Friss Ujság, 1919. november (24. évfolyam, 143-168. szám)

1919-11-21 / 160. szám

A villamos és vasúti forgalom korlátozása a szénhiány miatt. A szállítási nehézségek következ­tében beállott szénhiány Budapesten és Bécsben egyaránt egyre fenyege­tőbb arányokat ölt. A főváros tanácsa mai ülésén fog­lalkozott a villamosközlekedésben be­állott zavarokkal és megállapította, a baj oka, hogy a hófúvás folytán a szükséges szenet, amely a bányák­ban már ki van termelve, nem lehet a fővárosba szállítani. A villamos­­vasutak ezért voltak kénytelenek a közlekedést rövid időre beszüntetni. A forgalom beszüntetése azonban nem az összes vonalakra terjed ki, és a városi villamos vasút nagyobb­részt továbbra is járatni fogja ko­csijait. A villamos vasutak áramter­melésének megszüntetése nemcsak a közlekedésre, hanem a világításra is befolyással lenne, amennyiben a vá­ros külső részein, a világítás céljai­ra az áramot légvezeték útján veze­tik s ez nagyrészt a villamos vas­utak vezetékeivel történik. A villa­mos vasutak részére szükséges szén felszállítására minden intézkedés megtörtént és remélhető, hogy a közlekedés legkésőbb szombatra tel­jes mértékben újból megindul. A ta­nács felhívta a villamos vasút tár­saságot, hogy legalább egy gépet állandóan tartson üzemben, hogy ilyen módon a világításra szükséges áram biztosítva legyen.­­ A vasúti forgalom korlátozása. A Magyar Államvasutak igazga­­­­tóságától vett értesítés szerint a ■nagymérvű, szénhiány csökkentése,­­ illetve a szénkészletek némi gyara­­­­pítása érdekében, folyó évi novem­ber 23-tól kezdve további intézkedé­sig a személyforgalom az összes vonalakon minden vasárnap szüne­telni fog. A szombat éjjelről vasár­­nap éjjelre átmenő távolsági vona­tokra nézve új menetrendet állapí­tottak meg. Mit mond Luzzati a románokról.­ ­ Megdöbbentő és felháborító, amit Magyarországon elkövettek. A bukaresti Chemarea a lap tu­dósítójának Luzzatival folytatott igen érdekes beszélgetését közli, a­melyben I. Umberto és III. Viktor Emánuel egykori miniszterelnöke részletesen nyilatkozik a románok magyarországi szerepléséről és a ki­­­­sebbségi védelem kérdéséről. Luzza­ti, aki a versaillesi békeszerződés ratifikációja érdekében az olasz ka­mara elé terjesztendő jelentésen dol­gozik és aki ezzel kapcsolatban a mártírnépekről is külön akar szólni, Romániával szemben e tekintetben egyelőre még bizonytalan és habozó álláspontot foglal el. Románia Luzzati szerint a Bal­kánon különleges helyzetben van, a­mi olyan kötelezettségeket ró rá, amelyeknek elvállalására egyenest .WJOt. fU ***** ■ >W. Hármas öngyilkosság a nyomor miatt. Ma reggel hét órakor a Magdolna­­utca 20. szám alatt levő bérlakta­nyába hívták ki a mentőket. A bér­ház utcai részén gőzmosodá­s vegy­­tisztító intézet foglal helyet. A mosó­­in­tézet udvarra eső kis géptermében egy szalmazsákon fekve eszméletlen állapotban találták Pap József 40 éves mosóintézeti alkalmazottat, 10 éves Gizi és nyolc éves Ferenc nevű gyermekeivel. A mentőorvosok meg­állapították, hogy az apa önmagát­­ és gyermekeit akarta elpusztítani és az est folyamán kinyitotta a gázcsa­pot. Mindhárman súlyos gázmérge­zést szenvedtek és a mentők életve­szélyes állapotban szállították a Do­rog-kórházba. A Magdolna­ utca 20. szám alatt Matyasovszky Ferenc és Schwenk Lajosnak van gőzmosó és vegytisz­tító intézete. Schwenk Lajos társtu­lajdonos elmondotta egy hírlapíró­nak, hogy Pap József csak négy napja van itt náluk alkalmazásban, ezelőtt Virág István belvárosi fehér­nemű és divatáru cég szolgálatában állott, a­kinek a Molnár­ utca 15. szá­mú házban a divatáruüzlettel kap­csolatosan mosóintézete is van és ennek üzemét vezette mind ez ideig Pap József, aki elmondotta, hogy a céggel differenciái vannak, amiért is Virág István elbocsátotta állásából és télviz idején az utcára tette. El­jött hozzá, mint régi ismerőséhez és megkönyörült a szegény emberen s némi munkát is adott neki intézete- I /■' iA \ ■ s­­i J ■ t.2 XXIV. évfolyam 160. szám. v_________Apa 40 anéis ______Budapest, 1919. november 21 Péntek POLITIKAI NAPILAP __ ^ V- - ~^L . JT előfizetési ara : Épll! jg^KEt B &aP«­ jjj |i §§j Jjlm Bal M&k V* Honvéd-utcza jo. sz. Helyben, házhoz hordva, vidéken postai BgJ ^8 SsR^sBb f§| ISj W&l&Sl SirSal Szerk. telefon __ __ 137—51* Szétküldéssel egy hónapra _ K 10.—. [H | M ^P1 S«&v JfiSBk- j®*$, Kgaztf. „ «. — 842. Negyedévre------------------------K 28.-. Jgggg §f£g?§^ gffi mi §8$ £& W ^Sük KiadóUlv. „--------88-58. Félévre K 65.—. Egész évre K 110.—. Srw ^||| IgB ||||| vM ^||||k ItM? J,'-* Vjrtmda „ _ — 54—38. „ , , H?*» “ITM *S*! . fl §H 12| il El jR 8% M fái P- j£ ■ Isi fUK aSTEI fiókkiadóhivatalok. helyben, v.déken é8 p4ly.udv«o» l| lg II 11 tEsjffl Ife.jg li UaH W&M Mmk tWtfM vn„ R4k,exi­nt 3*. (Tel. Jte.ef 08-20.) 40 fillér. HK* OH fiSH HP ^IHr @e f°H VI., Andrássy­ út 6., Kecskeméti­ u. 14 A régi szélmalompolitika szomorú emlékei újulnak fel emlé­kezetünkben, amikor riadt tekinte­tünk végigsiklik az utolsó órák ese­ményein. És a látottak felett való megdöbbenésünkben önkénytelenül is a tollunk alá tolakszik a kérdés: b.­t az urak, kik akármilyen címen hiva­tottaknak érzik magukat arra, hogy döntsenek az ország sorsa felett, az ötesztendős háború borzalmai és a kommunizmus fértelmeinek tanulsá­gai után még mindig csak ott tar­tanak, hogy a nemzet legéletbevá­­góbb érdekeit egy béka-egér harcba fulasztják bele? Az eszméket és el­veket kellene gyorsan egymás kö­zött tisztázniok, a nagy cél, a béke gyors elérhetése érdekében nemes önmegtartóztatással és megértő no­­scilitással engedményeket tenniök egymásnak és e helyett a régi idők közönséges marakodása és gáncs­vetése lett úrrá ismét a politikában. Történik pedig ez akkor, amikor az országnak már szorul a nyakán a gazdasági hurok, amikor minden perc, amely a békekötést hátráltat­ja, mérhetetlen veszteséget jelent az államnak, újabb szenvedéseket a nemzetnek. Pedig keserű szívvel ál­lapíthatjuk meg, hogy a válság ma estig sem enyhült. Nem történt sem­mi javulás, holott a politikus urak­nak aligha sikerült felhajszolniuk azt a bizonyos háziasszonyt, aki George Clark célzása szerint só nélkül tud főzni, sőt azóta keresniük kellene másik háziasszonyt is, aki élesztő nélkül kenyeret tud sütni. Ott tar­tunk már, hogy a háztartásban nincs annyi cérna, amelylyel meg lehetne foltozni egy rossz kabátot és a föld alól sem lehet előteremteni annyi pamutot, amennyi elég volna egy harisnya kijavítására. Mit mondjunk még, mi mindent soroljunk fel, ami mind hiányzik a háztartásból — min­den asszony tudja ezt, de sajnos, a politikával foglalkozó fő- és alve­­zér uraknak, úgy látszik, fogalmuk sincs róla. Szénhiány miatt megáll­tak a fővárosban a villamosok és tisztán az időjárás kegyelmétől függ, hogy meddig bírják a vasutak, arról pedig ne is beszéljünk, hogy micso­da munkába kerül ma Budapesten, amíg az ember egy falat kenyérhez jut. Lerongyolódva, fűtőanyagok nél­kül és éhesen állunk a tél küszöbén. A nyersanyagok hiánya miatt egyre növekszik a munkanélküliek száma és valutánk folytonos zuhanásával egyenes arányban nő a drágaság. Az OMGE mai gyűlésén már hivata­los formában beszéltek arról, hogy esetleg hat korona lesz a tej ára­­ a termelőnél. Hova jutunk, ha a po­litikus urak ezekben a végzetes pil­lanatokban még mindig a régi nótát akarják fújni és nem tudják megér­teni, hogy egymás becsületes meg­értéséből és gyors elhatározástól függ, hogy mikor kapja meg végre a békét ez a sokat szenvedett ország. Ma sincs megoldás a válságban. Huszár jelentése a tárgyalások eredményéről. Nem teljesítik a szocialisták kívánságait. ................................................................................................................................................................................. ■—■■■ . A»i« I*|<.IHI*.»IH»IWI>WIII'<»|«WI*|*I»M» . ■.«!. j büszkének kellene lennie. Az, amit a románok Magyarországon elkövet­­­ek, megdöbbentő és egyenesen fel­­­­háborító. Önöknek — mondotta Luz­­zatti — alkalmuk volt arra, hogy a kiválasztottak közt is a legelsők le­gyenek, hogy oly szerepet játszhas­sanak, amely önöket a civilizáció legmagasabb fokára emeli. Ha az önök csapatai követték volna az ola­szok példáját! . . . — Az olaszok — folytatja az olasz államférfiu — jól tudják, hogy egy nép csak a jóságával győzedel­­meskedhetik. Ezt várta Itália a ro­mánoktól is, mert tudvalevő, hogy egy nép értékét csak azzal a maga­tartásával lehet mérni, amelyet az elnyomottakkal és a kisebbségekkel szemben tanúsít. A tudósítónak arra az ellenvetésé­re, hogy Románia már megoldotta a kisebbségek kérdését, Luzzati mo­solyogva azt jegyezte meg, hogy ez a megoldás már a berlini kongres­­­­szus idején megtörtént,­­ de csak elméletben. Ha a románok a berlini kongresszus után különféle körmön­font mesterkedés helyett nyíltan és liberálisan az erkölcsi és vallássza­badság elvét vallották volna, akkor most más volna Románia helyzete a békekonferencián. Nem kívánatos Románia érdekében, hogy kivívott eredményei egy nyakas és középkori politika folytán megsemmisüljenek, így nem válik európai, legfölebb ázsiai­ hatalommá. Az amerikai gyermekakció. Orvosilag megvizsgálják az iskolás gyer­mekeket.

Next