Fővárosi Lapok 1888. november (302-331. szám)
1888-11-16 / 317. szám
lyet az akadémia múlt havi ülésén »A védőoltás újabb eredményeiről« tartott. Harmadiknak pedig Szily Jenő közöl »A csillagászat a mesék világánál« cím alatt érdekes részletet egy belga csillagászati munkából. Ezek után tanulságos és érdekes apróságok bő rovata következik. Megemlítjük belőle, hogy egy orosz földön leesett meteorkőben gyémántot találtak ; s hogy Gallilei összes műveinek kiadása, melyet Humbert király nemzeti ügynek nyilvánított, százezer lírát utalványozván rá, husz kötetre van tervezve. A kiadás gondjai Favaro páduai egyetemi tanárra nehezednek. * Megcsappant érdeklődés. Temesvárit Krecsányi Ignác színtársulata iránt nagyon megcsappant az érdeklődés. A pártfogás alig pár hétig tartott, s a közönség néhány előadás s az új villámvilágítás megtekintése után leróni vélte a magyar színészet iránti érdeklődését. A legújabb, bármily válfajú darabok negyven-ötven forint bruttó bevételek mellett adatnak, ami alig fedezi a napiköltség felét. Ily körülmények közt Krecsányit és társulata törekvése is, mint az előző magyar színtársulatoké, a közönség közönyén hajótörést fog szenvedni. A jelenlegi társulat helyzete annyival nehezebb, mert az idény csak február tizenötödikén ér véget, tehát félhóval hosszabb az eddigieknél, ami épen elég egy színigazgató teljes tönkrejutására. A műsor mindamellett a régi színvonalon áll. E napokban »Hamlet« került színre, a címszerepben Somlóval és Czanyuga Emma Opheliájával. Holnap Erkel Elek és Konti József a város vendégei lesznek s ez alkalommal Konti »A királyfogás« című operettejét személyesen fogja vezényelni. A társulat jövő héten »A királyné csipkekendője« operettet és »A szentivánéji álom« tündéries vígjátékot adja elő Mendelssohn zenéjével. Shakespeare e műve Temesvárit még nem adatott. »Az ember tragédiája« december hó végén vagy január elején kerül színre fényes kiállítással. Az igazgató a mű első előadására Paulay Ede igazgatót is meghívja. * „A siralomházból.“ így nevezi tegnap egy író a drámabíráló bizottság ülését. Ezzel körülbelül el is árulta, hogy a bizottságot siralomházba való gyilkosnak tartja. Kétségkívül az ő nagy reményű drámai szülöttjét gyilkolta meg. Mert a bizottság elleni »elvi« harag sokszor ered ilyen szubjektív fájdalomból. Természetesen, a bizottság igen sokszor kénytelen ily gyilkosságot követni el, nehogy nagylelkűségből a színházi közönséget ölje vele. * Művészestély. A szünidei gyermektelep december 3-án nagy estély rendez a redoute termeiben. Ekkor mutatja be magát a budapesti közönség előtt Van Dyk bécsi tenorista s közreműködnek a filharmonikusok is, kiknek hangversenyét Mahler Gusztáv operai igazgató fogja igazgatni. Közreműködés végett ugyancsak Bécsből lerándul Schrott Katalin asszony, a burgszínház tagjai részt vesznek az előadásban fásaiért oly nagy hálával tartozik a magyar nemzet, sígy nyilatkozik, hogy az egésséges névre számot tartó házba vaskályhát nem szabad beállítani. Alkalmazásban levő fűtőeszközök még a levegő-, gőz- és vízfűtés. A levegő-fűtés abban áll, hogy az épület bizonyos földalatti helyiségében nagy vaskályhát állítanak s két nyílással ellátott tágas köpenyeggel veszik körül. Az egyik nyíláson a szabadból friss levegőt vezetnek a köpenyeg alá; a bevezetett levegő a kályha külső felülete által fölhevittetvén, a másik nyíláson át a csatornákba nyomul. E fűtési mód azért jó, mert általa a szobabeli kályha fölöslegessé válik, minek folytán az azzal és a fűtőanyagokkal járó sok alkalmatlanságot elkerülhetjük. Ha a fűtés technikai berendezése nem történt a legnagyobb gonddal és figyelemmel: a levegőfűtés hátrányai fölülmúlják előnyeit. Hátrányai, hogy a levegőt nagyon kiszárítja, továbbá, hogy a meleg levegő igen gyakran a kályhából kiszabaduló s a repedéseken kiáramló mérges gázokat ont a szobába, végre, hogy a meleg egyenlőtlenül oszlik el a szobában, vagy helyiségekben. Hogy a levegőfűtés az egésségi követeléseknek megfeleljen, a fűtést berendező technikusnak sok levegőt kell nyújtania (a szabadból bevezetve), de mérsékelt melegen, ahelyett, hogy kevés, de forró levegővel fűtene; továbbá lehetőségig nagy kályhafelületet kell szerkesztenie s azt csak mérsékelten szabad felmelegítenie, a helyett, hogy kicsiny és izzó felületre bocsátaná a levegőt. Az izzó kályha a rá szálló port megpörköli; a pörkölésnek szemet és torkot ingerlő termékei megfertőztetik a szoba levegőjét s a szárazság érzetét keltik. Ezekben és különösen még a fűtőkészüléknek tisztaságában rejlik az egésséges levegőfűtés titka. (Fodor). A vízfűtés abban áll, hogy a központi fűtés helyén kazánban fölmelegitik a vizet s azután csöveken a fűtendő helyiségekbe vezetik. A víz, mig a helyiségeket bejárja, melegségét átadja a csöveknek s ezek a levegőnek; a melegségét veszített víz utóbb megint visszakerül a kazánba. Dr. Hankó Vilmos:M — 2328 — Bianchi k. a., Náday Ferenc s az opera és nemzeti színház több más művésze is. * A budai dalárda holnap, szombaton esti félnyolckor dalestélyt rendez Sellei Gyula karmester vezetése alatt. A dalárok Eckerttől, Veittől, Storchtól, Fischertől, Zimaytól és Schmidttől énekelnek férfikarokat. Közreműködik a Mária Terézia ezred zenekara és Róth Kálmán, aki Sarasaié »Spanyol tánc«-ait játszó hegedűn. * A »Peking rózsája« Kolozsvárit félsikert aratott. Stojanovics Jenő dallambő zenéje tetszett, a lapok is dicsérik, de megütköznek a szellemtelen, alantjáró szövegen. A kiállítás fényes volt, az előadás gondosan betanulva. Réti Laura k. a. szépen énekelte a kettős címszerepet, mint Kápolnai Haszszán herceget. A komikumot Megyeri és Pusztai képviselték és nem rajtuk múlt, hogy tréfáikon nem nevetett a közönség. De mikor azt kell kérdezni az egyiknek: »Ezek a puskák nem Manlicher-fegyverek ?« s a másik meg azt feleli: »Kern, Weiblicherek«, biz ez pogány dolog. * Apróbb hirek. Blaha Lujza asszony most Szegeden vendégszerepel, hol ma a »Suhanc«ban, holnap a »Királyfogás«-ban s vasárnap a »Parasztkisasszony«-ban lép fel. — A Szent István-társulat tudományos és irodalmi osztálya jövő hétfőn délután négy órakor tartja felolvasással egybekapcsolt őszi gyűlését, melyen vendégeket is szívesen látnak. — Rákosi Viktor egy nyilatkozatban, melyet lapunkhoz intézett, alaptalannak nyilvánítja a bécsi »Fremdenblatt« ama hírét, mintha Evva Lajos neki átadná a népszínház igazgatását.— A »Házi Közlöny« című aradi háztartási lap, melynek minden száma hasznos cikkeket közöl a háztartások számára, bővült alakban fejezi be az első évfolyamot. Sarah Bernhardt Budapesten. (»A kaméliás hölgy.«) A francia művésznő európai körútjában, tegnap Budapestre érkezett. Déli 1 órakor mintegy 200 főnyi közönség gyűlt össze az osztrák-magyar államvasút pályaudvarának perionján. A fővárosi sajtó képviselőin, színészeken, színésznövendékeken kívül megjelentek Evva Lajos népszínházi igazgató. Nemes Ferenc titkár s ott volt férjével, báró Splényi Ödönnel, Blaha Lujza asszony is, aki történetesen a szegedi vonat indulását várta. Az összegyűltek közt mintegy harminc hölgy is lehetett. A bécsi express-vonat a pontos időre megérkezett s a perron közönségén élénk mozgalom látszott. Mindenki Sarah Bernhardtot akarta látni. Végre egy első osztályú szalonkocsiban fölfedezték s a művésznő egy budapesti tisztelője (Justh Zsigmond fiatal iró), ki Sarah Bernhardtot még Párisból ismeri, fölszállt a coupéba s pompás virágbokrétával kedveskedett neki. Ezalatt a többi kocsikból kiszállottak a francia társaság tagjai. Pár perccel rá Sarah Bernhardt is megjelent a kocsi ajtajában. Vöröses hajához s piros arcához kitűnően illett az a matróz-sapka formájú olajzöld lapos kalap s az ugyanilyen színű bársony utazóköpenyeg, melyet viselt. E köpenyegre ízléses rózsa és gyöngyvirág-mellbokréta volt tűzve. A lépcsőről leszállva fogadta a népszínház igazgatóságának üdvözletét s aztán említett tisztelője karján ment bérkocsijához. A kocsit rögtön körülrajzották a kiváncsiak s volt alkalmuk meggyőződni, hogy a művésznő jó színben van s még sem olyan sovány, mint a milyennek hiresztelték. Majd mellé ült az egyik impresárió s a kocsi elindult a »Hungária« szállóhoz. Ezalatt a vonathoz csatolt két teherkocsit ürítették ki, melyekben összesen 92 különböző nagyságú láda, bőrönd, kosár s skatulya volt elhelyezve, valamennyi »Cynie Sarah Bernhardt« fölirattal. Ez a művésznő podgyászának csak egy része, mert négy vagyon, a Sarah Bernhardt holmijaival, már tegnapelőtt elment Bukarestbe. Este a népszínházban csodálhattuk a franciák fáradhatatlanságát, kik színi előadásról vasútra ülve, nagy vasúti utat téve, még az este ismét játszottak. »A kaméliás hölgy«, Sarah Bernhardt hagyományos bemutatója, került színre. A nézőtér megtelt, a felsőbb emeleteken egy üres hely sem maradt. Színházaink tagjait szép számmal láttuk a nézőtéren. Sarah Bernhardt kissé teltebb lett, egyéb nyoma az időnek nem látszik rajta. Gauthier Margitja talán még tökéletesebb, mint hét évvel ezelőtt, pedig a szerep eredetileg nem neki volt írva, csak ő alakította egyéniségéhez. Egész művészetét önti e rikató szerepbe. Kezdettől végig csupa színészi finomság s már az első felvonásban megveti a jellem alapját. Nem fogja tőlünk senki sem kívánni, hogy a késő éjjeli órában — hála a végetlen felvonásközöknek, 11 óra felé len a vége az előadásnak — részletesen jellemezzük a művésznő játékát. Bizonyosan sokan fognak még emlékezni a hét évvel ezelőtt látott »Kaméliás hölgy«-re. Az azóta folytatott vándorvirtuózság nyomokat hagyott Sarah Bernhardt játékán, ami érthető is. Itt-ott modorosnak látszott, de azért mit sem vesztett régi elbűvölő hatásából. Hangja ép oly behízelgő, ép úgy megkapja a hallgató idegeit, mint akkor. A szerep felfogásában elérte a művészet netovábbját. Az utolsó felvonás haldoklási jelenetét, a legszebb és leghosszabb haldoklást modern színpadon, bravouros pathologiával játszotta. Kényezett az egész ház. A megelőző felvonásokban is kijutott különben az erős hatásokból. A 3-dik felvonásban a jelenet Duval atyjával, a búcsúzó levél ideges irogatása és eltépése, maga a könyek közt nevető búcsúzás Armandtól a legtökéletesebb művészet volt. A zsebkendőknek volt dolguk e felvonás alatt is. A fogadtatás a lehető legmelegebb volt. Kezdetben ugyan több udvariassággal, mint melegséggel tapsolták, de később taps nyílt színen és öt-hat kihívás járta a felvonások után. Az első felvonásban Justh Zsigmond a következő felírással ellátott babérkoszorút nyújtatott fel neki: »A Paris qui me revient par le grande art de Mrae Sarah Bernhardt« (»Sarah Bernhardt nagy művészetének, mely visszahozza nekem Párist.«) A nagy művésznőt e hódolat kellemesen lepte meg. A művésznő játékáról nincs sok új mondanivalónk, mi tulajdonkép a legnagyobb dicséret...Nem maradhatnak azonban említés nélkül toilette-jei. Ötféle ruhában magyarázza ő a szerep különböző mozzanatait. Az első felvonás (az Armanddal való találkozás) tengerzöld színű ruháját amerikai tournée-ján ölte fel legelébb. Halványzöld crépe de Chine ruha ez, elől nagy gyémánt broche-sal, fodros gaze-köténynyel, gyopárokkal megtűzdelt javot-val, zöldes fehér uszálylyal. A nagy legyező ép úgy játszik egyes jelenetekben, mint a toilette, melynek pl. felpattanó kapcsa is kifejez valamit. A második felvonásra (egyesülés Armanddal) orosz ráncos ruhát vett crépe plissé-ből. A derekat széles öv jelzés egy prémes polonaise jött fölébe. Midőn távozott, rókaprémes aranysárga peluche-köpönyeget öltött. A falusi lakban, a 3-dik felvonásban, gazdagon hímzett fehér gaze-ruháját nézték a hölgyek figyelemmel. Régi hímzés, csipke, selyemszalag volt rajta. A negyedik felvonás fehér estélyi toilette-jén az ezüst hímzések és a spanyol exkirálynő által ajándékozott perzsa türkizök jelezték, hogy a művésznő felhagyott a régi tarka, reklámszerű, túlhalmozott toilettekkel. Micsoda gyöngyös, bronz díszitésű, rikító toilette volt pl. akkor rajta e felvonásban. A meghalás jelenetéhez laza fehér gaze-szoknyát, rózsaszín és fehér polonaiset, meg csipkekendőt vett magára. Nemcsak a nők, a férfiak is szívesen nézték benne a színpadi öltözködés művésznőjét. Felvonás-körökben többen itteni ismerősei közül, Pázmándy Dénes, Justh Zsigmond, Jászai Mari asszony, néhány hírlapíró sat. keresték föl őt öltözőjében. Távozásakor nagy néptömeg várta a kijárásnál. Megemlítjük még, hogy a férfi közönség majdnem kivétel nélkül szalonruhában foglalt helyet a nézőtéren. A társulat, melylyel Sarah Bernhardt játszik, úgy látszik jó neki s ez elég. Férje, Damala (Armand) rokonszenves egyéniség most is, valamivel több melegséget azonban még eltűrt volna játéka. Bebel kissé merev öreg Duval volt, a vastag Mme Vallet pedig nem finom Olympia. Ma a művésznő »Fedorá«-ban lép fel, melyet Sardou tudvalevőleg már az ő számára irt. Ez előadás jegyei fehér színűek »N. 16. F. D.« bélyeggel. Miksa bajor herceg : A királyi családnak gyásza van. Királynénk édes atyja, Miksa bajor herceg tegnap hajnalban fél négy órakor meghalt. Királynénk szerető szivét váratlanul érte a nagy csapás s a magyar nemzet, melynek ősi hagyománya a királyi családhoz való ragaszkodás, szive mélyéből osztozik a szeretett királyné gyászában. A megboldogult Miksa bajor herceg öregember volt már, az idén töltötte be nyolcvanadik évét, de egész az utóbbi hónapokig korához képest jó egésségnek örvendett. A nyáron szélhüdés érte ugyan, de erős szervezete akkor diadalmaskodott a súlyos betegségen. Fölépült s szeptember elején a család még nagy örömünnepet ült: királynénk ő felsége szüleinek, Miksa hercegnek s Ludovika hercegnőnek gyémánt-lakodalmát. Ott volt az egész nagy fejdelmi család s a ritka jubileumot Tegernseeben ülték meg, hol hatvan évvel azelőtt a boldog frigyet megkötötték. És ma már gyászfátyol borul az aligmult ünnepély emlékére s a szerető család fájdalomtól lesújtott szívvel állja körül a legnépszerűbb bajor herceg, a legrégibb fejdelmi ház szabadelvű tagjának, a legboldogabb férjnek s a legjobb apának ravatalát. Miksa bajor herceg a Wittelsbach-nemzetiség pfalzi ágából eredt. Az ősi Tittelsbach-dinasztia, Európának jelenleg legrégibb uralkodó családja, a múlt századokban sok ágra szakadt. Az az ág, mely a bajor trónon ült, a múlt század vége felé kihalt s ekkor a pfalzi ágra szállt a korona. A pfalzi ág ismét kétfelé vált s a fiatalabb ág, a tróntól távol áltó