Fővárosi Lapok 1887. július (179-209. szám)

1887-07-26 / 204. szám

tület egyes tagjai nevek után ugyancsak hosszú »tim­es rangjegyzék«-et írtak. Hogy a tanítónők s tanárok tagjai a középiskolai tanáregyletnek, az tanuskodha­­tatik ugyan némileg tanügyi buzgalomról is, de ha már az igazgató jelentése kiemeli ez adatot, bizony fölösleges az egyes nevek után is oda­bigyeszteni. E megjegyzésünk különben nem csupán ez iskola érte­sítőjére vonatkozik, hanem minden más értesítőre is, melynek tanerői nevek után olyan egyleti tagságukat írták ki, a­mi semmi másba nem kerül, mint a tag­díj fizetésébe. Távol legyen tőlünk, hogy a tanügy komoly munkásairól magunk is ilyen gyöngeséget té­telezzünk föl, de bizony-bizony ebben a mai reklámos világban könnyen támadhat a hiúskodás vádja. Külö­nösen, ha egyesek még azt is kiírják, hogy előfizet­nek a természettudományi társulat és akadémia kiad­ványaira, a­mi pedig bizony-bizony csak privát dolga mindnyájunknak! S mert a mármarosszigeti felsőbb leányiskola értesítőjében erre is van példa, azért ad­tunk megjegyzésünknek és itt kifejezést. S ezek után visszatérve az iskola belsőbb ügyeire, megemlítjük, hogy a tanítás sikeres volt; csak egyetlen egy leányka kapott »elégtelen« osztályzatot. Volt önképzőkör is. Az értesítő élén pedig Décsei Janka, az internátus igazgatója, cikkezik »A kézimunka fontosságáról.« Vidék. ** A történelmi társulat tagjait szombat este nagy tisztelettel és örömmel fogadták. Az egybegyült díszes közönség élén Issekutz Antal polgármes­ter mondott üdvözlő beszédet. Később élénk ismerke­dési estély s a város által rendezett vacsora volt. A vasárnapi közgyűlésen gr. Szécsen Antal meg­nyitó beszédét több ízben helyeslésekkel tüntették ki. Csánky Dezső »Hunyadmegyéről és a Hunya­diakról« tartott felolvasást, megemlítve az akkori ma­gyar nemes családokat és amaz oláhokat, kiket Hunyadi János magyar nemesi birtokokkal emelt föl. Szádeczky Lajos fiatal történetiró »Mihály vajda erdélyi szerepléséről« értekezette, e szereplés céljául valamennyi oláh egyesítését tűzve ki, miről b. Hormuzáki oláh főur is terjedelmes munkát irt. Meg­éljenezték a felolvasásokat. Majd a hunyadmegyei történelmi társulat buzgó alelnöke, Sólyom Feke­te Ferenc adta elő a megyei és családi levéltárak­ban tett tíz évi kutatásainak eredményét, mely tízezer okmányból áll, sok becses adattal. Antalnak a magyar arisztokrata családok történetéről írt munká­jából a bevezető részt Borovszky Soma mutatta be. Utána Zarkrzewsky Vincent lengyel történet­író s krakói egyetemi tanár, az ottani akadémia üd­vözletét tolmácsolta, óhajtva, hogy a két ország közti hajdani kapcsolat folytatást nyerjen a történelmi búvárkodásban. Gr. E­s­t­e­r­h­á­z­y Kálmán az er­délyi múzeumegylet üdvözletét adta át. A gyűlés után diszlakoma volt, melynél az első pohárköszöntést gr Szécsen Antal mondta a királyi családra. Sok fel­köszöntés volt. Eltették gr. Szécsent, gr. Küun Gézát, gr. Kun Kocsárdot, a társulatok vezetőit, a fő- és al­ispánt. Délután a vendégek megnézték a dévai múze­umot, meg a festői várhegy romjait. * * A Csáktornyai hadgyakorlatok alatt a ki­rály ő felsége gr. Festetich Jenő pribiszlaveci szép kastélyában fog lakni. Csáktornyát már is csinosítják s a vaspálya felőli bejárásnál diadalivet emelnek. Zalamegye aug­­elsei közgyűlésén a fogadás módoza­tait teljesen meg fogják állapitni. Zemplén megye és főispánja is teszik már a fogadási előkészületeket. Ott ő felsége Tőke-Terebesen, a gróf Andrássy Gyula kastélyában fog pár napig időzni. * * Balatoni kirándulás. A Balaton-egylet de­rekasan buzog, élénkíti Balatonfüredet és sokat tesz a Balaton-vidék ismertetése érdekében. Pénteken ren­dezte e saisonban harmadik társas kirándulását, mely­ben mintegy hetvenen vettek részt. Jókedvű úri társa­ság, melyhez csatlakozott a Ludoviceum tizenhat hadapródja is. A fiatal katonák Nemes főhadnagy ve­zetése alatt tanulmányúton vannak most a Balaton mentén. A kirándulásban sok szép nő vett részt, viszaté­­rőben a hajón hirtelenében dalkör is alakult, mely a füredi kikötőig mulattatta a társaságot. Az idő pom­pás volt, a társaság jól mulatott, csak a badacsonyi vendéglős adott panaszra okot. Mint írják, semmit sem tett a vendégek kényelmére. Nyilván nincs szüksége, hogy vendéglőjének látogatottsága emelkedjék. De az a baj, hogy egy hanyag vendéglős egész környékből elriaszthatja a vendéget s a Balaton-egylet buzgólko­­dása kárba vesz, ha azok nem törődnek a vendéggel, kiknek legközvetlenebb érdekek a vendégek vonzása. A kirándulásban többek közt részt vettek : Tünkes báróné, Herczegh Mihály­né, Hortoványi Józsefné, Huray Anna, Hermanné, Fesel kisasszony, Koch Gyuláné, Kovács Rezsőné, Lehlbach Antalné, Lőrinczy Ferencné, Lonkay Lenke, Rácz Béláné, Strauszné, Spett Vincéné, Sziklay Jánosné, Zombory Ilona ur­­hölgyek, sat. ** „Szabad kir. város“ volt eddig tényleg Kecskemét városa, de törvényileg nem. Mert e címet az ötvenes években kapta, mikor nem volt koro­názott király. Most a város közgyűlése Zombory­ászló tiszti főügyész előterjesztésére e fölösleges címről lemondott. Meg van úgyis minden törvény­­hatósági joga s a puszta címért törvényes lépést nem kiván tenni. Közhelyeslés mellett mondták ki ezt. * A gyertyánligeti fürdőben jól érzik ma­gukat a vendégek, kik szép számmal vannak. Ott időznek Lónyay Jánosné, a főispán neje (született lengyel grófnő,) Prielle Kornélia színművésznőnk, a Prepeliczay család, sokan Budapestről, a vidékről, sőt van család Bécsből is. Az idő kedvező. A fürdőn meglátszik a jószágigazgató Prepeliczay Gyula figyel­mes buzgósága. A konyhával is mindenki meg van elégedve, s dicsérik Beöthy Károly vendéglőst, kit különben a trónörökös is megdicsért a felső-visói ebédért. ** Kaszinó jubileuma. A margittai ol­vasó-egylet nagyon vígan ülte meg fönnállásá­nak századnegyedes évforduló napját. Előbb díszgyil­lés volt, melyen Haas Róbert uradalmi igazgató mon­dott elnöki megnyitót, Szabó Lajos vázolta az egylet történetét s Kovács Lajos ügyvéd köszönte meg éljen­zéstől kisérve az elnökség buzgalmát. Erre aztán meg­eredt a jókedvű mulatozás. Volt teke-verseny, társas­vacsora sok tvasttal s végül reggelig tartó tánc. ** Hymen. Lőcsén Répássy Mariska k. a., Répássy Sándor törvényszéki biró lánya, férjhez ment Montskó István megyei aljegyzőhöz; az esketést Császka György szepesi püspök teljesité. — Z­e­n­t­á­n Barsi Miklós adóhivatalnok oltárhoz vezette Fülöp Antonia kisasszonyt. — B­é­k­é­s-C­s­a­b­á­n Vidovszky Károly földbirtokos lányának esküvője e hó 22-dikén volt Jávor Gyulával, az arad-csanádi vasút képviselő­jével. — Nagyváradon Cservenka Etel k.a.jegy­ben jár Szőke András fogalmazó-gyakornokkal. — Kolozsvártt Paiss Mariska kisasszonyt a napok­ban vezette oltárhoz Thierm­etter József 44-dik gya­logezredbeli hadnagy. ** Szerencse fia, Feldmann debreceni kereskedő­segédet nem tette elhízottá a főnyeremény. Fölvéve a pénzt, segített szegény sorsú testvérein, rokonain, adott pénzt jótékony intézeteknek, harmincezer forintot betett a takarékpénztárba, tizenegyezeret a kereske­delmi bankba, még­pedig úgy, hogy két évig neki se adják ki, aztán folytatta a régit. Mert a 21 éves ifjú tovább is kereskedősegéd marad a Baum Miksa bolt­jában, szerény fizetéssel. ** Választási utóbajok. Háromszék kovásznai kerületében a szabadelvű pártnak eleintén két jelöltje is volt: b. Szentkereszthy Béla és Szeremley Cs. Lajos tanfelügyelő. A párt főbbjei az elsőt kívánták s igy a tanfelügyelő visszalépett, de egyszersmind két kis nyílt levelet is adott ki, melyben beszélt a háromszéki viszonyok romlott­ voltáról, nagymérvű protekcióról, megyei hatalmaskodásról, választási visszaélésekről, sat. Szóval, kiönté kedvetlenségét. Ezt a megye sérte­getésének vették sokan s a közigazgatási bizottság ülésén Kün­le József ügyvéd s kir. tanácsos azt indít­ványozta : tegyenek panaszt a közoktatásügyi minisz­ternél s kérjék föl, hogy a tanfelügyelőt függessze föl állásától s helyettesítse mással, mert a bizottságnak önérzete nem engedi meg, hogy a megye és egyesek sértegetőjével tanácskozzék. Ez indítványt elfogadták. A tanfelügyelő pedig elégtételt kért Kün­le József­től, kinek segédei (Szentkereszthy Béla és Apor Gá­bor bárók) úgy találták, hogy hivatalos ügy és nem becsületsértés forog fenn s párbajnak helye nincs. A tanfelügyelő becsületbiróság elé adta ügyét s e bíróság kimondá, hogy a felfüggesztés kérése csakugyan hi­vatalos tény s így nem magán­sérelem és mivel Künnle írásban is kiadta, hogy a magán­embert sérteni nem kívánta, a fegyveres elégtétel kérése nem szükséges. A tanfelügyelő erre azt mondta: ha csak nem szük­séges, akkor még lehető. Tehát (el lévén keseredve szörnyen) újra kihivatta Kün­le Józsefet. Ennek se­gédei azonban a becsületbíróság ítélete alapján utasí­­ták vissza a párbajt, így áll most a dolog. Hogy a tanfelügyelőség igen komoly állásával nem fér össze holmi párbajerőszakolás, az egyszer bizonyos. Vala­mint az is, hogy azért még nem romlott az egész vár­megye, mert nem akarnak valakit képviselőnek. * * Halálozások. Aranyo­s-M a r­ó t­h­o n Bel­­csák Károly főmérnök, a barsmegyei államépítészeti hivatal főnöke, a múlt héten, hosszú szenvedés után elhalálozott, 72 éves volt. Léván temették el köz­részvét mellett. — Kecskeméten Szalkay Gerő városi tanácsjegyző, ki a szabadságharcban honvéd­őrnagy volt, meghalt 77 éves korában ; a városi tiszti kar is adott ki róla gyászjelentést. — Marosvá­­sárhelytt id. Czakó Józsefné szül. köröspataki Antal Polixéna asszony kimúlt, élete 65-dik évében. — V­adkerten (Nógrád­ megyében) meghalt Ettem­­berger Jánosné szül. Torlicza Mária asszony, 37 éves nő. — Szabadkán özv. Lévay Mátyásné szül. Tamássy Teréz asszony, Lévay Simon tanácsnok anyja, 62 éves. — V­á­c a 11 dr. Szenor Frigyes nyug. fegy­intézet orvos, 65 éves. — Dénesfán Messzes Bene­dek ferencrendi szerzetes, a gr. Czirákyak házi lelké­sze, 73 éves korában. * * Érdem-kereszt. Dunakesz község gratulál­hat magának birájához ,Száraz István uramhoz. Rá­termett a bírói székre, rajta is ül már huszonhét e­sztendő óta, a mi bizon nagy ritkaság. A nehéz állás­ban derekasan kitartó biró mellén méltán fog büsz­kélkedni az ezüst érdemkereszt, a királyi elismerés jele, melyet ünnepélyességgel nyújtottak át a kitün­tetettnek. Somhegyi József apát teljes ornátusban, püspöki süveggel mondta az ünnepi misét, majd a községháza udvarán Kemény Gusztáv főszolgabíró tűzte buzdító beszéd kíséretében a biró mellére az érdemkeresztet s utána még Bossányi László orsz. képviselő mondott beszédet. A szomszéd községek értelmiségéből is többen voltak jelen s fogtak kezet a derék biróval, kinek házánál aztán­ lakoma volt. ** Hányatott élet ért erőszakos véget Déván. Mint onnan írják, Plecskás Gyula városi írnok a Vár­hegy oldalán fölakasztotta magát s meghalt. Sétáló lánykák vették észre, de akkor már késő volt. Plecs­kás alig 35 éves, értelmes egyén volt s bár szerette az italkát, elnézték neki e hibáját, mert különben na­gyon használható ember volt. Élőrefolyása változatos volt. Sopron megyében született, Győrött beállt pap­növendéknek s darabig szorgalmas lakója volt a püs­pöki szemináriumnak, de aztán megunta az egyhangú életet s fölcsapott vándorszínésznek, majd bírósági dijnok, finánc s vasúti alkalmazott lett, míg végre Dévára került. Ott már néhány éve írnokoskodott a városnál. De ismét megszállhatta a nyughatatlanság ördöge. Egy hétig folyton tivornyázott, aztán öngyil­kossá lett. ** Bravour-gyaloglás. A kolozsvári athleta­­klub egyik bajnoka, Borbély György tanárjelölt ugyancsak biztosan állhat a maga lábán. A­mennyiben erős, kitartó lábai vannak. Megmutatta ezt azzal, hogy elsétált Kolozsvárról a lomnici csúcsig. E hó elején indult a bravour-gyaloglásra s az első 27 óra alatt 130 kilométert járt meg. Zsibón, Nagybányán, Szathmáron, Nagykárolyon s Debrecenen át vette út­ját, a napokban pedig a tátrai Rózsa­ menházból irt levelet. Csak azt várta, hogy az idő kitisztuljon s meg­­mászhassa a lomnici csúcsot. Aztán indul vissza Ko­lozsvárra. Még pedig Budapesten át. * * Viharok. Szombaton Temesmegyében is nagy orkán dúlt. Nagy fákat szabgatott ki tövestül s Mo­ra­v­i­c­a határában nem egy ember sebesült meg, ki ily fák alá menekült. Az orkán még terhes kocsikat is felforditott az országúton. Nagy jég i3 esett, elpusz­títva a kapás növényt. A buzakazlakat a szélvész szórta szét. Ben a faluban pedig a házak szalmaföde­lét hordta el. Közép-Bácska is sinyli ez orkán dühét. Dorzsán, Kutzorán, (hol a kath. templom tornya is ledőlt és beszakitá a tetőt), Kiskéren sat. a gabnake­­resztek szétröpültek, a kender szomorú állapotba ju­tott, fák nagy számmal estek áldozatul, valamint ház­tetők is. Verbászon csak két háztetőt röpített le a szélvész. — Nagy vihar és zápor volt Vácott is s az utcán úgy meggyülemlett a viz, hogy jó da­rabig nem lehetett járni. — P­a­t­h­o­n villám sújtott agyon egy fiatal paraszt legényt: Sziráky Istvánt, két lovával együtt. Nógrádban, a jászteleki pusztán is, Gindly nagybirtokán szombaton reggel két bérest sújta le a villám, s egyik rögtön meghalt. Nagy-Sá­­p­o­n a kath. templom tetejét szintén villám gyújtotta föl.­­ Több helyen meg múlt csütörtökön volt vihar, így Gyomán is s a báró Wodianer póhalmi majorjában az ispánlakba ütött a ménykő, életveszélyesen megsé­rtve Szalánczy György gazdatiszt nejét s megbénítva ott levő sógornőjét. A villám nem gyújtott, de a há­rom szobában és éléskamrában mindent felforgatott. * * Tűzvész. Majd mindennap van valahol. Csü­törtökön Kis-Jenő arad megyei községben volt, hol délután a Marton Ferenc pajtája gyuladt ki s nagy szél lévén, rövid idő alatt leégett tizenkét ház, számos melléképület, sok gabonával. A devecseri önkénytes tűzoltók buzgósága nélkül még nagyobb kár is eshe­tett volna. * * Jó madár. Maros-Vásárhelytt befog­tak egy csalót, ki magát Csengeri Józsefnek adva ki, Brassóban a nagykárolyi leégettek részére kérege­­tett. Száz forintnál többet szedett össze s ugy csalta a világot, hogy a nagykárolyi polgármesternek címzett két levelet adott fel a postára, rá­írva, hogy ötven forint van bennük, pedig csak az volt bele írva: »Polgármester úr! hála istennek, egésséges vagyok!« Máshol is csalogatott ki pénzt, mígnem elfogták sze­rencsésen. ** Vidéki hírek. Veszprémben földreives is­kolát szeretnének fölállítani s e végett Véghely Dezső alispán vezetése alatt nyolc tagú küldöttség fogja fölkérni a kormányt támogatásra. — Nagy-Károlyból írják, hogy a cegényi határban egy orasznál nagyobb kalászok fejlődtek ki s egyben­ egyben 75 —80 buzaszem van. — Győrött ma keresztelkedik ki Königsberger Anna himzőnő, egy szépirási volt tanár leánya s aztán férjhez megy katholikus vőlegényé­hez ; Mohi Antal kanonok kereszteli meg s holnap Zalka püspök részesiti a bérmálás szentségében ; keresztanya özv. Balogh Kálmánné úrnő. — A „Tribuna“ megtámadta a balázsfalvi gimnáziumot, hogy a tanári kar magyarul tanács­kozik, vezeti a jegyzőkönyvet s mióta ez iskola államivá lett, a növendékek vesztenek a nemzetiségi erőben ; az igazga­tóság sietett a cáfolattal, hogy a román nyelv főtantárgy náluk s a jegyzőkönyvet csak lefordítják magyarra, mivel abból a kormány másolatot kíván. — Szigetvárit aug. 4. és 5-dikéiv L 1501

Next