvarok környékéről és a gyülekező helyekről zárt sorokba rendeződve indultak el a Hősök tere felé. Idevezető útjaikon a főváros lakossága már a délelőtti órákban értesült jövetelük céljáról. Magasra tartott táblákra írva s élőszóval is hirdették a szent elhatározást, illetve követelést: „FÖLDET VISSZA NEM ADUNK!”. Az előző hónapokban szűkebb hazájukban is ezt tették, tiltakozó gyűlések ezrein határozták el: megvédik a földet, nem engedik, hogy az ősi jussot furfanggal és úri rafinériával visszapereljék tőlük. Ezekután tömegesen felvonultak a községházak, megyeházak és földhivatalok elé. Mindenkinek tudomására hozták akit illet: A földreform körüli további huzavonát, taktikázást, a paragrafusok csűrését, csavarását nem tűrik tovább. A Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Paraszt Párt és szakszervezetünk elődje, a FÉKOSZ — az újgazdák mellé állt A kiosztott földek megvédéséhez biztatást és támogatást adtak. Azokban a nehéz időkben létfontosságú volt a valóban demokratikus erők összefogása és határozott fellépése. Veszélybe került a fiatal népi Magyarország első vívmánya, a földreform. A letűnt úri világ szószólói és szekértolói az előbbi hónapokban országszerte támadásba lendültek. Vezéreik és tollnokaik az Ideiglenes Kormány által közzétett földreform törvény betűire hivatkozva a gyakorlati megvalósítást „törvényellenesnek” nyilvánították. Templomi szószéken, gyűléseken és újságokban zajos lármát csaptak s „leleplezték” a törvénysértőket. Az összehangolt támadás mindenütt a földosztás élharcosai ellen irányult. Az öntudatosabb újgazdák és harcokban edzett földmunkások úgy látták, hogy ebben a helyzetben saját erejük kevés lesz a kiosztott földek megvédéséért és a telekkönyvezés mielőbbi befejezéséért elkezdett harc sikeres megvívásához. A demokratikus átalakulás vezető erejéhez, az ipari munkássághoz fordultak segítségért. Mint annyiszor az előbbi évtizedek hősies harcában, az ipari munkásság ezúttal is megmutatta szervezettségét, politikai érettségét. Százezres tömegei zárt sorokban és harci elszántsággal vonultak a tiltakozó gyűlés színhelyére. A koradélutáni órákban jó háromszázezer ember ajkáról együttesen zengett az elhatározás jelszava „Földet vissant nem adunk!”. A hullámzó tengerhez hasonló tömeg a nagygyűlés kommunista és parasztpárti előadóinak meghallgatása után sem tágított. Körülöttünk millió, billió és trillió pengős papírpénzeket úgy sodorta a szél, mint ősszel a lehulló faleveleket. Az utcaseprők is a széjjelszórt értéktelen papírdarabokat seperték össze és gyömöszölték a szemetesládákba. Mi pedig hiányos öltözékben, kopottas külsővel és az inflációs évektől megsanyargatottan, de szilárd meggyőződéssel jó ideig együtt éltettük a munkás-paraszt szövetséget. A munkások, parasztok legújabb harci programjaként újra meg újra felzúgott a közös jelszó: „Földet vissza nem adunk!”. Az impozáns gyűlés hatására a földreform ellen mesterkedők megszeppentek és elcsendesedtek. A Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Paraszt Párt képviselői, Rajk László és Erdei Ferenc pedig a gyűlés határozott követelésének megfelelően rövidesen az országgyűlés elé terjesztette ,a földreform befejezésének előmozdításáról szóló törvénytervezetet”. Ennek leglényegesebb pontja szerint „Az 1946. évi január 1. napja előtt a földreform céljára igénybevett és kiosztott ingatlant — az 50 kh-án aluli parasztbirtokok kivételével — a tulajdonosoknak viszszaadni nem lehet”. A javaslatból heves viták után, de mégis törvény lett. Ennek végrehajtásába az említett pártok vezetésével a FÉKOSZ mellett újabb segítőtárs, az UFOSZ is bekapcsolódott. Az elhatározást tettek követték. Az új gazdák követeléseinek teljesítésével az ,,ezeréves pert” végül is befejeztük. Borbás Lajos Innen - onnan VILÁGÍTÓ BÉLYEGET hozott forgalomba az olasz posta. A hét bélyegből álló sorozatot fluoreszkáló anyaggal vonták be. Hogy a világító bélyeg miért előnyösebb a nem világítónál, arról még nem nyilatkozott senki. Mindenesetre különlegesség, amely felkereti a bélyeggyűjtők figyelmét Úgy látszik, inkább ez volt kibocsátásának célja. FRANKFURTBAN bezár Nyugat-Németország egyetlen bolhacirkusza. Az igazgató nyilatkozata szerint a civilizáció, és főleg az egészségügy fejlődésével egyre nehezebb bolhához jutni, és így a „színtársulat” nem jut megfelelő utánpótláshoz. A PAPÍRRUHA UTÁN ITT A PAPÍRKESZTYŰ. Igaz, ez nem divatcikk. A nyugati államokban árusítják, huszonnégy darabot egy dobozban, azok számára, akik piszkos munkahelyen dolgoznak. A papírkesztyűt használat után eldobják. ANTHONY QUINN, a magyar mozilátogatók által is ismert, neves amerikai filmszínész legújabb szerződésének értelmében tévéproducer és tévészínész lesz. A vezetésével készülő első három film csillagául Jane Daley népszerű amerikai színésznőt, a volt Amerika szépét választotta. A SZIBÉRIAI TAJGA habarovszki kerületében legutóbb számbavették a vadállományt. A vadászok, erdészek és tudományos intézetek munkatársai által végzett számláláson a védettnek nyilvánított, ritka Amur-tigrisből mindössze 45 példányt tudtak nyilvántartásba venni. Ezzel szemben a néhány év óta ugyancsak erősen megfogyatkozott őstulok állománya újra megközelítette a 30 ezres számot. MATTI ÉS BJÖRN, a Svédországban élő ikerpár mindössze nyolcéves, de már mind a ketten tudnak repülőgépet vezetni. Erre a bravúrra édesapjuk, Telin kapitány tanította őket. A repülőkapitány különben egy pilótaiskola vezetője a svédországi Sundvallban. A két fiú mindennap végez gyakorlórepüléseket, amelyeknél édesapjuk is jelen van, de csak mint „utas”. A gyerekek önállóan startolnak és köröznek a levegőben, csak a leszállás okoz nekik még némi gondot. Telin kapitány azonban bizakodó. SZIBÉRIÁBAN Nagadan közelében 2743 grammos termésaranyat találtak. A majdnem háromkilós, ritka leletet a Szojuz 9 repülésének emlékére „kozmikus aranynak" nevezték el Boldog Balázs S