A MEDOSZ Lapja, 1978 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1978-03-15 / 6. szám
iO-ОЪЪ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. MÁRCIUS 15. Tizenkétmilliárd forint mezőgazdasági gépek beszerzésére Az AGROTRÖSZT 1977. évi munkája és ez évi tervei A betakarítási munkák után elvégzett őszi szántásokkal téli pihenőre került a mezőgazdasági termelés eredményeinek egyik komoly elősegítője: a gép. A gépek pihenője nagyjavításukat jelenti. Késő őszszel, télen, tavaszelőn a gazdaságok, üzemek, szövetkezetek műhelyei hangosak, sürögnek, forognak az olajoskezű, arcú, olajfoltos ruhájú szerelők és segítőik. És mire eljön az idő, hogy nekivágjanak a széles, nagy határnak a földet művelő, magvakat elvető, a kikelt őszi vetéseket műtrágyával szóró gépek, addigra a műhelyekben, a gépszínekben ott állnak a rendbehozott, olajozott, munkára váró gépsorok. A kijavított és kipróbált gépek minden évben új társakat is kapnak. A mezőgazdasági üzemek gépparkfelújításának, régi gépek alkatrészpótlásának, a gépekkel elszórt műtrágya és növényvédő szer szállításának legnagyobb szerve a Mezőgazdasági Ellátó Tröszt, vagy ahogyan közismert: az AGROTRÖSZT. A tröszt 1977. évi munkájáról és az idei felkészülésről, tervekről, a mezőgazdaság anyagiműszaki ellátásáról kaptunk tájékoztatót 1977. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt évben 28,6 milliárd forint értékű mezőgazdasági gépet, alkatrészt, műtrágyát, növényvédőszert és egyéb termelési eszközt vásároltak az AGROTRÖSZT-től. Eladtak 5347 traktort, 8234 pótkocsit, 2627 ekét, 1920 tárcsát, 1322 műtrágyaszóró gépet és adaptert, 2036 gabonakombájnt, 949 kukoricabetakarító adaptert, 154 cukorrépamag vetőgépeit, 164 burgonyaültetőt, a háztáji és kisegítő gazdaságoknak 243 millió forint értékű kisgépet. ÉS 1978? Erre az évre mintegy 31,9 milliárd forint értékű gép, alkatrész, műtrágya, növényvédő szer beszerzését tervezik. 29 és fél—30 milliárd forint körül lesz az értékesítés. Ebben az évben — termelői áron — 12 milliárd forint értékű mezőgazdasági gép eladását tervezik, tekintve, hogy a gazdasági üzemek beruházásainak mintegy 60 százaléka mezőgazdasági gép. A gépbeszerzés 4,7 tőkés import 2,2 milliárd forint. A fontosabb gépek közül a nagy teljesítményű traktoroknál számottevő a raktári készlet. Az idén a Rába—Steiger traktort nem gyártják, a készlet 294 darab. A Rába—180 típusú traktorból 176 darab a készlet és 400-ra kötöttek szerződést. A T—150 traktorból 450, a Zetor típusú traktorokból 800 darabot vásárolnak az idén. A T—100 M típusú lánctalpas traktorból 400-at rendelt az AGROTRÖSZT, de csak 150-re lehet számítani. A raktárakban 642 SZK—5 ös és SZK—6-os gabonakombájn van. SZK—5-ösből a kontingensben rögzített 700 darabot vásárolják meg, ezenkívül esedékes a múlt évről áthúzódó 292 kombájn beérkezése. Az NDK-ból 600, Lengyelországból 50 gépet várnak. Ezen kívül a Claas Dominátor 105-ösből 300-at vásárolnak. MUNKAGÉPEK, PÓTKOCSIK Korszerű talajművelő gépekből — ekékből, tárcsákból kombinátorokból — az igényeket ki tudják elégíteni. Pótkocsikból az idei beszerzés 4400 darab lesz. A jelenlegi készlettel együtt 8400 pótkocsi áll majd a gazdaságok rendelkezésére. Gondok vannak a rendfelszedő pótkocsiknál és a rakodógépeknél. A kukorica vetőgépekből a román gyártmányú mellett 150 darab Cyclo—400 nagyteljesítményű gépet is árusítanak. Kukorica és (Folytatás a 2. oldalon.) А IX. SZAKSZERVEZETI VILÁGKONGRESSZUS ELŐTT Nemzetközi rendezvény hásigazdája lesz Csehszlovákia fővárosa. Április 16—23 között , Prágában ül össze a IX. szak- szervezeti világkongresszus, , amelyet a Szakszervezeti Vi lágszövetség hívott össze. Az SZVSZ 180 millió tagjával, 74 különböző társadalmi rendszerhez tartozó és minden földrészen jelenlevő országos tagszervezetével, s úgyszól- Iván minden fizikai és szelle- l mi foglalkozási ágat képvise- lő nemzetközi szövetségeivel , jelentős szerepet játszik a vi-lág szakszervezeti mozgalmá- ban. A kongresszusnak megkü-lönböztetett jelentőséget ad, , hogy a 40-es évek végén a nemzetközi szakszervezeti moz- , galomban bekövetkezett szakadás, majd az 50-es évek hi- idegháborús időszaka után a jelenlegi időszak a haladás és béke erőinek, a nemzetközi enyhülésnek és együttműkö- désnek kedvez. Ez nagvban megkönnyíti a szakszervezeti világmozgalom különböző irányzatainak a közeledését. A tanácskozásnak az a legfontosabb feladata, hogy elemezze azokat a változásokat, amelyek a szakszervezeti világmozgalomban az elmúlt kongresszus óta bekövetkeztek, másrészt meghatározza a legfontosabb tennivalókat, amelyek a nemzetközi szakszervezeti mozgalomra, a Szakszervezeti Világszövetségre és a soraiba tömörült szakszervezetekre várnak. Az a feladat áll tehát a kongresszus előtt, hogy a pozitív irányban változó nemzetközi feltételekkel élve újabb lendületet adjon a nemzetközi szakszervezeti kapcsolatok fejlődésének. Tömörítse szilárdabb egységbe a szervezett dolgozókat közös céljaik elérése, egységük további kibontakoztatása, élet- és munkakörülményeik fejlesztése érdekében. A magyar szakszervezetek tevékenyen kiveszik részüket a kongresszus előkészítéséből. Hagyományainkra és napjaink realitásaira támaszkodva vettünk részt eddig is a szak- tervezeti világszövetség tevéenységében és közös elveink- n ek, céljainknak tudatában ,üldjük el képviselőinket a IX. szakszervezeti világkongresszusra is. * A magyar szakszervezetek- ek és az általuk képviselt 4 egymillió szervezett dolgozó- 1zak is érdeke, hogy mégis- smerkedjék az SZDSZ célki- tűzéseivel, a IX. szakszerveze-i világkongresszus feladatai- val. Tegyük magunkévá a jelmondatot, amelynek szellemein a kongresszus tanácskzik: „Tegyünk meg mindent a világ dolgozóinak egységéért ,s szolidaritásáért, egy olyan dlágért, ahol békében és a népek függetlenségében feliragzik a jólét, a szabadság- jogok, a gazdasági és társadalmi haladás.” A IX. szakszervezeti viilágkongresszus nyílt kongresszus: minden irányzatú szakszervezet képviselői részt vehetnek rajta. A 40 szakszervezet képviselőiből alakult szerkesztőbizottság a demokrácia jegyében készítette elő a tanácskozást. A szerkesztőbizottságiján nemcsak az SZDSZ, hanem más nemzetközi központokhoz tartozó szakszervezeti vezetők is részt vettek. A megfogalmazott dokumentumtervezeteket nyilvánosságra hozták. A fő dokumentum a szakszervezeti világmozgalom politikai programját és cselekvési területeit foglalja öszsze. A Szakszervezeti Jogok Egyetemes Nyilatkozata azokat a célokat sorolja fel, amelyek érvényesítéséért a mozgalom egyes országokban és világméretekben egyaránt küzd. Meggyőződésünk, hogy szakszervezetünk tagsága figyelemmel kíséri a IX. szakszervezeti világkongresszus előkészítését és munkáját, magáévá teszi a közös célokat és mélyen átérzi e fórum jelentőségét a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységének helyreállításáért, a munkásszolidarítás nemzetközi érvényesítéséért vívott harcban. Új gép a Vértesi Erdőgaz Érdekes új robotgépet mutattak be az elmúlt napokban a Vértesi Erdőgazdaságban. Az új gép két perc alatt bélyegnagyságúra aprítja össze lombostól és ágastól együtt a tíz méternél is hosszabb fatörzseket. Az amerikai gyártmányú gép alkalmazásával értékes alapanyagot nyernek az eddig veszendőbe ment hulladékfából. Az illetékes szakemberek megállapították, hogy a fahulladékból fufurolt is lehet készíteni, amely a gyógyszeripar és a műanyagipar fontos alapanyaga. Világpiaci ára tonnánként 1100 dollár. Eddig ebből az anyagbó jelentős mennyiséget importált az ország. A Vértesi Erdőgazdaság, az Erdészeti Tudományos Intézet és a Soproni Erdőmérnöki és Faipari Egyetem szakemberei tovább tökéletesítik a feldolgozási technológiát. A TARTALOMBÓL A SZAKSZERVEZETI BIZALMIAK TAPASZTALATAI A SZARVANK LAPJAIRÓL Állattenyésztési kutatók országos tanácskozása A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia március 3-án az Állatorvostudományi Egyetem aulájában rendezte meg az Állattenyésztési Kutatók Országos Tanácskozását. A tanácskozáson mintegy 250-en vettek részt. Az elnöki asztalnál foglalt helyet többek között dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára is. A rangos tanácskozást dr. Soós Gábor államtitkár vezette. A résztvevők üdvözlése után Váncsa Jenő miniszterhelyettes tartott vitaindító előadást, „Állattenyésztési kutatásunk helyzete és feladatai” címmel. — Ahhoz, hogy a kutatás és a fejlesztés feladatait jobban megértsük, szükséges röviden áttekinteni állattenyésztésünk helyzetét — mondotta. — Hazánkban évek óta a mezőgazdasági termelés 40— 45%-át adja az állattenyésztés. 1977-ben a mezőgazdaság bruttó termelése 132 milliárd forint volt, ebből az állattenyésztésé 64,4 milliárd. Eredményeink biztatóak: 1977-ben 8%-kal nőtt az állattenyésztés termelése. Erre évek óta nem volt példa. A legfontosabb termelési mutatók a következők: vágóállat termelésünk meghaladja az 1905 millió tonnát, ami 170 millió tonnával több, mint 1976-ban volt. Hosszasan sorolta az eredményeket, majd örömmel nyugtázta, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott belső ellátást sikerült biztosítani az állattenyésztés minden termékéből. Az ágazat exportfeladatai is teljesültek. Részesedése az öszszes mezőgazdasági és élelmiszeripari exportból 40—42%. — A mennyiségi fejlesztés mellett alapvető feladatunk a termelés hatékonyságának fokozása. Az állattenyésztésben e téren bőven van tennivaló. — Az anyagfelhasználás hatékonysága döntően attól függ, hogy a növények biológiai kapacitását milyen mértékben tudjuk kihasználni, mennyire aknázzuk ki az egyes állattenyésztési ágazatokra jellemző transzformációs képességét. Tennivalóink vannak a közvetlenül ipari eredetű energiahordozók hasznosításában is. A nagyüzemi telepek a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott energia 25%-át használják fel. Az elmondottak világosan tükrözik azokat a mélyreható változásokat, amelyek a legutóbbi évtizedben az állati termék termelés módszerei és technológiája tekintetében végbementek. A biológiai és műszaki-technikai változással párhuzamosan valamennyi ágazatban kibontakozott az iparszerű termelés. Természetesen igen eltérő ütemben és módon. — Egy azonban tény — szögezte le —: a kialakult tömegtermelés új igényeket támaszt. A termelés hatékonyságának fokozása nagymértékben azon is múlik, hogy az új igényeknek miképpen tudunk megfelelni. Az előadó ezután beszélt arról, hogy az intenzív állattenyésztés elválaszthatatlan a kutató tevékenységtől. Utalt arra, hogy az állattenyésztési kutatás jelentős része élenjáró üzemekben folyik. Irányító szerepet játszanak a termelési rendszerek, amelyek a kutató munkának célt fogalmaznak meg és alkalmazzák az eredményeket. A kutatóhelyek egyrészt teljesítik a feladatot, másrészt saját eredményeiket ajánlják az üzemeiknek. — Az állatnemesítés sokban különbözik a növénynemesítéstől — jegyezte meg. — Maga a genetikai munka is öszszetettebb. A nemesítés költségkihatásai, a nagyobb egyedi érték a munkának számos üzemre való kiterjesztését követeli. A generációváltás általában lassú üteme nehéz és kevésbé látványos feladatok elé állítja a nemesítőket. Váncsa Jenő előadásának további részében elmondotta, hogy állattenyésztési kutatással három kutatóintézet és (Folytatás a 2. oldalon.) Az elnöki asztal Dr. Kovács Ferenc Váncsa Jenő Dr. Horn Artur Dr. Petőházi Gábor